23 Aug

Ma nehéz dolgom van – a legutóbbi Társkereső Műhely annyi ötletet adott, hogy miről kellene írnom, hogy most nem tudok dönteni. Talán az egyik legfontosabbról kellene szót ejteni, ami elengedhetetlen a sikeres társkereséshez: ez pedig a lezárás és elengedés.

A következőket mindenki vésse az eszébe:

Addig nem tudsz sikeresen társat keresni, amíg nem zártad le a múltat!

Sajnos akármennyire is utáljuk, a fenti alapszabály igaz. És bármennyire is világos és egyértelmű, mégis néha megpróbálunk csalni, hátha ránk nem érvényes a szabály és mi megúszhatjuk azt az érzelmi munkát, amit egy társ elveszítése jelent.

Az online tanfolyamon is taglalom a szakítás utáni állapot hét fázisát, röviden a lényeg az, hogy az érzelmi hullámvölgyeket és a gyászmunkát nem lehet kikerülni, legfeljebb lerövidíteni és sajnos végig kell járnunk a gyógyulási folyamat egyes szakaszait a dühtől kezdve a totális depresszióig.

Magunkra is hatalmas terhet teszünk azzal, ha erőszakkal igyekszünk megúszni ezt az időszakot és szemrehányásokat teszünk magunknak, ha nem vagyunk elhatározásunkhoz képest legalábbis már másnap top formában.

Az azonnal vissza a nyeregbe! nem működik!

Ha leesel a lóról, mit kell csinálni? Ülj azonnal vissza, és semlegesítsd a rossz élményt – ezt mindenki tudja. Sokan sajnos a társkereséshez is így állnak hozzá. Amint elveszítik a társukat, lehetőleg már másnap elkezdik keresni az újat. Sajnos ami a lovaknál bejön, az a társkeresésnél már kevésbé.

Szakítás utáni érzelmi állapotban ugyanis az ember nem alkalmas laza flörtölésekre, kedves kis üzenetekre, pláne nem randizásra, és egy új kapcsolatra. Amikor a “na majd én megmutatom annak a szemétnek”, illetve az “azért is szerzek egy másikat” elhatározásokkal vágunk bele a társ megtalálásába, a lehető legkisebbre redukáljuk annak az esélyét, hogy találunk is valakit magunknak.

Még ha találnánk is – tudat alatt rajta akarjuk majd megbosszulni az elszenvedett sérelmeket, tehát egészséges kapcsolat nem lesz belőle, az biztos.

Hogy honnan vagyok ilyen okos? 🙂 Hát izé… én is elkövettem a fenti hibát.

Miután szakított velem a Szabad Vagyok Program múzsája :-D, a párom, akivel már az esküvőt is tervezgettük pedig (hajóval le a Dunán, léggömbök, virágok, Duna-parti vendéglőben lagzi, ahogy azt kell), egy hónapon belül – még javában a gödör legalján – kitaláltam hogy namostaztáncsakazértis. Még hangoztattam is baráti körben a fent említett lovas mondást, mutattam hogy mekkora király csaj vagyok, akinek meg sem kottyan ez az egész és belevetettem magam az online társkeresésbe.

Mondanom sem kell, a randik borzalmasan sikerültek. Volt úgy, hogy meg sem tudtam szólalni mert végig azon gondolkoztam, hogy miért nem a volt párommal ülünk most itt, miért büntet engem így az ég, máskor meg túl sokat beszéltem, annyira be akartam bizonyítani, hogy mekkora intelligens, értelmes, értékes JÓ NŐ vagyok (Közben pedig totálisan értéktelennek éreztem magam, mert hát ugye ki voltam dobva). Aztán olyan is volt, hogy “nem érdekel, kelljek neki így is!” felkiáltással egy tornacipőben mentem randira, máskor meg eltűrtem, hogy az illető srác egy gyorsétkezdébe szervezze le a találkát.

Ha kielemezzük a fenti eseteket, látható, hogy egyrészt nem tudtam odafigyelni a másikra, másrészt nulla energiát tettem abba, hogy megismerjenek, harmadrészt már az öltözködésemmel kifejeztem, hogy mennyire nem érdekel az egész, negyedrészt pedig az alacsony önértékelésem és önbizalmam miatt olyanokat is megengedtem másoknak, amiket egyébként nem.

Tehát szabotáltam saját magamat és az egész társkeresés projektet már eleve azzal, hogy nem voltam rá lelkileg felkészülve, nem voltam érzelmileg fitt. Aztán persze a sok félresikerült randi után az online társkeresőzést szidtam mint a bokrot, mint nem működő eszközt. A hozzáállásom finoman szólva is hagyott némi kívánnivalót maga után.

Aztán hónapokra pihentettem az egész “projektet”, csináltam az érzelmi fitnesz feladatokat, írtam az érzelmi fitnesz naplómat, eljártam új közösségekbe, új dolgokat tanultam, és szépen lassan visszatért az önbizalmam is.

Aztán pár hónappal később, egy szép napon úgy mentem egy, addig csak a netről ismert fiúval moziba, hogy jól akarom magam érezni. Szoknyát vettem fel magas sarkú, hosszú szárú csizmával (kedvenc kombinációm), kisminkeltem magam, szóval rendesen kiöltöztem, de igazából leginkább azért, hogy magamnak tetsszek és jól érezzem magam a bőrömben. Már nem volt bennem a görcsös “na most hátha bepasizok” izgalom, az sem, hogy vajon tetszeni fogok-e a másiknak vagy sem, nem járt az eszemben az exem, egyedüli célom az volt, hogy jól szórakozzak. Utólag az a bizonyos fiú elárulta, hogy elsősorban a hihetetlen kisugárzásom fogta meg. “Egyszerűen ragyogtál” – mesélte később.

Erről tudod, hogy túl vagy már a múlton, és tudsz tiszta lappal kezdeni.

Nemrég nézegettem a fent említett exszel készült közös képeinket. Furcsa volt – már semmi nem maradt abból a fájdalomból, ami annak idején elviselhetetlenül égetett hónapokig. Úgy néztem a fotókra, mint valami eltűnt világ relikviáira: szépek, érdekesek, de már nem mondanak semmit. Te vagy már ezen a szinten? Vagy még mindig fáj?

Jelek

Melyek azok a jelek, amikből tudhatod, hogy nem vagy még túl az előző kapcsolatodon, és még nem érdemes elkezdeni a társkeresést? Egy-kettőt felsorolok most mutatóba:

  • Elérzékenyülsz, ha közös fotót látsz
  • Gyakran álmodsz vele
  • Dühös vagy bárkire, aki szóba hozza
  • Dühös vagy minden olyan dologra, amihez hozzá kell szoknod nélküle
  • Dühös vagy azokra, akik azt mondják, hogy az idő majd mindent megold
  • Kizárólag negatív hangnemben vagy képes az exedről nyilatkozni
  • Képtelen vagy elfogadni a szakítást és még mindig reménykedsz, hogy visszajön
  • Krónikusan kerülsz mindent, ami vele kapcsolatos
  • Krónikusan követsz és figyelsz mindent, ami vele kapcsolatos (pl. Facebook, Iwiw, barátoktól kérdezősködés)
  • Folyamatosan ő jár a fejedben, bármit is csinálsz, arra gondolsz, ha itt lenne, jobb lenne
  • Másról sem tudsz beszélni, csak a fájdalmadról

Ha a fenti pontok közül többre is bólogattál, az azt jelenti, hogy még nem vagy kész arra, hogy új párt találj. Érzelmileg még nem vagy elérhető a férfiak számára. És gondolj bele: Te örülnél egy olyan társnak, akire igazak a fentiek?

A következő bejegyzésben arról írok, hogy hogyan lehet megkönnyíteni az elengedést és az elválást (a fájdalmat teljesen elmulasztani nem lehet, de enyhíteni, könnyíteni igen)

Stílszerűen jöjjön Madonna és a búcsú ereje “Power of goodbye”, és az örökérvényű mondás: “a szabadság akkor jön el, ha megtanulod elengedni a múltat”

gyogyito szakitas 2Szeretnél minél hamarabb meggyógyulni és újrakezdeni szakítás után? Neked készült a 30 napos gyógyító “Újratervezés szakítás után” online program! Kattints a részletekért! >>>

6 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.