13 Sep

Visszajöttünk Görögországból, ahol nagyszerűen sikerült a Színezd újra! önismereti tábor. Minden évben fejlesztek rajta valamit a visszajelzéseknek megfelelően, az idei úgy gondolom, nevéhez méltóan igazán színesre sikerült, hiszen edzéseken, kirándulásokon túl aki szeretett volna, belekóstolhatott a szabadtüdős búvárkodásba is, sőt, beöltözős Krimi Est is volt, ahol valaki sajnálatos módon elég korán elhalálozott… (De meglett a gyilkos, nyugi!)

Természetesen az önismereti kérdésekhez szorosan tartozik a pártalálás témakör is, ezt is alaposan kiveséztük. Felötlött például a kémia és a szikra kérdése, tehát az, hogy honnan lehet tudni, hogy a másik hozzánk való? Mikor kellene érezni azt a bizonyos szikrát? Ha nincs szikra, akkor az a kapcsolat felejtős-e vagy sem? A másik kérdés az volt, hogy vajon élhet-e két fél boldog párkapcsolatban, ha nincs közös érdeklődésük?

Az a fránya szikra

Ezek elég fontos kérdések, hiszen a legtöbb online leszervezett randiból a szikra és a “nem éreztem a bizsergést” hiánya miatt nem lesz soha semmi. Pedig lehet, hogy az adott pár egyébként összeillett volna! Nemrég együtt dolgoztam egy klienssel, aki hosszú ideig online próbálkozott, de valahogy sosem jött össze neki semmi. A nők lepattintották, nem találták elég érdekesnek az adatlapját, vagy egyszerűen csak eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Stratégiát váltott, és elkezdett szervezett randi rendezvényekre járni, és láss csodát, 7 perc beszélgetés után a legtöbben szimpatikusnak találták és benne lettek volna egy randiban! Miért? Talán azért, mert oda nem úgy ment a legtöbb résztvevő, hogy hosszas levelezgetés és egyeztetés után magas elvárásokkal ült le minden egyes jelölthöz. A 7 perc pedig arra elég volt, hogy eldöntsék, tudnának-e még beszélgetni vagy sem. (Tanulság: ha nem megy valami, válts stratégiát!)

Tegye mindenki a kezét a szívére: hány múltbéli kapcsolata kezdődött szikrával? Hányszor volt az, hogy azonnal érezte, hogy a másik, na ő kell neki, ő lesz az igazi? Bevallom, nekem nem túl sokszor. Persze, fantasztikus érzés ránézni a másikra és meglátni benne az Igazit, klassz románcok is lehetnek ebből, szenvedélyes éjszakák meg amit csak az ember lánya/fia csak kíván, na de hogy ez legyen egy komoly párkapcsolathoz elengedhetetlenül szükséges kritérium, az azért túlzás. A szikra összehoz ugyan, de nem tart össze egy kapcsolatot.

Merthogy ismét kérek mindenkit, gondolja végig: hányszor lett a hatalmas szikrázásból komoly, hosszútávú párkapcsolat? Illetve, ha a szikra annyira klassz előrejelzést adna, akkor vajon miért olvassa ezt a cikket az, akinek már volt ilyen tapasztalata? Sajnos, a hatalmas lángokból sokszor túlságosan is gyorsan elhamvadó szerelem lesz, megállapíthatjuk tehát, hogy a szikra nem szükséges és nem is elégséges feltétel. Nagyon sok párkapcsolat barátsággal indul, és csak jóval később veszik észre a felek, hogy egymásba szerettek. Szikráról szó sem volt az elején, de ettől még egyáltalán nem kevesebb ez a kapcsolat, mint a nagy lánggal induló, sőt!

 

A szikra nem a legfontosabb

A szikra nem a legfontosabb

 

Közös érdeklődés – fontos vagy sem?

A másik dolog, ami sokszor félrevisz bennünket, az a közös érdeklődés fontosságába vetett hit. Záloga-e a hosszú kapcsolatnak a közös érdeklődés? Nyilván érdekes és klassz, ha megoszthatjuk az érdeklődésünket a másikkal, de vajon összetartja-e ez a kapcsolatot?

Lehet fantasztikus a kémia és van közös érdeklődés, de ettől függetlenül az adott ember még lehet elviselhetetlenül önző, borzalmasan hisztis, féltékeny, vagy egyszerűen képtelen a kötődésre. Például minden nagyon romantikus, hajnalig tudtok beszélgetni, csak épp a másik világutazó korszakában van, például világot járó zongorahangoló vagy görög hajóskapitány akit hajt a vére. Ha komoly párkapcsolatot, családot szeretnél, túl sokra nem mész azzal, hogy mindkettőtöket érdekel a japán konyha és Avicii. Ha megvan a megfelelő baráti köröd, ahol hódolhatsz a párodat nem érdeklő hobbiknak, legyen az sakk vagy fotózás, akkor hol a probléma?

Persze, ha a másiknak olyan hobbija van, amely az összes szabadidejét felemészti, az már nehezebb dolog, de akkor talán lehet, hogy a másik még nem is áll készen egy kapcsolatra. Találkoztam például elszánt sziklamászókkal, akiknek az összes hétvégéje, de még a hétköznap estéik is erről szóltak. Hétközben futottak és edzettek minden este, hétvégén pedig utaztak, sziklát másztak illetve túráztak. Elmondásuk szerint olyan párt kerestek, aki bírja velük az iramot. Persze, egy darabig egy sportos nő tudja is a lépést tartani, na de ha igazán komolyra fordul a dolog, mindenképpen lesznek időszakok, amikor nem lehet minden este a futásé és minden hétvége a mászásé. Remélem, az említett mászóknak is benő egyszer ilyen értelemben a fejük lágya… Persze biztosan lehet babahordozóban is sziklát mászni, csak én vagyok korlátolt.

 

“Most akkor azt mondod Andi, hogy olyannal kezdjek el járni, akinél se szikra nincs, se közös érdeklődés?”

Természetesen nem ezt mondom. Nem az a lényeg, hogy teljesen felejtsd el a vonzalmat, vagy azt, hogy legyen közös érdeklődés. A lényeg az, hogy sem a szikra, sem a közös dolgok nem fogják pótolni azokat a dolgokat, amelyek igazán fontosak. Ezek pedig a következők: hasonló értékrend, célok és megfelelő kommunikációs készségek. Ezektől lesz két ember kompatibilis egymással. A kémiából és a közös érdeklődésből engedhetsz egy kicsit: a hasonló értékrendből, célokból és a megfelelő kommunikációból nem.

Egyik ismerősömnek kemény lecke volt mindezt megtanulni: összejött egy aranyos, kedves sráccal, akivel rengeteg közös érdeklődésük volt a sci-fitől kezdve a jazz fesztiválig. Szikra is volt és működött a kémia, úgy gondoltam, na, itt már nem lesz semmi gond. Csak éppen a kommunikációjuk volt összeegyeztethetetlen. Egészen apró dolgokon is képesek voltak hatalmasakat veszekedni, amelynek a vége duzzogás és sírás lett – mármint a férfi részéről. Hiába győzködte magát a pár női tagja, hogy javulni fognak a dolgok: amikor már utcai ordítozásba váltott egy pizzatésztáról elkezdett beszélgetés, végleg útilaput kötött a pasi talpára. Minden szép és jó volt, kivéve a kommunikációt és a konfliktuskezelést. Ezer ilyen példát lehetne még hozni, elég, ha csak a saját életedet vizsgálod meg egy kicsit, bizonyára találsz benne ilyet.

Milyen érdekes, hogy mennyire kevesen akarnak kompromisszumot kötni a kémia terén, viszont ha az emberi értékekről, célokról vagy kommunikációról van szó, simán megkötik ezeket, méghozzá irtózatos áron. Kompromisszumokat kötnek őszinteség, önzés, kedvesség terén, és belemennek, benne maradnak olyan kapcsolatokban, amelyek szétzúzzák az önbecsülésüket.

Te hol kötöttél eddig kompromisszumokat?

 

Ha szikra rögtön nem is lesz, izgalmas beszélgetések viszont igen:

FiftiFifti Randik: 

[eo_events]

45 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.