25 May

Társkeresés és flört elválaszthatatlanok egymástól. A flörtölés jeleiről már volt szó, íme egy-két adat, amiről biztosan nem tudtál eddig.

Flört – a nyár esélyesebb!

Oké, ezt eddig is tudtuk, de most kutatás is bizonyítja. 3000 szinglit kérdeztek meg, és a statisztikák alapján kétszer olyan valószínű hogy egy nyári flört után kapcsolat alakul ki, mint télen. A június és augusztus között kezdődött flörtökből átlagosan több randi születik, mint más időszakokban.

A csöpögős regények megnövelik a flört sikerét!

Azok a nők, akik romantikus regényeket olvasnak, sokkal nagyobb valószínűséggel csábíthatók el, és kétszer annyit szeretkeznek, mint azok, akik nem olvasnak ilyeneket.

Casanova flört tippje

Casanova a jelöltjeit saját készítésű forrócsokival csábította el – így könnyű… 🙂

Így flörtölj Kenyában

A Mijikenda törzs tagjai Kenyában számos esetben arra buzdítják feleségeiket hogy azok flörtöljenek és másokat elcsábítsanak, hogy aztán a házasságtörő férfitől beszedhessék a “malu” büntetést, így gyarapítva a házikasszát.

Flört a britekkel?

Európa számos országát felmérő kérdőív szerint a britek a legjobbak a flörtölésben, ők azok, akik a többi európait a legkönnyebben tudják levenni a lábukról, feltehetőleg a humorérzékük miatt. Ugyanakkor az is kiderült, hogy szintén a britek azok, akik a legkönnyebben elcsábíthatók egy laza flört után.

Két fontos flört tényező

A megkérdezett szinglik 59 százaléka értett abban egyet, hogy a testszag a flört végét jelenti, míg a humor az ígéretes kezdetet!

Flört és a csimpánzok

A hímcsimpázok a flörtölés nagymesterei. Az emberekhez hasonlóan a kiszemelt nősténynek ajándékokkal kedveskednek, például gyümölcsöt lopnak nekik és hasonlókat. Ha jól csapják a szelet a flört során, a nőstények szexszel jutalmazzák őket.


Társkeresés indul!Flörtölés – ideje a tettek mezejére lépned! Ingyenes leckék itt >>>

147 Comments

  1. juhasz gizella 2011. May 26. Thursday 02:27

    Szeretem olvasni a tanácsaidat, igaz én úgy vagyok vele, hogy rengeteg tapasztalat és nagyon sok ember életvitelét megismerem masszírozás alatt.Mivel nagyon közvetlen vagyok így kitárulkoznak.Egy szeretet masszázs alatt az egész életüket elbeszélik.El kell árulnom neked, hogy nekem nagyon bevált az, hogy ha megmasszírozok egy férfi az már azt jelenti, hogy minden rajtam függ, mert lesik a gondolataimat. Nekem nincs problémám az ismerkedéssel, csak az a baj, hogy aki bejönne az már házas, de én családcentrikus vagyok és ezért nem szeretem a rövid kalandokat.Mivel az országot álladóan járom sokat utazom, sosem lehet tudni mikor találkozom a nagy Ő vel.A randi vonalakon sajnos két fajta ember van, az egyik luzer,nincs semmije és költözni akar, a másik meg fejhibás, elfelejti, hogy már nem fiatal és fiatalt keres, gondolom gyermek, vagy unoka pótlót.Ezekről én is sokat mesélhetnék.

    Reply
  2. 31 éves nő 2011. May 26. Thursday 03:22

    Az előttem szólónak igaza, van, én is ezzel a 2fajta emberrel találkoztam a neten, a loozer aki beköltözne az én lakásomba és érdekes módon pont akkoriban jön rájuk a költözés anyucitól vagy az albérletből miután kiderül,hogy saját lakásom van, még sose fogadtam be ilyet, de sok nő társam ilyen férjet talált csak….és a másik típús aki 50éves, pocsék, bunkó, kövér, túl szép és magához túl fiatal nőt keres, és azt hiszik amiért nekem gyerekem van rögtön be kéne érnem bárkivel, és volt olyan aki ki is mondta ezt szavakkal mikor kosarat kapott tőlem, hogy mégis mit válogatok én gyerekkel? A híres tölcsér elv csak akkor ér bármit ha egy nő 20 és 30közötti, és független, de a diplomás, és azonbelül rendes pasi akkor is kevés.A felkínálkozó, szép, fiatal magányos nőből pedig számtalan van.

    Reply
    • Péter 2011. May 26. Thursday 09:54

      Egy kicsit vitatkoznék veled a témában. Én is költöztem már be hölgyhöz “anyucitól”. Persze miután közösen megbeszéltük és akartuk az összeköltözést. Nem tartom magam loozernek azért, mert nincs lakásom és most, hogy singli lettem megint visszaköltöztem. Egyrészt ha elférek otthon (külön lakrész), akkor miért költsek albérletre. Lakáshitelbe sem szeretnék beleugrani, és a saját cégem is felemészt elég sok anyagi és más erőforrásom is. Szóval nem minden pasi gyík, aki otthon lakik. Bár sztem te arra gondoltál, hogy a megismerkedés után szinte egyből menne valaki. Csak tudnám minek, ha még nem is ismeri normálisan a másikat.
      Na jó, nem kötözködöm, a hölgyek csodálatosak! Mindegyik!

      P.

      Reply
    • Brigi 2011. May 26. Thursday 21:05

      Szia, teljesen egyetértek veled.Én is szinte csak ezzel a két típussal találkozom harmincas éveim vége felé, az egyik a csóró, műveletlen szakmunkás típus, akinek lehetőleg diplomás, helyes, csinos nő kell saját kéglivel, a másik nálam is az 50-esek, ezerrel nyomulnak, öntelt, hájas beképzelt alakok, azt hiszik, hogy a pénzükért a harmincas nőt érdemlik meg. A saját korosztályomból aki hasonló műveltséggel, intelligenciával, anyagiakkal rendelkezik, és még ki is néz valahogy, mégcsak véletlenül sem vesz egyik sem komolyan. Elszomorító ez az egész. Igaza volt anyámnak, hogy 30-ig meg kell találni az igazit.

      Reply
      • Zsolt 2011. June 13. Monday 14:52

        Szóval ezért nehéz egy nőnek 30 után. Egy pasinak meg fiatal “suttyóként” nehéz. Ilyen a világ.

        Ez pont így van! Egy húszéves lány alig tudja levakarni magáról a pasikat, de ha elmúlt 30 és már gyereket szeretne akkor megfordul a trend. Egy húszéves fiú pedig mivel még nem annyira kiforrott a személyisége sokkal nehezebb szituációban van, mint mondjuk 30 után, mert ott már sok mindennel tisztában van.

        Üdv: Zsolt

        Reply
    • lovatlan herceg 2011. May 27. Friday 02:41

      “A felkínálkozó, szép, fiatal magányos nőből pedig számtalan van” – írod.
      HOL? HOL?

      Reply
      • Robi 2011. May 27. Friday 16:44

        Tényleg, hol?
        Lehet hogy vannak szépek is, fel is kínálkoznak egyesek, talán még a 2 együtt is előfordul… De nem csak a külseje kell.
        Nem ragaszkodom a diplomához, de azért az IQ-ja semmiképp ne legyen átlag alatti. Azzal nem tudok értelmes dolgokról beszélni.

        Reply
      • Kata 2011. May 28. Saturday 11:17

        Itt vagyok, Veszprém megyében. Honnan írsz és hány éves vagy?

        Ha nem vagy messze megismerkedhetnénk. Megadom az e-mail címem: ejkert@gmail.com.

        20/l

        Reply
      • Anna 2011. June 8. Wednesday 05:54

        Én 52 éves, “szép, fiatal,” nem magányos, csak egyedülálló nő vagyok. Tapasztalatom: akinek én láthatólag bejövök, az nős. Tehát nálam szóba sem jöhet. Van egy pasas, akibe belezúgtam, eleinte úgy tűnt, ő is szimpatizál velem, aztán sikerült meghívnom egy arborétumi sétára, amit szerintem abszolút felkínálkozásnak vett, és egy mandinerből odalökött NEM-mel jutalmazott. Kár, hogy nem volt nálam stopper, mert a gondolkodás nélküli válaszadás világrekordját megdöntötte, az biztos. “KIcsit” olyan volt, mint ha behúzott volna egyet.

        Reply
        • asthl 2011. June 18. Saturday 19:58

          Szia!

          …..ISMERŐS!!!!!!!!….

          🙂

          “asthl”

          Reply
    • peter 2011. May 28. Saturday 18:59

      Furcsálom a gondolkodásotokat.
      Én is 33 éves vidéki srác vagyok, igaz Pesten nincsen nagy egzisztenciám, albérletben lakom keresek 160 ezret egy hónapban.
      Nincsenek nagy elvárásaim, egyedül talán az, hogy nem akarom, hogy kövér legyen és, hogy azért dolgozzon is, de az istenért nem akarom megkapni.
      Nem akarok senkihez sem beköltözni és nem akarom senkinek sem az egzisztenciáját elvenni.
      Valamikor Én is szeretnék egy saját családot gyerekkel.

      Reply
  3. Ibolya 2011. May 26. Thursday 03:30

    Teljesen egyet értek az elöttem szóló két hölggyel.

    Reply
  4. Horváth Éva Mária 2011. May 26. Thursday 03:48

    Kedves Andi!

    Mosolygó egyetértés volt arcomon soraidat olvasván, köszönöm, hogy megosztottad velem is . 🙂
    További szép napot.
    Éva

    Reply
  5. Dani 2011. May 26. Thursday 06:15

    “Szuper” olvasni ezeket a pozitiv sorokat… Bar ez csak azt mutatja, hogy a randivonalakon jok az eselyeim, ha ilyen a konkurencia… 😉

    Dani

    Reply
  6. Diószegi Tamás 2011. May 26. Thursday 06:23

    Kedves Hölgyeim!

    Bizony vannak ám Férfiak a “látóhatáron” kívül is! Kérlek NE szűkítsétek le a gondolataitokat azzal, h NINCS olyan Férfi akinek lakása van s fejben is érett, felelős felnőttként gondolkodik(mondom ezt Én, aki ugyancsak hajlamos vagyok olyan Nőket észre venni magam körül akik negatívan szemlélik a világot s minden pasiban a “Rockefellert” keresik, vagy éppen három centis MŰkörmeiket nézegetik, vagy a huszadik “boldogság édességet” majszolják, egyre kerekebbre duzzadva…)
    Tényleg van ilyen Férfi…azt gondolom igen, de lehet, h éppen még az előző kapcsolata el nem engedett érzelmeitől nem jutott odáig, h lépjen, h nyisson a világra…bár a nyár, a napsütés :-)(amint a flört cikkben is benne van) sokat segíthet.
    Így aztán Hölgyeim arra kérlek Benneteket 🙂 hogy mosolyogva, belső meggyőződéssel álljatok hozzá a társtaláláshoz (félre ezekkel a rossz példákkal!) és bátran mosolyogjatok a közeletekben felbukkanó szimpatikus Férfiakra, adjátok tudtukra, h kezdeményzhetnek! És ha a kedvetekre van az ismerkedés…;-) hát ki tudja hol áll meg a dolog…

    További szép nyári napokat Mindenkinek!

    Szeretettel: Tamás

    Reply
    • Anikó 2011. May 26. Thursday 06:37

      Hmmmmmm!
      A próféta szóljon belőled!:)
      Bár ilyen egyszerű lenne!
      Vagy én járok rossz helyen!???:D

      Reply
      • Diószegi Tamás 2011. May 27. Friday 07:06

        Merre jársz Anikó? 🙂
        Mosolyogj, sugározz napfényt Magad körül, élvezd az életet, lazulj bele…hagyd el a rossz negatív, lehúzó, aggodalmaskodó gondolatokat, nyílj meg a világ szépségei iránt, nyílj ki a saját szépségedre 🙂
        Kívánom, h mielőbb megérkezzen a szíved választottja…

        Reply
        • Anikó 2011. May 27. Friday 14:09

          Köszönöm Tamás!:)

          Te egy igazán nagyon kedves Férfi vagy! 🙂
          Arra járj amerre én…!!!:)

          Reply
          • Diószegi Tamás 2011. May 29. Sunday 15:21

            Köszönöm Anikó!
            Hm, néha talán túlságosan is…mármint kedves…az érzékenység, együttérzés bizony nagyon jó dolog, de sebezhetővé is válik az ember ha nem vigyáz magára…

            Minden jót!

            Reply
    • Katalin 2. 2011. May 26. Thursday 06:43

      Ez a hozzászólás tetszik…pozitív, előre mutató, valós problémák, szemben a régebben olvasottakkal: össze kell szednem magam, mert így, válás után szegényen egy nőnek sem kellek…stb.
      Köszönöm! 🙂

      Reply
    • asthl 2011. May 26. Thursday 19:55

      Hát jó, …… a mosollyal talán nincs is baj, a görcsökkel viszont annál inkább… 40-es nőként mondom: „odavagyok a gusztusosan kezdeményező férfiakért”!!! De „begörcsölök”, ha tudtukra kell adnom, hogy kedvemre van az ismerkedés. Súlyos? 🙂 Teendő? 🙂
      “asthl”

      Reply
      • Diószegi Tamás 2011. May 27. Friday 07:15

        …Hm, teendő…valahogy belelazulni, nem sokat gondolkodni, nem túl agyalni..mit veszíthetünk? Csak nyerhetünk 🙂
        Tapasztalatot szerzünk, azért vagyunk itt 🙂
        Ha már vki ismerkedni próbál akkor felfigyelt Rád ( ez milyen jó!) viszonozni pedig sokféleképpen lehet, játékosan, kiélvezve minden pillanatát 🙂 humor, elengedettség, átadva Magad a pillanatnak 🙂
        Szép élményeket!

        Reply
        • asthl 2011. May 27. Friday 19:11

          Köszönöm szépen, Neked is!
          Az igaz, nagyon jó, ha felfigyelnek ránk, “viszontjó”, ha lesz folytatás. Oda-vissza áramlás… izgi, tény. De amikor a flört játékosságán túl kiderül, hogy “csak egy tapasztalatszerzés részesei vagyunk”, vagy esetleg kiderül, a másikról, hogy talán “éppen még az előző kapcsolata el nem engedett érzelmeitől nem jutott odáig, h lépjen, h nyisson a világra…” IGAZÁN!!!!! na ezekben az esetekben már eltűnik a “híres játékosságom, humorérzékem”… Rendben, görcsoldót nekem!!!!!
          🙂 Egyébként egyfolytában lazulni próbálok…
          A férfiak görcseivel, mi a helyzet?

          Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 26. Thursday 21:06

      Kedvelem a pozitív hozzáállásodat,egyébként én is alapból mosolygós jó kedélyű pozitív gondolkodású vagyok,de ez sem segített eddig,hogy ne a fent említett tipusokkkal találkozzak,pedig csak az egyszerű emberi értékek a legfontosabbak nekem(azt pedig főleg nem tudom értékelni,ha valaki házasként szabadnak adja ki magát egy kis szórakozás reményébe igaz az ilyen ffiaknak nincs sok türelmük így gyorsan rá lehet jönni az igazságra,ha az ember nem kalandot keres)Természetesen ettől függetlenül továbbra is mosolygok embertársaimra és ki tudja még mit hoz a jövő….???

      Reply
    • Ágnes 2011. May 28. Saturday 19:05

      Kedves Tamás!

      Nagyon tetszik a gondolatmeneted.
      Én is szeretnék végre az általad leírt Férfival találkozni!
      Merre találom???

      További szép estét

      Ágnes

      Reply
      • Diószegi Tamás 2011. May 29. Sunday 15:28

        Köszönöm Kedves Ágnes! 🙂

        Hogy merre találod?!
        Hm, jó kérdés…azt mondják, h a NŐK megérzik az “Igazi Férfi” kisugárzását…
        🙂

        Reply
  7. Melinda 2011. May 26. Thursday 06:30

    Kedves Andi !
    Nekem is az a tapasztalatom, hogy aki jól néz ki, nálánál 10-15 évvel fiatalabbat keres. Aki korombeli ápolatlan, lelakott (és itt finoman fogalmaztam) kinézetű.
    Üdv: Melinda

    Reply
  8. Maria 2011. May 26. Thursday 06:59

    Kedves Andi!Örülök hogy számontartasz!Igen kevés időm van a szgépre,de szivesen olvasom a hozzászólásokat,nagy igazságokat közlünk/mi nők/egymással.Tudod,azt gondolom gyorsítaná a keresgélést, hogy tudom:’54-ben ló évében születtem,szüz jegyben,mérleg aszcendenssel.Passzol hozzám a bak,bika,skorpió jegyű,tigris,kecske,kakas vagy kutya évben született férfi.Ennyi év tapasztalata mondatja ezt velem.A kudarcélményt lehet csökkenteni.Mit gondolsz erről?Ám itt férfi hozzászóló alig akad,mintha csak mi nők keresgélnénk.Ill.tudom,ennyivel többen vagyunk,amint az elöttem szólók is.Ezt a férfiak is tudják,ezért azt gondolják nem válogathatunk.Ezt egy “kos”-tól meg is kaptam legutóbb.Andi!Jó hogy vagy!Szép napot mindenkinek!Mária

    Reply
    • joomagdolna 2011. July 30. Saturday 14:13

      Szia Mária!

      Mivel hasonló korosztály vagyunk, tapasztalatcsere céljából szivesen leveleznék Veled.
      Szilvia.
      email: sylvia.sule@gmail.com

      Reply
  9. Éva 2011. May 26. Thursday 07:28

    Kedves Andi!

    3 hónapja kezdtem a társkeresést,a Te biztatásodra. Van jó és több rossz tapasztalatom. Pl. nálam sokkal fiatalabb fiúk webkam erotikát ajánlanak, vagy beszélgetés során obszcén szöveget írnak. Na de lassan kiismerem magam és tudom hogy kivel nem kell beszélni. Volt már találkozásom ahonnan visszaléptem, nem volt meg a szimpátia. Most 2 lehetséges találkozás előtt állok,és 1 találkozás lesz napokon belül,mindegyik korban hozzám illő. Kedves Andi köszönöm a sok hasznos tanácsot és hogy foglalkozol velünk
    Szép napot Éva

    Reply
  10. Erzsébet 2011. May 26. Thursday 08:30

    Szia.Andi.
    Mindig szükség van a jó tanácsaidra,a
    hozzászólások is nagyon jók,vegyes tapasztalatok vannak,kár hogy kevesen
    vannak a hozzászoló férfiak.(talán nem
    bőbeszédűek,mint mi nők.)-mert már gyerekkorban azt várják el a fiúktól,hogy elfojtsák az érzéseiket.
    További szép napot:Erzsébet

    Reply
  11. jankovics jános 2011. May 26. Thursday 08:34

    Kedves Andiköszönöm ajotanács janos

    Reply
  12. Skyra Diamonds 2011. May 26. Thursday 11:08

    Kedves Társkereső Nők és Férfiak!

    Mivel régóta keresem én is az igazit és behatóbban foglalkozom az emberekkel, viselkedésükkel és az asztrológiával, állíthatom, hogy az itt felszólaló nőknek összevontan azonos véleménye van és ez egyezik, bármennyire sajnálom, az enyémmel is. Én jókedvű szeretek lenni és mosolygós, de mesélhetnék arról, hogy humorérzékemet nem elvesztve hányszor görbült le a szám egy-egy randi tapasztalatai után. Ezúton kérek bocsánatot azoktól a férfiaktól, akik nem tartoznak a többséghez, de ők többnyire tartós kapcsolatban élnek.
    Megkerestek már egy párszor, hogy miért vagyok ilyen negatív, hát elmondom, a statisztikai számok összessége teszi, amit ezeken az oldalakon felszólaló nőtársaim is bizonyítanak. Egy tanácsot adhatok tehát, keressük jókedvűen az igazit, de ne várjuk, hogy azokon az oldalakon komoly kapcsolatot kereső társra bukkanunk, így nem érhet csalódás.
    A férfiaknak pedig azt üzenem, bizonyítsák folyamatosan, hogy nincs igazam, a kis gonoszok pedig ne rontsák az esélyeinket, merjék őszintén bevállalni, hogy csak flörtöt keresnek.

    Reply
    • Zsolt 2011. May 26. Thursday 11:25

      Szia!

      Ha bevallják, hogy csak “flörtöt” keresnek, akkor engedsz a kívánságuknak?
      Nah ezért nem mondják el:). Hogy ők lennének-e a többség a társkereső oldalakon lévő férfiak közül azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy normális nővel, akivel lett is valami komoly dolog, én ott nem tudtam megismerkedni.
      A baráti körömben hasonlókat tapasztaltam.

      Üdv: Zsolt

      Reply
      • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:18

        Szia!

        Sajnálom, h mindkét oldal ennyire negatív tapasztalatokat szerzett, szerez folyamatosan. Én azt tapasztaltam, h van normális ffi, ez több hónapig ment is, majd kiderült, h a negyvenes független ffi, azért független, mert az akar maradni bár pár hónapig úgy gondolta, h mégsem. Tudod az IQ sem minden, neki az is nagyon magas. Nem magasztalnám magam, vannak hibáim, de sok belső és külső értékkel is rendelkezem és 34 évesen egyedül alszom és kelek és ez nem helyes.
        Kitartás mindenkinek, lesz még jobb is, várt lány, fiú, ha a meséknek hinni lehet várat kap! 🙂
        Minden jót! Kriszta

        Reply
  13. Enikő 2011. May 26. Thursday 11:22

    Sziasztok.Én egy 24 éves nő vagyok.Van egy 3 éves kislányom.Én is a társkereső oldalakon próbálkozom,már egy éve.Eddig nem sok sikerrel.Vagy túl idős,vagy túl fiatal,vagy tényleg “csúnya” férfiak rohamoznak leveleikkel 🙁 Mit csináljak? Egyáltalán tényleg van akinek összejön komoly hosszútávú kapcsolat a társkereső oldalakon?

    Reply
    • Lili 2011. May 26. Thursday 17:11

      Szia Enikő!
      Nekem az egyetlen komoly kapcsolatom jött össze online (21 éves vagyok). Pont egy olyan oldalon találtam meg, ahol elrettentően sok az elmebeteg, sose gondoltam volna. Szép volt, négy év volt, békében váltunk el, még ma is jókat beszélgetünk.
      Szóval nem lehetetlen. Persze nem könnyű.
      Most Angliában próbálok már egy ideje beilleszkedni, még nem sok embert ismerek, más a mentalitás, mint otthon. A cikkben említett jó humorérzékű flörtölős britekkel még sajnos nem találkoztam. De kutatni kell tovább.:)
      Csak folytasd a keresést, nehogy feladd! Frissítsd a társkeresős profiljaidat és próbáld tartani a pozitív hozzáállást. Mondj udvariasan nemet a kellemetlen alakoknak, de ne hagyd eltűnni azokat, akikben látod a lehetőséget. Sok sikert!

      Reply
  14. Attila 2011. May 26. Thursday 11:32

    Drága Hölgyek!

    37 évesen túl két váláson én is hazaköltöztem. Az exeknek ott hagytam két házat, kocsit bútort stb… Azért tettem mindezt mert azt gondoltam egy pasi sokkal könnyebben talpra áll. Az utóbbi időben megismert hölgyeknek mind saját egzisztenciája van az exeik által… akkor ki is a számitó?!!!… Hozzáteszem az egyik válásnak én voltam az oka a másikban vétlen vagyok. Jelenleg 2 állásom van, hajtok mint egy állat mert pénz, egzisztencia nélkül nem lehet ismerkedni sem. De ha megtalálom életem párját már okosabb leszek és kötök házassági szerződést….
    Andi tanácsait egyébként imádom, alkalmazom is. Személyében pedig egy igazi Tündért ismerhettem meg 🙂
    Attila

    Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 26. Thursday 21:25

      Kedves Attila!

      Én nő vagyok és sajnos nem számító így történt,hogy két férfi is házzal maradt általam én pedig évekig nagyon sokat dolgoztam,hogy újra talpra álljak,ami szerencsémre sikerült is és így 50 évesen már nem szeretném még egyszer átélni az újrakezdést.Persze én sem zárkózom el attól,hogy talán egyszer megadatik a csoda és én is megtalálom a hozzám illő társat(habár az idővel a remény is kevesebb de közbe legalább szépen és tartalmasan élem a mindennapjaimat),de én sem tenném soha többé valamiféle írott szerződés nélkül,mert ha valakinek nincsenek hátsó szándékai annak nincsenek kifogásai ellene….

      Reply
    • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 16:50

      Nem írtad meg hány éves vagy,de én 20 évvel ezelőtt sem kötöttem volna házasságot szerződés nélkül.Igaz engem nem a farkam vezérelt soha,ezért nem rajongtak értem a nők.A jó férjnek jó állása viszonylag elfogadható de nem túl kvalifikált szakmája(akkor már van némi esze és nem olyan egyszerűen irányítható,van némi véleménye,esetleg egyénisége is)lásd a több diplomás tanárnők egymás után halmozzák a pékeket,asztalosokat,bicikliszerelőket,fóliásokat-gondolom jól elbeszélgetnek a kémiáról…persze ez vicc ,mert ilyen igény nem szükséges.Viszont ugranak az első szóra a csicskáztatható pasik akár a megaláztatásukat sem érzékelik,csak a kívülállók.A nők sokkal,de sokkal jobbak a partnervadászatban,és őszintén….te mit szeretsz ,ha szemedbe mondják,hogy egy lusta fráter vagy ,vagy ha kényelmes úriembernek becéznek ,akinek jó ötletei vannak..?Nem olyan bonyolult egy egyszerű pasit beetetni,néha nehezebb egy jó pontyot kihalászni a Tiszából,mint madzagon rángatni egy férfit,akit már messziről elárul a bárgyú boldogságtól réveteg üres tekintete…Persze Te vagy az egyetlen a pótolhatatlan,nélküled megáll a világ…és még Hófehérke is létezik.

      Reply
    • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:21

      Attila kedves! Ne add fel, nem minden nő számító! Kívánom, h fuss bele abba aki csak Téged akar!
      Üdv.: Kriszta

      Reply
  15. Timi 2011. May 26. Thursday 11:35

    Kedves Andi!

    Érdeklődve várom az új tananyagodat. Kíváncsi vagyok, hogy miért nem tudok eredményesen ismerkedni.A 20 és 30 közötti korosztályba tartozom. Nem vagyok
    egy csodálatos szépség, de mások csinosnak és helyesnek tartanak.Még a buták közé sem tartozom . Szép diplomám van,ha ilyet lehet most mondani, amikor sok diploma leértékelődött a munkaerő piacon.
    Több sráccal ismerkedtem már,volt közöttük sok féle tipus, de azért akadt volna megfelelő, szimpatikus is közöttük. Még sem lett belőle semmi.
    Nem tudom mi lehet a hiba. Általában jól
    elbeszélgetünk, még néhányszor találkozunk is és mégis abba marad.
    Mi lehet az oka?

    Reply
  16. Attila 2011. May 26. Thursday 11:39

    Hölgyek!
    Kifejezetten komoly kapcsolatot keresek, szivesen házasodnék is,sőt gyerköcnek kifejezetten örülnék. Továbbá véleményem szerint nem a szex körül kell ,hogy forogjon az ember agya. Nem szabad,hogy az legyen a kulcs egy kapcsolatban……
    Én ezzel szoktam elriasztani a nőket.. Valóban egy vagyok ezzel?
    Lécci szóljatok hozzá!!!!!!!!!!!!!!
    Attila

    Reply
    • Betti 2011. May 26. Thursday 21:06

      Kedves Attila!

      Mint a fehér holló … 🙂 Kérlek, klónozd magad!

      Reply
      • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 16:58

        Ha Attila klónozza magát,még gyorsabban fogyna a magyarság.A szex révén esetleg még gyerek is születhet,bár most ,hogy a Fidesz új indítványa nyomán egyedülálló nők is igényelhetnek a spermabanktól egy beültetést és nem kell igazolni élettárs meglétét sem,még egy Attila is felesleges.
        Nincs szebb látvány ,mint a strandon nézni a nagyit a 30-as lányaival és unokáival(a női klán)és egy db férfi sincs a környéken.Kizártnak tartom,hogy szombat délután 17 körül dolgoznának rendszeresen.Az új nemzedék apja valószínűleg egy petri csésze esetleg egy pipetta lesz.

        Reply
      • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:23

        Szia Attila! A szex nagyon fontos, de nem az egyetlen érték, de jó szex nélkül nem működhet egy egy párkapcsolat, csak ha mindkét fél ilyen jellegű igényei alacsonyak, ill., hasonlóak.
        Üdv: Kriszta

        Reply
    • Miriam 2011. May 26. Thursday 22:55

      Jó, hogy fiúk/férfiak gondolatait is olvashatjuk és jó, hogy ők is olvassák a mi gondolataink, így is sokat lehet tanulni. Úgy látom, hogyha általánosítjuk a másik nem hibáit,az nehezen leküzdhető gátat szab a további társkeresésben.
      Igaz, az is, hogy mi, nők könnyebben beszélünk az érzéseinkről, ami pedig sokszor zavarba hozza a férfitársainkat.

      Reply
    • asthl 2011. May 31. Tuesday 20:36

      Kedves Attila!
      Kiváncsi vagyok, hogy mi a kulcs egy kapcsolatban?…. Szerinted…
      “asthl”

      Reply
  17. Cassandra 2011. May 26. Thursday 12:20

    Mindig mindenki hangoztatta, hogy csakis társsal szép az élet. Elutasítottam ezen meglátást, mert remekül megvagyok egymagamban.
    Különös, hogy az elmúlt években ketten igyekeztek közel kerülni hozzám, az internet jóvoltából, holott tárkeresőn sosem jelentem meg. Eszem ágában sem volt. Intelligens, értelmes, korban hozzám illő két nagyszerű férfi (65 éves vagyok)- ám én féltékenyen őriztem magányomat, melyet mindig boldog egyedüllétnek tekintettem.
    Néhány hónapja kezdtem társra, kedves és kellemes partnerre vágyni programokhoz, és a kíváncsiság hozott össze Veled, Andi. Köszönöm kedves leveleidet, és eljön hamarosan az a pillanat, amikor a Tőled tanultat hasznosítom. Találkozni fogok két hét múlva egy úriemberrel, aki szintén partnert keres ugyanazon céllal, mint enyém. Közös ismerősünk találta úgy, hogy jól kijönnénk egymással. Hát lássuk! Mondtam. Most a két hetet készülődéssel töltöm, mert minden külsőség hiányzik, ami egy találkozáshoz szükségeltetik.
    Szót fogadok Neked, tanácsod szerint rámosolygok majd az úrra, aki, feltételezésem szerint, rokonszenves lesz; félreteszem visszahúzódó természetemet, persze, csak módjával. Szégyelleném, ha megbolondult öregasszonynak néznék ki!
    Reménykedem, hogy rokonszenves leszek neki én is. Igyekszem. Majd meglátjuk. Minden esetre, mosolyogni fogok, ami amúgy is természetem, de hát néha olyan málé tudok lenni!

    Reply
    • Cassandra 2011. May 26. Thursday 12:33

      Most látom, úgy írtam, mint aki egész életét magányban töltötte! Szó sincs róla! Jó házasságban éltünk férjemmel, felneveltük fiainkat, aztán szerelmes lett és elhagyott. Negyvenedik házassági évfordulónkon emelkedett jogerőre válásunk.
      Fiaim apja jól van második kapcsolatában, régesrég elmúlt a haragom, megtanultam örülni függetlenségemnek. A továbbiakban is meg akarom tartani, de ebbe belefér egy kellemes, harmonikus barátság. Így életem szép alkonyán. Hát jöjjön, ha jönnie kell! Vagy marad minden a régiben, úgy is jó.

      Reply
  18. Zsuzsi73 2011. May 26. Thursday 12:20

    Jó volt olvasni amit írtatok. Nekem is rengeteg kellemetlen tapasztalatom van, évek óta nem sikerült megtalálnom azt az embert, akivel össze tudnék hangolódni. Én abban hiszek, hogy annak ellenére, hogy a számok ellenünk szólnak, nem érdemes olyan emberrel megalkudni, akivel hosszú távon nem működne a dolog. Az elején vannak jelek, pl ha nem érzek semmi vonzódást, nem tud az elején kedves lenni, akkor mit várjak később. Lehet, hogy álmodozó vagyok, de szeretnék boldog lenni, és ha meg kell alkudnom olyan dolgokban amiket nem szeretnék, akkor úgyis szétválnának útjaink előbb-utóbb. Még mindig jobb a “szingliség”, mint egy szenvedős kapcsolat, aminek így is, úgy is vége lesz. Vagy minden bejön, vagy semmi. A langyos középút nekem nem éri meg!Kívánom mindenkinek, hogy találja meg azt az társat, akivel valóban összeillik!

    Reply
  19. Rozália 2011. May 26. Thursday 12:35

    Megértem Attila hozzászolását,nem tudom kicsoda de nekem is mindig ezek a szempontok voltak fontosak. tisztelni és megérteni a másik embert és segiteni a párkapcsolatban.Akkor a szex is jön magátol.Ezzel nincs egyedül.

    Reply
  20. dr. 2011. May 26. Thursday 12:56

    Én úgy látom, hogy a nők vannak tele előítélettel. Pedig ők rontották el a férfiakat. Hiába van lakásom, klasszikus nevű 4 éves márkás autóm, egzisztenciám, ill. munkám , a mai gazdasági viszonyok között a megélhetésem biztosított, hitelem nincs, kenyérre, tejre és melegre biztosított a jövedelmem ( a többi legyen ajándék ) állítólag jó pasi is vagyok. Ez úgy látszik , sokaknak kevés, valahogy nem akarják a nők tudomásul venni, hogy a férfiak is itt , a mai viszonyok között élnek. Kislányos módon várják a királyfit fehér lovon. Sok ilyen van, de sok az ellenkezője is, tudom. Lett volna olyan kapcsolatom, ahol a “beugró” egy kis női kocsi lett volna. Thaiföldön, Egyiptomban, az USA-ban és még sok helyen a világban még nem voltam, Magyarországon is sok szép hely van, bár az Adriánál úgysincs szebb !

    Reply
    • Viki 2011. May 26. Thursday 16:44

      Kedves dr., sajnálom, hogy így látod a nőket, és hozzászólásodat olvasva úgy érzem, inkább benned van előítélet a nőkkel szemben, vagy csak egyszerűen nem a megfelelő helyen keresgélsz. Sokfélék vagyunk, különböző álmokkal és vágyakkal, de szerintem az minden egyedül élő férfiben és nőben is közös, hogy leginkább csak egy kis hétköznapi boldogságra vágyik, amit valakivel (egy megfelelő társsal) meg tud osztani. Gondolom neked is megvannak a saját igényeid, mért várod, hogy egy nőnél ez másképpen legyen? Azt a megjegyzésedet sem értem, hogy szerinted mivel rontották el a nők a férfiakat. Én úgy gondolom, a vásár mindig kettőn áll …

      Reply
      • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 17:02

        Tudod a kéz ,amely a bölcsőt ringatja….és igencsak elszokták onnan zavarni a pasikat.Pont akkor ,amikor amúgy sem ők a fontosak csak útban vannak.Bezzeg az anyukák határozottan megcsinálnak mindent egyedül.Tudnám,hogy mitől vannak akkor megzakkanva a mai tizenévesek?

        Reply
    • Reményi Lea 2011. May 26. Thursday 18:48

      “bár az Adriánál úgysincs szebb “!-
      szerintem sincs dr!- örülök Neked !
      Lea -:)

      Reply
    • Ildikó 2011. May 27. Friday 19:02

      Kedves Dr.!

      Úgy látszik még nem találkoztál olyan nővel,akinek csak a Férfi kell és nincs szüksége a pénzedre,csak a szeretetedre.Az olyan nők,akik még várnak a hercegre fehér lovon, az álom világban élnek.A valóság más,fel kell ébredni!

      Ildikó

      Reply
    • Kata 2011. June 5. Sunday 10:24

      Kedves dr.

      A tanulság ebből az,hogy nem szabad a
      társkeresést az egzisztencia teljes,ha úgy tetszik “kiteregetésével” kezdeni,mert
      akik erre utaznak,azoknak ez természetes,úgy érzik ez nekik alapból jár és egy idő után már semmi nem elég.Viszont
      ott a másik oldal(és nagyon sokan vannak),
      akiket ez taszít,mert nekik elsősorban nem ez a lényeg.Ott van még ennek az ellentétes hátulütője,amikor a kevesebb egzisztenciával rendelkező fél mondja el őszintén a körülményeit,már rögtön nem kell. Szinte kivétel nélkül biztos az elutasítás,azonnali hárítás,hiába a közös szellemi szint,érdeklődés,szimpátia.Ezért ilyen nehéz egymásra találni,az emberek elbeszélnek egymás mellett,szégyenlik
      az igazi énjüket,vágyaikat felvállalni…ez a többség.Aki megteszi attól azonnal menekülnek,mert azt gondolják “ez” biztos rám akar telepedni,ki akar használni,közben lehet
      nekik is ugyan olyan szeretetéhségük van.
      Visszatérve a jól szituált,jóképű pasikra
      …velük szemben van egy előítélet,róluk mindenki azt hiszi általában,hogy csak a külsőségekre,a fiatal “plázacicákra”
      hajtanak. Az a fontos,hogy legyen kivel reprezentálniuk és sokan közülük ennyivel be is érik.Egyenlőre ennyi,így is túl hosszúra sikeredett.

      Üdv:Kata

      Reply
    • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:27

      Szia dr! Mindenkinél más a mérce, lehet, h rossz helyen, vagy nem letisztázott értékrend mellett keresel… Vannak normális és jó nők sokan csak keresni kell.
      Tudod, minden relatív…
      Üdv: Kriszta

      Reply
  21. Szonja74 2011. May 26. Thursday 14:40

    Sziasztok!
    Én is társat keresek, és tényleg elég sok fura alak van a netes társkeresőkön. Nekem van saját lakásom, nem az exeim által. Sőt. Eddig még nem is volt olyan partnerem, aki jobb anyagi helyzetben lett volna, mint én… Nem vagyok gazdag, csak be tudom osztani a pénzem. Viszont tényleg vannak olyan férfiak, akik arra várnak, hogy költözhessenek anyucitól a nőhöz. Sajnos.
    Remélem vannak kivételek is.
    Én csak annyit kérek a pasitól, amit magamtól is elvárok… Rendezett anyagi helyzet, IQ, humor, kellemes megjelenés, céltudatosság, függetlenség… Van ilyen férfi? Ha igen, akkor ezen e néven megtaláltok az egyik legnagyobb szerelmet kereső oldalon 😉 Hisz jön a nyár :D:D:D
    üdv
    Szonja

    Reply
    • Brigi 2011. May 26. Thursday 21:17

      Sok sikert!

      Reply
    • Robi 2011. May 27. Friday 17:01

      Szia Sonja.

      Vannak ilyen férfiak…
      Én 18 évesen már függetlenül éltem az életem, adósságtól mentesen, anyuci vagy bárki segítsége nélkül. Ma is így van, szerencsére. A büszkeségem nem engedné, hogy bárki eltartson(odaköltözzek máshoz, nem az én stílusom). Így egyedül a lakásban tökéletes, csak némi ölelés hiányzik. És az igényekkel én is így vagyok. Ha én rendelkezem hasonló paraméterekkel, gondolom jogosan keresek hozzám illő (hasonló adottságokkal rendelkező) lányt.
      Ameddig viszont nem találom meg, élvezem az életet egyedül (jelenleg 3 éve :))

      Reply
      • Kata 2011. June 5. Sunday 09:37

        Szia Robi,

        Kíváncsi vagyok hány éves lehetsz?
        Teljesen egyetértek egy normális kapcsolathoz való hozzáállásoddal.
        Valóban lehet tartalmas életet élni egyedül is és nem kell csak azért
        az igényeiden aluli kompromisszumot
        kötni,hogy elmondhasd melletted is van valaki,mert a”singli” lét sajnálatra méltó.Viszont bármennyire is bizonygatjuk ezt,végül kénytelenek vagyunk magunknak is bevallani,hogy tényleg hiányzik egy igazi társ ,egy ölelés,csak úgy minden szó nélküli
        odabújás.Egy egyszerű ölelésnek hatalmas
        ereje van.Aki ezt nem élte át soha igazán,soha nem érti meg mit veszített.

        Üdv:Kata

        Reply
      • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:28

        Remélem, sikerül…:)

        Reply
    • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 17:06

      Egyik se fontos a leírtak közül,az első gengszterrel elmennél,ha szerelmes lennél bele,legfeljebb azt mondanád,hogy egészen rendes ember csak nehéz volt a gyermekkora.A Csillagbörtönben mindig sok a női látogató(hozzátartozó,barátnő,feleség)míg a Máltai szeretetszolgálatnál a laikusok(nem szerzetesek)körül nem nagyon forgolódnak a hölgyek…

      Reply
      • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 17:07

        bocs,ezt szonja74nek szándékoztam írni.

        Reply
        • Szonja74 2011. May 30. Monday 13:49

          Kedves Kékesi Gábor!

          ÁLTALÁNOSSÁGBAN talán igaz a megállapításod. Rám biztosan nem. Tehát légyszi ne feltételezd, hogy az első gengszterrel elmennék.
          Viszont rávilágítottál, hogy lehet, hogy azért vagyok még mindig egyedül, mert valamiféle lelki tisztaságot keresek, és az manapság hiánycikk…
          Azért én még reménykedek 🙂

          Egyébként mit értesz az alatt, hogy ha “szerelmes lennél bele”? Szerintem a szerelem csak egy pillér lehet egy kapcsolat templomában… nem pillért keresek, hanem egy igazi kapcsolatot; maximalista vagyok! 😉

          Szép napot!
          üdv
          sz

          Reply
          • Na de 2011. May 30. Monday 16:13

            Szerintem ez még általánosságban sem igaz. Szerencsére! Nyilván megvan annak is a kórtana, hogy valaki miért választ nagyon rosszul párt, de ez tényleg nem a normális/általános kategória.

            Reply
  22. Cassandra 2011. May 26. Thursday 14:48

    Igazán tündéri vagy ! Én 56 évesen érzem ugyan ezt 2 válás és egy tragikus párkapcsolat után ! HAJRÁ ! SZURKOLOK NEKED ! Jutka

    Reply
    • Cassandr 2011. May 26. Thursday 17:07

      Nézd, több, mint ikrek vagyunk! – tíz év különbséggel. Azonos névvel, azonos életérzéssel.
      Három kudarc után, gondolom, nagyon elgondolkoztál már, hogy mit kell másképpen csinálnod – miben volt hasonló a három választásod, miben hibáztál, hogy kikerüld a további csapdákat. És persze leginkább, hogy saját magadban mit kell megváltoztatnod.
      Tudom ezt, én is ezt tettem. Azt hittem, ártatlan vagyok, férjem volt a gazember, hogy megcsalt és elhagyott. Aztán rádöbbentem hosszas elemző munka után, hogy naggggyon gondatlan és nemtörődöm voltam már e hosszú kapcsolatban, s megértettem férjemet, hogy másutt keresett figyelmet, amit meg is kapott.
      Bizony, bizony, sorsunkat magunk formáljuk szerintem. A külső tényezők alig-alig játszanak bele. A MI választásunk, a MI viselkedésünk, ezek döntik el életünket.
      Ha okulunk belőle, jobb lesz minden.
      Okultam, a többi majd eldől.
      Köszönöm szurkolásodat. Viszont szurkolok Neked!
      Nevemet lerövidítettem megkülönböztetésül.

      Reply
  23. Ági 1946 2011. May 26. Thursday 17:29

    Szervusz Andi ! Köszönöm ,hogy gondolsz rám.Szereintem az alényeg, hogy soha senki ne adja fel. Sose lehet tudni, hogy egy kapcsolatból mi lesz, vagy milyen társaságba , lehetőségbe keveredsz általa. Nem kell haragban elválni,de a véleményt szerintem a saját és a másik okulására is el kell mondani! Pl: nekem ez a tempó túl gyors, vagy éppen lassú, másként képzeltem, szeretném tartani a kapcsolataimat / barátok, sporttársak/ kösz ,de ennyi nekem elég volt! További sikereket kivánok, Isten áldjon. De, akkor innen nincs tovább , mert a kölcsönös megdumálásból már csak nyögve nyelés lesz! Szép és gazdag nyarat Mindegyikötöknek, üdv. Ági.

    Reply
  24. Na de 2011. May 26. Thursday 17:53

    Sziasztok

    csak jelezném, (bár nem leszek népszerű), hogy nem loozer, hanem loser.

    Reply
    • Reményi Lea 2011. May 26. Thursday 18:52

      you’re right !
      Lea

      Reply
  25. kupi miklos 2011. May 26. Thursday 18:47

    Én már szohozsem jutok a sok badarság hallatán igaz,hogy nem a ti kor osztály-otokhoz tartozom,mivel én má közel a 78 hoz más tapasztalatokkal járom a világot .Vegyétek már észre ,hogy egyedül csak fél embberek vagytok !Keressétekmeg másik feleteket és szeressétek egymást hisz oly rövidideig tehetitek,hogy a rémület fogel az idő mulásának láttán

    miklos

    Reply
    • Friesz László 2011. May 27. Friday 13:22

      Igen,igen,igen,a legnagyobb ellenfelünk az idő,Az idő van,az idő létezik,az idő legyőzhetetlen jelenség,és az élet elképesztően rövid,bár fiatalon azt hisszük,hogy rengeteg időnk van…frászt!semmi időnk sincs itt a földön,ma megfogantunk,holnap meghalunk,és köztes idő csak egy pillanat…..az időt nem mindegy kivel töltjük,hol töltjük,mivel töltjük,és főleg azt a bizonyos időmennyiséget,amit éppen megélünk,önként és jó közérzettel töltjük-e,vagy kényszerből és utálattal…..

      Reply
    • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:29

      Keresem, remélem, már elindult felém 🙂
      Jó volt olvasni ezt a pár sort, köszönöm!

      Reply
      • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:30

        Kupi Miklósnak szántam…

        Reply
  26. Gábor 2011. May 26. Thursday 19:15

    A társkeresőkön háromféle hölggyel lehet találkozni:
    1, amelyik azért keres társat, hogy legyen aki helyette fizeti a hiteleit (lakás, autó), és a rezsit.
    2, 40-es évei vége felé járó, de mutatós hölgy 35 éves pasit keres.
    3, amelyik a saját “egzisztenciájához” keres párt, ezért csak jól kereső diplomás jöhet szóba (ügyvéd, orvos). Ők általában össze is keverik a bérrabszolgaságot, az egzisztenciával.
    Úgy gondolom, hogy egy kapcsolatot, nem az igények felsorolásával kellene kezdeni. A hölgyek elfelejtettek NŐNEK lenni! Kedvesség, vidámság, mosoly, ragyogás, hogy a férfi szíve örömmel, boldogsággal teljen meg. Na ezek a hölgyek nincsenek sehol!
    Én nem költözöm sehová! Házam, balatoni nyaralóm, autóm, de egy kedves, csinos, vidám hölgy nagyon hiányzik …

    Reply
    • Gábor_40 2011. May 26. Thursday 20:06

      Én is ezt tapasztalom!

      Reply
    • asthl 2011. May 26. Thursday 20:09

      Egyet értek, de csak részben!
      Mi nők, egyre kevésbé csillogtatjuk meg “nőiségünket”…
      Azt viszont nem hiszem, hogy csak az a 3 kategória létezik, amit leírtál! Nagyon szégyellném magam, ha így lenne!

      Reply
      • Gábor_40 2011. May 26. Thursday 20:38

        Gondolom, hogy több kategória is van,de, egyébként felesleges kategorizálni.

        A mai világban anyagi elvárásokat támasztani????? Én nem tudom ki és hol él, de mifelénk akkora a munkanélküliség, hogy akinek alkalmi munkája van, azt már irigyelik.
        Persze, mindenki szeretne jobban élni, de saját lakás, vagy ház??? Majd ha örökli az ember a szüleitől, akkor lesz. Ki engedhet meg magának hiteleket?

        Reply
    • Luca 2011. May 26. Thursday 20:51

      Sok félék vagyunk és a helyzetünk még több féle,mert vannak szorosan hozzánk tartozók ,őket is el kell fogadni valamilyen szinten,akiket a randin nem ismerhetünk meg. Ha pedig idős szülők vannak,akiket ellátunk azok is hozzánk tartoznak,s ők már nem fognak megváltozni a kapcsolatainkhoz idomulni. Ezek a gondolatok sosem kerülnek ide. A szeretet sokmindent megtesz a másikért.

      Reply
    • Ildikó 2011. May 27. Friday 19:16

      Gábor!
      Nem jó helyen kereskedsz!
      Én is fizetek hitelt,3 gyermeket eltartok és nem szorulok senkire,eddig nem kértem egy barátomtól sem,hogy bár ki anyagilag támogasson.42 éves vagyok,a saját korosztályomba kereskedem,csak a korombeli férfiak a huszonéves lányokat keresik,akkor mi marad nekünk!
      Igaz rengeteget dolgozok,hogy mindent meg tudjak teremteni,de tudok mosolyogni,mindennek örülni,pozitívan kell gondolkodni és mindjárt gördülékenyebben megy minden.

      Reply
    • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:31

      Fiúk itt vagyok 🙂
      Legyetek Ti is pozitívak…
      Üdv.: Kriszta

      Reply
      • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:32

        Gáboroknak ment volna…

        Reply
  27. Gábor_40 2011. May 26. Thursday 19:16

    Na, ne máááárrrr.
    Hölgyeim, örüljetek, hogy nektek megadta az élet, hogy lehet saját lakásotok. De, nehogy már luzer legyen az a férfi akinek nincsen saját lakása. Sok férfi túl van egy váláson, dolgozik minimálbérét három műszakban és a fejéhez vágjátok, hogy miért nincsen lakásod, házad.
    Szerintem sokkal fontosabb az, hogy milyen az illető, hogy korrekt, becsületes, kedves, figyelmes őszinte a férfi.

    Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 26. Thursday 21:44

      Kedves Gábor_40 ! Igen az utolsó mondatodban leírtak a legfontosabbak szerintem is.Talán van is ilyen férfiba is és nőben is csak a sok álszent személy miatt már nem tudunk hinni egymás őszinteségében sem és ez egy sehová sem vezető”Ördögi Kör”,mert bizalom nélkül semmit sem lehet,bizalommal viszont sokat csalódhatunk…Mi a teendő??,

      Reply
    • Robi 2011. May 27. Friday 17:04

      Like 🙂

      Reply
  28. Gina 2011. May 26. Thursday 19:48

    Kedves Társkeresők !

    Flörtölni jó, csak legyen megfelelő alkalom, és lehetőség rá, mert ugyebár kivel flörtölhetünk ? A munkahelyen valamelyik kollégával? a szomszéddal ? megyünk az utcán és egy vadidegennel ?

    Sajnos ritkán mozdulunk ki, sietünk folyton mindenhová, és töprengve megyünk a postára és gondolkodunk vajon melyik csekket ne fizessem most be ? Lefoglalnak a gondok. Marad tehát a társkereső.
    A társkereső illúzió romboló. Tudjuk, hogy Ő “azért” van ott, és mi is, olyan monoton kérdések, hogy hol laksz ? mivel foglalkozol ? aztán találkozunk, és mustráljuk egymást, és amikor féloldalra a fejét a legutóbbi férfi akivel találkoztam és úgy bámult percekig, én félrefordulva kissé szégyenlősen megkérdeztem : a fogaimat nem számolod meg ? Ettől eltekintve jót beszélgettünk kedélyes ember volt, de elmondta a randijait, és azt is milyen visszeres lábú nőkkel találkozott, és nem átallotta azt is elmondani, hogy ő 8-10 évvel fiatalabb nőt keres, én épp hogy belefértem a keretbe….és ez aránylag egy rendes férfi volt….:)) milyen lehetett a többi ? (…)Az az igazság, hogy rögtön arra kíváncsi mindenki, hogy NA ? tetszettem ?….mittudomén, első látásra nem gerjed egy nő szerelemre,gondolom egy férfi sem, sem a másodikra, éppen elég, ha nem ellenszenves a másik. Flörtölgetünk, és majd idővel kiderül, vagy ….beborul.
    Rohanni akar mindenki, vagy legalább is akikkel eddig leveleztem. Szóval a társkeresőkön való ismerkedésből hiányzik a romantika, szerintem ez a töltet kell a jó induláshoz.

    Reply
  29. Rozika 2011. May 26. Thursday 19:54

    Kedves Gábor!
    Hol van a becsületes,korrekt,kedves,figyelmes,öszinte férfi?Van ilyen mert a társkeresőn nagyon kevés akit érdemben lehet emliteni.
    Talán mi nők tudjuk ,hogy mit szeretnénk,és azt vállaljuk is.

    Reply
    • Gábor_40 2011. May 26. Thursday 20:05

      Én az vagyok…..de szegény ember szegény fiaként élek.
      Társkeresőn is fent vagyok, mert én felvállalom a körülményeimet, de úgy gondolom, nem társkereső oldalon fogok találkozni azzal, akivel együtt fogok élni, mert azt tapasztalom, hogy a kedves nők (minden tiszteletem a kivételnek) nem a társkereső oldalakon vannak fent.

      Reply
  30. Luca 2011. May 26. Thursday 20:37

    Hm…
    Érdekes véleménykavalkád alakult ki.
    Én szövőnő és orvos házaspárt nam láttam. Mindenki tudja milyen társadalmi közeg közé sorolhatja magát,s érzi jól ott megbecsülve személyét.Nem többnek és kevesebbnek kell érezni magunkat,hanem társnak,a mindennapokban,helyzetekben a megfelelő mellett.
    Sok sikert mindenkinek.
    Köszönöm Andi,hogy gondolsz rám.Suép nyarat kívánok neked,s munkádban sikereket.

    Reply
    • Kriszta 34 2011. June 8. Wednesday 05:33

      like 🙂 társadalmi különbség többnyire sux egy kapcsolatban…

      Reply
  31. Katz lelkész 2011. May 26. Thursday 20:45

    Andi kedves ismeretbővítő, témaindító cikkére reagálva:

    “Flört – a nyár esélyesebb!”
    Naná, hogy…A nyári felszabadultság, a féktelen bulizás, egy-két pohár ital könnyen legyőzi a gátlásokat. Még az is enged ilyenkor, aki normális esetben ezt soha nem tenné meg – illetve, mivel boldog(nak tűnő) párkapcsolatban él, soha eszébe sem jutna. (Vagy mégis 🙂

    “Azok a nők, akik romantikus regényeket olvasnak, sokkal nagyobb valószínűséggel csábíthatók el, és kétszer annyit szeretkeznek, mint azok, akik nem olvasnak ilyeneket.”

    Ez nyilván igaz, feltéve, ha a csábító férfinak sikerül megteremteni az ilyen regényekben szokásos, leírt körülményeket,illetve hangulatot. (kandalló+medvebőr, vagy tengerpart+pálmafák, stb:)

    “A Mijikenda törzs tagjai Kenyában számos esetben arra buzdítják feleségeiket hogy azok flörtöljenek és másokat elcsábítsanak…”

    Úgy tudom, hogy ilyen típusú flörtöléshez nem kell Kenyába utazni, állítólag Európában is vannak férjek, akik ilyen pénzkeresetre bíztatják a feleségüket. :/

    “Casanova a jelöltjeit saját készítésű forrócsokival csábította el…”

    Talán kicsit többről volt szó…
    A nőknél elért sikereit annak is köszönhette, hogy áradt belőle az életigenlés, az élet szeretete, hogy őszintén élvezte a szerelmeskedés, és nemcsak a szex, hanem a csábítás, a játék, a flört örömeit.
    Emlékiratainak tanúsága szerint igyekezett úgy közeledni minden meghódítandó nőhöz, hogy az az illető egyéniségének, mentalitásának, élethelyzetének a legjobban megfeleljen.

    “Európa számos országát felmérő kérdőív szerint a britek a legjobbak a flörtölésben…”

    Talán így ?- udvarlás brit módra: ” Nem mondhatnám, hogy nem kedvellek Téged…” 🙂

    “A hím csimpázok a flörtölés nagymesterei. Az emberekhez hasonlóan a kiszemelt nősténynek ajándékokkal kedveskednek…”

    A csimpánzok tényleg nagyon ügyesek 🙂 Nagyon változatos életet élnek, igen sűrűn és gyorsan cserélgetik a partnereiket. De ezt az érdek alapú szexet az embernél akár prostitúciónak is nevezhetjük.
    Ami különbség az emberhez képest: a hímek kimondottan az idősebb majomhölgyeket részesítik előnyben. 🙂

    További sikeres flörtöket kívánok mindenkinek !

    Reply
  32. asthl 2011. May 26. Thursday 20:51

    Kedves “Fiúk és Lányok”!

    A világ telisteli “becsületes,korrekt,
    kedves,figyelmes,öszinte férfi”-akkal.
    És olyan hölgyekkel, akikre a “kedvesség, vidámság, mosoly, ragyogás” jellemző, “hogy a férfi szíve örömmel, boldogsággal teljen meg.” Szerintem. Egy a bibi: hogy az esetek többségében hiányzik az elfogadás, az önbecsülés…. Vegyük észre végre a másik jó, szép tulajdonságait és hangolódjunk! Magunkra és egymásra! És tudjátok: mindig magunkban keressük a hibát, ha valami nem sikerül, ne a másikban!

    Szeretettel kívánok sok-sok örömteli pillanatot, flörtöt, mosolyt…. meg …. és….. !!!!!!!!!
    🙂

    Reply
  33. owen 2011. May 27. Friday 07:36

    A flört egy játék.

    Reply
  34. Gábor_40 2011. May 27. Friday 08:12

    Azt gondolom, hagyni kell megismerni a másikat. Erre alkalmasak az Interneten a fórumok, a cset szobák. (És most tekintsünk el a szálhámosoktól.)
    Én fórumokon rengeteg kedves embert ismertem meg, akiknek egészséges a gondolkodása, akikkel lehet beszélgetni az élet dolgairól.
    Ezt azért íróm le, mert lehet, hogy valaki egy adatlap és fotó alapján nem szimpatikus, de ha hagyjuk megismerni, akkor lehet, hogy olyan értékeket veszünk észre vele kapcsolatosan, ami miatt megéri vele személyesen találkozni.
    És ha párkapcsolat nem is, de rengeteg ismeretség, barátság alakul így ki, és az sem rossz, mert lehet, hogy épp a barát fog nekünk bemutatni annak, aki a társunk lesz.

    Reply
  35. Orsika 2011. May 27. Friday 08:30

    Kedves Owen!

    Én imádok játszani 🙂

    Ki játszik velem?
    Majd megmondom milyet?

    🙂

    Gyerekek! Nem kell erről ennyit beszélni (persze jó olvasgatni), hanem CSINÁLNI KELL!

    🙂

    Reply
  36. sea970 2011. May 27. Friday 10:25

    1. Nem szoktam csöpögős könyveket olvasni, de akkor máris rohanok, és bevásárolok néhány lányregényt. 😛
    2. Ha Casanova s. k. forrócsokival kínálta a hölgyeket, akkor feltételezem, hogy az már a lakásán történt. Magamból kiindulva, én csak akkor megyek fel egy pasihoz, ha már előtte megnyert magának. Tehát a titok nyitja biztos nem ebben az italban van. Valamit már előtte nagyon jól kellett csinálnia. 😀 😀 😀

    Reply
  37. sea970 2011. May 27. Friday 10:34

    És egy kis zavart érzek az erőben a lúzer téma körül. Nem azt a pasit tekintjük “csórónak”, akinek nincs lakása, hanem aki kimondottan albérlet fizetés helyett akar beköltözni egy nőhöz.
    De sajnos ennek a típusnak megvan a párja is: hallottam, hogy vannak csajok, akik telefon egyenleg feltöltetés céljából ismerkednek a társkeresőkön. 🙁

    Reply
    • B.Anna 2011. May 27. Friday 14:54

      Kedves Mindenki!

      Számomra furcsa eseteket ismertem meg.Az elsőbe halálosan beleszerettem,amíg meg nem tudtam a pénzhez,vagy inkább a gazdasági előrelátáshoz való viszonyát.Mindkét férfi 58 éves.Valamikor rendkívül jó partinak számíthattak.Gazdag indíttatás a szülői házból.Első feleség a gyarekek miatt megkapta a lakást plusz családi pótlék fizetés a két gyerek egyetemi végzéséig,azaz még mindig.Második élettárs még kisajtolta a férfitől,hogy vegyen föl 10 millió hitelt a nő lakásának felépítéséhez,amit azóta is a férfi törleszt,mert a nő a ház elkészülte után menesztette.Lelki mélypont,amit követett a munkahely elvesztése,munkanélküliség,az egyinek sikerült nyugdíjba menni,a másiknak sikerült egy gyengén fizető közalkalmazotti állást szerezni.Az elsőn eszeveszetten akartam segíteni,hogy muszály dolgoznia,mert képes volt egész nap semmit sem csinálni,de még egy könyvet sem vett a kezébe.Én jelentkeztem be helyette mindenféle munkaközvetítő cégekhez,de el sem ment a meghallgatásokra sem.Tulajdonképpen nem tudtam akarni helyette,és iszonyatosan szenvedtem végig a kapcsolat alatt,míg végül rászántam magam a szakításra.
      Akit legutóbb megismertem,Budapest előkelő kerületéből indult,belvárosi luxuslakással,a harmadik élettársi kapcsolata után egy sufniban húzza meg magát,de legalább próbál innen kievickélni,szintén ő fizeti a legutolsó élettársa kitaníttatására felvett hitelt,már nem maradt semmije,kölcsönt szeretne egy lakásvásárláshoz,de kétlem,hogy ez jó ötlet,miből fogja azt is fizetni.Tisztelem sőt bizonyos mértékig irigylem őket az eszement szerelemért,de én már egyikre sem tudok úgy tekinteni,mint akire vágynék.Nálam fordított a helyzet,nulláról indultam,én fizettem ki nagy pénzt,csakhogy a volt férjem elmenjen.Az évek során vállalkozást indítottam,iszonyatosan sokat dolgozok,és nem tudom elfogadni azokat a férfiakat akik semmire sem vitték.Nem tudom,kinek a jobb.

      Reply
      • kékesi gábor 2011. May 27. Friday 17:12

        A szerelem ösztön,és te az ösztönlény férfiakat kedveled,erről nem tehetsz,mert nem szabad akaratunkból választunk társat.De ha a Trabantot választod az Audi helyett,azért nem a Trabant a hibás…Az Audiba viszont neml eszel soha szerelmes…

        Reply
        • B.Anna 2011. May 30. Monday 17:37

          Ha ez a válasz nekem szólt,hát nem egészen.
          Az elején mindenki a szépet mutatja,vagy rávetítem,de egyszer csak kiderül,hogy Trabant,és akkor vége a szerelemnek is.(csak az ötvenen felüli férfiakról beszélek)Ha semmije sincs,ott valami baj van általában az egész életfelfogásában,amivel nem tudok azonosulni.(kivétel földrengés,cunami ilyesmik)

          Reply
    • Dreja 2011. May 29. Sunday 12:01

      És az megvetendő, ha egy nő mondjuk negyvenéves fejjel nem akar egy lepukkant albérletben élő férfival kezdeni?

      Nyilván megítélés kérdése, és iszonyúan függ attól, hogy annak az adott embernek mik történtek az életében, milyen családból jött. Bárkivel történhet olyan esemény, hogy mindenét elveszítse. De az ilyen emberek törekednek visszajutni oda, ahonnan lecsúsztak.

      Ugyanakkor van, aki soha nem akar változtatni, nem akarja megvalósítani magát és mindig külső tényezőkre fogja a lustaságát. És az ilyenek tudnak nagyon jókat beszélni a nők karrierizmusáról. Ilyen pasival soha nem kezdenék, pedig minden vagyok, csak pénzsóvár nem.

      Ez nem a pénzről szól. De olyan ember legyen, aki tudja, mit szeretne kezdeni az életével, akinek van akaratereje, fegyelme. Szerintem legalábbis.

      Reply
  38. Bibi 2011. May 27. Friday 10:48

    Sziasztok…:)
    4 éve maradtam egyedül .. azóta keresem hátha rá lelek ismét egy olyan emberre társra aki tisztel és szeret..:)!1′ éve társkereső oldalakon kutatok :)!!!..Olvastam amit írtatok mindenkinek igaza van.. nagyon is…de teljesen mindegy merre hol keressük szerintem ma valami gond van az emberekkel !A szerettet és tisztelet a másik fél iránt nagyon kezd elveszni , ez már egy családon belül és érezhető . És viszi az ember magával tovább ott belül lelkileg vágyik rá keresi , szeressék.. !De egy álarc mögé rejtőzik és fél nehogy észre vedd mert nem lesz trendi..kapkodnak össze vissza és észre sem veszik az idő repül..!!!!!!!!!!!
    Társkereső oldalakon emberek nagy része 75% párkapcsolatban él vajon mit keres v.mi biztos nincs meg keresi.15% teljes lelki sérült aki teng leng Ő is keresi..5% marad aki megint csak azt..szóval mindenki ugyan azt (SZERETNI) !!!És mindegy melyik nemről beszélünk férfi nő…Nagyon nehéz megtalálni..Kívánom mindenkinek legyen hozzá türelme és hinni kel hogy egyszer csak sikerül..további szépet mindenkinek sok sikert a kereséshez..!!!! ..Sziasztok..

    Reply
  39. Iván 2011. May 27. Friday 13:33

    Kár, hogy majd mindegyiket egy ember írta, pontosabban egy lány… R.A. 🙁
    Üdv,

    Iván

    Reply
  40. Gábor_40 2011. May 27. Friday 15:56

    Elolvasva a hozzászólásokat, azt gondolom, hogy ennyire eltérő erkölcsi beállítottsággal és gondolkodásmóddal, nem csoda, hogy páratlanul maradunk.
    Én tisztelem azokat akik szegények, és azokat is akik gazdagok……..ki vagyok én, hogy ez alapján ítéljek és döntsek egy ember felett. Ki vagyok én, hogy megmondjam másnak, hogy neki mit kellet volna elérnie az én gondolkodásom szerint.
    azt ért el, amit, de attól még lehet jó ember, avagy rossz ember, de nem ítélkezem előre.

    Reply
    • Bibi 2011. May 27. Friday 18:03

      Tetszikelek…:))!!!jó…:)!

      Reply
    • Khaatlyn 2011. May 27. Friday 21:07

      Kedves Gábor_40

      Teljesen egyetértek veled! Nem az a lényeg, hogy kinek mije van, hanem az, hogyan tud szeretni. Mert minden ember szeretetre, szerelemre vágyik…
      Többek között, én sem az a fajta Nő vagyok, aki a pasik pénzére hajt, (van nekem annyi, amennyiből eltartom a családomat) de elvárom a másiktól is, hogy ne az én javaimra pályázzon, hanem engem (a Nőt) akarjon meghódítani.

      Reply
      • Gábor_40 2011. May 28. Saturday 18:17

        Kedves Khaatlyn,

        Ez a beszéd! Az már régen rossz, ha egy pasi azt nézi, hogy mid van. Az a jó, amit te is írtál, hogy amikor téged akar meghódítani.

        Honnét jött ez marhaság, ahogy te is íród, „”””A javaimra pályázik”””, azok a te javaid, amit vagy megosztasz azzal, akit szeretsz, vagy nem.
        Én, boldogan osztom meg azt amim van azzal, akit szeretek.

        Mivel, erőfeszítéseim ellenére én nehéz körülmények között élek, számomra egy hatalmas feladat megértetni a nőkkel, (talán a kor elvárásai és a sztereotípiák miatt), hogy engemet ő mint nő, mint személy érdekel.
        De, az internetes társkeresés során, az esetek 99%-ban el sem jutok odáig, hogy beszélgessünk, mert a „””tárgyak, megszerzett javak alapján döntenek”””.
        Nagyon szörnyűnek tartóm, hogy már az első levélben a megszerzett javakról, a munkáról érdeklődnek.
        De, hol marad az ember? Az én értékrendemben többet ér az a kérdés, hogy: Hogy vagy? Hogy érzed magad? Mi történt veled? Mit érzel most? Mi foglalkoztat?

        Gábor

        Reply
        • Dreja 2011. May 29. Sunday 11:56

          De ha az első mondatban kiderül, hogy valaki pénzre vadászik, az még a jobbik eset, szerintem.

          Inkább, minthogy a bajban hagyja cserben az embert.

          Amúgy szerintem nincs abban kivetnivaló, ha egy nő azt tekinti prioritásnak, hogy a férfi jól tartsa őt. Ahogy az sem baj, ha más pedig a szerelemben hisz.

          Mindenki mást akar, a lényeg, hogy a megfelelő emberek megtalálják egymást 🙂

          Reply
  41. Anikó 2011. May 27. Friday 16:53

    Jók a tanácsaid!

    Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 30. Monday 08:05

      Szerintem is,így igaz!

      Reply
  42. Attis 2011. May 28. Saturday 09:41

    Sziasztok!
    Végigolvastam a hozzászólásokat és elég vegyes kép alakult ki. Én 32 évesen 1,5 éve élek egyedül. Régóta próbálkozom neten, “élesben”, stb. Andi tanácsai sokat segítettek, de eddigi tapasztalatom (randik, chat, stb.)alapján most úgy érzem egyszerűen “kimentem a divatból” és nem kellek senkinek. Nem vágyom másra csak egy kis szeretetre, odafigyelésre, stb., mint itt mindannyian. Amikor egyedül maradtam nem gondoltam volna hogy ilyen nehéz lesz párt találni,pedig igyekszem normális életet élni, van munkahelyem, lakásom, autóm, (nem luxus, de azért van) nem kocsmázok, nem gépezek, nem dohányzok, inkább sportolok, egészségesebb és olcsóbb :)Mindig azt hittem “egyéb tulajdonságként” ez egy hölgynél pozitív lehet, eddig úgy tűnik ez nem jött be:( “Barkácsoló” tipus vagyok, tehát nem ijedek meg ha csapot kell cserélni vagy felrakni egy polcot a falra vagy ha bedöglik a tűzhely. Azt hittem ez is pozitív, hát eddig ez sem jött be 🙁
    Valahogy mindig falba ütközöm, ha kezdeményezek akkor “nyomulok”, ha nem akkor “nyuszimuszi” vagyok, ha kedves vagyok és figyelmes az “túl jó” és “nem érzem nőnek magam melletted”, ha nem akkor még “erre sem vagy képes”.
    Akkor most hogy is van ez?

    Reply
    • Zsolt 2011. May 28. Saturday 11:17

      Szia Attis!

      Amiket leírtál magadról az mind fontos egy nőnek és mind pozitív plusz pont a szemében. Én úgy érzem a szavaidból, hogy egy lényeges dologban viszont változtatnod kellene. Sokkal lazábbnak kéne lenned. Ezt könnyű mondani, viszont nehéz kifejteni. De talán eljárhatnál kocsmázni a barátokkal és a netes társkeresést is csak lazasággal lehet elviselni. Ez egy olyan játék ahol sok “kudarc” éri az embert. Ha mindegyiket komolyan veszed, akkor meg fogod utálni az egészet és semmi nem működik igazán, amit az ember utálattal csinál. De a lazaság mellett, minden egyes kapcsolatot (legyen az bármilyen) és főleg a randikat jó lenne kielemezned (mit csináltál rosszul, mi az ami tetszett neki, vajon miért nem akart második randit, stb). Ez nem könnyű, mert csak a megérzéseidre és a józan eszedre számíthatsz, esetleg egy barátra, akivel megbeszéled mindezeket, mert a lányok (akikkel randizol) ebben (is) hazudni fognak neked. Nem fogják elmondani a konkrét okot, mert nem merik felvállalni az ezzel kapcsolatos konfrontációt. Ez részben érthető is, mivel nem ismernek, de nagyobb részt azért van, mert ez így könnyebb nekik.

      Beszélgess minél többet nőkkel, neten és emellett élőben is. Nyugodtan kérdezz rá, olyan lányoktól, akik a barátaid vagy akár randipartnerektől is, hogy ők mit változtatnának rajtad. Lesz néhány olyan, ami a véleményekben újra és újra feltűnik. Ezen érdemes lenne elgondolkodni, hogy megváltoztasd magadon. Mivel a nők rendkívül jól látják egy férfi hiányosságait. Talán így sikerül leküzdeni azt az érzést, hogy “kimentél a divatból”.
      Egyébként ezt biztos nem a ruházkodásra írtad, de a 25-30 éves nők többsége, akik közül szerintem választani szeretnél nagy hangsúlyt fektet a férfi ruházatára. Nagyon sokat tudsz magadon javítani ha egy női szem segít az öltözködésben. Keress magadnak egy jó nőt, barátkozz vele össze (ha nincs lány barátod) és kérd meg, hogy menjetek el közösen vásárolni neked, imádni fogja:). A nőknek ehhez sokkal jobb szeme van és ezt egy másik nő, akit már randira hívsz, értékelni fogja.
      A végén pedig azt írod, hogy mindig félreérted a női jelzéseket vagy lehet, hogy nem is nagyon figyeled ezeket. Ezen csak a sok próbálkozás, megfigyelés segít. Ha kevés randid van akkor pedig lehet figyelni az embereket. Amikor egy pár sétál az utcán, ülnek egy kávézóban figyeld meg, hogy a nők milyen jeleket adnak egy-egy dologra, amit a férfi csinál. Vagy megint csak nagyon sokat segíthet ebben egy női barát.
      Amiket leírtam egyszerű kis dolgok, de elég sok melót kell belerakni, hogy eredménye is legyen. Ezenkívül sok mindenben meg fog változtatni. Viszont segít abban, hogy jobban megértsd az ellenséget:). Ez az utolsó szó csak vicc volt, nehogy valaki komolyan vegye:).

      Üdv: Zsolt

      Reply
      • Dreja 2011. May 28. Saturday 12:25

        Sziasztok!

        Abból, amit Attis ír, nekem az erőlködés és az erőltetés látszik. És az sosem jó és mindig taszító. A másik ember lehet, hogy nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy mi nem stimmel Veled, és ezért mindig az nem jó neki, amilyen éppen vagy.

        Pedig nem arról van szó, hogy milyen vagy… Aki becsüli magát és el tudja adni magát, úgy ahogy van, azt bármilyennek elfogadják.

        A túlzott akarásról van szó. Nem azért mondom, hogy kioktassalak, hanem pont azért, mert velem is volt már ilyen, hogy azért (is) utasítottak el, mert túlzottan akartam.

        Az alap az kell, hogy legyen, hogy Te Te vagy, olyan, amilyen. Akinek ez így nem jó, az jobb is, ha nincs Veled. De ha mindig megpróbálsz valamilyen lenni, akkor az soha senkinek nem lesz jó, és Te úgy fogod megélni, hogy Te nem vagy jó senkinek…

        Igazából az emberek többsége olyan társra vágyik, aki stabil személyiség, van véleménye, képe a világról és önmagáról, de figyelembe tudja venni a másik álláspontját, nem a kapcsolatot használja a saját jelleme kipótlására vagy a kudarcot vallott önmegvalósítására követelt vigaszként.

        Hogy ezen belül az illető konkrétan milyen, az nem olyan fix. Egy jó játék attól jó, hogy pörgős, érdekes, megvalósítható kihívást jelent, és még sok már hasonló kritériumtól, és nem attól, hogy milyen színűek a játékeszközök. A lényeg, hogy az összkép harmonikus legyen.

        Kicsit összekavartam a mondatokat, de remélem, azért érted, mit szerettem volna mondani.

        Üdv

        ui: én is ám csak osztom az észt, és pont ilyen hibákat követek el…

        Reply
      • asthl 2011. May 28. Saturday 13:07

        Lájkolnálak Benneteket, Fiúk, ha annyi lennék… 🙂

        Reply
    • asthl 2011. May 28. Saturday 13:03

      „Deja vu”-m van a próbálgatásokat illetően, Attis. Bár nő vagyok, de van egy pár közös mondatunk. Tudod mit? Tartsunk ki! Bátorság!!!!! Addig, amíg belelazulunk, csak tegyük a mindennapokat úgy, ahogyan eddig.
      Számomra pozitív tulajdonságokat írtál le magadról, arról nem is beszélve, hogy csöpög a csapunk!!!!!! 🙂 🙂

      Reply
      • Ilona(Ica) 2011. May 30. Monday 08:28

        Hát ez jó!

        De talán többre jutunk,ha mindent lazán,viccesen veszünk és persze,ahogy előzőleg írták semmit se akarjunk görcsösen,mert az tényleg rossz érzetet kelthet a másik fél számára!

        Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 30. Monday 08:18

      Kedves Attis ! Szerintem egy értékes jó ember vagy,csak még nem találkoztál a megfelelő személlyel,mert aki tudomásul veszi és nem értékeli ezeket a jó tulajdonságokat az nem hozzád való!Kezdeményezz csak nyugodtan tovább,mert akiknek a tieidhez hasonlóak az értékrendjei azt várják,hogy a férfi kezdeményezzen és ne vegye el az önbizalmadat az,ha sokan nem megfelelően reagálnak kezdeményezéseidre vedd úgy hogy nem őket keresed!

      Nagyon sok sikert és szép napot!

      Reply
  43. Attis 2011. May 28. Saturday 15:56

    Sziasztok!

    Köszönöm a sok választ és észrevételt. Egyáltalán nem érzem “kioktatásnak”, sőt örülök hogy őszintén leírtátok véleményeteket. Igyekszem tanulni a hibáimból és “lazulni” csak ne lenne ilyen baromi nehéz………

    Reply
    • Ilona(Ica) 2011. May 30. Monday 08:35

      Nekem is pár évembe került,de már sikerül egyre lazábbnak lennem,közben fontos hogy úgy alakítsuk a mindennapjainkat(legyen kikapcsolódás is:kirándulás,összejövetel barátokkal stb.)hogy jó legyen a közérzetünk,pozitívak legyünk,mert ez is sokat segít a lazuláshoz….
      Nem nehéz hidd el,csak a kezdet az!
      Kitartást!

      Reply
    • Kriszta 34 2011. June 9. Thursday 14:50

      Sajnos tényleg nehéz, rutin, elfogadás, öszeretet, néha távolság és idő is kell hozzá. Továbbá szerintem az is, h a társtalálás ne rögeszmeként lebegjen a szemed előtt, engedd el és akkor a megfelelő kerül a közeledbe. Én is ezen dolgozom, nehéz, de nem adom fel.

      Reply
  44. asthl 2011. May 28. Saturday 16:40

    Tényleg nehéz! Nekem is vannak gondjaim “lazulásilag”, de már egyre jobb vagyok. Igaz, segítséggel. De van segítség…!

    Reply
    • Zsolt 2011. May 28. Saturday 18:15

      Milyen segítségre gondolsz asthl?
      Én úgy vettem észre, hogy sokat segít a laza életvitelben, vagy a laza randi kialakításában, ha tudod, hogy mit csinálsz. Pontról pontra tisztában vagy azzal, hogy mindent jól fogsz csinálni (felkészült vagy). Mert megvan hozzá a tudásod és a tapasztalatod is. Így tudod jól, hogy mit kell tegyél ahhoz, hogy jó benyomást kelts, és ha mégsem jön össze, te a lehetőségekhez képest a maximumot hoztad.

      Ráadásul sok férfi és nő azért is tud laza lenni, mert egyszerre több vasat tart a tűzben, így nincs olyan nagy tétje egy randinak.

      Ezenkívül szerintem sok időt kell az embernek a barátaival töltenie, nyitottan élni és odafigyelni a hibái, sikerei okára. Nap mint nap többségében olyan dolgokat kéne csinálnia, amit szeret és ha ez nem így van akkor megváltoztatni ezeket. Ha ezeket sikerül megoldani, akkor a lazaság eredményül jön. De elhatározni, hogy most akkor laza leszek, mindezek nélkül szerintem nem lehetséges.

      Üdv: Zsolt

      Reply
      • asthl 2011. May 28. Saturday 18:46

        Igazad van! A segítség az én esetemben egy barát!!!!! Aki mindig valahogyan utánamnyúl, épp akkor, amikor megakadok, amikor nagyon egyedül vagyok… a problémáimmal, a megoldásra váró teendőimmel…. amikor szorongásmentes állapotban vagyok, kvázi jó formában, akkor elismerően dícsér, lelkesít…
        Ezekre gondoltam. 🙂 Sokat jelent.
        Üdv.

        Reply
        • Dreja 2011. May 28. Saturday 20:25

          Akkor laza az ember, ha tudja, hogy az adott dolog elvesztését is el tudja viselni.

          Reply
          • Zsolt 2011. May 29. Sunday 04:47

            Dreja!

            Én jobb szeretem a konkrét dolgokat, példákat. Az általános igazságokkal kevésbé tudok azonosulni. Mindenesetre részben igazad van:).

            Üdv: Zsolt

            Reply
        • Zsolt 2011. May 29. Sunday 04:45

          Igazad van, egy barát nagyon sokat számít. Örülök, hogy neked is segít:).

          Reply
          • asthl 2011. May 29. Sunday 05:09

            🙂

            Reply
      • Dreja 2011. May 29. Sunday 07:46

        Zsolt!

        Az általános igazságoknak és a konkrét tanácsoknak más a szerepük. Az egyik irányt és célt jelent, a másik eszközt.

        Ha kudarc éri az embert, néha segít, ha tud rá magyarázatot adni. Ha nem hiszi azt, hogy az ő személye rossz és nem szerethető, hanem megérti, hogy általánosan az önbizalmában, hozzáállásában volt gond.

        És abban, hogy ezen hogyan lehet változtatni, nyilván a konkrét apróságok segítenek, nem a “légy magabiztosabb” vagy “ne szorongj” – ezért a mondatért olykor ütni tudna az ember 😉

        Üdv
        D

        Reply
      • Kriszta 34 2011. June 9. Thursday 14:52

        Big like 🙂

        Reply
        • Kriszta 34 2011. June 9. Thursday 14:53

          szerintem Zsoltnak igaza van és jó szándékkal nyilatkozik…

          Reply
  45. Márta 2011. May 29. Sunday 08:48

    Kedves Zsolt!

    Pont olyan vagy mint az exem 🙁

    ő is csak fújta a magáét, mondta, mondta, mondta….meg volt győződve, hogy igaza van neki 🙁

    Köszönöm, hogy megmutattad ezt a fajta pasit még egyszer, nagyon jol esett… bizonyosságot kaptam még egyszer, hogy jól döntöttem, amikor ott hagytam tokkal-vonóval.

    Reply
    • asthl 2011. May 29. Sunday 10:27

      Szia Márta!

      Ennyire friss…? Mintha indulatot éreznék a soraid közül.
      Akik itt írnak, egytől egyig vsz. “a maguk igazát mondják”, nem hiszem, hogy “direkt” hergelnének Téged, vagy bárkit is. Ez a véleményük, aztán ennyi.

      Ne bánd, hogy végetért, ami esetleg lejárt.

      Szeretettel üdvözöl: asthl

      Reply
      • Márta 2011. May 29. Sunday 10:33

        Nem friss, csak most újra előjöttek a régi “dolgok” úgy indirekte 🙂

        Egyébként Zsolt nem hergelt, nem arról szól… csak ráismertem egy férfitipusra

        m

        Reply
        • Dreja 2011. May 29. Sunday 11:03

          Na jó, de szerencsétlennek hogy eshet, hogy beszólsz neki egy másik férfi hülyesége (?) miatt, csak mert azonos “típus”-ba tartoznak?

          Ha itt kommentel, vsz. ő is társat keres, biztos ilyesmire vágyik önbizalomnövelésként :S

          Na mindegy, nem tartozik rám tulképp.

          Reply
          • Zsolt 2011. May 29. Sunday 15:17

            Dreja!

            🙂

            Ez a “megvédés” komolyan mondom rosszul esett:).
            Egyrészt nem vagyok szerencsétlen, de még önbizalom növelésre sem szorulok. Itt pedig nem azért kommentelek, mert társat keresek, hanem mert érdekelnek a társas kapcsolatok és az, hogy emberek mit gondolnak ennek szövevényes dolgairól.

            Üdv: Zsolt

            Reply
          • Zsolt 2011. May 29. Sunday 16:37

            Kedves Dreja,

            Én meglepettnek éreztem magam.

            Semmi probléma, nem haragszom. Gondoltam, hogy nincs mögötte bántó szándék, csak számomra pejoratívak voltak azok a jelzők.

            Üdv: Zsolt

            Reply
        • asthl 2011. May 29. Sunday 11:06

          Jól van, na! :-)))))
          Ilyenek is vannak, olyanok is vannak… 🙂 De tudod, olyan “jófejek, helyesek, szépek, kedvesek, bátorítóak…” is, és amikor minket nőket csak úgy egyszerűen szeretnek… hát erre koncentráljunk, Márta!

          🙂 asthl

          Reply
          • Dreja 2011. May 29. Sunday 15:45

            én szerencsétlennek szoktam magam érezni, ha beszól valaki

            bocs ha megbántottalak, nem állt szándékomban

            Reply
    • Zsolt 2011. May 29. Sunday 15:10

      🙂

      Úgy gondolod, hogy nincs igazam?:)

      Nagyon szívesen, örülök, hogy adhattam valamit:)

      Üdv: Zsolt

      Reply
      • Zsolt 2011. May 29. Sunday 15:18

        Ez utóbbi Mártának ment, csak elfelejtettem odaírni a nevét.

        Üdv: Zsolt

        Reply
  46. Ilona(Ica) 2011. May 30. Monday 08:51

    Látjátok,már ettől is jól érzem magam,hogy a fenti hozzászólásokat olvashattam,tanultam belőlük,nevettem és most vidáman gyakorlom egyik kedvenc hobbimat a kertészkedést!

    Szép napot mindenkinek!

    Üdv.Ilona

    Reply
  47. Brigi 2011. June 4. Saturday 11:04

    Sziasztok!

    Nekem fura ez a lakás-téma. Én 30 vagyok, és van saját lakásom. Semmi problémám nem lenne azzal, ha a férfinak nem lenne. Nem könnyű manapság lakáshoz jutni, ettől még lehet az illető dolgos, talpraesett. Azt sem bánnám, ha később hozzám költözne, feltéve, hogy nem csak ezért van velem…de ezt azért csak ki lehet szűrni, szerintem nem lehet hosszú időn keresztül szerelmet imitálni, főleg egy férfinak nem…

    üdv
    Brigi

    Reply
    • Gábor_40 2011. June 4. Saturday 16:40

      Igazán remek, szinte csoda, hogy ezt te így gondolod. Nem tudok más férfiak nevében beszélni, csak a magam véleményét tudom tolmácsolni. Ha nem szeretem az illető hölgyet, akkor össze sem jövök vele, nem ám, hogy hozzá költözzem.
      Aztán ha van is lakása, kérdés, mennyire tudnám ott otthon érezni magamat, hisz nem volt beleszólássom annak az otthonnak a kialakításába, berendezésébe.
      Ebből következik, hogy társra és otthonra vágyom, ami mindegy, hogy mi: (lakás, ház, nyaraló, lakókocsi, sátor), az a lényeg, hogy amikor oda belépünk, azt az otthonunknak érezzük.
      Drágám, itthon vagyunk! 🙂

      Reply
  48. pedrobearg81 2013. May 6. Monday 18:52

    Nos, en general szeretném kikérni magamnak azon hölgyek sommás véleményét, hogy ha egy férfinek nincs 30 éves kora után lakása, az egy lúzer, lakásba költözni akaró, élősködő gyik 🙂
    Nem mindenkit áldotta meg a sors örökölt lakással vagy nyert a lottón 🙂

    Reply

Post a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.