10 Aug
Esélyek a társkeresésben

Van egy olyan mondás, mely szerint a feltett kérdéseink minősége határozza meg életünk minőségét. Lefordítva: vannak olyan kérdések, amik előre visznek és vannak olyanok, amik nem visznek sehová, legrosszabb esetben kétségbeesésbe, depresszióba sodornak bennünket. Tehát oda kell figyelni arra, hogy jó kérdéseket tegyünk fel. Ez egyébként a coaching alapja is, amelynek lelkes híve vagyok, nem csupán a társkeresés, de az élet egyéb területein is.

Tehát lássuk, melyek az igazán rossz, sehová sem vivő kérdések társkeresés terén? A mai alkalommal két nagy mumust mutatok be:

  • Vajon örökre egyedül maradok?
  • Mik az esélyeim arra, hogy társra találjak?

Elemezzük ki a fenti két kérdést. Az egyes számú versenyzőnk, a “vajon örökre egyedül maradok?” jól ismert minden egyedülálló nő (és férfi) számára. Alattomosan, csendben leskelődik és a leggyengébb pillanatainkban ugrik ránk egy sötét sarok mögül. Belevájja a fogát a szívünkbe, és megfagyasztja a vért az ereinkben, hogy csak hápogni tudunk tőle: “úristen, mi lesz, ha senkinek sem kellek”.

Egyértelmű, hogy maga a kérdés nem visz előre, hanem zord, költői jellege folytán belénk ragasztja a kétségbeesést. Márpedig kétségbeesetten – mint tudjuk – nem lehet társat keresni, találni meg pláne. Ezért ha ez a kérdés bukkanna fel a fejünkben, azonnal hessegessük el, még véletlenül se hagyjuk, hogy behúzzon magába a mocsár, amit rejt.

A másik kedvenc kérdésem, amivel az olvasók megkeresnek az a következő: “mennyi az esélyem a társkersésben?” “mennyi az esélyem a kollégámnál?” “mennyi az esélyem az évfolyamtársamnál?” Íme egy példa erre:

“Regiztem, milyen kilátásaim vannak, 20 éve vagyok elvált? 60 éves vagyok. Te szerinted van olyan pasi aki engem elfogad így? Tudod csak próbálkozom van-e esélyem?”

Ilyenkor sosem tudom, igazából mit várnak tőlem – pontos százalékot mondjak, esetleg elszomorítsam őket, vagy megnyugtassam? Persze világos – én is tettem fel ilyen kérdéseket barátnőimnek, amíg rá nem jöttem, hogy az égvilágon semmi értelme nincsen esélyeket latolgatni.

Ahogy a Csillagok Háborújában Yoda mester is mondja: “Tedd, vagy ne tedd. De ne próbáld!”

Mennyi az esélye egy 60 éves nőnek a társtalálásra? A statisztikákat nézzük, vagy az egyént? Honnan közelítsük meg ezt a kérdést?

Ami igazán aggaszt ennél a kérdésnél, az a mögötte rejlő tartalom. “A mennyi az esélyem, hogy x évesen társat találok”-ban benne van a kételkedés saját magamban. Nem hiszek 100%-ban abban, hogy sikerülhet, ezért aztán nem is fogok mindent beleadni a dologba, és bármikor kihúzhatom magam a felelősség alól és mondhatom hogy “amúgy sincs már ebben a korban esély erre”. Így pedig nem lehet nekiállni nemhogy a társkeresésnek, de az élet egyik területének sem.

Már azelőtt kifogásokat keresek a jövőbeli sikertelenségre, mielőtt még belekezdenék az egészbe – aztán csodálkozom, hogy nem megy.

A fenti hozzáálláson feltétlenül változtatnod kell, mielőtt belekezdesz a társkeresésbe.

És hogy mit kezdj a mumusokkal, tehát az olyan kérdésekkel, amik nem visznek előre, hanem inkább csak hátra? Mielőtt még beletaszítanak az ilyenkor szokásos negatív és pesszimista állapotba, válts! A 8 hetes Tudatos Társkeresés online tanfolyamban az Érzelmi Fitnesz modulban külön tanuljuk a negatív érzelmi állapotból a pozitívba való átváltási módszereket, most csak egyet írok le:

Részlet-fókuszváltó gyakorlat

Legközelebb, amikor rádtör a félelem, vagy a kételyek és kezdenél belesüppedni a negatív lelkiállapotba, válassz ki egy tárgyat vagy növényt a környezetedben és kezdd el a lehető legalaposabban tanulmányozni. A következő szempontokat figyeld meg:

  • Milyen a textúrája? Miből készült?
  • Hogyan esik rá a fény?
  • Milyen apró részletek, szögek vannak rajta?
  • Vajon hol és hogyan, kik gyártották?
  • Vajon mennyi időbe került a gyártása?
  • Vajon mennyi időbe került, hogy ekkorára növekedjen?

Stb. stb. Mire végére érsz a kérdéseknek, és a lehető legalaposabban megfigyelted az adott dolgot, már el is felejtetted magát a “mumust” – a gyakorlat ugyanis kizökkent abból a gondolkodási útvonalból, amelynek éppen neki indultál volna, hiszen a figyelem elterelés és másra összpontosítás, a részletes és alapos megfigyelés mellett az agynak nincsen kapacitása arra, hogy még a társkeresési esélyeidet is latolgassa. 🙂 Működött? Írd meg!

Ha pedig esélyek latolgatása helyett belevágnál a “munkába”, és még nem olvastad volna az ingyenes “Társkeresés indul!” leckéket, iratkozz fel itt! >>>

One Comment

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.