03 Jul

Örök panasz klienseim körében, hogy negyven felett már sehol sem lehet ismerkedni.

Ugyanezt a kifogást alsóbb korosztályoktól is megkapom, volt, hogy huszonéves egyetemista panaszkodott erre.

Amikor az online társkeresést javaslom, arra azt kapom, hogy “na, csak azt nem”, amikor pedig azt mondom, jó, próbálkozzon az illető offline, arra meg az a válasz, hogy nincsenek lehetőségek.

Egyik ismerősöm nemrég elvált, saját elmondása szerint keményen ledolgozta a házassága alatt felszedett “bánathájat”, elkezdett társaságba járni a konditermen kívül is, kórust talált magának, salsázott, és rákapott az online társkeresésre. Rengeteg próbálkozás után azt ugyan feladta, de amikor elengedte az egész görcsölést azon, hogy örökre egyedül marad, véletlenül egy állatorvosi váróteremben futott össze jelenlegi párjával. A férfi hazakísérte, azóta együtt vannak. Az illető egyébként negyvenöt feletti, párja egy évvel idősebb.

Ha a véletlen segített a fenti illetőnek, akkor ebből az a tanulság, hogy felesleges bármit is direkt csinálni, tudatosan keresni, online adatlapokat kitöltögetni?

Nem, semmiképpen sem.

A tanulság az, hogy az illető mentálisan már régóta készült arra, hogy társra találjon a válás után, és élt egy adódó lehetőséggel.

Valószínűleg ha nem dolgozik előzőleg az önbizalmán, és nem büszke arra, amit elért a táncórákon, a kórusban, és nem erősödött volna meg picit a hatalmas törés után, egészen más lett volna a kisugárzása amikor bemegy abba az állatorvosi váróba.

Talán észre sem veszi azt a férfit.
Ha észre is veszi, talán rá sem mer nézni.
Ha a férfi esetleg kérdez is tőle valamit, talán mogorván, visszahúzódóan válaszol.
Akkor talán a férfi haza sem kíséri…

Ha nyitsz a világra, bárhol, bármikor lehet ismerkedni.
Ha zárkózott és összetört vagy, akkor teljesen mindegy, hová mész. (Persze kifoghatsz egy Terézanyut vagy Terézaput, aki meg akar váltani és menteni téged, de ez viszonylag ritka)

Továbbá az is segít, ha néha kimozdulsz otthonról és elhagyod a megszokott kis köreidet. Rengeteg magát nyitottnak gondoló emberrel találkozom, aki évek óta ugyanazt a rutint futja nap mint nap, saját társaságán túl sosem néz és nem érti, miért nem lát senkit akivel valamit lehetne kezdeni. Lehetőségek mindig adódnak, ha nem veszel észre egyet sem, akkor picit beszűkült a látótered az utóbbi időben, ideje szélesíteni!

Ötletek kimozdulásra:

szervezett túrák, sporttárskereső, különböző fórumok ahol ismerkedni lehet, önkéntes munkák, egyesületek, sportklubok, beszélgetős estek, kreatív szakkörök, stb. stb. – nézz körül a környezetedben és ne várd, hogy bárki is elvisz. Indulj el egyedül! Bármilyen életkorban lehet társaságot, közösséget szervezni, de dolgozni kell rajta! Google a barátod, keress rá a lehetőségekre!

Mozdulj ki! Ilyen “egyszerű”. Én abban tudok segíteni neked, hogy erősödj meg egy picit, lendülj túl a múltadon, töltődj fel társaságban és legyen egy hely (ez) ahol megoszthatod a tapasztalataidat másokkal is.

34 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.