14 Feb
Valentin-napi adok-kapok

Kamaszkoromban mindig hiába vártam, hogy szerelmes levelet kapjak, nem írt nekem senki. Csak később jöttem rá, hogy ez azért van, merthogy én voltam a jégcsaphercegnő és soha sem adtam semmit: se figyelmet, se egy dicsérő szót a fiúknak, de még egy pillantást sem, így aztán nem csoda, hogy nem merészelt senki nekem levelet írni. Nem adtam, nem kaptam.

Tegnap egy előadáson voltam, ahol az egyik résztvevő felállt és azt mondta, hogy nem érti miért ment tönkre a kapcsolata, hiszen ő állandóan csak adott-adott-adott, vissza meg nem kapott semmit, sőt… Túl sokat adott, semmit sem kapott.

Nem egy hozzám forduló van így ezzel, és csodálkoznak, hogy miért van ez így. Nos, a tegnapi előadó, Carla Galli részletesen kifejtette az Adok-kapok törvényét, én pedig elhoztam neked, mert hátha hasznos lesz a következőkben – elvégre álljunk hozzá optimistán a Valentin-naphoz, nemsokára szükségetek lesz párkapcsolati tanácsokra! 🙂

 

Az adok-kapok törvény

 

Ez a törvény azt mondja ki, hogy egyensúlyban kell lennie annak, hogy mennyit adok és mennyit kapok egy párkapcsolatban. Ha keveset adunk, az nem jó, hiszen a másik állandóan úgy érezheti, hogy ő többet ad és nincsen viszonozva egyáltalán. Az érzelmi számláján hiány alakul ki, amit ha nem nálunk, akkor majd máshol fog feltölteni. Ez idáig teljesen világos, logikus és érthető. Az következne belőle, hogy nagyon sokat kell adni, és akkor hiba nem lehet a párkapcsolatban. Ez azonban egyáltalán nem így van.

Ha túl sokat adunk viszonzás nélkül, az is nagy gond. Egyrészt a saját érzelmi számlánk ki lesz merítve, aminek előbb vagy utóbb hangot fogunk adni. A “Miért mindig én…”, “Mert Te sosem” kezdetű mondatok nem igazán tesznek jót egy párkapcsolatnak. A túl sok adással ráadásul teljesen megfojtjuk a másikat: érzi ő, hogy nála van a többlet, de már behozhatatlannak tartja. Diszharmónia alakul ki a kapcsolatban, nem tudja elviselni a túl sok adás súlyát, és ekkor is elmenekül.  Hiszen ki akarna egy mártírral, szenttel együtt élni, akinek a sok-sok jó cselekedete állandóan arra emlékezteti a másikat, hogy ő mennyire kevés, mennyire rossz ember?

Egyensúlyban vagytok?

Egyensúlyban vagytok?

Mit lehet tenni az egyensúlyért?

 

Az egyensúly eléréséhez tudatosságra és figyelemre van szükség. Figyeld meg, mennyit és hogyan adsz, aztán azt is, hogy a másik mennyit és hogyan ad. Egyensúlyban vagytok? Ki tartozik kinek? Kinek az érzelmi számláján van állandóan többlet és kinél van mindig hiány? Biztos, hogy azt adod a másiknak, amit szeretne? Ha nem vagy benne biztos, egy egyszerű kérdéssel meg lehet tudni a választ. Kérdezd meg: “Mit tehetek én érted? Mit szeretnél tőlem kapni?” Lehet, hogy a párod egyáltalán nem azt várja, hogy minden este legyen vacsora, hanem inkább azt, hogy legyél kezdeményezőbb az ágyban. Lehet, hogy a párod egyáltalán nem azt várja, hogy legyél kezdeményezőbb az ágyban, hanem azt, hogy figyelj oda az érzéseire. Derítsd ki!

És hogy honnan tudhatod, hogy egyensúlyban vagytok? Onnan, hogy egy picit mindig többet kapsz vissza, mint amennyit adtál, és így egy felfelé emelkedő szeretet és energiaspirál alakul ki ahol kölcsönösen segítitek egymást és igyekeztek örömet okozni.

Ezt kívánom Neked is minél hamarabb! Addig pedig az Adok-kapok törvényét gyakorold családtagjaidon, barátaidon, kollégáidon!

Mik a meglátásaid, mi a véleményed a fentiekről? Te hol és mit rontottál el előző kapcsolataidban? Írd meg!

56 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.