29 Jan

A rossz párkapcsolatok 10 ismertetőjegye írásomra rengeteg visszajelzés érkezett, számos esetben férfiaktól, akik – bár a 10 jegy közül csak 2 esetben írtam, hogy főleg rájuk jellemző “tünet”, úgy tűnik nagyon a lelkükre vették a dolgot.

Egyikük meg is írta a saját listáját arról, hogy mi a problémája a nőkkel (azt most nem tudjuk meg sajnos, hogy a nőknek mi baja van vele, pedig de érdekes lenne! :-). A Társkereső Kalauzon az a célom, hogy mindkét oldalt bemutassam és szóhoz juttassam, hogy egy picit több megértést tanúsítsunk egymás iránt.

Patrik listáját némi rövidítéssel (de a lényegnek nem megváltoztatásával) és saját meglátásaimmal veszem most sorra.

 

1. Hazudozás

“Számtalan esetben tapasztaltam, hogy sajnos a nők hazudnak nagyon sok esetben. Nem csak a saját példámon, hanem a barátaim is rengeteg sztorit meséltek, netes ismerkedés kapcsán, de személyes ismerkedés után is fordult elő jó pár eset.
Ezen kívül a szakmámból kifolyólag sok lánnyal, nővel dolgoztam együtt, így aztán sok minden a fülemben jutott, hogy verik át a párjukat és, hogyan hazudnak nekik.”

Ismeritek Doktor House híres mondását, ugye? “Mindenki hazudik.” Online társkeresésnél régen lekutatott tény, hogy a férfiak a magasságukkal és korukkal, illetve fizetésükkel kapcsolatban, a nők pedig súlyukkal és korukkal kapcsolatban szoktak leggyakrabban valótlant állítani. Nézz csak végig az oldalon: frusztrált nők ezrei számolnak be arról, hogy hazudtak nekik. Persze lehetséges, hogy ők ugyanezt a játékot játsszák, ha arra kerül sor. A hazudozás nem a nők vagy a férfiak sajátja: ez egy olyan stratégia egy bizonyos cél elérésére, amit úgy tűnik, mindkét nem előszeretettel használ, bármilyen idegesítő is legyen ez azokra nézve, akik ezt nem teszik.

2. Tagadás/visszatámadás

“Mikor egy nőt szembesítek azzal, hogy hazudik és rámutatok, megmutatom neki konkrétan, hogy itt és itt hazudtál, akkor az esetek 95%-ban jön a tagadás. Én nem hazudok, ez nem hazugság ez csak egy kis füllentés, én nem is léptem félre, ez tulajdonképpen nem is megcsalás, csak csókolóztunk vagy én nem is ezt mondtam, én nem is csináltam semmit stb..
Ha minden kötél szakad akkor jön a visszatámadás és a másik hibáztatása, hogy én csak azért csináltam ezt mert te…”

Megint csak egy tipikus játszmahelyzetet mutat be a lista szerzője, amire mindkét nem ugyanúgy reagál – tagadás, füllentés, visszatámadás és másik hibáztatása. Ritka az, amikor valaki képes felvállalni a tettét, és őszintén beszélni az elkövetett hibáról.

 

"Én már csalódtam!"

“Én már csalódtam!”

3. Menekülés a felelősségvállalás elől
“Saját bőrömön is tapasztaltam, hogy mikor egy nő szemét volt velem, inkább eltűnt , el menekült csak azért, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia a tetteiért.
Ilyenkor jön mindenféle kifogás, kapcsolatmegszakítás.”
A másik oldal ugyanígy érez, kedves Patrik: megintcsak több száz tanút tudnék hozni a nők közül, akiknél előállt a “szürke szamár a ködben” effektus, tehát az adott férfi lelépett egy szó nélkül. Egyébként egy ilyen lista összeállítása mi más, mint menekülés a felelősségvállalás elől? Egy szót sem olvasok benne arról, hogy Te mit hibáztál, annál több van viszont benne sommás megállapításokról és a másik hibáztatásáról. Ez egy áldozati szerep, amelyből muszáj kilépned a lehető leghamarabb. (Az előző cikk lényege az volt, hogy nem mindenki komoly kapcsolatot szeretne, és ez még rendben is van. A kliensem felelőssége abban rejlik, hogy ennek jeleit minél hamarabb észrevegye, hiszen ő mást szeretne.) “Egy a lényeg nagyon kevés nőt láttam aki, ha hibázott egy párkapcsolatban azt fel is vállalta volna és bocsánatot kért volna a másiktól, de úgy őszintén, mindenféle hátsó szándék nélkül.”
Nagyon kevés ember tud bocsánatot kérni a hibái miatt. Ez van. “Ezt arra értem, hogy sajnos a közelmúltban tapasztaltam, hogy elő került az a lány aki a múltban nagyon megbántott.A lényeg, hogy ennek a lánynak a párkapcsolata nem olyan régen válságba került, amit én nem tudtam. Csodálkozva tapasztaltam, hogy elkezdett újra keresni, sőt bocsánatot akart kérni tőlem a múltban történtek miatt. És leesett a tantusz, hogy ezt az egész békülést csak érdekből csinálta, nem azért, mert tényleg lelkiismeret furdalása volt miattam, hogy átvert, hanem mert ezt kívánta az ő érdeke.” 
Hasonló jelenségről, csak női szemszögből már írtam: az ugródeszka és a talongirl esete című cikket ajánlom tanulmányozásra.

 

4. A női érdek/Önzés

“Sajnos annyi rossz tapasztalatom van már, hogy kezdem azt érezni, hogy Magyarországon egy olyan csinos nő sincsen aki megtenne a másikért olyan dolgot ami nem az ő érdekeit szolgálja.
Mert ez nem őszinte dolog, ez egy felszínes máz, amit csak azért tesznek, hogy előbbre jussanak, ez nem más mint kurválkodás az előbbre jutásért.”

Durván általánosítasz: az összes magyar csinos nőt megfigyelted? Tudod te, hogy hogyan mennek férfiak között is az előléptetések? Vagy hogy miket művel egynémely politikus, hogy feljebb kerülhessen a ranglétrán? Ha nincs fogalmad ezekről, javaslom, olvasd el Kötter Tamás: Rablóhalak című könyvét. Ott gyönyörűen bemutatja a szerző, hogyan korrumpálódik és jellemtelenedik el mindkét nem a pénz és hatalom érdekében. Nők is, férfiak is. Tény, hogy a stratégiáik különböznek, de a lényeg ugyanaz: a könyvben szereplő férfiaknak fiatal testek kellenek, a nőknek meg a pénz. Mindkét oldalt megértem valahol, még ha lelki és mentális szempontból károsnak is gondolom ezt a játékot. Gondolkozz csak el, hogy a nők miért mennek bele ebbe? Azért többek között, mert egy nőnek sokkal nehezebb gazdasági sikereket elérni, elég ha csak a fizetéseket nézzük: az Európai Unióban kb. 20%-kal kevesebbet keres egy nő ugyanabban a pozícióban, ahogy azt az összes nemzetközi statisztika mutatja.

"Ezt nem lehet kibírni"

“Ezt nem lehet kibírni”

 

5.Kamu lelkiismeret furdalás

“Nagyon jellemző amikor egy nő félre lép és lebukik vagy csak gyanússá válik a párjának, hogy lehet az asszony félre lép a következőt szokták csinálni a nők.
Minden nő( kivéve aki szakítani akar) bekapcsolja a védekező mechanizmust és a szeretővel közli, hogy neki lelkiismeret furdalása van és lebukott vagy majdnem lebukott. Ez egy óriási tévhit. Ilyenkor egy nőnek nem lelkiismeret furdalása van, hanem baromi égő számára, hogy kiderült, hogy ő nem is olyan “jó kislány”, mint ahogyan azt előadja otthon.”

Itt is a “nő” szót nyugodtan behelyettesítheted “férfi”-ra. Mindkét nem tagjai ugyanúgy cikinek tartják általában, ha lebuknak.

6.Pénzéhesség

“Nagyon sokszor tapasztalom, hogy a nők sokszor nem a párjukba szerelmesek, hanem a párjuktól kapott tárgyakba vagy a párjuk tárgyaiba, mint pl: egy jó autó, egy szép ház egy szép gyűrű amit a párjuktól kaptak.”

Igen, a jelenség igaz. Viszont ahogy státuszpasik léteznek, ugyanúgy léteznek státusznők is. Amikor egy hetvenes, dúsgazdag férfi összejön egy csinos huszas nővel, valószínűleg nem a közös témák és értékek miatt történik ez, tisztelet a kivételnek.

7.Megváltoztatás

“Egy nő általában meg akarja változtatni a partnerét , miközben állandóan azt hangoztatja, hogy őt fogadják el úgy ahogy van, mert ő soha semmin nem hajlandó változtatni.”

Az valóban hiba, ha valaki meg akarja változtatni a partnerét, ez roppant idegesítő is a másik számára. Kíváncsi vagyok, a női olvasók tapasztaltak-e ilyet a másik oldalról.

"Nem vagyok elég jó neked?"

“Nem vagyok elég jó neked?”

8.Találják ki a gondolataimat

“nagyon sok nő van aki kifejezetten elvárja, annak ellenére, hogy nem kommunikálja a gondolatait a másik felé, de maximálisan elvárja, hogy neki lessék minden kívánságát, gondolatát és neki alanyi jogon jár az, hogy kitalálják mit szeretne éppen.”

A “mi bajod? semmi” klasszikus párkapcsolati játszma. Senkitől sem várható el, hogy kitalálja, mit szeretne a másik, egyértelmű, őszinte kommunikációt javaslok ezekre az esetekre. Az igényeink a mieink, nekünk muszáj közölni azokat a másikkal.

9.Mit várok el egy pasitól elvárások a csillagos ég

“Sok nő nem tudom mit hisz, hogy milyen az igazi nő vagy milyennek kéne lennie egy normális nőnek, de az feltűnt, hogy amint jön egy probléma megy a hárítás a pasikra.
Te vagy a pasi neked kell megoldani!!” 

Ahhoz képest, hogy mennyire megváltoztak a nemi szerepek, sokan még mindig ragaszkodunk a régi, hagyományos szerepekhez. Számos erős, vezető beosztású nőtől hallom, hogy azt szeretné, ha egy nála még erősebb férfival lehetne egy párkapcsolatban, aki őt irányíthatná. A valóságban azonban ez nem működne. Az elváráslistákat érdemes mindkét oldalnak alaposan átnéznie – mi belőle reális és mi irreális. A Sors iróniája, hogy a TV2 forgatásán éppen egy olyan férfival dolgozom együtt, akinek kissé magasak az álomnővel kapcsolatos elvárásai 🙂 Valóban tapasztalom nőknél (is), hogy az elváráslistán szereplő dolgok sok esetben még ütik is egymást, és egy nem létező hercegre várnak.

fsfsf

“Teljesíthetetlenek a követelések”

10.A hangulatingadozás
“El nem tudom mondani, hogy egy férfi számára mennyire terhes és idegesítő a női szeszély és hullámzás.”

El nem tudom mondani, hogy egy nő számára mennyire terhes és idegesítő elmagyarázni azt, hogy igenis, néha vannak hangulatingadozások és hullámvölgyek. A magam nevében beszélhetek, mint nő: női testben lenni sokszor egyáltalán nem nagy móka. Itt fáj, ott fáj, puffad, görcsöl, folyik. Ha nincs a kéznél fájdalomcsillapító, több órára ki vagy ütve. Csoda hogy hangulatilag ilyenkor nincs valaki a topon? Szokj hozzá (és hozz gyógyszert, de MOST!). Persze, ha ez sokszor van és inkább hisztijellegű, akkor érdemes elbeszélgetni. Ugyanakkor, láttam én már depressziós férfit is. Neki mi a kifogása? 😀

Tehát, emberek: kommunikáció! Még ha néha el is bukunk, veszekedésbe torkollik a dolog, megsértődünk, elvonulunk, akkor is: egymásra mutogatás helyett megértés, tolerancia és kommunikáció, bármennyire is uncsinak hangoznak ezek a szavak! Úgy gondolom, hogy a legtöbb dolog, amit a másik nemre kenünk,nem férfi- vagy nőspecifikus, hanem emberi.

Kivételt képeznek természetesen olyan jelenségek, mint például a családon belüli erőszak, ahol a férfiak “jeleskednek” aránytalanul nagyobb számban. Olyan félelmet is kizárólag nőtől hallottam eddig, hogy fél, esetleg egy leendő pár szemet vet a lányára. Attól még, hogy nem teszek úgy, mintha ezek a jelenségek nem léteznének, még nem leszek férfiellenes, és távol áll tőlem a nemek sztereotipizálása. Pedig ha körbenéztek, a csapból is az folyik: a nők Vénuszról, a férfiak a Marsról jöttek, stb. Az ilyen típusú “a férfiak ilyenek, a nők olyanok” mondatoktól mindig is távol tartottam magam. Éppen eléggé gúzsba kötnek bennünket azok az elvárások, amelyek megmondják, hogy a “férfiaknak ilyennek KELL lenniük, a nőknek meg olyannak”. 

A fenti listák, mint például Patriké is, sértettségből íródnak és éppen emiatt túlzók is. Ő maga írja, hogy “a témán megakadt a szemem, mert ez most éppen aktuális nálam, mert a csalódásom óta egyszerűen nem tudok pozitívan nézni a nőkre.”

Az a baj ezzel, hogy gyógyulást nem hoz az, ha mindenért a másikat okoljuk. A különféle “ezek ilyenek, azok olyanok” sémák sem.

Ha javasolhatom, szakadjunk el ezektől legalábbis itt, a Társkereső Kalauzon, hogy egy picit fellélegezhessünk és emberek módjára beszélgethessünk a bennünket érintő problémákról!

Csupa vacak párkapcsolat? Mit tudnál Te változtatni?

Csupa vacak párkapcsolat? Mit tudnál Te változtatni?

139 Comments

  1. Attila 2014. January 29. Wednesday 13:02

    Andi!

    Linkeld már be légyszíves azokat a nemzetközi statisztikákat, ahol mindegyikből kiderül, hogy a nők 70%-al kevesebbet keresnek ugyanabban a pozícióban mint a férfiak:)
    De még ha eltekintünk a fogalmazási hibától és 30%-ot akartál írni (férfi fizetés 70%-a), akkor is kérném azt a statisztikát. És nem lennék meglepve ha nem küldenél semmit:).

    Reply
    • Randi Andi 2014. January 29. Wednesday 13:09

      Kedves Attila!

      Valóban elírtam, helyesbítettem az Uniós átlagra, ami 20% körül van – ennyivel keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál.

      Kattints ide:

      http://lmgtfy.com/?q=a+n%C5%91k+kevesebbet+keresnek

      Reply
      • Randi Andi 2014. January 29. Wednesday 13:10

        (ui: és akkor a világátlagot hagyjuk is, mert az még rosszabb)

        Reply
      • Attila 2014. January 29. Wednesday 14:17

        Be tudsz linkelni hivatalosan közzétett hiteles statisztikai adatot (pl. amit statisztikai hivatal közölt) vagy csak a google-ből szerzed az információidat, különböző saját felméréseket végző portál oldalak által közzétett cikkek alapján? Nemzetközi viszonylatban ugyanez a kérdésem lenne. Mert ez a link, amit “nagyképűen” beraktál a google használatáról, nem hiteles adatokat közöl, hiszen nincs megadva milyen adatokból vonja le az adott következtetéseket. Amit te küldtél az egy valaki által értelmezett információ és nem statisztikai adat.

        Egyébként azt elhiszem, hogy a 3. világban igaz, amit mondasz, de a fejlett világban egyértelműen nem, míg a fejlődőben szintén nem. Vagy ha igen, akkor az sokszor a férfiak és nők különböző karriervállalásában keresendő, és nem a nemük miatti hátrányos megkülönböztetésben).

        Reply
        • Randi Andi 2014. January 29. Wednesday 14:35

          Először is, lekezelő arroganciával kezdted: “És nem lennék meglepve ha nem küldenél semmit:”
          Ezek után látom, hogy nem elég a tájékozatlanságod, még arra sem veszed a fáradságot, hogy utána nézz, majd megsértődsz, ha valaki az orrodra koppint. 🙂

          Tessék az eurostat erre vonatkozó statisztikája. Vitatkozz velük. Hogy ezek után ragaszkodsz-e a tájékozatlanságodhoz, az már rajtad áll, miközben olyan témáról van szó, aminél — többek között — KÖZTUDOTT a nemek közötti egyenlőtlenség:

          http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Gender_pay_gap_statistics

          2013 márciusi adatokról van szó. Hadd idézzem: “The gender pay gap remains high in Europe.”

          Kell még hivatalosabb? 🙂

          A baj egyébként nem csak az, hogy milyen munkákat vállalnak a nők, hanem az is, hogy milyen munkákat kapnak meg. A nők jobban teljesítenek az egyetemeken, mint a férfiak, mégis rosszabb az átlagfizetés. A magasan kvalifikált munkákat általában férfiak kapják. Ez látszik a megoszláson is.

          http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/files/gender_pay_gap/gpg_brochure_2013_final_en.pdf

          Hadd idézzek innen is: http://ec.europa.eu/justice/gender-equality/gender-pay-gap/index_en.htm

          Women have as good or better qualifications than men, but often their skills are not valued the same as men’s and their career progression is slower. This results in an average gender pay gap of 16 % in the EU.

          Reply
          • Feminista férfi 2014. January 29. Wednesday 21:18

            Attila!

            Valóban tájékozatlan vagy ebben a témában. Az érvedet, miszerint a nők rosszabb keresete a karriervállalásban keresendő egyáltalán akkor lehetne vizsgálni (de a realitás még úgyis rendesen aláásná), ha egyszerűen csak arról lenne szó, hogy a nők úgy általában kevesebbet keresnek. A helyzet viszont nem egyszerűen ez, hanem az, hogy kevesebbet keresnek ugyanolyan pozícióban. Ennek a vizsgálata amúgy azért is nehéz, mert a cégek megtanulták kijátszani az antidiszkriminációs törvényeket. Tudom, hogy megnyugtató dolog azt hinni, hogy a modern, PC és liberális nyugati világban nincs nemi diszkrimináció a keresetek terén, de van. Ahogy még sok más téren is van. Jelenleg az egyetlen diszkrimináció a férfiak ellen a nők javára a gyerekelhelyezési perekben érhető tetten. Amúgy személy szerint ezt sem tartom korrektnek, de a többi téren a férfi számára előnyös a nemi megkülönböztetés.

            A kérdés az, ha felsorolok olyan tanulmányokat, amik ezt alátámasztják alá, akkor hajlandó vagy-e revideálni az erről alkotott világnézetedet, és kicsit jobban meglátni a valóságot? Mert könnyű úgy igyekezni a tényeket alakítani, hogy azok a mi szép világba vetett hitünket erősítsék, hogy közben lövésünk sincs a témáról. 🙂 Számos tanulmány van, ami már arra is rámutat, hogy a diszkrimináció már a tanítási módszertannal az iskolában elkezdődik. Vagyis a nők eleve ellenszélben juthatnak el ugyanoda, ahová a férfiak. És ezek után még így is kevesebbet keresnek. 🙂 Nem mondom, hogy nincsenek kivételek. De nagy mintán, átlagosan ez a helyzet.

            Laci,
            Egy feminista férfi

            Reply
          • Ilu 2014. January 31. Friday 11:58

            Kedves Laci!
            Ez hihetetlen számomra! Egy vállaltan feminista férfi!!!:) Nagyon- nagyon ritkán találkozok ilyennel. Nagyon gyakran még a nők is letagadják, “én nem vagyok feminista” (de több egyetemi végzettsége van, szavaz, stb..) Férfi, még ha tegyük fel ilyen gondolkodása is lenne, akkor sem meri fel vállalni. SZóval egy öröm volt olvasni!
            Ilu, egy feminista nő (és nem férfi gyűlölő, mint ahogy ezt sokan egybe veszik)

            Reply
  2. Restoff 2014. January 29. Wednesday 13:52

    A kilences pontról eszembe jutott az egyik kedvenc viccem:

    “Megnyílik egy új üzlet, ahol a nők férjet vásárolhatnak maguknak.
    A bejáratnál az alábbi utasítás olvasható:
    – Az üzletet mindenki csak EGYSZER látogathatja meg.
    – 6 emelet van, a férfiak tulajdonságai emeletenként javulnak.
    – Bármelyik férfit kiválaszthatják az adott emeleten, vagy felmehetnek a következő szintre.
    – Előző emeletre visszamenni azonban nem lehet!

    Egy hölgy úgy dönt, hogy kipróbálja az üzletet, és partnert keres magának.
    Az első emelet ajtaján a következő felirat várja: “Ezeknek a férfiaknak van munkája” A nő úgy dönt, hogy megnézi a következő emeletet.
    A második emelet ajtaján ez áll: “Ezeknek a férfiaknak van munkája és szeretik a gyerekeket.” A nő továbbmegy.
    A harmadik emeleten: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket és félelmetesen jóképűek” “Wow”, gondolja a nő, és továbbmegy.
    A negyedik emeleten: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképűek és segítenek a házimunkában”
    Hihetetlen, gondolja a nő, nehezen áll ellen a kísértésnek, de valami arra készteti hogy továbbmenjen.
    Az ötödik emelet: “Ezeknek a férfiaknak van munkája, szeretik a gyerekeket, félelmetesen jóképűek, segítenek a házimunkában és romantikusak!”
    A nő már éppen benyitna, de az utolsó pillanatban mégis megtorpan és inkább felmegy a hatodikra.
    Az ajtó mögött ezt a feliratot találja: “Ön a 31.456.012-es számú látogató. Ezen a szinten nincsenek férfiak, csak azért van, hogy bebizonyítsuk, hogy a nõk sosem igazán elégedettek. Köszönjük a látogatást.”
    Az utca szemközti oldalán egy hasonló üzlet nyílik, ahol a férfiak kereshetnek maguknak asszonyt.
    Az első emeleten vannak a nők akik szeretik a szexet.
    A másodikon a nők akik szeretik a szexet, és nem bánják ha a férjük időnként elmegy sörözni a cimbikkel.
    A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik emeleten még soha senki nem járt…”

    Reply
    • Titta 2014. January 29. Wednesday 20:07

      Ez nagyon ütős!!!! És sajnos nagyon igaz is… 🙁

      Reply
      • Randi Andi 2014. January 29. Wednesday 20:11

        Titta!

        Ez egy vicc. Nem kell készpénznek venni. Aki beírta ide, Restoff pedig egy olyan ember, aki mélységesen csalódott a nőkben. (ez egy másik cikk alatt derült ki.)

        Reply
        • Restoff 2014. January 29. Wednesday 20:58

          Azért a viccet nem én találtam ám ki…

          Reply
        • Restoff 2014. January 29. Wednesday 21:04

          Andi, úgy látom, a másik cikk alatt már nem válaszolsz, úgyhogy megkérdezlek itt:
          Most már meg se írjam Neked azt a levelet az én tapasztalataimról…?
          (mondjuk én nem fogom ilyen pontokba szedni, csak leírom, hogy mikor melyik nővel hogy jártam az elmúlt 15 évben)

          Reply
          • sea970 2014. January 29. Wednesday 21:52

            Írd meg, az szerintem mindenképpen hasznos lehet. Utána ha úgy gondolod, hogy tanulhatunk belőle, akkor küldd el Andinak. Ha csak panaszáradat, akkor égesd el. 🙂

            Reply
        • Titta 2014. January 30. Thursday 09:11

          Andi!

          Azt mondják, minden viccnek a fele igaz… Szerintem ennek is.
          Nézhetjük úgy is, hogy a nőknek soha semmi nem elég jó (a nők egy csoportjára teljesen igaz), és a férfiaknak reálisabbak az igényei (ez is).

          De nézhetjük úgy is, hogy a férfiak egy másik csoportjának bőven elég, ha egy nőt meg lehet dugni és főz is, és a nők azok, akik legtöbbször nem tagadnak le egy nem elég jó kapcsolatban és továbblépnek. Sokszor a férfiak azok, akiknek nem jó a kapcsolat, de (igénytelenségből vagy presztízsből) nem lépnek ki belőle. Ezek aztán oldalakon keresztül panaszkodnak, hogy a nők milyen szemetek. Nem tudom, miért nem próbálnak egy olyan nővel, aki nem szemét… Talán egyszerűbb így.

          Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa és mindenki úgy cseszi el az életét, ahogy akarja. És a sült galambok nem repkednek maguktól.
          Mindig van kiút. Rajtunk múlik.

          Reply
    • Pat 2014. January 29. Wednesday 20:49

      Jó kis tanmese 🙂

      Reply
    • béla 2014. January 29. Wednesday 22:42

      ez fent van a neten képekkel is ilusztrálva,úgy még jobb.

      Reply
      • IMRE 2014. February 1. Saturday 01:15

        Béla! Igazán belinkelheted volna!

        Reply
    • Esthajnal 2016. September 17. Saturday 18:23

      Kedves Restoff. KI van zárva, hogy a férfiakat árusító üzletben a második emelet felett vannak eladásra váró termékek vagy max. 1-2. És igen, a férfiak nem mennek feljebb, mert ennyi az igényük. És ez nagy baj szerintem. Ezenkívül persze azokat a nőket akiket a férfiak az üzletükben vásárolhatnak az 1-2. szinten, lehet, hogy megveszik és tartják, de becsülni nem becsülik és főleg nem szeretik. Ráadásul ha legalább a szexhez értenének a férfiak, de a legtöbb azt hiszi, hogy ha 15 percet rászán a dologra akkor nagyot szexelt és a partner hölgynek el kellene ájulni. Újítás semmi, érzékiség nulla. És én még szerencsés vagyok, mert ha valaki nem felelt meg akkor egyszerűen megtanítottam, de amennyire halottam ehhez kevés nő elég nyílt. De 1 férfi volt akinél azt mondtam, hogy na végre, valaki akinek nem én mutatok csak újat. Ja, ez olyan kb. 60 IQ-soknak való vicc. Azon pasiknak akik szerint “az asszony verve jó”. Mert máskülönben aki ezt csak bármelyik oldalról is hasonlóan gondolja a másik nem felé azt csak sajnálni tudom. Nekem igenis magasabb elvárásom van egy férfival szemben … már eleve hogy ne álljon meg a 1 és 2. emeleten. Kezdve azzal, hogy nagyon sok esetben csak a férfin múlik a nő szereti-e a szexet. Én mindig elengedtem a haverokhoz és a haverokkal a baj az volt, hogy nem tudott bánni a szabadsággal egyik volt partnerem sem. Bár mivel senkinek nem fogok a nyomában loholni a következőnek is meg fogom adni a szabadságot. De aki bukik nálam az bukik… főleg ha neki áll magyarázni a bizonyítványát. És ezt is rühellem. Ittál? Megcsaltál? Azt mondod nem??? Dehát tudom és itt van? Minek hazudsz? Hogy beszéljem meg Veled ha hazudsz? Mit akarsz? mond el hogyan akarod? Hallgatás. Mit vársz tőlem? Hallgatás. És mivel a beszélgetéseim kb. ilyenek na ezért nincsen párom…. és lehet érdemes lenne azoknak a férfiaknak a 3. emeletre is felnézni, mert nekem úgy tűnik lehet az 1-2 emeletnél megállnak, de végül nem elégedettek ők sem.

      Reply
      • Ádám 2016. October 1. Saturday 20:19

        “És igen, a férfiak nem mennek feljebb, mert ennyi az igényük. És ez nagy baj szerintem.”

        Nem. Az a baj, hogy a nők igényei enyhén szólva irracionálisak.

        ” Ezenkívül persze azokat a nőket akiket a férfiak az üzletükben vásárolhatnak az 1-2. szinten, lehet, hogy megveszik és tartják, de becsülni nem becsülik és főleg nem szeretik.”

        Ez fordítva is ugyanúgy van. Sőt.

        ” Ráadásul ha legalább a szexhez értenének a férfiak, de a legtöbb azt hiszi, hogy ha 15 percet rászán a dologra akkor nagyot szexelt és a partner hölgynek el kellene ájulni.”

        Jó lenne végre megérteni, hogy a szex kétemberes játszma. Nem kizárólag a partnertől kéne elvárni, hogy úgy kielégítsen, hogy a füled kettéáll, hanem neked is aktívan részt venni benne, ne adj isten kommunikálni.

        “Ja, ez olyan kb. 60 IQ-soknak való vicc. Azon pasiknak akik szerint “az asszony verve jó”. ”

        Tudod mit jelent az a kifejezés, hogy vicc? Persze ha az egyikben a férfit mindenféle inkompetens, részeges baromnak hordják le, az poén, igaz? De a nőkről nehogy már bármilyen negatívumot is lemerjen írni valaki.

        “Nekem igenis magasabb elvárásom van egy férfival szemben … már eleve hogy ne álljon meg a 1 és 2. emeleten. Kezdve azzal, hogy nagyon sok esetben csak a férfin múlik a nő szereti-e a szexet.”

        Már megint ez a felelősséghárítás.

        ” Én mindig elengedtem a haverokhoz és a haverokkal a baj az volt, hogy nem tudott bánni a szabadsággal egyik volt partnerem sem.”

        Mi az, hogy elengedted? Mégis ki vagy te, az anyja?

        “na ezért nincsen párom”

        Persze te semmiről sem tehetsz.

        “…. és lehet érdemes lenne azoknak a férfiaknak a 3. emeletre is felnézni, mert nekem úgy tűnik lehet az 1-2 emeletnél megállnak, de végül nem elégedettek ők sem.”

        Inkább a nőknek kéne az alsóbb szinten maradni.

        Reply
  3. Titta 2014. January 29. Wednesday 20:09

    Még annyit írnék, hogy a sok szabály helyett lehet egy is elég: mielőtt bármit teszünk, egy pillanatra gondoljuk magunkat a másik oldalra. Ha örülnénk, hogy ezt teszik velünk, mehet…

    Reply
  4. Pat 2014. January 29. Wednesday 22:00

    Kedves Randi Andi!

    Szeretnék reagálni pár dologra amit a 10 pontommal kapcsolatban jegyeztél meg.

    0.”azt most nem tudjuk meg sajnos, hogy a nőknek mi baja van vele, pedig de érdekes lenne! :-)”

    Mivel nem tetted fel azt a kérdést, hogy a nőknek mi a baja velem, ezért nem írtam bele,de amúgy is e lista arról szól, hogy milyen hibákat követnek el a nők.

    Ezért nem értem a felvetést, hogy miért kellett volna e listában a férfiak hibájáról írnom mikor arról volt szó, hogy a másik 10 pontot páran úgy éreztük, hogy kicsit női szemszögből volt megírva, ezért én írtam egyet a saját nézőpontomból, illetve azok alapján amiket én és a közeli környezetem tapasztalt.

    3.”A másik oldal ugyanígy érez, kedves Patrik: megint csak több száz tanút tudnék hozni a nők közül, akiknél előállt a “szürke szamár a ködben” effektus, tehát az adott férfi lelépett egy szó nélkül.”

    Tehát még egyszer, mivel a másik 10-es lista nő párti volt pár ember szerint, ezért én kizárólag férfi oldalról egy olyan 10-es listát írtam, ahol a nők hibáit emelem ki.Amiket megtapasztaltam a saját vagy a közeli környezetemben.

    3.”Egyébként egy ilyen lista összeállítása mi más, mint menekülés a felelősségvállalás elől?”

    Egy ilyen lista, miért lenne menekülés indokold meg!
    Azért mert van egy határozott véleményem amit vállalok, az miért lenne menekülés, ráadásul, konkrét sztorijaim vannak amivel alá tudom ezeket támasztani?

    Ezt kicsit megint női szemmel ítéled meg, mivel ez a 10-es lista a nőkre volt kihegyezve, ezért úgy érzem pár megjegyzéssel vissza kell vágni.

    És itt vissza köszön az amit gondolok, hogy a nők másokat szeretnek kritizálni, de ha őket éri kritika, nem fogják tudni megállni, hogy arra ne vágjanak, ne szúrjanak egyből vissza.

    Erre a leggyakoribb példa a “na és ti férfiak..”

    Pont ezért nincs vége soha ennek a “háborúnak”

    3.”Egy szót sem olvasok benne arról, hogy Te mit hibáztál, annál több van viszont benne sommás megállapításokról és a másik hibáztatásáról.”

    Ismételni tudom magamat ez a lista a nők hibájáról szólt, a hibák voltak kiemelve, illetve azok a dolgok amik miatt nehéz egy nőhöz alkalmazkodni, elviselni vagy pozitívan hozzáállni.

    “Ez egy áldozati szerep, amelyből muszáj kilépned a lehető leghamarabb. ”

    Oké, hogy kell kilépni az áldozati szerepből?
    És miért áldozati szerep az, ha a nők kétharmada úgy viselkedik ami bicska nyitogató??

    Ha te elmész valahová előadást tartani és mondjuk nagyon negatív a hallgató közönség és te ezt leírod, hogy voltam x helyen, de a hallgató közönség nagyon negatív volt, akkor te áldozat leszel , mert leírod a véleményedet??Csak kérdezem.

    És, hogy lásd, hogy nem csak a negatívumot emelem ki, igen vannak normális nők is, de elég kevesen vannak és egy normális nő általában boldog párkapcsolatban él, mivel egy normális , csinos nőt minden férfi tárt karokkal vár, ők hamar el is kelnek.

    Így maradnak a problémás nők, akikhez a világ össze türelme is kevés.
    De ezek a nők maximálisan elvárják, sőt követelik a türelmet, hiszen nekik alanyi jogon jár – gondolják ők.

    4.”Durván általánosítasz: az összes magyar csinos nőt megfigyelted? Tudod te, hogy hogyan mennek férfiak között is az előléptetések? Vagy hogy miket művel egynémely politikus, hogy feljebb kerülhessen a ranglétrán?”

    Természetesen nem az összes csinos magyar nőt figyeltem meg, de elég sok nővel ismerkedtem már, jártam szórakozni évekig nagy társasággal, plusz a barátaim sztorijai, úgy érzem mondhatom azt, hogy sok csinos magyar nő viselkedését meg tudtam figyelni, még ha ezt nem is hiszed el.

    Ha én durván általánosítok, akkor te pedig visszavágsz 🙂
    Némely megjegyzésed annyira tipikusan nőies,pl azért mert a listában vannak a nőkre nézve nem túl hízelgő dolgok egyből személyes sértésnek is veszed és jön a védekező mechanizmus, vissza kell vágni.

    Én nem állítom, hogy 100%-ig objektív vagyok, de azt látom, hogy te sem vagy az.

    A Politikusokat hoztad fel példának, szerintem ez nem volt túl jó ötlet, hiszen a politikusokat csak negatív példára lehet használni és mint tudjuk a Magyar parlament nagy többsége férfiakból áll így ez a példa kapóra jött neked, de ez kb most olyan, mintha példakén bemásolnám ide örömlányok, konzumnők hirdetéseit, hogy nézd mennyi nő van aki
    a pénzre megy itt a sok bizonyíték..

    Én a hétköznapi életemből hoztam ezeket a tapasztalatokat, nem a parlamentből.

    5.”Itt is a “nő” szót nyugodtan behelyettesítheted “férfi”-ra. Mindkét nem tagjai ugyanúgy cikinek tartják általában, ha lebuknak.”

    Ez így van, de mivel én a nőkről írtam a listát így ezt nem írtam bele 🙂

    10.”El nem tudom mondani, hogy egy nő számára mennyire terhes és idegesítő elmagyarázni azt, hogy igenis, néha vannak hangulatingadozások és hullámvölgyek. A magam nevében beszélhetek, mint nő: női testben lenni sokszor egyáltalán nem nagy móka. Itt fáj, ott fáj, puffad, görcsöl, folyik. Ha nincs a kéznél fájdalomcsillapító, több órára ki vagy ütve. Csoda hogy hangulatilag ilyenkor nincs valaki a topon? Szokj hozzá (és hozz gyógyszert, de MOST!). Persze, ha ez sokszor van és inkább hisztijellegű, akkor érdemes elbeszélgetni. Ugyanakkor, láttam én már depressziós férfit is. Neki mi a kifogása? :-D”

    Én nem a menstruációra gondoltam, mondjuk kolléganőktől tapasztaltam, hogy a menstruációra is sok mindent rá lehet fogni.Azért rontottam el, mert menstruálok stb..

    A lényeg én itt nem erre gondoltam, hanem mikor egy nő ugyanazzal a dologgal kapcsolatban napi szinten változtatja a véleményét.
    PL: Megbeszél egy férfi egy nővel egy randit.Csütörtökön a nő azt mondja, hogy persze benne van a találkozásban Péntek este, de pénteken már jön egy 180 fokos fordulat és még ő van megsértődve, ha rá mer valaki kérdezni arra, hogy akkor találkozunk ahogy megígérted.

    Hozzá teszem a barátom mesélt több ilyen sztorit, tehát ez nem saját sérelem, még mielőtt ez lenne kihozva belőle.

    Sokszor úgy érzem,h a nők úgy gondolják nekik alapból több türelem jár, de nem, itt a hiba.

    Miért járna több egy nőnek mint egy férfinak?

    Egy személyes példa, hogy pl a nők tőlem állandóan türelmet kérnek és várnak el, de a világ összes türelme nem lenne ahhoz elég amihez ők türelmet kérnek.

    Én nem érzem úgy, hogy én vagy a barátaim extra türelmet kapnánk a nőktől, sőt azt érzem, hogy ők türelmetlenek, mindent azonnal akarnak, de fordítva ez nem várható el.

    Halkan jegyzem meg, hogy kivételek vannak, de elvétve 🙂

    “A fenti listák, mint például Patriké is, sértettségből íródnak és éppen emiatt túlzók is. Ő maga írja, hogy “a témán megakadt a szemem, mert ez most éppen aktuális nálam, mert a csalódásom óta egyszerűen nem tudok pozitívan nézni a nőkre.”

    Erre csak azt tudom mondani, hogy mi másból írtam volna, ha nem sértettségből, hiszen megbántottak, átvertek.
    Mit kéne tennem dicsérnem a nőket, mikor belül nem ezt gondolom a korábban átélt élmények miatt?

    Csak kérdezem, mert kíváncsi vagyok erre mit válaszolsz?

    Reply
    • sea970 2014. January 30. Thursday 08:30

      Kedveseim! Parttalan vitában vagytok. Persze hogy férfiak és nők különböznek egymástól. De ha jól figyel az ember, akkor hamarosan lesz egy férfi-nő, nő-férfi szótár a fejében. Ugyan még 44 évesen is tudnak nekem meglepetést okozni a férfiak, és viszont, sőt valamikor komoly csalódásokat is (valszeg ezt is viszont, még ha akaratom ellenére is), de azért a nagy csalódásoknál figyelembe veszem azt is, hogy én is hibás voltam, mert többet vetítettem bele a dologba, mint ami ott volt…

      Reply
    • Randi Andi 2014. January 30. Thursday 09:00

      Patrik!

      Személyes élményeidből és tapasztalataidból durván általánosítottál azzal kapcsolatban, hogy SZERINTED milyenek a nők.

      És ez hiba.

      A te tapasztalataid behatároltak, nem általános érvényűek, tehát nem tehetsz ilyen jellegű ex katedra kijelentéseket. (Én is nagyon igyekszem, hogy ezeket elkerüljem, pedig ismétlem, ezek a jellegű “a férfiak ilyenek, a nők olyanok” okosságok és tanácsok a legjobban eladhatóak, méghozzá azért, mert egyszerű magyarázatokat kínálnak bonyolult problémákra)

      Ugyanígy – ha észrevetted – jelzem női kommentelők felé is ugyanezt, ha elkezdik a “szemét férfiak” című szólamot. Le is állítom őket is, kivétel nélkül, és megpróbálok arra rávilágítani, hogy ezek az Ő tapasztalataik és azon érdemes elgondolkodni, hogy MIÉRT ilyenek a tapasztalataik és MIBEN kellene változtatniuk hogy másfajta tapasztalatokat gyűjtsenek be.

      Az előző és a te cikked között az a különbség, hogy az előzőben szó nincs olyanról, hogy milyenek a férfiak, legfeljebb olyat írtam hogy “rájuk inkább jellemző”, mégis érdekes, hogy mennyire kicsapta egyes férfi olvasóknál a biztosítékot.

      Ahogy látod, van, akinél tények ismertetése is elfogadhatatlan, ha azok a tények arra vonatkoznak, hogy egyes területeken a nők hátrányosan vannak kezelve. Rögtön jön a címkézés, a feministázás, holott olyasmiről van szó, amit az eurostat megkutatott, a HVG, Index, Workania és társai megjelentettek, tehát egyértelmű hogy nem “feminista összeesküvésről” van szó.

      Mégis, miért kell kapálózni? Azért, mert nem fér bele az illető világképébe egy adott tény.

      Ha a nők szerinted szemetek, akkor a “szűrőd” úgy lesz beállítva, hogy ezt az általad alapigazságnak tekintett dolgot bizonyítsa be újra és újra – tehát klassz iránytű egy ilyen felfogás a párkapcsolati kudarcokhoz. (csak úgy, amennyire a “férfiak szemetek” beállítás is az)

      Lehetséges, hogy valamilyen játszmában vagy benne, javaslom ezt a cikket, ha mintázatokat vélsz felfedezni a kapcsolataidban: http://boldogsagtervezes.hu/meg-van-irva-sorskonyv-es-jatszmaelmelet/

      A lényeg: ne rám legyél azért dühös, mert a kudarcaiddal kapcsolatban ahelyett, hogy igazat adnék neked vagy sajnálnának (amivel egy centit nem jutsz előre), igyekszem felhívni a figyelmedet a gondolkodásbeli hibákra és arra, hogy hol lehetne változtatni.

      Nem velem kell vitatkozni – tanulj, beszélgess, változtass és legyél sikeres a párkapcsolatokban!

      Ha pedig – és ezt üzenem Attilának is – velem, mint coach-csal vagy randiguruval nem vagytok megelégedve, semmi gond, őszintén kívánom hogy találjátok meg a megfelelő segítőt magatoknak!

      Reply
      • Restoff 2014. January 30. Thursday 12:18

        Kedves Andi!

        Két dolgot szeretnék csak mondani.

        Egyik, hogy továbbra is várom a válaszod, amit már többször feltettem, de nem volt érkezésed válaszolni: miután ez a cikk a maga tökéletlenségében megszületett (mert még annyira sem tudok vele azonosulni, mint a férfiakat ostorozó megfelelőjével), kíváncsi vagy még a levelemre, amit eredetileg kértél?
        Nem veszem rossz néven, ha nem, de amennyiben már nem érdekel, tisztelj meg legalább egy “kösz nem” válasszal, mert ez a “folyamatosan ignorálom a kérdését” módszer igencsak sértő és udvariatlan.
        Köszönöm!

        A másik: hozzászólásodnak erre a fejezetére szeretnék reagálni (amit a másik cikk alatt tegnap este nekem is megírtál):
        “Ugyanígy – ha észrevetted – jelzem női kommentelők felé is ugyanezt, ha elkezdik a “szemét férfiak” című szólamot. Le is állítom őket is, kivétel nélkül, és megpróbálok arra rávilágítani, hogy ezek az Ő tapasztalataik és azon érdemes elgondolkodni, hogy MIÉRT ilyenek a tapasztalataik és MIBEN kellene változtatniuk hogy másfajta tapasztalatokat gyűjtsenek be.”
        Ne haragudj, de éppen ez az, amit én soha nem tapasztalok, hiába állítod. A cikkjeid alatt csak úgy sorjáznak a női kommentek, miszerint “A férfiak így meg úgy”, durva és sértő általánosítások tömkelege, de én sehol nem látom, hogy rászólnál ezekre a nőkre, és kommentelnéd alájuk mindazokat, amiket fentebb leírtál.
        Éppen ezért tettem azt a bizonyos észrevételemet, mert feltűnt, hogy a nőket mindig hagyod fortyogni és fröcskölni miránk férfiakra, de amint egy férfi egy picikét is kifogásolhatót ír, rögtön reagálsz. Tagadhatod és állíthatod, hogy nem vagy egyoldalú, de ha ezt férfiak többen is folyamatosan érezzük, annak bizonyára csak van valami oka…

        Reply
        • Randi Andi 2014. January 30. Thursday 12:32

          Kedves Restoff!

          Sajnos nem tudok minden egyes kommentre válaszolni, és bizony van, hogy valami felett elsiklik a figyelmem.

          Az utolsó mondatod egyszerűen nem igaz, olvass figyelmesebben, javaslom ezt:

          https://tarskereso-kalauz.hu/minden-ferfi-diszno

          és a könyvemet.

          Nem értem, hogy ha egyszer azt gondolod, hogy elfogult vagyok, miért akarnád nekem elküldeni a véleményedet? De persze szeretettel várom, hiszen Patrik is elküldte, csak ő nem itt a kommentek között kérte erre a válaszomat és elégedetlenkedett amikor nem kapott, hanem az email címemre küldte.

          Reply
          • Restoff 2014. January 30. Thursday 12:50

            “Nem értem, hogy ha egyszer azt gondolod, hogy elfogult vagyok, miért akarnád nekem elküldeni a véleményedet?”
            Azért, mert kérdezted. Én pedig akkor megígértem, hogy megírom.
            Ami viszont fontos: amit én küldenék, az NEM vélemény lenne (pláne nem ilyen, mint a Patriké, aminek nagyrészével magam sem tudok azonosulni), inkább csak egy részletes történet, elsősorban a sajátom, másodsorban kiegészítve 1-2 közeli ismerősömmel, barátommal megesett sztorival.
            Igazából inkábbén lennék kíváncsi arra, hogy Te erre mit tudsz mondani, mi a véleményed róla…?

            Reply
          • Randi Andi 2014. January 30. Thursday 14:15

            Egek! Most küldöd vagy kelleted magad még egy darabig? 😀

            Reply
          • Restoff 2014. January 30. Thursday 14:46

            Andi,
            Te nem értesz a férfiak nyelvén.
            Legalábbis nem az olyanokén, mint amilyen én vagyok.
            Eddig vacilláltam, hogy megírjam-e az egész sztorit, vagy sem, de ez a szemberöhögésed meggyőzött, hogy inkább nem. Hagyjuk.

            Reply
          • Randi Andi 2014. January 30. Thursday 15:10

            Rendben.

            Reply
        • Ani 2014. January 30. Thursday 16:33

          Restoff

          Könyörgöm, én pedig várom a sztoridat!
          Szeretném, ha tanulhatnánk belőle. Minden jót kívánok. Ani

          Reply
          • Ideírom 2014. January 30. Thursday 17:54

            Sziaszok,
            Még sosem szóltam hozzá, de most úgy érzem kell.
            Patrik reagálásával teljesen egyetértek, és ugyanúgy Restoff véleményével és sértettségével.
            Anditól profi reagálást vártam volna, de ezek nagyon nem voltak azok.
            Sajnálom.

            Reply
          • Ideírom 2014. January 30. Thursday 18:14

            Ja, és én is várnám Restoff sztoriját.

            Reply
          • Restoff 2014. January 30. Thursday 19:10

            Sziasztok kedves Ani és “Ideírom”!
            Adjatok egy mailcímet, és elküldöm Nektek privát, ha megírtam.
            Mivel az életemnek az elmúlt 15 éve (amióta érdekelnek a nők) minimum egy kisregényt kitesz, így ide nem fogom kiírni. Túl sok lenne. 😉

            Reply
        • IMRE 2014. February 1. Saturday 01:28

          Tudom, hogy Andi nem szorul a védelmemre (“nagykislány” már), de azért leírom, hogy — szerintem — igenis korrekt, tárgyilagos, higgadt, és “szakmailag” nagyon profi. Lehet Vele egyet nem érteni — nálam is előfordul, de elfogultsággal vádolni oktalanság.(Tessék! Szabad “stréberezni” ;-)) )

          Reply
    • marian 2014. January 31. Friday 00:37

      ” igen vannak normális férfiak is, de elég kevesen vannak és egy normális férfi általában boldog párkapcsolatban él, mivel egy normális , helyes férfit minden nő tárt karokkal vár, ők hamar el is kelnek.

      Így maradnak a problémás férfiak, akikhez a világ össze türelme is kevés.
      De ezek a férfiak maximálisan elvárják, sőt követelik a türelmet, hiszen nekik alanyi jogon jár – gondolják ők.”
      …..na ugye…..;)

      Reply
  5. Már nem bírom kihagyni 2014. January 30. Thursday 18:39

    Meddig tart egy komment moderációja? Csak úgy kíváncsiságból.

    Reply
    • marian 2014. January 31. Friday 00:48

      És beszélhetünk arról is kinek mi a normális. Persze mennek a csaták a két nem között és közben nem vesszük észre h önzésünkkel,egónkkal nehezen fér össze a másik,és fárasztónak találjuk a kezdeti varázs után a másik világát megismerni. A férfiak keresik a hercegnőt,s nők keresik a herceget…..elvárásaink vannak,ideák,álomképek,ès közben nem nézünk tükörbe. Keressük a tökéletest,lehet h azért h a saját tökéletlenségünket leplezzük??

      Reply
    • IMRE 2014. February 1. Saturday 01:31

      Műszaki hiba lehet, mert az én kommentjeim eddig mindig azonnal megjelentek. Olyan gyorsan, hogy nem is lett volna idő moderálni.

      Reply
  6. Gabor 2014. January 30. Thursday 21:20

    Az utóbbi két blog bejegyzés megérősítét abban, hogy butaság azt nézni, hogy nő / férfi.
    Miért?
    Mert személyiségek vagyunk, személyiségjegyekkel, sokfélék, ezért nem szabad szűklátókörűségnek lenni.
    Most őszintén, mit vártok Anditól? Vagy bárkitől? (mer megint az elvárások……Andi irányába).
    Azt ír amit akar, az ő blogja, megteheti.
    Másrészt ahogy elmondta már ezerszer, konkrét tanácsokat, csak és kizárólag egyénre személyre szabottan lehet adni, ismerve a társkereső ügyfelet, annak az értékrendjét, elvárásait.

    Nem vagyok Andi kedveltje, sőt, sok esetben én is vitáztam vele, vagy nem értettem vele egyet, de neki is ő is csak ember, nem fog tudni megfelelni mindenkinek, az egy lehetetlen küldetés lenne.
    Andinak is meg van a saját nézőpontja, ami olyan, amilyen, ahogy nekem is, neked, nektek is.

    Sztorit, elvárást, írni mindenki tud, ami vagy igaz, vagy nem, ettől talán könnyebben talál társat valaki?

    No, akkor most lehet engemet is támadni, vannak akiknek ez esik jól, de inkább menjünk, találjunk magunknak egy jó párkapcsolatot. Szerintem.

    Reply
    • Gabor 2014. January 30. Thursday 21:26

      Bocsánat az elöző írásbeli hibákért. Még egy kis írás, ha már….

      A nőkkel minden rendben van és a férfiakkal is:-) Bár pár ember társamat, ha nő, ha férfi ki nem állhatok:-)
      Sok nő és férfi él párkapcsolatban, ilyenben is meg olyanban is, én sajnos nem, de erről nem a nők tehetnek. De ha mutogatok rájuk, mert „minden nő szemét K”, akkor minek is akarok párkapcsolatot?
      Vannak csodálatos nők, többet is ismerek, csak nem velem, ennyi.

      Reply
      • sea970 2014. January 30. Thursday 23:26

        🙂

        Reply
      • Judit 2014. June 20. Friday 09:26

        Szia! Nem követtem végig a blogot, de a vannak “csodálatos nők” tetszett. 🙂 Melyik korosztályból keresed a párod? Negatív tapasztalataim nekem is vannak, ennek ellenére vallom, hogy vannak nagyon is szerethető férfiak is.

        Reply
    • Randi Andi 2014. January 31. Friday 00:17

      Köszönöm Gábor, ez igazán jól esett, hatalmas megtiszteltetés, hogy ezt írtad, de tényleg.

      Nézzétek. Ezen a blogon született már több, mint tizenötezer komment több ezer felhasználótól.

      Hogy röviden foglaljam össze: nem szerethet mindenki.

      És most engedelmetekkel jó éjszakát kívánnék, mert iszonyat kemény munkanapon vagyok túl.

      Reply
      • Restoff 2014. January 31. Friday 09:03

        “Hogy röviden foglaljam össze: nem szerethet mindenki.”
        Valóban, de legalább törekedni azért lehet(ett volna) rá. De engem könnyebb volt egy tollvonással leírni, amit szépen tudomásul vettem. Na mindegy.

        Reply
        • Randi Andi 2014. January 31. Friday 09:43

          Ha tudomásul vetted volna, akkor nem írtál volna semmit. Ha el akartad volna küldeni a levelet, akkor elküldted volna.

          Hogy lásd, figyelek: azt írtad, semmi gond veled, a párkapcsolataid viszont sosem sikerültek.

          Kérlek, gondolkozz el azon, hogy vajon életed más területein, például a párkapcsolataidban is szoktad-e játszani az itt hozott sértődős áldozati szerepet, a “szegény én” játszmát azért, hogy figyelmet szerezz, illetve hogy ennek általában milyen következményei vannak az életedre nézve. Szintén érdekes lehet – és gondolj vissza helyzetekre az életedből – hogy kibírod-e a másokkal való vitákban, hogy ne a tiéd legyen a végső szó, illetve hányszor olvasol bele más viselkedésébe olyat, ami a személyedre nézve sértő, pedig az nincs is ott. Tudod-e venni a humort, az összekacsintást, vagy azonnal ugrasz rá? És ez vajon hány szituáción rontott lényegesen az életedben?

          Ha ezeken őszintén elgondolkozol ahelyett, hogy megint elkezdenél belém kötni, megsértődni, szakmaiatlannak beállítani és a további szokásos lépések, amik ilyenkor jönni szoktak (mert ismétlem, ez egy játszma, amiben nem vagyok hajlandó részt venni) ígérem, nagyon tanulságos lesz számodra.

          Aki tanulni szeretne magáról és a párkapcsolatairól, annak be kell fejeznie az áldozati szerep játszását és felelősséget kell vállalnia magáért. Tükörbe kell néznie, lépnie kell és változtatni az eddigi sikertelen működésmódjain, stratégiáin és kommunikációján, bármennyire kellemetlen is és bármennyire könnyebb magát sajnáltatnia és állandóan a másikra mutogatnia.

          Neked is ez lesz a megoldás, mert olyan nincs, hogy valakinek sose legyen szerencséje, és egyetlen párkapcsolata ne jöjjön össze, úgy hogy vele minden rendben van, közben pedig egy blogon képes megsértődni és hozni a fent említett játszmát – ami azért elég ritka a praxisomban, évente a több ezer felhasználóból egy-két emberrel fordul elő.

          Restoff, itt van az a pillanat, amikor őszintén úgy gondolom, hogy tanulhatnál valamit.

          Vagy megragadod, elgondolkozol és azzal megkezdődhet egy tanulási folyamat, vagy továbbra is ragaszkodsz a “csúnya, gonosz, nem foglalkozik velem Andi” teóriádhoz és a sértődöttet játszod. A te szabadságodban áll.

          Kívánom, hogy most jól dönts.

          Részemről ezt a beszélgetést itt lezártam, ez volt a véleményem, amit kértél.

          Reply
          • Restoff 2014. January 31. Friday 11:55

            “azt írtad, semmi gond veled, a párkapcsolataid viszont sosem sikerültek.”

            Sosem írtam olyat, hogy semmi gond velem. Ha így lenne (vagy legalábbis én így gondolnám), akkor a közelébe sem jönnék ilyen fórumnak, és sosem szólnék hozzá. Nagyon is jól tudom, hogy valami súlyos probléma van velem (is), ami ezt a sorsot okozza.
            Sőt, a másik cikk alatt részletesen leírtam, hogy ez nálam amolyan “születési rendellenesség”, szóval senki nem állíthatja hogy önmagamban nem látnék hibát.
            Azt írtam le csupán (és ez tény), hogy mivel normális, önálló életem van, egy egész jó munkám és keresetem, plusz külsőleg sincs semmi rendkívül negatív a megjelenésemben, ezért fogalmam sincs, mi az oka annak, hogy mindig ilyen pórul járok (azaz, mi az oka, hogy mindezek ellenére nem működik valami nálam).

            “Ha el akartad volna küldeni a levelet, akkor elküldted volna.”
            Igenis, el akartam küldeni a levelet. Csak előtte meg szerettem volna bizonyosodni róla, h tényleg érdekel még (azok utn, hogy közben más is küldött egy listát, amiből ez a cikk is született), de inkább arról bizonyosodtam meg, hogy Téged már nem érdekel. Ezért inkább bele sem fogok, mert annak a levélnek a megírása legalább 2 órányi időmet venné igénybe, amit pedig nem fogok elpazarolni fölöslegesen, a semmire.

            Ha ismernél személyesen, tudnád, hogy ez a “szegény én” önsajnáltatós, másokra mutogatós habitus (amit a viselkedésembe bele akarsz látni) mennyire távol áll tőlem. Sőt, amikor ilyen látok a környezetemben, h valaki folyton másokat hibáztat a kudarcaiért (a férfiakat, a nőket, a főnökeit, a kormányt, a politikusokat, a bankokat, stb.), akkor én szoktam elsőként rászólni és leállítani az illetőt. Talán ennek is köszönhető, h az életben a magánéleten kívül minden egyéb területen sikeres tudok lenni, csak ez az egy, amiben nagyon nem találom a problémáim okát. Lehet, h több türelemre és megértésre van hozzám szükség, de már elnézést, ilyen vagyok, és Neked minden embertípussal meg kellene találnod a közös hangot.
            Alább írja le tökéletesen “Ideírom” azt, amit én is érzek felőled folyamatosan, csak nem tudtam olyan találóan megfogalmazni, mint ő: hogy kioktatóan és magas lóról beszélsz velem. Ezen kellett volna változtatnod, és nem énbelém magyarázni, hogy biztos úgy gondolom, hogy “szemét Andi nem figyel rám”, és hasonlók…

            Reply
          • Randi Andi 2014. January 31. Friday 12:01

            Ha úgy érzed, Neked ez a segítség nem volt megfelelő, akkor más utakat kell keresned, én pár komment alapján ennyire voltam képes. Ha úgy érzed, magadba néztél és nincs igazam, akkor bizonyára máshol van a probléma.

            Sok sikert a megtalálásához!

            Reply
          • Restoff 2014. January 31. Friday 12:11

            Nem mondom h nincs igazad, csak épp nem 100%-osan. abban, amit írtál, van olyan amit tudok hasznosítani (jut eszembe: köszönöm!), de a többivel tévúton jársz.
            Pár netes komment alapján nem lehet egy másik embert megismerni, sőt akár alaposan félre is lehet ismerni. Azt hisze, esetünkben is pontosan ez történt.

            “ok sikert a megtalálásához!”
            Köszi, további szép napot!

            Reply
          • Randi Andi 2014. January 31. Friday 12:16

            Szuper! Huhh, kemény “menet volt” 🙂 Örülök, hogy így gondolod, Restoff!

            Reply
    • Ideírom 2014. January 31. Friday 11:10

      Szerintem nem butaság azt nézni, hogy nő/férfi.
      Azért nem, mert a két nem kommunikációja teljesen különbözik. És ezen szoktak általában elcsúszni a dolgok. Igen, egy egész kapcsolat rámehet. Biztos ismeritek a példatörténetet:
      Autópályán utazik egy pár. A férfi vezet, a nő mellette ül. Hosszú az út.
      A nő egyszer csak megkérdezi. – Drágám nem innál egy kávét?
      A férj válasza, némi gondolkodás után: – Nem.
      És haladnak tovább csendben. Eltelik 10-15 perc teljes csendben, de a férj érzi, hogy valami nem stimmel, túl nagy a csend.
      – Mi a baj Drágám? kérdi a férj.
      – SEMMI! válaszolja a feleség.
      – Na de mégis, mi a baj?
      – Nem álltunk meg kávét inni, én ittam volna!
      A férj elkezd kutatni az emlékei közt, hogy mikor hangzott el az a szó, hogy “megállni”… nem emlékszik rá, hogy a felesége akart volna inni kávét.

      Szóval itt rontjuk el sokszor, elbeszélünk egymás mellett. Ami elkerülhetetlen néha, de nem megsértődni kellene ilyen helyzetekben, hanem nevetni rajta és megállni a következő kávézónál, hogy maradjunk a példabeli esetnél.
      De sokszor a nők sértődöttsége nagyobb, mint hogy belátnák, hogy nem tudjuk kitalálni a gondolataikat.

      Andi pedig szerintem, ha ilyen kioktatóan és magas lórol beszél Restoff-al (vagy bárkivel), azzal pont nem azt éri el amit ő szeretne. De ez az én véleményem.

      Reply
  7. András 2014. January 31. Friday 01:52

    Az a baj a férfiakkal, hogy a szép és fiatal nőket szeretik. Persze sokan jönnek majd, hogy a szépség relatív, de nem annyira, mint gondolják. Simán kategóriákra bontható. A szép nők nagy hányada viszont nem igazán lesz jó társ, mert a teremtő csak nagyon ritkán ad nagyon szép külsőt, racionális és érzelmi intelligenciát, és lelkiekben is gazdag embert. Aki szép az a szépségét használja ki az életében, ezért a többi részre kevésbé figyel, mert nincs rá szüksége. Így is megkapja amit szeretne, illetve sokan választják a könnyebb utat (jelen esetben a szépség szerinti érvényesülést). A legtöbb férfi sokkal boldogabb lenne egy olyan nővel, aki számára kevésbé tetszik, mert bennük sok esetben sokkal gazdagabb lelki és intellektuális (érzelmi is) mélységek vannak, mint a szebb társaikban. Aki tehát társra vágyakozik férfiként az jobban tenné ha a sok kevésbé szép nő közül választana, mert sokkal boldogabb lenne. Ennyi a lényeg, és még coachingra sem kell eljönni, pénzt sem kérek. Persze ezért a tanácsért nem is adnának, mert nagyon kevés férfi fogadná meg. Ugyanezek igazak a hölgyek választásaira is. Nekik is ugyanezt javasolnám behelyettesítve a szépség mellett az egyéb szempontokat, hiszen nekik több van. Na ki az, aki le tudna adni a felszínesebb elvárásaiból a mélyebbek javára? Tartsunk közvélemény kutatást:)

    Reply
    • marian 2014. January 31. Friday 12:06

      Ekkora klisé halmazt)))) bocsáss meg,de ezt nem gondolhatod komolyan,amit leírtál.
      És ha én azt mondom,h a csúnya emberek- szubjektív kategória,ügye- valamilyen komplexussal,frusztrációval küzdenek? Vagy ki lehet mondani h vki egyértelműen szép vagy csúnya? Ezt ki dönti el?

      Reply
      • Restoff 2014. January 31. Friday 12:19

        Jajj de kár, hogy itt nem lehet a hozzászólásokat like-olni, mint a facebook-on, mert most kapnál egy nagy hüvelykujjat, Marian! ;)))

        Reply
        • marian 2014. January 31. Friday 14:23

          😉
          nem bírom a diszkriminációt:):):)
          Bár én nem tartom magam sem szépnek,sem csúnyának,vannak rajtam szép és nem annyira előnyös dolgok is.:):);) De hogy valaki ezekből belső tulajdonságra,mi több IQ-RA,EQ-ta következtet,számomra elfogadhatatlan.
          És mondhatnám azt,h az illető biztos kissé ostobácska,sőt az én mércémmel nézve meglehetősen csúnya is. De nem mondom,mert lehet h csak rossz napja volt.
          És nem én vagyok most érzékeny,remélem többek nevében is írhattam.

          Reply
          • András 2014. February 1. Saturday 03:17

            A külső, az IQ, EQ és a lelki szépség között összefüggés van. Ezt lehet látni az embereken, ha megnézzük a tetteiket. Pl. egy kevésbé szép nőben általában sokkal több megértés, tolerancia, együttérzés van, mint egy szépben, mert az élete során a kapcsolataiban nem ő volt a kis hercegnő, hanem előfordult, hogy szívóágra került. A kisebb (még elviselhető) szenvedés pedig amortizálja az ego-t, és érzékenyebbé tesz a másokban zajló folyamatokra (figyelmesebb vagy másokkal).

            Reply
          • Restoff 2014. February 1. Saturday 15:51

            Mondd, Te hányszor olvastad el a Kis herceget, hogy így hömpölyög belőled a transzcendentális sztereotip sablonok áradata…?

            Reply
          • András 2014. February 1. Saturday 17:36

            Restoff!

            A te gondolkodásod olyannak tűnik, amiben nincsenek kategóriák, úgymond nincsenek általánosítások. Minden személyt elvileg egyediként kezelsz, mert nem akarsz sztereotipizálni senkit. Ez tényleg nagyon szép, meg minden, de mit csinálsz akkor, amikor elkezded tudatosan vizsgálni az embereket és rájössz, hogy adott sablonok mentén élnek. És, hogy a tetteik alapvetően meghatározhatók a körülményeikből, amilyennek születtek, amilyen társadalmi közegben felnőttek, amilyen családi hátterük volt. Itt az amilyennek születtek részbe tenném a szépséget. Senki nem mondja azt, hogy minden egyes nő, aki szépnek született az csak a szépségével érvényesül és a többit elhanyagolja. De észrevehető összefüggés van. Pl. ha te egy jó pasi lennél, és világéletedben megkaptad volna könnyen azokat a nőket, akiket szerettél volna, akkor más személyiség lennél mint most? Annak érdekében, hogy jobba szeressenek az emberek (nők) nem fejlesztettél ki olyan személyiségjegyeket, amit ők vonzónak találhatnak? A sorozatos kudarcaid miatt nem vagy empatikusabb, figyelmesebb és érzékenyebb az emberekkel? Gondolod, hogy az életedben a személyiséged akkor is így alakult volna, ha sokkal több siker ér, és könnyen megkapod, amit szeretnél?

            Reply
          • Restoff 2014. February 2. Sunday 15:05

            Továbbra is azt mondom, hogy rosszul látod. Ez régi jól ismert klisé, miszerint egy nő vagy szép, vagy okos/rendes, de a kettő együtt biztosan nem fér össze, szerintem igenis ósdi, lejárt és fárasztó.

            Azt mondod, hogy az embereket a születésük, a társadalmi/családi közegük, tapasztalataik, stb. teszik olyanná, amilyenek. Majd vonsz belőle egy olyan logikai következtetést, miszerint a szép lányok mindig mindent könnyen megkapnak, ezért nem fejlesztik ki magukban annyira az empatikus készségeket, mint a kevésbé szépek, akiknek meg kell tanulniuk a személyiségük varázsával elérni a dolgaikat. Ez elméletben nagyon szépen is hangzik, a gyakorlatban viszont szerintem általában nem működik (nem állítom, h nem is létezik ilyen, de azt állítom, h nem ez az általános tendencia).
            Gondolhatjuk ezt tovább pl. olyan logikai irányban is, hogy egy szép, helyes lány, aki a szépségének köszönhetően élete során nagyon sokat kapott az élettől, a férfiak rajongását, szeretetét, és mindent, ami ezekkel együtt jár, pont ezért könnyen rá tud mosolyogni a világra, alapvetően boldog ember, és ezt kifelé is sugározza magából, kedvességgel és odaadó természettel.
            Míg az a nő, akit nem áldott meg a természet olyan jó külsővel, ezért sokkal több elutasítást, nélkülözést, stb. kell elviselnie, mindez rányomja a bélyegét a hangulatára, a lelkivilágára, és előbb-utóbb egy undok pokróc válik belőle. Mindkettőre ismerek számtalan példát.

            De Te magad is igazolod mindazt, amit fentebb leírtam, amikor azt mondod:
            “ha te egy jó pasi lennél, és világéletedben megkaptad volna könnyen azokat a nőket, akiket szerettél volna, akkor más személyiség lennél mint most?”
            A válasz: igen, egyértelműen más személyiség lennék, nem lenne bennem ennyi csalódottság és keserűség, s ennél fogva ezen a fórumon sem ez áradna belőlem, aminek köszönhetően lassan mindenki utál itt, mint a leprás hiénát, Andival az élen.
            Hozzátéve mindehhez, hogy egyébként objektven megítélve én nem vagyok “rossz pasi” (bár a férfiak esetében ez sokkal kevésbé a külsőről szól, mint a nőknél), mégis teljes csődhalmaz vagyok a nők terén.

            Reply
          • András 2014. February 2. Sunday 21:54

            Egyrészt Andi nem utál téged, mert megpróbálta rendezni veled a konfliktusotokat. Persze ez részben azért volt, mert mostanában kapott elég sok beszólást, és gondolom rosszul esett neki. Emiatt igyekezett néhány helyen javítani a helyzetén, igazolva (magának), hogy ő mégsem olyan rossz.
            Na mindegy, nem ez a lényeg. Azt mondtad, hogy a csalódottság és a keserűség a mindennapi életben nem jelentkezik rajtad, csak itt a blogon, a téma kapcsán jön ki. Tehát ha elmész egy lánnyal randizni, akkor nem ilyen vagy. Max. ha jön a barát szöveggel.
            Alapvetően számomra nem fontos, hogy igazat adj nekem. Szerintem mindenki el tudja dönteni, a saját tapasztalatai alapján, hogy a szép lányokat mennyire látja ezenkívül még okosnak, mások felé is érzékenynek, lelkiekben is szépnek. Én azt tapasztalom, hogy egy szép lány teljesen rendben látszó minden téren, míg valami konfliktusba nem keveredsz vele, vagy az érdekeitek ellentétesek nem lesznek. Akkor nagyon gyorsan kiderül, hogy milyen emberrel is van dolgod. És sok esetben azt vettem észre, hogy a szép nők ilyenkor egy rakás rossz tulajdonságot villantanak. Persze a kevésbé szép társaikra is jellemző lehet mindez. Viszont nekem az a tapasztalatom, hogy egy nem túl szép nő sokkal kevésbé önző, és sokkal fejlettebbek a szociális tulajdonságai mint egy szép nőnek. Férfiakban ugyanezt látom. Akinek ugyanilyenek a tapasztalatai mint nekem, az helyeselni fog, akinek meg nem, vagy nem elég okos, tapasztalt, hogy a dolgok mögé lásson az nem. Ezzel nem azt mondom, hogy te nem vagy elég okos. Csak ezeket az alternatívákat gondolom, mint ok, hogy valaki nem látja olykor a nyilvánvalót. És természetesen 10-ből 10 szép nő nem lesz felszínes, önző és buta liba, de szerintem többet fogunk találni közöttük, mint a kevésbé szép társaiknál.

            Reply
          • Judit 2014. June 20. Friday 09:37

            Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves. (Tolsztoj) 🙂 Valahogy így működik. Kérdés, aki előszörre nem fog meg a külsővel, vajon azt mennyire szeretnénk megismerni belülről?

            Reply
    • Ilu 2014. February 1. Saturday 00:44

      Én is András véleményét osztom. Persze régen még én magam is azt mondtam, sőt elhittem saját magam hazugságát: miszerint a külső nekem nem számít, csak a belső értékek… Aztán saját magamon láttam, hogy ez azért nem így működik… A külső nálam is számít, azt kell mondani “az a beugró”, hogy egyáltalán valami esély legyen. Aztán ha belül nincs semmi, akkor tovább lépés, de ha valakinek számomra nem előnyös a külseje, akkor a beugrás sincs meg. És a szépség -a mai modern médiával átitatott világban- már annyira nem szubjektív. Ha én egy férfira azt mondom, hogy jó képű, az általában a nők többségének is az, ha egy férfi talál csinosnak egy nőt, az általában a férfiak többségének is az lesz. Persze vannak kivételek, de mivel működik a médiák “agymosása” ezért -szerintem legalábbis- nagyot téved aki azt hiszi, hogy ez rá nem vonatkozik. Az újságok, a tévé sorozatok stb. tele van szép nőkkel, és férfiakkal, sugározzák a mai kor szépségideálját, és ez alól csak akkor tudjuk ki vonni magunkat, ha egy farmon élünk áram, tévé, és internet nélkül…

      Reply
      • marian 2014. February 1. Saturday 13:52

        A szépség márpedig szubjektív…..pl. Van egy férfi ismerősöm,ő arctól függetlenül kizárólag a nagyon vékony nőket találja szépnek. Akkor ha ezt vesszük alapul,Ti kizárólag a nem vékony nőket tekintitek lehetséges partnernek? Még valami:aki korábban”szívóágra került” és kinézete miatt megkülönböztették,lehet h pont ellenkezőleg,megértés és figyelem helyett tele lesz kisebbrendűségi érzéssel,és mindenféle negatív dolgokkal,ill az egészséges önérzete sem lesz meg. Persze vannak férfiak,akiknek pont ez kell. Mondjuk ez fordítva is igaz….

        Reply
      • Restoff 2014. February 1. Saturday 15:55

        Akkor mivel magyarázod azt, hogy sokszor (sőt, mondhatnám hogy általában) a csúnya, kövérkés nőknek és rém ronda férfiaknak is vannak komoly kapcsolataik? Ráadásul, nagyon sok esetben nem az történik, hogy két csúnya ember jön össze, hanem mindkét irányba láttam már ellenpéldát: olyan külsejű srác, aki után hormont pisiltek a csajok, összejött egy mocsári rémmel, és álomszép nőt is láttam már Quasimodók oldalán…!
        Plusz, cáfolnám azt az elméletet is, miszerint “igenis a külső számít, az a beugró”, és hasonlók. Én már háromszor is jöttem össze olyan lánnyal, aki külsőre abszolúte nem vonzott, nem tartottam igazán szépnek, mégis adtam neki esélyt, hogy megismerjem, és miután közelebbről ismertem, összejöttünk, mert nagyon tetszett a személyisége.

        Reply
      • béla 2014. February 1. Saturday 19:44

        Szia!
        Ne haragudj,hogy zavarlak,de Feminista Laci nem válaszol és ha jól tudom te az vagy. Megmondanád,hogy ez mit jelent,természetesen nem a hivatalos állásfoglalásra vagyok kiváncsi,hanem egy feminista mit gondol ezzel kapcsolatban.Ha ezzel túlléptem ennek a blognak a kereteit,akkor elnézést.

        Reply
        • béla 2014. February 1. Saturday 19:45

          Ilunak szántam.

          Reply
        • Ilu 2014. February 3. Monday 13:00

          Kedves BÉla!
          Nem fogok tudni röviden válaszolni. Összefoglalni úgy tudnám, hogy a nők teljes egyenjogúságáért harcol, ettől nem több és nem is kevesebb. Természetesen felmerül a kérdés, hogy 2013-ban? Hát már rég megvalósult. Mivel patriarchális társadalomban élünk, és még -az Andi által felvázolt adatok élnek- sajnos addig van miről beszélni. A magyar parlamentben a nők aránya 9%, kevesebbet keresünk ugyanazért a munkáért, amíg a felsőoktatásban a nők aránya már 50%, addig a Magyar Tudományos Akadémiának nem is tudom, hogy van-e egyáltalán női tagja… Itt persze azt szokták mondani, hogy a nők nem valók vezetői pozícióba. És itt jön be ennek a tudományos vizsgálata: ami gender studies néven vált ismerté. Ez a tudomány terület azt mondja, hogy a nemi sztereotípiák nem léteznek (pl: a férfiak agresszívebbek, a nők nem jók a reál tárgyakban stb, stb) hanem mint belénk nevelt viselkedési minta. Tehát ha másként nevelik a nőket, akkor ők is ugyanolyan jók matekból. Pl ilyen nevelési séma, ha a kisfiú elesik, akkor azt mondják, hogy “egy igazi férfi nem sír” Ezt nevelik belé, és a későbbiekben sem tudja úgy kimutatni az érzelmeit, mint a nők. És az is ismert tény, ha valamit eleget gyakorlunk az elváltozást fog okozni az agyban. EGy kényes kérdés: a házi munka gyakorlása: “Az, hogy a nők szülnek gyerekeket és nem a férfiak, biológiai szükségszerűség. Az, hogy vacsorát a nők készítsék el, nem az. Ha valaki úgy gondolná, hogy a főzés is biológiai szükségszerűség kategóriája, azt csak azon a logikai alapon teheti, hogy a férfiak nem alkalmasak biológiailag a vacsorakészítésre. Ha arra nem, akkor egy nagyvállalat irányítására miért igen?”
          Magyarul az élet apró területein lehet találkozni a férfi önzéssel, ezzel foglalkozik -egy férfi által írt könyv: “hétköznapi hímsovinizmus”(http://www.luisbonino.com/pdf/micromachismos%20en%20hungaro.pdf)
          Rengeteget lehetne még írni… A lényeg, hogy nem akarunk a patriarchális társadalom helyett matriarchálisat, és nem akarjuk elnyomni a férfiakat, és nem is utáljuk őket, csak azt szeretnék, ha nem a biológiai nemünk alapján ítélnének meg, hanem az alapján ami teszünk…

          Reply
          • Judit 2014. February 3. Monday 18:19

            Kedves Ilu!

            Tudom, hogy Bélának válaszoltál, és bocsánat, hogy beleszólok, de egy kicsit nyakatekert magyarázat a feminizmusra, amit írtál! Szerintem egy polgári mozgalom volt az elmúlt században, mely a nők egyenjogúságáért harcolt, azaz a munkához való jog, annak azonos bérezése és szavazati jog! Ennyi! Semmi köze nincs az otthon betöltött szerepeknek, mert igenis vannak nemi szerepek, nem véletlenül születünk nőnek vagy férfinek. Ha te feminista alapon várod el, hogy képes legyen egy férfi vacsorát főzni, akkor a párod jogosan várná el, hogy amíg ő előkészíti, addig te meg vágj fát, hogy legyen tűzrevaló. Persze azt is, csak úgy feminista módon! 😀

            “A lényeg, hogy nem akarunk a patriarchális társadalom helyett matriarchálisat, és nem akarjuk elnyomni a férfiakat, és nem is utáljuk őket, csak azt szeretnék, ha nem a biológiai nemünk alapján ítélnének meg, hanem az alapján ami teszünk…”

            Ez a gondolat lehet, hogy a feminista nők véleménye, de bátorkodom megjegyezni, én például igenis szeretem ha a biológiai nemem alapján ítélnek meg. Szeretem, ha előre engednek az ajtóban, a férfi cipeli a nehezebb csomagot (a biológia ugyanis így találta ki a teherbírást 🙂 ), szeretem, ha van egy férfiváll, amin nyugodtan kisírhatom magam, úgy nőiesen! Továbbá szeretem, ha az azonos munkáért, azonos bérezésben részesülök, de a családi életbe nem keverném bele a feminizmust. Örömmel venném, ha a párom vacsorát készít, de ezt kizárólag azért tegye, mert figyelmes, kényeztetni támad kedve, vagy valamit jobban készít el, mint én, cserébe én megterítek, vagy majd mosogatok vacsora után. Szerintem egy párkapcsolatban a kölcsönösséget kell előtérbe helyezni, szinte mindenben, és ne keverjünk bele társadalmi mozgalmat.

            Reply
          • béla 2014. February 3. Monday 18:38

            Kedves Ilu!
            Köszönöm a válaszod.Nem gond,hogy hosszú volt,mert valószínűleg hosszabban is lehetett volna fejtegetni.
            Ha nem is sorrendben,de leírnám az észrevételeimet.
            Gender elmélet:értelmetlennek tartja a nemek megkülönböztetését és ezt az egyénre bízza ,ezt senki nem gondolhatja komolyan.
            A nők aránya a parlamentben és a cégek felső vezetésében az egyik kedvencem.Azt hiszem ez eléggé egyirányú utca.Ez akkor lenne teljes,ha mellé írnák vajon hány autószerelő,asztalos,kőműves hölgy stb. van.A mai nők többsége nem igazán főz vacsorát,a többség a főzést egy lealacsonyító dolognak tartja.Azt gondolom a feminizmus erőltetésével bementünk egy olyan zsákutcában amiből úgy látom nem lesz kiút.Látod.te is úgy írod,hogy férfi önzés és egy szót sem ejtesz a fordítottjáról.Nézd,én úgy látom,hogy lehet ,hogy elvi síkon nem akartok,de csak ez felé tendál a dolog.Nem gondolom,hogy utáljátok a férfiakat ,de,hogy el akarjátok nyomni abban majdnem biztos vagyok.Félig meddig már sikerült is,hiszen alig van nap vagy hét amikor nem jelenik meg újságcikk ami nők kiválóságát hirdeti a férfiakkal szemben.Aztán lesz agy blog arról,hogy hová tűntek a férfias férfiak.Ti tüntettétek el őket.Szerinted normális világ az ,hogy 10 kollégám közül 8/megszámoltam/alig várja ,hogy vége legyen a hétvégének?Az igazi problémát abban látom,hogy a hölgyek egyformák és nem egyenjogúak akarnak lenni.
            Még többet is tudnék írni.
            Köszönöm a linket feltétlen elolvasom.
            Üdv:Béla

            Reply
            • Randi Andi 2014. February 3. Monday 18:59

              Csak egy helyesbítés: a gender elmélet azt állítja, hogy a nőies illetve férfias viselkedés NAGY RÉSZE nem genetikai, hanem szocializációs alapú. Ezért tesz különbséget biológiai és társadalmi nem között, és azt mondja, hogy míg előbbi változatlan, addig utóbbi világrésztől és történelmi kortól függően változik. A gender studies ezeket a változó szerepeket vizsgálja és kutatja, illetve a biológiai nem és a társadalmi nem egymástól való elkülönítésének (illetve el nem különítésének) következményeivel foglalkozik.

              Reply
          • béla 2014. February 3. Monday 21:43

            Kedves Ilu!
            Még mielőtt megkapnám a “kitüntető”himsoviniszta jelzőt,a fentebb leirtakhoz még annyit fűznék hozzá,hogy soha nem esett nehezemre vacsorát késziteni a kedvesemnek.Uram,bocsá még akkor sem esett le az aranygyűrű az ujjamról,ha be kellett dobni az ő ruháit is a mosógépbe.Ettől még nem tekintettem sem férfiatlannak sem papucsnak magam.Ha volt olyan aki mégis igy gondolta az soha nem érdekelt,elég széles a hátam ,hogy kibirja.Remélem ti is rájöttök majd,hogy nem attól kell függővé tenni az egyenjogúságot,hogy hány női igazgató,parlamenti képviselő stb van.
            Mert az én véleményem szerint a feminizmus inkább szétválasztja a nemeket mint összeköti.
            Amit leirtam az természetesen csak az én véleményem,de nem hiszem ,hogy egyedül lennék vele.
            Üdv:Béla

            Reply
          • Ilu 2014. February 4. Tuesday 01:15

            Ti kértétek, hogy válaszoljak… Ezzel nem kell egyetérteni… Judit nem kell feministának lenned! De akkor ne menj el szavazni, add vissza a diplomádat, az érettségidet, és maradj otthon főzni, és majd a férjed eltart…
            Én nem várom el, hogy előre engedjenek az ajtóban, ha megteszik megköszönöm. Ja, és én is már vágtam fát, vertem le a vakolatot stb. Én nem akarok férfi lenni, én nő akarok lenni, de a férfiakat megillető jogokkal! És köszönöm, elbírom a szatyromat, ha vásároltam!:) Én mint nő nem egyszer tapasztalom a nemem szerinti hátrányos megkülönböztetést. (pl ide tartozik -bármilyen furcsán hangzik is-, ha a szórakozóhelyre a nőket ingyen engedik be )Nem kell velem egyetérteni, ez az én értékrendem! Én sem akartam senkit meggyőzni, kérlek fogadjátok el, hogy ÉN így gondolom!!!

            Reply
          • Ilu 2014. February 4. Tuesday 01:19

            Ez pedig Móra Ferenc “véleménye”:
            “Így négyszemközt megmondhatom neked, kislányom, hogy én azt hiszem, ha akarod, ha nem, te magad is feminista vagy.
            Nagymama még csak elemi iskolába járt, anya már a képzőt is elvégezte, neked már érettségid van. Hát ez a feminizmus, édes gyermekem.
            (…) De az igazi stúdiumaidat a feminizmusról majd akkor végzed, szívecském, mikor én már nem simogatom a hajadat. Majd ha megtudod, hogy az előszobánkon túl kezdődik az élet, és az nincs olyan melegre fűtve, mint a mi lakásunk. (…) Majd ha tanácsos uraknál koldulsz a bizonyítványaiddal, és nem eresztenek be hozzájuk, mert nő vagy. Vagy nem eresztenek ki tőlük, mert nő vagy. Majd ha gondolatok és eszmék születnek a szívedben és az agyadban, és meg kell őket fojtanod egyenként, mert az emberek figyelmének kapui nem nyílnak fel előttük. Ha férfi volnál, megtapsolnának, s azt mondanák, lángész vagy. Így megcirógatnak, és azt mondják: szép a nyakad.
            Majd ha békességben élsz a kis szobádban, macskák, kutyák, kanárik és Meredith- regények közt, piros korallal a füledben és fájdalommal a szád szögletében, mert a szomszédék cselédje úgy igazítja útba a suszterinast, hogy “ott a sarokban lakik a vénkisasszony” – és agglánynak lenni szégyen, csak agglegénynek lenni dicsőség. Vagy, ha feleség leszel, talán nagyon boldog feleség és nagyon boldog anya, és asszony voltod mégsem engedi, hogy ember légy – majd akkor tudod meg, kisszívem, mi az a feminizmus.”

            Reply
          • Ilu 2014. February 4. Tuesday 01:46

            “hová tűntek a férfias férfiak.Ti tüntettétek el őket.” A válaszom:
            Nekem nem férfias férfi kell, hanem emberséges ember!

            Reply
          • Ilu 2014. February 4. Tuesday 10:59

            “ti is rájöttök majd,hogy nem attól kell függővé tenni az egyenjogúságot,hogy hány női igazgató,parlamenti képviselő stb van.”
            Pedig nem ártana: ugyanis ki lett mutatva, hogy azok a cégek,ahol a felső vezetés (nem 50, csak 30%-a nő) sokkal hatékonyabban működik, nagyobb a bevétel, és jobban szeretnek ott dolgozni az emberek…
            És talán nem lett volna két világháború, akkora környezet szennyezés stb… Tehát higgyétek el a világ vezetése sokkal- de sokkal jobb lenne, ha nők is ülnének ott…Erről szól a kvóta, és arra jutottak, hogy 30% már elég) Mindenhol ellenezték, de ahol bevezették nagyon jók a visszajelzések…

            Reply
    • Ilu 2014. February 1. Saturday 01:09

      És még valamit, szintén saját példámon keresztül, és nem akarok vele általánosítani: Én eddig életemben két nagyon-nagyon szép nőt ismertem, olyat aki mintha szinte most mászott volna le a címlapról, és akik után -szó szerint- omlottak a férfiak. Ők belül vagy züllöttek, vagy beképzeltek, vagy kicsit ostobák voltak, vagy ezek valamiyen arányú keveréke. Persze ismerek még nagyon sok csinos nőt is, akik belső téren is nagyon rendben vannak. Csinosak, de nem olyan szinten, mint az említett két nő, őket is megnézik a férfiak, de nem ostromolják. A lényeg számomra, hogy van nagyon sok szép ember, a “leg-ekkel” meg nem kell foglalkozni: vagy mert belül nem olyan, vagy, ha igen, az meg úgysem engem keres…

      Reply
      • Restoff 2014. February 1. Saturday 15:59

        Az én esetemben pedig, az összes nő közül, akiket eddig életem során megismertem, az a kettő, akiket a legtöbbre tartok mind a mai napig (belső tulajdonságaikat tekintve), mindketten címlapra valóan szépek! S emellé kedvesek, önzetlenek, odaadók, megértők, és nagyon jó barátok és társak mindketten.
        Plusz, számtalan olyan nőt ismertem, aki a külső csúfságát még egy förtelmes, elviselhetetlen személyiséggel toldotta meg.
        Mint ahogy vannak szép, de ellenszenves, valamint kevésbé szép, de nagyon rendes lányok.
        De a külső megjelenést az érzelmi- és általános intelligenciával ilyen összefüggésben sztereotipizálni, ez szerintem óriási sablonos ostobaság.

        Reply
      • sea970 2014. February 2. Sunday 12:15

        Szerintem az ilyen címlaplány tipusú nők után nagyon kevés pasi omlik. Azt nem tudom, hogy azért mert nehéz megszerezni / megtartani vagy mert attól félnek, hogy a külső a belső rovására megy.
        És magam is azt tapasztaltam, hogy ha tökéletes sminkkel és frizurával megyek bulizni, hozzá mély dekoltázs és mini szoknya, akkor esélyem sincs ismerkedni. Míg ha farmer, póló, szolid smink van rajtam, akkor simán beszédbe elegyednek velem a pasik. 🙂

        Reply
  8. béla 2014. February 1. Saturday 09:57

    Szia feminista Laci!
    leírnád nekem,hogy mi a feminizmus ,mert nem igazán tudom.
    Válaszod előre is köszönöm.

    Reply
  9. Fanni 2014. February 2. Sunday 23:47

    Hogyan lehet leiratkozni ezekről a randis hírlevelekről?

    Reply
    • Randi Andi 2014. February 3. Monday 08:27

      Minden egyes hírlevél alján ott a leiratkozási link, rákattintasz és úgy! 🙂

      Reply
  10. béla 2014. February 4. Tuesday 08:38

    Kedves Judit!
    Személy szerint én kértem véleményt és még egyszer köszönöm,hogy megtetted.
    Azért hozzáfűznék egy pár gondolatot.
    Aki volt már gyermek elhelyezési perben az nem hiszem ,hogy azt érzi,hogy a hölgyeknek nem egyformák a jogai.Aki volt már olyan szituációban,hogy nem vették fel egy munkahelyre ,mert férfi/én voltam/az sem hiszem,hogy ezt gondolná.Ne haragudj,de nem igazán értem,hogy mi köze a feminizmusnak a választójoghoz,diplomához stb.Nem gondolnám ,hogy a leirtakból az derül ki,hogy egyenjogúság vagy hölgy ellenes lennék..Ellenkezőleg,de azt sem hinném,hogy a feminizmus erőltetése sok jót jelent.Pedig észbe kellene kapni,mert egy másik kultúra itt toporog az ajtó előtt,mondhatnám Odoaker készülődik és ha az átveszi az uralmat a feministáknak esélyük sem lesz ,ezt én nagyon sajnálnám.
    Azzal együtt ,azt gondolom,hogy jó beszélgetni ezekről a problémákról,mert csak kerülhetünk közelebb a megoldáshoz.
    Üdv:Béla

    Reply
  11. béla 2014. February 4. Tuesday 10:39

    Elnézést úgy látszik nem ittam elég kévét.
    Ilunak szántam nem Juditnak!
    Még egyszer elnézést!

    Reply
  12. béla 2014. February 4. Tuesday 13:53

    Kedves Ilu!
    Ezt nem értem,ha férfias férfi vagyok,akkor már nem is lehetek emberséges ember?Azért kérdem,mert elég férfiasnak tartanak,de az embereségemben sincs kivetnivaló.

    Reply
    • Ilu 2014. February 5. Wednesday 12:20

      Akkor induljunk ki a “férfias férfi” nemi szerep sztereotípiáiból! Az „igazi” férfi erőt, és tiszteletet sugároz. Intelligens, magabiztos, jól keres, eltartja a családját. Egy férfi nem mutatja ki az érzelmeit, egy „igazi” férfi soha nem sírhat. Belevaló, nagymenő, vagány. Valamint ha valaki igazi férfiak akar lenni, akkor különböznie kell a nőktől. Az igazi férfi egyszerűen nem nő, és végképp nem mutat semmi nőiest. Ezek a sztereotípiák oly mélyen benne vannak a férfiak túlnyomó többségében, hogy még saját maguk is elhiszik, hogy egy férfi ezektől a tulajdonságoktól válik igazán férfivá.
      A “férfias férfi” mindig valamihez, valakihez viszonyítva lesz erős, okos, gazdag, bátor stb. Ez a „valaki” lehet egy másik férfi. De nagy többségében –főleg, ha az előző nem jött be- akkor egy nőhöz képest lesz erősebb, okosabb, magabiztosabb stb. Hiszen az „igazi” férfi a „törékeny” nő védelmezője, menedéke, támasza.

      A mai nő már határozott, tanult, okos, el tudja magát tartani, esetleg még erős is.A mai nőt már nem kell támogatni, védelmezni, hiszen megvédi Ő saját magát is. Már pedig – mint említettem – a férfi máshoz képest lesz férfi. Persze még megpróbálja „eljátszani” a belésulykolt régi szerepkörét. Aztán rájön, hogy az a nő, a kit Ő védelmezne, az már korántsem olyan gyámoltalan; hogy a nő, már nem hajlandó eljátszani a neki osztott szerepet; hogy az a nő legalább olyan okos, és bátor, mint Ő. És szépen lassan kicsúszik a talaj a lába alól, hiszen Ő a férfi…

      Reply
      • béla 2014. February 5. Wednesday 19:06

        Kedves Judit!
        Ne haragudj,de sok mindent leírsz csak éppen a kérdésemre nem válaszoltál.
        Ha nem haragszol ,azért hozzáfűznék egy- két gondolatot.
        “ha valaki igazi férfi,annak különböznie kell a nőtől.Az igazi férfi nem nő és nem mutat semmi nőiest”Ez nem sztereotípia,ez egyszerűen ténykérdés.
        Az ,hogy különbözőek vagyunk számomra teljesen természetes és ez nem értékítélet.
        Sztereotípiákról beszélsz,miközben minden leveled hemzseg tőlük.

        ” a mai nő határozott,tanult,okos.eltudja tartani magát ,esetleg még erős is. A mai nőt nem kell megvédeni,megvédi ő saját magát”
        Megvédi magát ,mert minden handabandázással ellentétben,már régen nem vagyunk egyenjogúak.
        Nem tekinted diszkriminatívnak,hogy ti 40 év munkaviszony után mehettek nyugdíjba?
        nekem ,majd 50 lesz,ha megérem.
        Szerinted normális világ az ,ahol komoly formában felmerül,hogy mi is ülve pisiljünk?Stb.
        Nézd,hogy mit mutatnak ki,milyen felméréseket csinálnak bármiről az már régen nem érdekel,mert olyan világban élünk,hogy bármit kimutatnak és holnap annak az ellenkezőjét.
        Azért csak nem működik igazán hatékonyan ,hiszen az ázsiai gazdaság simán lekőrözi az euró-atlanti térséget.Miből gondolod,hogy nem lett volna két világháború/egyébként amit itt leírsz az is tiszta sztereotípia/hiszen,ha két hölgy dolgozik valahol azok az esetek nagy részében marakodnak.Sok példát lehetne még felsorolni,de az gondolom minden mondatod engem támaszt alá,ti nem egyenrangúak akartok lenni ,hanem a férfi szerepére ácsingóztok./a feministákra gondolok/.
        Hidd el ,ezt a természet nem fogja hagyni,már most megvannak a jelei.
        És megint leírom,hogy a küszöbön áll egy másik kultúra ami át fogja venni a hatalmat kb.30-40 éven belül,ami nem sok esélyt fog hagyni a hozzád hasonló feministáknak.
        Ti ,legalábbis a leveleidből nekem úgy tűnik nem tekintitek partnernek a férfiakat.Természetesen ez csak az én véleményem.
        Mindenesetre jó ,hogy beszélgetünk ,de semmivel nem került közelebb a véleményünk.
        Üdv:Béla
        UI:elképzeltem személyesem milyen jókat tudnánk vitatkozni.:)

        Reply
        • béla 2014. February 5. Wednesday 19:07

          Nézd már megint Juditot írtam.
          Bocsánat!!:)

          Reply
          • sea970 2014. February 5. Wednesday 20:55

            Judit nagyon benne van a tudatalattidban. Akarsz róla beszélni? 😛

            Reply
          • Ilu 2014. February 6. Thursday 01:17

            30-40 év múlva? Milyen kultúra változásra gondolsz? Én -mivel környezet mérnök vagyok- azt gondolom, ha nem történik valami nagyon pozitív változás a környezetvédelmi politikában, és nem tesznek hatásos lépéseket, akkor addigra hatalmas környezeti katasztrófák lesznek.
            Én igazán partnernek tekintem a férfit, feltéve, ha ő is engem, de egy hímsovit nem fogok kiszolgálni…
            Mivel én nő vagyok tapasztalom, hogy még nincs teljes egyenjogúság. Egy férfi részéről nagy értelmi és érzelmi intelligencia szükséges, hogy átérezze a mi helyzetünket, és ez elég kevésnek adatik meg…

            “Az igazi férfi nem nő és nem mutat semmi nőiest”Ez nem sztereotípia,ez egyszerűen ténykérdés.”
            Pedig itt van a kutya elásva. mindenkiben vannak nőies, és férfias vonások. Egy nőnél talán jobban elnézik a “férfias” vonásokat, de a férfiaknál a ” nőies” vonásokat már nem tolerálják. Szerintem az az ember tud igazán boldog életet élni aki magában felismeri mind a nőies, mind a férfias vonásokat, és nem nyomja el őket. Bennem mind a kettő meg van: pl: hastáncolok 10 éve, és mellette extrémsport(okat) is űzők, és fel sem merül bennem, hogy ennek ütköznie kéne. Lehet, hogy a férfiaknak is jobb lenne, ha “megtanultak” volna sírni, és -igen- tudnának nőiesek is lenni…

            Reply
  13. béla 2014. February 6. Thursday 09:21

    Szia Sea970!
    Jól kezdődik a napom.Nagyon jót nevettem ezen a két soron!!!
    Köszönöm.:):):):)

    Reply
  14. béla 2014. February 6. Thursday 09:50

    Szia Andi!
    Mitől van,hogy csak később látok meg levelet.Ilu jóval később irt mint Sea970,mégis az ő levelét láttam, sea970-ét később.Ezt a problémát nem először veszem észre.

    Reply
  15. béla 2014. February 6. Thursday 21:01

    Kedves Ilu!
    Megint majdnem Juditot irtam.:)
    Megtudhatnám milyen karakterű férfit tekintesz himsovinisztának?
    Azért érdekes,hogy mindketten másképp gondoljuk.Én úgy gondolom,hogy már rég nincs egyenjogúság csak ehhez túl kéne tekinteni a vezető ,diplomás,politikus nő képén.Vajon mit csinálsz,ha meglátod kiirva,hogy eladólányt felveszünk?Ez nem diszkriminativ?És ez csak egy példa,de ez sokkal közelebb van a valósághoz mint az általad emlitettek.Vajon tudod ,hány nő jár dolgozni muszájból,éhbérért dolgozva sokszor napi 10-12 órát.Ha tudnád miket mondanak a feministákra és a női főnökökre,néha még én is elpirulok.Most erre mondhatod,hogy miért nem tanultak,de annyi vezető állás a világon nincs.
    “egy férfi részéről nagy értelmi és érzelmi inteligencia szüksége,hogy átérezze a hölgyek helyzetét.”
    Azt hiszem mindkettővel rendelkezem,de azt is hiszem ,hogy joggal várom el ugyanezt a másik féltől,de ezt nem igazán kapom meg.
    Azt is gondolom,hogy a nagy emancipáció közepette a legtöbb hölgy elfelejtkezett a legnagyobb feladatról,egy család életének megszervezéséről és összetartásáról.Akkor is az a véleményem,ha esetleg ezért himsovinisztának tartanak.Természtesen hangsúlyozom,hogy ez az én véleményem és akinek nem inge az ne vegye magára.
    Hogy milyen kultúra változásra gondolok?
    Az a faj amelyik önként lemond a szaporodásról,az halálra itéli önmagát.Azt gondolom a kérdés eldőlt,csak az ideje kérdéses,hogy a fehér faj kihal.
    Egyébként a mohamedán kultúrára gondolok,amelyik szaporodási rátája közel 3 szorosa az európai fehéreknek.És mint tudjuk ez a kultúra nem igazán barátja a női egyenjogúságnak.Nem hinném ,hogy valaha is magukévá teszik a gender elméletet./ami szerintem egy áltudomány/
    Egyébként a vélemények igazán lényegi ütköztetése meghaladja egy blog kereteit.
    Üdv:Béla

    Reply
    • Ilu 2014. February 7. Friday 03:03

      Kedves Béla!
      “Azt is gondolom,hogy a nagy emancipáció közepette a legtöbb hölgy elfelejtkezett a legnagyobb feladatról,egy család életének megszervezéséről és összetartásáról.”
      Igen, ez valóban nagyon nehéz lenne EGYEDÜL megoldania az “éhbérért dolgozva sokszor napi 10-12 órát” mellett…
      “Az a faj amelyik önként lemond a szaporodásról,az halálra ítéli önmagát.”
      Az emberi faj, szaporodik, nem is kicsit, és lehet, hogy pont ezzel ítéli magát halálra… Egyébként én nem a mohamedán kultúrát emlegetném -feltéve, ha megéljük azt a 30-40 évet-, hanem a kínaiakat, minden 5. ember a világon kínai. Ott 20 év alatt több milliós (esetleg 10 milliós város is kinő, szinte a semmiből…)

      És miért is szidják a feministákat a dolgozó nők? Csak nem azért mert “miattuk kell dolgozni”? Egyébként megsúgom, hogy a nők régen is dolgoztak (a felső réteg természetesen nem, de ők nagyon kevesen voltak). Nem a feminizmus hatására kezdtek dolgozni, hanem pont fordítva: a munkásnők akik szörnyű körülmények közt dolgoztak (és egy gyári tűzben több száz nő égett bent, mert nem tudtak kimenekülni), kezdtek el tüntetni a jobb munkakörülményekért, és a nagyobb fizetésért, innen indult el a mozgalom.
      Tehát nem arról volt szó, hogy a nők annyira unatkoztak otthon, és már nem bírtak magukkal mit kezdeni, hát kitalálták, hogy ők is dolgozni akarnak.:)
      Nekem meggyőződésem, hogy csak azok a párkapcsolatok működnek jól, és maradnak tartósak, ahol valóban megvalósul az egyenrangú párkapcsolat. Ha ez nem valósul meg, akkor az egyik fél lelécel…
      Talán az egyik legszembetűnőbb diszkrimináció -hogy én is írjak egy példát- az pont a gyermek szüléssel kapcsolatos. Állásinterjún majd mindig felteszik a következő kérdéseket: “És férjnél van-e már? Akar-e gyereket? vagy ha már van Hány évesek a picik?” Mert feltételezik, hogy a beteg 5 éves gyerekkel az anyjuk fog otthon maradni (fel sem merül, hogy annak a gyereknek apja is van…
      Egyébként tényleg jól elbeszélgetünk itt, de úgysem fog megváltozni egyikünk véleménye sem, mondjuk nekem nem is volt szándékom meg győzni senkit. Mindenki úgy él ahogy neki tetszik sok sikert hozzá!
      Üdvözlettel: Ilu

      Reply
      • béla 2014. February 7. Friday 17:18

        Kedves Ilu!
        Köszönöm a beszélgetéseket!
        Üdv:Béla

        Reply
        • Ilu 2014. February 8. Saturday 22:10

          Kedves BÉla!
          Szintén:)
          Üdv: Ilu

          Reply
  16. Gabor 2014. February 11. Tuesday 20:27

    Érdekességként írom és csak a különbséget akarom vázolni, nem pedig leszólni a magyar hölgyeket.
    (kérem ne vegye senki magára)

    Egy Osztrák kolléganő ékezet a munkahelyemre három napra. Folyamatosan szemkontaktust tart, folyamatosan keresi azt, hogy miben segíthet, folyamatosan mosolyog ha rám vagy felém néz, olyan a kisugárzása mint egy mágnes.
    Pedig nem szép, nagyon nagy feneke van, az arca heges, az öltözködése is egyszerű és mégis, egyszerűen magával ragadja az ember, mert olyan erőteljes jeleket küld.
    Nem tudom, hogy ő egyedi jelenség-e, vagy micsoda, de míg a magyar nők 99.9%-ból az sugárzik, hogy „közömbös vagy”, „hagyjál békén”, ‘mit akarsz”, „hogy nézel ki”, ……..addig ő ennek az ellentéte, és ez jól esik és veszem is a jeleket, mert nem lehet nem venni azokat, olyan erőteljesek.

    De félre értés ne essék, nem csak felém ilyen, mindenki kolléga felé ezt sugározza és ezt ma meg is beszéltük a kollégákkal és egyöntetűen az jutott eszünkbe, hogy lám, lám, itt egy nő aki nem elutasít, hanem bátorít, magával ragad a gesztusaival, mosolyával, tekintetével.

    Szó mi szó, örülök,, hogy ezt is megtapasztaltam. És hogy mi, magyar férfiak mit sugárzunk ki? Na azt nem tudom, ezt a hölgyek leírják, ha akarják:-)

    Segítő szándékkal mondom a hölgyeknek, hogy ha ezt minden nőnek megtanítanák, ezt a „ csábítást”,akkor ott és akkor találnának maguknak pasit, ahol csak akarnának. De ezt ugye nem tanítják iskolában, sem a szülők, talán van erre pár tanfolyam.

    Reply
    • Randi Andi 2014. February 13. Thursday 08:54

      Helyesbítsünk: a magyar nők 99,9%-a VELED viselkedik közömbösen, TŐLED nem akar semmit. Mások hibáztatása helyett talán vizsgáld meg azt, hogy ez miért lehet.

      Mellesleg ha a magyar nők 99,9%-a ilyen lenne akkor itt most senki sem lenne párkapcsolatban. Szóval úgy tűnik, mintha másokkal nem lennénk mi magyar nők annyira közömbösek…

      Reply
      • Gabor 2014. February 13. Thursday 19:50

        Ne csináljátok már, most miért kell bele kötni a soraim egyes szavaiba? Mikor még meg is írtam, hogy nem vegye senki magára, erre tessék.

        Lehet, hogy az írásbeli kommunikációm, nem volt a legmegfelelőbb. Pedig igyekszem, de hát nem vagyok tökéletes.

        Egyébként az osztrák hölgy valóban tud valamit, mert azóta az összes férfi kollégám azt várja, mikor érkezik látogatóba megint.

        Miért lenne baj, ha a minden nőnek megtanítanák ezt a fajta kisugárzást? Szerintem csak előnyére válna minden nőnek.

        Andi, nem csak velem elutasító a nagy női átlag, mint írtam, ezt nem én egyedül állapítottam, mint írtam, a férfi kollégákkal jöttünk erre a következtetésere. Tudom, a mi 17fős férfi kollektívánk nem nagy mintavételezési szám, ezért is írtam, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
        De azért elgondolkodtató. Számomra az! Azt pedig te sem gondolhatod Andi, hogy a nők 99,9%-kának én vagyok a szörny, vagy valami extra unszinpatikus pasi, mert ha ez így van, akkor megyek valami TV show-ba, mint a világ legunszimpatikusabb embere és megggazdagszom.

        Reply
        • Randi Andi 2014. February 13. Thursday 23:14

          “a magyar nők 99.9%-ból az sugárzik, hogy „közömbös vagy”, „hagyjál békén”, ‘mit akarsz”, „hogy nézel ki”,”
          ezt írtad. erre reagáltam. lehet, hogy a kommunikációddal vannak problémák, lehet, hogy emiatt kapsz a magyar nők 99,9%-tól elutasítást.

          Reply
  17. béla 2014. February 12. Wednesday 21:12

    Szia Gábor!
    Had legyek már a magyar nők fogadatlan prókátora.Ezt te sem gondolhatod komolyan ,hogy a magyar nők gyakorlatilag mindeggyikére igazak a leirt jelzők.Én legalábbis nem ezt tapasztalom.
    Az osztrák hölgyet nyilván nem ismerem,de azért látnod kéne a saját közegében is.

    Reply
    • Gabor 2014. February 12. Wednesday 22:29

      Héééé……

      Így kezdtem a soraimat:
      “nem pedig leszólni a magyar hölgyeket.(kérem ne vegye senki magára)”

      Tehát nem gondolom, hogy ez általános jelenség lenne, főleg mert nem szeretek általánositani, ez csak egy aktuális tapasztalat leírása, amiből nem vonható le, semilyen messzemenő következtetés.

      Reply
      • béla 2014. February 13. Thursday 08:18

        Szia!
        Valóban azt írtad ,de egy pár sorral lejjebb már 99,9 % -ot jelöltél meg,hogy”közömbös vagy ,hagyjál békén,mit akarsz,hogy nézel ki”A záró soraidban meg azt írod,hogy ha minden nőnek megtanítanák ezt a csábítást.Ha ez nem általánosítás akkor valószínűleg én értem félre.

        Reply
  18. Béla2 2014. February 14. Friday 16:32

    Számomra meglepő, hogy milyen értetlen itt néhány olvasó és az oldal szerzője is. Gábor leírta a saját tapasztalatait, ami nyilván nem érvényes mindenkire, de ő úgy érzi (mert ez a tapasztalata), hogy a nők 99,9%-a nagyon passzív irányába és az ismerős férfiak irányába is.
    Ez általánosítás? Vagy olyan állítás, ami elhárítja a felelősségét a témában? Szerintem nem általánosítás, mert én is ezt tapasztalom, bár nem olyan nagy arányban, mint Gábor. Én inkább 90%-ot mondanék. De az egyértelműen látszik, hogy egy, (magyar) nőkre jellemző dologról van szó. Egyébként azt is látom, hogy a nők egy része azért simán nem olyan passzív azokkal a férfiakkal, akik tetszenek nekik. Tehát Gábor külseje, viselkedés valószínűleg nem tetszik a nők 99,9%-nak. Abban igaza van Andinak, hogy ez az ő felelőssége is. Viszont mit tud ezzel Gábor csinálni? A megfelelési kényszer rombolóbb a személyiségre mintha valaki nő nélkül él. Személyiségfejlesztés kapcsán pedig belsőleg látszólag rendben van Gábor, bár a társasági fellépése és a kinézete szerintem fejlesztésre szorulhat. Ebben kihez fordulhat segítségért?

    Reply
    • Randi Andi 2014. February 14. Friday 16:41

      Például önismereti tréningekre elmehet, ahol tükröt kap és viszonylag semleges, őszinte visszajelzést. Itt biztos nem fogja ezt megkapni, mert pár mondat alapján fogalmunk sem lehet, mi lehet a gond. Például http://www.boldogsagtervezes.hu – ezeket részben én tartom, de természetesen bármely más önfejlesztő tréning is hasznos lesz! A személyes konzultáció és coaching is erre van kitalálva, vagy egyéb segítő szakmák (pl. pszichológus). Egy blogon nem fogja tudni azt a segítséget megkapni, mint amit személyes munka során.

      Reply
  19. Gabor 2014. February 14. Friday 17:59

    Igaz, teljesen más célzattal írtam, amit írtam, de mégis én magam kerültem a reflektor fénybe és a velem kapcsolatos, estleges negatívumok.

    Nincs ismeretem a témában, de tény, hogy negyven felet kialakult és határozott személyiséggel és kifejezés tárral rendelkezem. Ez vagyok én, és én sem szeretnék mást, minthogy elfogadjanak olyannak, amilyen vagyok, ebből következik, hogy nem áll szándékomban tréninget igénybe venni.
    Határozottan hiszem, hogy a kommunikációm nem lehet a társas kapcsolat akadálya, ahogy azt is hiszem, hogy többet érek bármely alkoholista, drogos, vagy a családi vagyont elherdáló, feleséget verő…stb férfiaknál.
    Márpedig ha ők találtak társat, párt maguknak, akkor az én esélyem jobb kell, hogy legyen. De, mint látható itt vagyok, társ nélkül.

    Régebben írtam, hogy éveket töltöttem az okok keresésével, hogy nekem miért nincs társam. Butaság volt, mert nem vitt közelebb és minden ok-ra, jutott, több száz ellenpélda. Azóta nem keresem az okokat, mert így vagyok jó és változom, ahogy mások is, folyamatosan.

    Így gondolom, így látom, és őszintén remélem, hogy vannak hölgyek, akik erről nagyban így vélekednek, ha nem, akkor a milliárdnyi emberből én vagyok az egyetlen, aki tévúton jár.

    A kommenteket elolvasva azt gondolom,hogy jót beszélgettünk, de nagyban eltértünk az eredeti közlendőmtől, hogy vajon miért jutottunk arra a megállapításra, hogy a magyar nők nagy része elutasító?

    Reply
  20. "Zita" 2014. February 15. Saturday 03:00

    Az itt hozzászólók gyakorlatilag szemléltették a társadalmat (kicsiben). Ahogy az életben, úgy itt, ebben a virtuális térben sem tudunk közös nevezőre jutni, férfiak és nők. Szeretnénk egymást megérteni, de dolgoznak bennünk saját sérelmeink…valahogy túl kellene lépni rajtuk, és újra bizalmat szavazni a másik nemnek, de az egyre nehezebb!
    Patrik listája mindannyiunké lehetne, nemtől függetlenül.
    Ilu, le a kalappal! Ön nagyon okos, frappánsan, tényszerűen érvel! Kedves Béla, két okból kerestek “eladólányt” a hirdetésben. Egyrészt az “eladólány” szóval már sugalmazzák, hogy a fizetés olyan alacsony, amit csak egy fiatal és csak egy nő hajlandó elfogadni (egy férfi nem). (Látja, megint a férfiak és nők keresete közötti különbségnél tartunk. :)) Másrészt, a nők gyakrabban vásárolnak (gyanítom, hogy az állás egy ruhabolti állás volt), márpedig az egyfajta “bizalmi” kapcsolat a vevővel. Elmesélek egy történetet: Két alkalommal mentem be ugyanabba a női fehérnemű boltba, ahol egyetlen eladó dolgozik, egy férfi. 75/C méretű melltartót akartam venni, de nem kaptam. Hónapok múlva (a második alkalommal,) már szóvá tettem, hogy – gyakorlatilag – nem változik a készlet. Válasza az volt, hogy ilyen kis méretet nem tartanak. 🙂 Béla, remélem, a történetem után már nem gondolja diszkriminatívnak a hirdetést! (Azt azóta sem tudtam megfejteni, hogy az eladó a 75-ös méretet, vagy a C-méretet találta kicsinek, vagy mindkettőt. :))
    Örülök, hogy András – éppen egy férfi – írt arról, hogy a szép nőknek – matematikailag – nagyobb esélyük van a boldogságra, hiszen több férfi figyelmét keltik fel. (Ha ezt egy nő írta volna, kapott volna hideget, meleget.) Önnek igaza van. Az élettapasztalatom azt igazolta, a férfi választ…a nő csak azt választhatja, hogy akarja-e, hogy őt válasszák. (És a nem éppen vonzó külsejű, nem fiatal férfiak is a nagyon szép, kifogástalan alakú és nagyon fiatal nőket fogják választani. De ezek után ne tegyenek szemrehányást, hogy ezek a nők nem önmagukért szeretik őket!)
    Miután elváltam a férjemtől, apámtól évekig azt hallgattam, hogy Géza milyen rendes ember, férj és apa, és én tönkretettem az életét…” – Ilyen nő, mint te, másik húszezer szaladgál a városban – ” mondta. Ebben minden benne volt, amit rólam, mint nőről gondolt, holott nem tudja milyen társ, szerető vagyok. Benne volt, hogy ő – mint férfi-, engem – ránézésre – nem tart vonzónak; azt gondolja, hogy számomra Géza volt az egyetlen lehetőség, hogy párom lehessen. (És ezt pusztán azért mondta, mert nem az ő nőideálját, – a molett, extra dús keblű nőt :)) – testesítem meg.) A válásomat követően hosszú-hosszú évekig egyedül éltem…nem találtak rám, nem találtunk egymásra azzal, akivel rezdültünk volna egymásra. Lehet, hogy csak más-más földrajzi területen mozogtunk az életünk során…alkalom sem volt rá…Az interneten végül rám talált valaki, de a boldogságom nem tartott sokáig. Megcsalt, és elváltak útjaink. Más epizódok: Munkába menet, a villamoson, metrón, több alkalommal megnézett két férfi. (Nem adtam jelét, hogy észrevettem, hogy felfigyeltek rám.) Aztán az egyiket láttam a feleségével, aztán láttam a másikat, hogy másokkal is keresi a szemkontaktust, és lám! őt is láttam a későbbiekben a párjával…
    Karácsony előtt a földalattin ültem, és a lábam lóbáltam – mint egy kislány -, mert nem ért le a padlóig. Időnként összeakadt a tekintetünk egy férfival, aki tetszett nekem, de ezt ő biztosan nem vette észre (nem tudok “pillogni”). Egyszer csak rám mosolygott. Én teljesen “megbénultam”, és nem hittem el, hogy rám mosolyog, holott kizárólag én ültem szemben vele, a kocsi másik végében. Nem tudtam eldönteni, hogy rajtam nevet, vagy pedig rám. Az egész másodpercekig tartott…aztán felpattant, és elbújt egy utas takarásába.
    Kedves Gábor, és Béla2! Nem derült ki, mit utasítottak vissza a magyar nők. :)) Béla2, ha a 100 % az egész, (márpedig az), akkor a 99,9 % az már több, mint általános. 🙂 Gábor, Önt nem zavarja, hogy a kolléganő csak hébe-hóba jön, hogy nem a szomszéd városból jön, hanem Ausztriából, és eszébe sem jut, vajon őt várja-e otthon valaki?…bizonyára nem.
    Lehet, hogy az Ön és mások számára – én, mint magyar nő 🙂 – azt sugárzom, hogy “Közömbös vagy”, “Hagyj békén!” pedig “csupán” arról van szó, hogy tönkretették az önbizalmamat és a bizalmamat: az apám, a csalfa volt párom, a minden nőt megnéző, mindenkit akaró, nem független, csélcsap ismeretlen férfiak, akik már akkor “lebuktak”, mielőtt egy szót is váltottunk volna egymással, és azok, akik meg is szólítottak, akikkel beszélgettünk is, és elmondták, hogy párkapcsolatban élnek…Én azonban játszópajtása, “kalandja” nem szeretnék lenni sem a magyar, sem az osztrák férfiaknak.
    Ha ott, a földalattin, csak egy pillanatra nem törnek rám ezek a blokkok, és visszamosolygok arra a férfira, még az is lehet, hogy mind a kettőnk életében egy szép fejezet kezdődött volna…talán.

    Reply
    • béla 2014. February 15. Saturday 12:21

      Kedves Zita!
      Ilu valóban tényszerűen érvelt ,csaK a valódi kérdéseket kerülte ki szinte mindig ,de ez nem is csoda ,mert mi már annyira mélyen jártunk a témában ami szétfesziti egy blog kereteit.Én mindenesetre élveztem a levelezést és örülök ,hogy megismertem egy másik álláspontot is.
      Téved,kedves Zita ez egy pékség ami az én szememben még rosszabb,mert nagyon nagy fizikai terhelés alatt vannak a lányok.Ráadásnak egészen lehetetlen munkarendjük van.
      A jelenlegi viszonyok között igenis diszkriminativ,de józan paraszti ésszel nem tartom annak,mert a tulajdonos hagy döntse már el kivel akar együtt dolgozni.A két nem közötti bérezést .azért már helyre kéne tenni.itt csak vezetőkről,diplomásokról folyik a diskurzus,holott abból van jóval kevesebb.Én a saját szakmámban azt látom,hogy az adminisztrátor hölgyek nem keresnek kevesebbet ,mint a műhelyben dolgozók.
      Valóban egy szép nőnek nagyobbak az esélyei,de attól még nem lesz boldogabb.Elég csak ezeken a blogokon levő kommenteket elolvasni.
      Ne haragudjon,de ha kikapok öntöl akkor is megirom,hogy ez elég nagy otrombaság volt az édesapja részéről.Történjen bármi az én gyerekem az én gyerekem akinek meg kell adnom a 100% támogatást mindenféle értelemben.
      úgy látszik én egy extrém férfi vagyok ,mert ha párkapcsolatban voltam soha nem kacsingattam másfelé.
      A levele végével teljesen egyetértünk.Nem is értettem ,hogy 99,9% miért nem általánositás.
      Azt irja,hogy tönkretették az önbizalmát és a bizalmát,ha kérhetek annyit ismeretlenül is,hogy próbálja meg újra felépiteni,mert itt is láthatja mennyi magányos férrfi szaladgál mindenfelé akik tartós kapcsolatra vágynak.
      Sok sikert!!!!!!!!!:)
      Üdv:Béla

      Reply
    • Gabior 2014. February 15. Saturday 16:23

      Kedves Zita,

      „Gábor, Önt nem zavarja, hogy a kolléganő csak hébe-hóba jön, hogy nem a szomszéd városból jön, hanem Ausztriából, és eszébe sem jut, vajon őt várja-e otthon valaki?…bizonyára nem.”

      Nem, nem zavar, mert ez a jelenségen nem változtat, hogy olyan a hölgy kisugárzása, amilyen.

      Az, hogy ki és milyen negatívumokat hordoz magában, milyen sérelmeket, és hogy ezek gátolják abban, hogy pozitív érzelmeket mutasson ki, az már megint egy másik téma.

      Sajnálom, hogy ennyi negatív tapasztalata van, az írása elég keserű, még ha nem is annak szánta.

      Gábor

      Reply
    • Rudel. 2014. February 20. Thursday 14:58

      Nem a férfi választ. A férfi csak próbálkozik de valójában mindig a nő az aki választ.

      Reply
      • luca 2014. February 25. Tuesday 16:09

        De igen a férfi választ, a nő elfogadja, vagy nem.

        Reply
  21. Férfi 2014. February 20. Thursday 14:33

    Lehet ugyan, hogy a nők kevesebbet keresnek mint a férfiak, de ők olyan férfit keresnek aki luxus körülményeket biztosít nekik. Van luxus lakása vagy talán háza jó helyen, meg néhány luxus autója és mondjuk még vezérigazgató is az illető egy nagy multi cégnél.

    Reply
  22. Rudel. 2014. February 20. Thursday 14:35

    Még annyit hozzátennék az előttem szólóhoz, hogy a nők manapság inkább érdekkapcsolatot keresnek és nem szerelmet.

    Reply
    • luca 2014. February 25. Tuesday 16:18

      — Sok nőt tudok, aki felvállalta a gyerekeit, akik otthon vannak, s főz, mos, takarít hogy elfogadják.
      — Unokáira is vigyáz, és szereti , mintha sajátjai lennének.
      — Gyönyörűen teríti, díszíti az asztalt a neves összejöveteleken, hiszen a saját menüjét , sütijét tálalja a család megelégedésére.
      — De jaj annak a ki hibázik egy pici részletben ! Nagyobbat szól, mintha az édesanyja tette volna. Így hamar megkapja a gonosz mostoha címet.

      Reply
  23. béla 2014. February 20. Thursday 19:24

    Azt hiszem megint én leszek az ördög ügyvédje.Az utolsó két levélirónak mondanám,hogy ez durva általánositás még akkor is ,ha van igazság tartalma.A férfiak sem szeretik ,ha a hölgyek skatulyázzák be őket és azt gondolom,hogy ez forditva is igaz.

    Reply
    • Rudel. 2014. February 21. Friday 09:46

      Kivétel persze mindig van, de amiről én beszéltem az a tapasztalat, a nagy átlag. Ez nem csak az én véleményem hanem a férfiak zömének a véleménye is, ugyanis elég sok férfival beszélgetek meg beszélgettem.

      Reply
      • béla 2014. February 22. Saturday 09:05

        Szia!
        Elgondolkodtam rajta,hogy láthatjuk ennyire másképp.Szerintem úgy,hogy más körökben mozgunk.
        Továbbra is úgy gondolom,hogy ez nincs így.Az én tapasztalatom azt mondja,hogy többségnél ,ha megtalálta az általa igazinak gondoltat,akkor messze nem dominálnak annyira az anyagi javak,mint ahogy gondolod.

        Reply
  24. luca 2014. February 25. Tuesday 16:04

    Nem emlékszem, hogy ilyen rövid idő alatt, s ennyire kiborult volna a bili, valamelyik cikknél is .
    Képtelen vagyok kiolvasni a “teljes anyagot ” .

    Arra emlékszem, hogy amikor keresőben ‘ voltam, ezt a jó tanácsát Andinak nem felejtettem el : ” nem szabad rágörcsölni a találkozóra “.

    Az első 3- 4 találkozó nem nevezhető randinak. Csak ismerkedés, mert direkt módban történik. Ha barátkozásnak fognák fel, akkor nem hagyhatna keserű nyomot, hiszen ha beszélgetésbe elegyedünk, egy pl. vonaton, vagy váróteremben, akkor sincsenek elvárásaink, nem a magánéletünkről beszélgetünk kinek mije van. És itt a hiba, hogy életkörülmények egyeztetése a téma az 1, 2,3, 4…….. találkozón. Miért nem a szabadidő kellemes eltöltése a tárgy, hogy mi az amit együtt lehetne csinálni ? ( Kirándulni, futni, múzeumot látogatni,………..) Kiderül, hogy sok a gond, s máris feledhető az alany. Mindkét fél hibája ez ! Van múltunk több 10 év, s várjuk a báránykát 🙂 , a legjobb pasit, legmenőbb nőcit, akik űberelik’ az exeket így lehet villantani az ismerősök előtt.

    Reply
  25. Rudel. 2014. February 28. Friday 11:21

    Ezzel azért vitatkoznék, hogy az első 3-4 találkozás az még nem randi. Szerintem pedig az, ráadásul már eleve a randi szó találkozást jelent. Nevezhetnénk magyarosan találkának is. Ezen kívül általában már az első találkozáskor kiderül, hogy lesz -e folytatás. Ami pedig a rágörcsölést illeti, tényleg nem lehet jó izgulva szorongva a visszautasítás lehetőségétől félve találkozni az ellenkező nem képviselőjével. Ezekben a napokban van már egy éve, hogy még boldog voltam, még volt barátnőm. Mikor elkezdtem vele találkozgatni én egyáltalán nem izgultam, de az is igaz, hogy nem is fogtam fel igazán randinak ezeket a találkozásokat, hanem magamat adtam, beszélgettem ismerkedtem vele. De talán utólag visszagondolva ez is lehetett a hiba, a hibám, mert kicsit készülnöm kellett volna rá. – Ennek a legfőbb oka az volt, hogy az előző barátnőmet még nem tudtam teljesen elfelejteni. – Sajnos csak két hónapig tartott ez a boldog időszak az életemben mert szakított velem a tipikus hülye dumával, hogy nem jelentek számára kihívást meg hogy valami plusz hiányzott. Na ennyit erről. De szerencsére most sem vagyok nő nélkül, de ez egy kicsit furcsa kapcsolat mert egy férjes asszonnyal van viszonyom akivel kölcsönösen nagyon szeretjük egymást.

    Reply
  26. béla 2014. March 3. Monday 09:07

    Szia!
    Két napja gondolkodom,hogy ehhez a leveledhez hozzá szóljak-e,mert egy kicsit zavar amit leírsz.Ez a levél egy kicsit ellentmond az eddigieknek.Mindegyik blogon arról írsz,hogy a nők elutasítanak.De most kiderül,hogy ez nincs így.
    “sajnos csak két hónapig ,mert szakított a tipikus hülye dumával”
    Az nem lehetséges,hogy megérezte,hogy még nem vagy túl az előző kapcsolatodon?A hölgyeknek nagyon kifinomult érzékük van ehhez.Aztán vagy törődik vele vagy nem.A többség törődik ,már csak presztízsből is.
    Más.Azt írod egy férjes asszonnyal van viszonyod és nagyon szeretitek egymást.Én nem tudom elképzelni,hogy a szerelmem a tudtommal egy másik férfival is ágyba bújjon,de nem vagyunk egyformák.
    Én jártam mind a két cipőben,ezért valamilyen viszonyítási alapom van.
    Én ugyanúgy nem voltam túl még az előző kapcsolatomon mikor randizni kezdtem.Találkozgatni kezdtem egy hölggyel,aki a 3.randi végén mondta ,hogy legközelebb akkor találkozzunk,ha rá van szükségem.Nem megsértődtem inkább szégyelltem magam,mert tökéletesen igaza volt.Azóta ,ha nem vagyok túl egy kapcsolaton nem randizom.
    Nekem is volt viszonyom férjezett asszonnyal,de ahogy megtudtam,hogy férjnél van már a következő találkozón válaszút elé állítottam,vagy ő vagy én.A férjét választotta.
    Miután szerelmes voltam belé a következő hónapokat az ellenségemnek sem kívánom,de legalább tiszta volt a kép.

    Reply
  27. Rudel. 2014. March 3. Monday 10:40

    Szia.
    Hogy mit érzett meg a volt barátnőm és mit nem, azt nem tudom, de pontosítanék, mert ez az állapot, hogy még nem tudtam teljesen elfelejteni az előző barátnőmet csak a legelejére igaz a kapcsolatomnak. Tavaly farsangkor ismertem meg a Krisztát és jókor voltam jó helyen, mert épp hogy olyan hangulatban voltam, hogy szükségem volt tombolásra, táncoltunk és közben lekaptam. Ezt csak azért írtam le, mert nem is lett volna jó, ha tervezgetek, akkor sose ismerkedtem volna össze vele. A férjes asszonnyal kapcsolatban pedig igazad van, engem is gyötör lelkiismeret furdalás tudom, hogy bűnt követek el meg ezt ő is tudja. Viszont én olyan sok szeretetet és mély és szép érzelmeket kaptam tőle amit még egy nőtől sem. Meggyógyította fájó szívemet és lelkemet és én pedig bele mentem ebbe a bűnös kapcsolatba. Elgondolkoztam azon, hogy ha ő nem lenne, akkor nem lenne senkim sem. Na ez a helyzet.

    Reply
    • béla 2014. March 4. Tuesday 22:06

      Szia!
      Nem gondolnám,hogy bűnt követtél el,de el kell gondolkodnod,hogy akarsz-e második lenni.Hogy kedves az természetes,de azt hiszem valamelyikőtöket keményen megvezet..Hacsak nyitott házasságban él.A házasságtörés nekem nem bocsánatos inkább a lelki ,mint a fizikai része miatt.A másik bizalmával való visszaélést nem tudom elfogadni,természetesen nemtől függetlenül.Arra azért kiváncsi lennék,hogyha válaszút elé állitanád,hogy reagálná le.
      Ugyanezt már tegnap megirtam ,de azóta moderálják.

      Reply
      • Rudel. 2014. March 12. Wednesday 11:12

        Nézd Béla. A kölcsönös vágy meg van egymás iránt. Ő nem akar elválni a férjétől de én sem akarnám, hogy elváljon miattam tőle. Ugyanakkor mindketten tudjuk, hogy a mi kapcsolatunk nem lehet tartós. Nekem társra van szükségem és ezt ő is nagyon jól tudja. Azt gondolom, hogy mindketten tisztában vagyunk ezzel a helyzettel. Épp holnap fog jönni hozzám.

        Reply
        • béla 2014. March 13. Thursday 08:44

          Szia!
          Feljebb azt írtad,hogy nagyon szeretitek egymást,de ez nekem pőre,nyers szexualitásnak tűnik.Ezt soha nem fogom megérteni,aki párkapcsolatban él az kikacsintgat,aki meg nem az alig várja ,hogy abban legyen.
          Még annyit ,lehet,hogy a szerelemről nekem van más elképzelésem,de nem biztos,hogy nekem van igazam.
          Lehet,hogy ezért nem találok párt?Nem tudom.

          Reply
  28. béla 2014. March 4. Tuesday 22:17

    Kedves Andi!
    Kétszer válaszoltam Rudelnak,de mindkettő moderálás alatt van.Az egyik másfél napja.
    Úgy látom nem irtam semmi csúnyát.Vagy ez csak technikai probléma?

    Reply
  29. mamika81 2014. May 19. Monday 12:42

    az én üzenetem meg törlésre került, el nem tudom képzelni, mi volt vele a probléma???

    Reply
  30. Randi Andi 2014. May 19. Monday 19:14

    Sziasztok!

    Elnézéseteket kérem, az utóbbi napokban rengeteg spam hozzászólás érkezett, a szűrő meg pár igazi hozzászólást is kiszűr… Türelmeteket kérem, próbálom kideríteni, mit is kellene csinálni! 🙁

    Reply
  31. Hambre voraz 2014. May 31. Saturday 16:14

    Én jót röhögtem a bloggerina válaszain. Sorban minden egyes pontra ugyanaz a reakció: “Hát mert ti mit csináltok, hé?!’
    Amikor megláttam a 7. pontot, nagyon kíváncsi lettem hogy fogja stílusosan megoldani. Sehogy.

    Amikor aztán elolvastam a 10. pontra a nyitó reakcióját, már menthetetlen voltam:
    “El nem tudom mondani, hogy egy nő számára mennyire terhes és idegesítő elmagyarázni azt, hogy igenis, néha vannak hangulatingadozások és hullámvölgyek.”
    Ezért jár a jutalomfalat 🙂

    Reply
  32. Anikó 2014. June 19. Thursday 15:44

    8. És azt is tipikus női jelenség, hogy találják ki a gondolatait… Ez a “szakirodalmakban is szerepel, úgy hogy valószínűleg valami női dolog. Ennek ellenére sokszor zavaró és nem hatékony, úgy hogy nekünk nőknek ebben kell magunkra figyelni szerintem, és világossá tenni, ha valamit szeretnénk. Persze ezt is tanulni kell, hogyan érdemes, ami nem bántó vagy nem követelő stb…

    Reply
  33. Anikó 2014. June 19. Thursday 15:49

    9. És a hárításban is lehet valami. Mi nők szeretjük azt hinni, hogy mindent jól csinálunk, nem hibázunk és minket ne érjen kritika és az különben sem való az ártatlan, kedves, jóindulatú teremtésekkel.
    Azért ezt is érdemes átgondolni, mert ez is elég egyoldalú és hamis. Nekünk ugyanúgy be kéne látni, ha valamit nem jól csináltunk… Persze nem kell egymásra pirítani, azért az sem mindegy, hogyan közöljük vagy éreztetjük a másikkal, akár nő akár férfi.
    Amúgy szerintem általában mindenki tudja, ha valamit “nem jól” csinált, szóval itt is talán az első a megbocsátás, illetve az ezzel való hozzáállás a másikhoz, már amikor észlelek valamit…

    Reply
  34. Anikó 2014. June 19. Thursday 15:55

    A “találják ki a gondolataimat” dologban azért a fiúktól kérünk egy kis megértést, mert ez tényleg amolyan női dolog, nem szándékosan tesszük… 🙂 Köszi

    Reply
    • Tomi 2014. June 20. Friday 12:08

      Ezt nem lehet megerteni! En igy latom:
      A NO azt gondolja egy dologrol: – Nem tudom, hogy kene.
      Es ezt mondja: – Dragam, legyen ugy, ahogy te szeretned.
      Persze, mi sem vagyunk tokeletesek, meg minden lehetne jobb is.
      Utana ezt gondolja: – Az azert megis skandallum, hogy mindig az van, amit a ferfi akar.
      Es ezt mondja: – Latod, megint az volt, amit TE akartal!
      De tulajdonkeppen, meg mindig nem tudja, mit is akar, csk zavarja, hogy nem az van, amit o akar!

      Reply
  35. Ádám 2015. December 7. Monday 18:15

    „Ismeritek Doktor House híres mondását, ugye? “Mindenki hazudik.”
    frusztrált nők ezrei számolnak be arról, hogy hazudtak nekik. Persze lehetséges, hogy ők ugyanezt a játékot játsszák, ha arra kerül sor.”
    Ez igaz, mert csak Superman nem tud hazudni. Mindenki hazudik, csak a mérték és a mennyiség nem mindegy, főleg, hogy legtöbbször a nők elvárása között az őszinteség ott van az első helyeken.

    „Azért többek között, mert egy nőnek sokkal nehezebb gazdasági sikereket elérni, elég ha csak a fizetéseket nézzük: az Európai Unióban kb. 20%-kal kevesebbet keres egy nő ugyanabban a pozícióban, ahogy azt az összes nemzetközi statisztika mutatja.”

    Már megint ez a szegény elnyomott nők kártya. Ha ez igaz lenne, akkor eleve nem alkalmazna senki férfiakat, ha a nőknek kevesebbet kell fizetni. Van sok „férfias” szakma és arról senki sem tehet, hogy a nők többsége nem szeretne informatikus, közgazdász, mérnök lenni. De ha egy férfi „nőies” szakmában helyezkedne el, nem kapna több pénzt.

    „Igen, a jelenség igaz. Viszont ahogy státuszpasik léteznek, ugyanúgy léteznek státusznők is. Amikor egy hetvenes, dúsgazdag férfi összejön egy csinos huszas nővel, valószínűleg nem a közös témák és értékek miatt történik ez, tisztelet a kivételnek.”

    Az ilyen aranyásó nők többsége saját magát tárgyiasítja el, némi kényelemért cserébe. A hetvenes dúsgazdag férfi csak él a lehetőséggel. Mondhatni kölcsönösen kihasználják egymást. Csakhogy a gazdagság maradandó, de szépség viszont nem az.

    „Az valóban hiba, ha valaki meg akarja változtatni a partnerét, ez roppant idegesítő is a másik számára. Kíváncsi vagyok, a női olvasók tapasztaltak-e ilyet a másik oldalról.”

    Erre én is.
    „8.Találják ki a gondolataimat”

    Aki így viselkedik az gyerek, aki hisztizik és úgy is kell bánni vele.

    „A Sors iróniája, hogy a TV2 forgatásán éppen egy olyan férfival dolgozom együtt, akinek kissé magasak az álomnővel kapcsolatos elvárásai Valóban tapasztalom nőknél (is), hogy az elváráslistán szereplő dolgok sok esetben még ütik is egymást, és egy nem létező hercegre várnak.”

    Kíváncsi lennék, hogy mi azok a magas igények az álomnővel kapcsolatban.
    „El nem tudom mondani, hogy egy nő számára mennyire terhes és idegesítő elmagyarázni azt, hogy igenis, néha vannak hangulatingadozások és hullámvölgyek. A magam nevében beszélhetek, mint nő: női testben lenni sokszor egyáltalán nem nagy móka. Itt fáj, ott fáj, puffad, görcsöl, folyik. Ha nincs a kéznél fájdalomcsillapító, több órára ki vagy ütve. Csoda hogy hangulatilag ilyenkor nincs valaki a topon? Szokj hozzá (és hozz gyógyszert, de MOST!).”

    Ez megint egy jó kifogás, amivel lehet takarózni. Nagy lányok vagytok már, több évetek volt, hogy kezeljétek ezt a problémát. A hormonok és a többi nem kifogás semmire. Viselkedjetek felnőttként.

    „Persze, ha ez sokszor van és inkább hisztijellegű, akkor érdemes elbeszélgetni.”

    Az esetek döntő többségében valóban hiszti. Beszélgetni? Komolyan?

    „ Ugyanakkor, láttam én már depressziós férfit is. Neki mi a kifogása?”

    Biztos van kifogása, de sokan nem foglalkoznak vele, mert hát férfi, szedje össze magát, ne nyavajogjon. És a depressziós nőnek mi a kifogása? De ha valakinek tényleg orvos által magállapított, hosszú ideje tartó depressziója van, legyen az férfi vagy nő, ne hasonlítgassuk már a gyerekes hisztihez.
    „Kivételt képeznek természetesen olyan jelenségek, mint például a családon belüli erőszak, ahol a férfiak “jeleskednek” aránytalanul nagyobb számban.”

    Már megint ez a családon belüli erőszak téma. Legalább ugyanannyi férfi szenved el erőszakot családon belül. Legtöbbször lelkit, de nem ritka a fizikai is. Ilyenkor persze ki kell röhögni szerencsétlent, hogy „mi van ver az asszony?” De ha megvédi magát, akkor egyből megfenyegetik, hogy megy a sittre, az agresszív állatja. Vagy a másik érv, hogy biztosan megérdemelte. Ennyi erővel a nő is megérdemel néha egy-két pofont.

    Reply
  36. Éva 2015. December 9. Wednesday 23:22

    Hiszti:

    Láttam én már férfit is hisztizni. Nem kellene a nők sajátságának tulajdonítani ezt a viselkedést.
    Úgy gondolom, hogy így korrekt.
    A bántalmazás pedig egyik fél részéről sem megengedhető.

    Reply
    • Ádám 2015. December 16. Wednesday 06:18

      Lehet, hogy láttál már férfit hisztizni – mint ahogy én is – de még mindig a nők sajátossága. Nyilván kiskorukban ez hatásos volt és a szülei, azonnal teljesítették minden kívánságát, hogy fejezze mér be, ahelyett, hogy jól felpofozták volna. Így felnőttként is az hiszik – tévesen – hogy ezzel bármit el lehet érni. De ha valaki így viselkedik, akkor gyerekként kell bánni vele.
      A hiszti nem más egy szemét, pofátlan érzelmi zsarolás, legyen az illető férfi, vagy nő.

      Reply
  37. Éva 2015. December 16. Wednesday 22:20

    “A hiszti nem más egy szemét, pofátlan érzelmi zsarolás, legyen az illető férfi, vagy nő.”
    Ezzel egyet értek, de ugyanakkor a pofozással nem.
    A gyenge ember megnyilvánulása az agresszió.
    Lehet egy konfliktushelyzetet másképp is kezelni. Arról meg nem is beszélve, hogyha egy gyerekkel foglalkoznak, az nem igazán hisztizik. Persze ehhez értelmileg és érzelmileg érett szülő szükséges.
    Két gyereket neveltem fel pofozás, ütés nélkül. Eddig csak elismerést kaptam.
    Két mások szerint is jól nevelt diplomás gyerek büszke édesanyjaként mondhatom mindezt neked.

    Reply
  38. Ádám 2015. December 22. Tuesday 10:38

    Nem azt mondtam, hogy a gyereket folyamatosan ütni-verni kell, mert ezzel én sem értek egyet. Sőt mélységesen megvetem, de sajnos van, amikor eljutunk arra a pontra, hogy nincs más megoldás. Hiába állsz hozzá toleránsan, normálisan, még tesz is rá egy lapáttal.
    De felnőtt embereknél is van olyan, aki sajnos csak az erőből ért. Az meg, hogy foglalkoznak egy gyerekkel elég tág fogalom. Attól még ugyanúgy lehet hisztis és kezelhetetlen.

    Reply
  39. Éva 2015. December 22. Tuesday 19:39

    Szia!

    Tudom, hogy nem frappáns megoldás, de hatásos.
    Én ott szoktam hagyni egy időre, és akkor megijed.
    Amúgy a gyerek akkor válik kezelhetetlenné, ha mindent ráhagynak, ha nem nevelik.

    Felnőttnél:
    – Mi van akkor, ha mégis az a felnőtt ember megért, csak neked már eljárt a kezed?
    – Mi van akkor, ha visszaütne ? Én megtenném… 🙂
    – Bunyó párbaj alakulna ki?
    – Bocsánatot kérnél? Én biztosan nem bocsátanék meg.

    Aki szereti azt, hogy verik az meg is érdemli.

    Reply
  40. Éva 2015. December 22. Tuesday 20:03

    “De felnőtt embereknél is van olyan, aki sajnos csak az erőből ért.”

    Bocs, de ez olyan, mintha egy jedi harcos mondaná. 🙂

    Az erőt nem gyerekek vagy nők felé kell éreztetni, pontosabban nem veréssel 🙂

    Reply
    • Péter 2016. October 14. Friday 13:13

      “De felnőtt embereknél is van olyan, aki sajnos csak az erőből ért.”

      Ebben sok igazság van, de én az erő helyett inkább az erőszak szót használnám. Ami igazából manapság az egyetlen gyors és hatékony megoldás bármire mivel kezelhetetlenné váltak az emberek, nők férfiak gyerekek, idősek fiatalok egyaránt. Erre csak a saját családomból tudnék példát hozni. Apám 20 évig ordibált velem, fenyegetett, elmondott mindennek, és mivel már számtalanszor próbálkoztam vele beszélni erről és segíteni neki eredménytelenül, az n+1. alkalommal egyszer csak meguntam és megcsapkodtam. Azóta béke van.

      Persze ez szélsőséges megoldás, de azt be kell látni hogy vannak olyan dolgok amiket nem lehet szép szóval megoldani.

      Reply
  41. Ruth Tex 2019. May 19. Sunday 02:11

    Szia,
    Csak azt akarom, hogy az egész világ tudjon erről a varázslatos görgőről, amiről találkoztam néhány évvel ezelőtt, nem mondhatok mindent, amit tett nekem. a férjem 3 évvel ezelőtt elhagyott a gyerekeimmel .. A neten mentem át, amikor találkoztam egy csodálatos férfi tanúvallomásával online, úgy döntöttem, hogy megpróbálom, és a férjem most hozzám jött, és boldogan újra házasok vagyunk. túl sokat kell írni az írásba, amit mondhatok, nagyon köszönöm, nagyon boldog vagyok. És ő biztosította nekem, hogy sok varázslatot csinál.
    beleértve
    Szerelmi varázslat.
    Siker varázslat.
    Betegség varázslat.
    Terhesség varázslat.
    Házasság varázslat.
    Munka / munka Helyesírás.
    Védelmi varázslat.
    Nyerj bírósági ügyet.
    Szerencse varázslat stb. Szüksége van a segítségére Dr. Odiboh, forduljon hozzá ebbe az e-mail címre (drodibohspellhome @ gmail .co m), vagy adjon hozzá a mi’sapp + 2348072229509-hez és beszélje meg a problémát vele. Jó ember, és örökké hálás vagyok neki.
    legjobbakat kívánom..

    Reply

Post a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.