21 Sep

A Fem3 Café reggeli műsorának vendégeként egy nehéz témáról beszélgettünk: hogyan lehet társat találni gyerekkel?

Röviden összefoglalom a lényeget, kicsit ki is egészítem aztán várom a ti hozzászólásaitokat is!

Férfi vagy nő keres?

Mondanom sem kell, egész más egy gyerekes anyuka helyzete, mint egy apukáé. Válás után túlnyomó részben a nők kapják meg a gyermekfelügyelet jogát, a férfiak legtöbbször vasárnapi apukaként hetente egyszer – kéthetente egy hétvége erejéig funkcionálnak (Ilyenkor kompenzálásképp lelkesen töltögetik fel a Facebookra a közös fotókat, bizonyítva, hogy ők szuper apukák). Anyuka egyedül marad: neki jutnak a melós hétköznapok. Ráadásul a kisgyerekes egyedülálló apukák állítólag könnyedén meglágyítják a női szíveket, és nincs túl nehéz dolguk, ha például játszótereken egyedülálló anyukákkal szeretnének ismerkedni.

A nők számára egyfajta garancia az, hogy az illető férfiú legalább egyszer már elszánta magát a gyermekvállalásra, érettebbnek, komolyabbnak és megfontoltabbnak tűnhet, jó párkapcsolati alapanyagnak. (Vannak olyan felmérések is, amelyek azt igazolják, hogy a jeggyűrűt viselő férfi vonzóbbnak tűnik a nők szemében, mint az akin nincs gyűrű – előbbi már bizonyított, hogy másnak is kell, ráadásul képes nagy horderejű párkapcsolati döntéseket meghozni.)

A műsorvezető, Berki Krisztián is elmondta, hogy rengeteg egyedülálló anyuka van a játszótereken, akiknek a gyerekükön kívül másra nincs is idejük, ugyanakkor nagyon magányosak.

Szuper anyák

Problémát jelent az is, ha az egyedül maradt anyukára rátör a bizonyítási kényszer, tehát az, hogy az egész világ előtt bizonyítani akarja, hogy ő egyedül is képes felnevelni a gyerekét, méghozzá szuper anyaként. Emiatt aztán életét a gyerek(ek)re áldozza, nem jár el sehova, és még véletlenül sem kér segítséget senkitől. (Cserébe az ismerősök megintcsak mérhetetlen mennyiségű gyerekfotókat találnak nap mint nap a Facebook falukon.) A volt férj meg? Elmehet a búsba, nem kell, hogy beleszóljon a nevelésbe, különben is, ő hagyott el, az a disznó! Ebből lesz aztán az, hogy ötven évesen döbben rá az illető, hogy hoppá, elszaladt 20 év, a gyerekek elköltöztek, üres a lakás. A társkereső esélyek pedig ebben a korban – sajnos – már jóval gyérebbek, mint harmincasként.

Igenis, vigyázzon a gyerekre néha a volt férj, a nagymami(k), nagypapi(k), a testvér, hogy lehessen egy kis magánélete is az egyedülálló nőnek, és esélyt kaphasson arra, hogy új családot alakítson ki. Mindenki jobban jár – a gyerekek azért, mert anyu kiegyensúlyozottabb és nem megy át mártírba, a család meg azért, mert a “jajj örökre egyedül maradok” helyett végre azt hallgathatják, hogy újra elkezdett élni az illető, netán még randizik is.  Tehát: segítséget kérni ér! És bármilyen nehéz is, túl kell lépni “az a szemét volt férjem elhagyott, nehogymár elvigye a gyereket” korszakon, a saját érdekünkben, hogy legyen időnk új társat keresni. Magával babrál ki nem kicsit az, aki nem adja oda az apjának a gyereket, és a gyerekmegvonással akar bosszút állni a sérelmein.

Társkeresés gyerekkel - menni fog!

Társkeresés gyerekkel – menni fog!

Apja helyett apja?

“Egyszerűen nem értette meg, hogy nekem több idő kell ehhez.” – foglalta össze kisgyermekes anyukával való próbálkozását egyik férfi kliensem. Neki nincs saját gyereke, de szerelmes lett és bevállalta a párjáét. Akkor szembesült csak azzal, hogy mennyi feladattal és gonddal jár egy csemete. Úgy érezte, mélyvízbe került. Ezen nem segített az, hogy az anyuka non-stop presszionálta, hogy már ideje lenne a gyerek apja helyett apjának lennie, illetve az sem, hogy az ő érdekei és kérései figyelmen kívül lettek hagyva. Pánik tört rá, amikor meglátta, hogy a gyerek összekeni a lakását csokipudinggal, vagy amikor morzsálós kekszet esznek anyucival a szőnyegen, főleg azért, mert úgy tűnt, mindez “teljesen természetes”. Nem tudott mit kezdeni azzal, hogy sehova sem lehet menni a gyerek miatt, illetve hogy minden kizárólag a gyerek érdekében történik és bármilyen ellenvetésnél a “de a gyerek nekem az első” aduász került elő. Persze, ez így van, anyaként a gyerek az első, na de nőként is? Ráadásul muszáj állandóan a másik orra alá dörgölni?

Mikor érdemes “hazavinni” a párunkat?

A vélemények egybehangzóak: akkor, ha már igazán komolyan gondoljuk és akkor is csak hosszas beszélgetések, “bevezetés” után. A gyerek életkorától is függ, ez mennyi időt vesz igénybe. Bizonyos korban a gyerekek alig várják, hogy anyunak új párja legyen, más korszakukban pedig még a gondolatát sem állhatják. Anyuka érzelmi intelligenciájára van bízva, hogy a bemutatás idejét jól lője be. Egyik ismerősöm ezt írta a témáról:

“Mindkét félnek nehéz gyerekkel új kapcsolatot kezdeni, de a gyakorlat azt mutatja a nők ezen a téren megértőbbek, mert általában náluk marad a gyerek. Nálam 14 éves volt a fiam és nehéz volt neki elfogadni maga a válást… azt gondolom minden korosztálynak nehéz megszoknia hogy más valaki van az anyja mellett. Én személy szerint csak akkor vittem haza pasit, ha már úgy éreztem ez lehet egy hosszabb távú kapcsolat. (2 pasiról volt szó idáig) Én interneten keresgéltem, majd a randikat úgy szerveztem, amikor a gyerekem nem volt itthon (faterjánál volt éppen). iszonyat probléma, ha nem fogadja el a pasi, hogy fontos a gyermek..első mindenben. Na meg ha egymást nem bírják elviselni. De ez nálam szerencsére nem volt.”

 

És végül: hol érdemes ismerkedni?

Mindenképpen egyszerűbb olyan férfival összejönni, akinek már szintén van gyereke, hiszen ő már tudja, mit vállal be. (A gyerekes férfiakról azért nem írok, mert az ő párjuknak általában könnyebb elfogadniuk a gyereket, hiszen nem kell együtt élni vele.)

Az online társkeresőkön az ismerkedés nehezített pálya, hiszen rögtön látszik (ha csak nem hazudik az adatlap kitöltője), hogy kinek van gyereke és kinek nincs, a gyerektelenek pedig 99%-ban úgy állítják be a szűrési feltételeiket, hogy a másiknak se legyen gyereke. Tehát a társkeresők jó része kiesik. Maradnak a különféle randi rendezvények, közösségek és minden olyan hely, ahol picit hosszabb időre, esetleg rendszeresen láthatjuk a másikat. Ilyenkor a szimpátia is jóval nagyobb eséllyel alakul ki, ha pedig az megvan, netán kitör a szerelem, a gyerek már nem lesz akadály, legalábbis ami az összejövést illeti.

Vélemény, tapasztalat?

Nézd meg a műsort most:

társkeresés gyerekkel

39 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.