17 Oct

Rengeteg különleges és furcsa helyre keveredtem életemben, de azt, hogy én egyszer egy oldtimer találkozón vegyek részt, na azt nem gondoltam volna. Munkámból eredően természetesen nekem még ott is “az” jutott az eszembe.

El is mondom, hogy miről.

 

Kicsi kocsi újra száguld

Barátomnak, akivel elmentünk a találkozóra, van egy nagyon-nagyon régi pici autója, egészen pontosan egy Puch (amint azt hétvégén megtudtam, bár ránézésre semmi különbség nincs a két autó között, de összekeverni a Puchot egy Fiat 500-assal főbenjáró bűn). A lényeg hogy én ezt a pici autót imádom, mert különleges élmény vele furikázni, főleg azért, mert tetőablaka is van, vászontetős egészen pontosan, amit jó időben természetesen lenyitunk, és úgy száguldozunk az országutakon.

Az autóstalálkozó Pécsett volt, ugyancsak nagy ünnepélyesség keretében, nemcsak bemutató és kiállítások voltak, de még autószentelés is (!). Ja, és még természetesen fel is vonultunk a városban, ahol az első piros lámpánál a konvojban utánunk következő kicsi autós felhívta a figyelmemet, hogy ezen alkalomból kötelességem felállni és menet közben állva integetni a járókelőknek, hadd örüljenek.

Ez egy másik autó, de ugyanaz

Ez egy másik autó, de ugyanaz

 

Integetés kisebb-nagyobb sikerrel

Ez elsőre egészen zavarbaejtő volt és kínos, ugyanis integettem mindenfelé, de szinte senki sem viszonozta. Hogy miért? Mert “csak úgy”, “alibiből” integettem, a nagyközönségnek, nem pedig a nagyközönség egyes tagjainak. Amint elkezdtem egyesével kiszúrni az embereket, és a szemükbe nézve mosolyogva integetni, azonnal javult a konverziós arány, 10-ből 9-en integettek, a maradék egy is legalábbis biccentett és somolygott a bajsza alatt. A végére már teljesen belejöttem a játékba, egyáltalán nem éreztem kínosnak és újabb emlékezetes élménnyel lettem gazdagabb.

 

Mi köze mindennek a társkereséshez?

Egészen pontosan a következő köze van: rengetegszer látom, hogy iszonyat csinosan/észbontóan/csodálatosan felöltözött nők állnak kábán az egyes szórakozóhelyeken, és mindenre néznek, csak épp az ott lévő férfiakra nem. Még akkor sem, ha egyedülállók és társat keresnek. Biztosan azt gondolják, hogy tessék, ők kitettek magukért, felvették a legjobb ruhájukat, órákig dolgoztak azon, hogy a legjobb formájukat adják, sminkeltek, körömreszelnek, bőrradíroznak, még talán a szempillájukat is kipöndörítették az eseményre. Tehát: ők részükről mindent megtettek, de lám, azok a nyúlbéla férfiak, azok oda se mernek menni hozzájuk!

Nézzetek a pasikra is!

Nézzetek a pasikra is!

Hol a párhuzam az oldtimer találkozó és eközött? Amíg én is csak úgy, senkinek sem integettem, szinte semmilyen választ nem is kaptam. Amíg csak úgy vagy szép, mindenkinek és senkinek, de nem választasz ki egy-egy embert, hogy rámosolyogj és szemkontaktust vegyél fel vele, addig pontosan annyi lesz a reakció, mint nekem Pécsett amint lógtam ki a vászontetőn.

Tehát: merj a szemébe nézni annak, aki tetszik, továbbmegyek: mosolyogni is (nyugi, integetni azért nem kell). Azért kiSZEMELTnek hívjuk a kiszemeltet, merthogy ki van szemelve, legalábbis a szemébe van nézve. Érthető, ugye?

 

A férfiak sem ússzák meg

Nehogy a férfi olvasók úgy gondolják, ők megússzák a mai leckét: sokszor azt látom rajtuk, hogy az elméleti szakemberségüket nem váltják gyakorlatra. Tehát: bátortalanok és félénkek, és inkább mindent elolvasnak, letöltenek, csak lépni ne kelljen – nem is mernek olyan közegbe menni, ahol egyáltalán lépni lehetne.

 

És végül, a nagy tanulság!

Tehát, míg a nőknek azt javaslom, hogy bátran látogassanak el néha jógaórák helyett autóstalálkozókra ahol férfiak is vannak, addig a férfiak néha-néha ugorjanak be egy jógára, aztán pedig nyugodtan lehet szemezni, mosolyogni, sőt, akár integetni is!

 

Vélemény, gondolat?

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Társtaláló IránytűJól jönne egy iránytű a társtaláláshoz? Kérd az ingyenes Társtaláló Iránytűt! >>>

128 Comments

  1. zsóka 2013. October 17. Thursday 17:33

    Kedves Segítő!
    Én tisztában vagyok azzal, hogy bárhol találkozhatok olyan személlyel, akire rámosolyoghatok, beszélgetést kezdeményezhetek, ha olyan a helyzet “Integethetek!” Csak nem járok el sehová, ez itt a bökkenő, kivéve kiállítás, nappali kultúr-program.
    Jó munkát !

    Reply
    • ZSÓKA 2013. October 17. Thursday 19:00

      kOMOLY KAPCSOLATOT KERESEK

      Reply
      • Randi Andi 2013. October 17. Thursday 21:47

        Kedves Zsóka!

        Az természetesen rajtad múlik, hova jársz el. Ha sehová, akkor persze hogy nincs kivel ismerkedned!

        Reply
  2. Kata1952 2013. October 17. Thursday 19:05

    Van nekem adatlapom? Azon a gyorstalpalón nem lehet távkapcsolatban résztvenni?

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 17. Thursday 21:47

      Szia!

      Köszönöm az érdeklődésedet. Személyes tanfolyam lesz!

      Reply
  3. Dreen 2013. October 17. Thursday 20:11

    Vélemény-gondolat: Igen. Gyakorikérdések.hu-n napi rendszerességgel kérdezi meg valaki: “Tetszik egy fiú, mit tegyek?!” És mindig ugyanaz a válasz: Küldj neki jeleket. Elegendő egy hosszabb mosoly.

    Mert miért épp őhozzá mennénk oda? Miért mennénk oda minden szép nőhöz? Talán még fáradtak vagyunk a hosszú nap után, és csak lazulni akarunk (mondjuk én nem szórakozóhelyeken lazulok, de ez egy dolog), de az az egy mosoly felhoz minket. Statisztikailag biztos. 🙂

    Reply
    • Mese 2013. October 17. Thursday 20:29

      ” de az az egy mosoly felhoz minket…” – ez jó! 🙂

      Reply
  4. Mese 2013. October 17. Thursday 20:29

    Jó a cikk gondolata és az autó is cuki!!!! 🙂

    Egy mosoly hatása önmagában – társkereséstől függetlenül is – meglepő tud lenni… van, hogy eszembe jut valami, amitől önkéntelenül elmosolyodom és ha abban az állapotban találkozik a tekintetem valakivel, önkéntelenül visszamosolyog!

    Viszont szerintem fontos, hogy ne “kényszerből” jöjjön…

    Reply
  5. Gabor 2013. October 17. Thursday 20:49

    Ha egy nő nem néz semelyik férfira sem, akkor az azt jelenti, hogy nem tetszik neki onnan senki. Tapasztalataim szerint nagyjából a következő fokozatok léteznek:

    – A nők egymással vannak elfoglalva, jóízűen beszélgetnek egymással, és még azt sem vennék észre, ha körülöttük átépítenék az épületet: odamenni hozzájuk garantált bukás. Ők tényleg beszélgetni jöttek le egy pohár akármi (lötty) mellett, és te leszel az, akiről később úgy beszélnek, hogy “és akkor odajött az az idióta”.

    – A nők érzékelik a külvilágot is, de csak ide-oda nézelődnek: várják, hogy megjelenjen vmi jófaszi, de ez eddig nem történt meg, az ő szemükben te sem vagy az. Ha már régóta várnak eredménytelenül, akkor már száj-fitymálva nézelődnek, ilyenkor már totál morcosak, hamarosan várható a távozásuk is (ilyenkor némelyiküknél királykisasszonyos orrfelhúzós sértődöttség is megfigyelhető). Szemkontaktust felvenni lehetetlen velük, kezdeményezni totál bukás és felesleges.

    – Ha valamelyik nőnek tetszik valamelyik hímnemű, akkor azért lopva nézegeti, de gondosan vigyáz arra, hogy ennek még a látszatát is elkerülje. Ha te vagy az a valaki, ezt onnan veheted észre, hogy amikor véletlenül összeakad a tekintetetek, akkor a szemét természetellenesen kapja el rólad (vagy természetellenesen nem hajlandó rád nézni az istennek sem), vagy többször is egy nagy libbenő hajzuhatagot látsz, mikor felé fordulsz, mert épp akkor kapja el a fejét.

    – Amikor nemcsak egy átlagpöcsként jelensz meg a helyen, hanem van benned vmi kanos magabiztos kisugárzás is, akkor a nők fognak nálad kezdeményezni. Pl, amikor egyszer kurvázás után mentem szórakozni, a nyugati aluljáróban rámakaszkodott cigányluvnyát alig bírtam lerázni, amikor az ajánlata után közöltem, hogy engem aznap már elintéztek. Gusztusom nem lenne hozzá, de láttam az arcán, hogy tényleg akar valamit a pénzemen kívül is, és szinte futott utánam (!! b+), miközben azt ismételgette, hogy “ez nagy kár, gondold meg!”. Lent a pubban pedig már csak az ivás örömének akartam élni, mivelhogy a nőzés aznapra már megvolt, erre két jageres nylonruhás csaj (tudod, akik adnak vmi nyakbaakasztható biszbaszt, ha veszel tőlük vmi piát, aztán le sem szarnak) 4-szer jött oda a hülye szövegével, pedig nem volt nagy tömeg, és rohadtul nem is foglalkoztam velük (más nővel sem), csak jól éreztem magam. Volt még ott egy másik nő is, aki feltűnően gyakran mászkált el mellettem, a végén már ő kényszerítette ki a mély szemezést, kérette magát, már nekem volt kellemetlen, el is húztam.

    Tapasztalataim tehát egybevágnak a nagy kanokéval, akik soha nem szednek fel nőt, mert a nők akaszkodnak rájuk. Ha az ember kikeféli magából a bút/bánatot/egykedvűséget, vagy legalábbis szexuálisan karbantart(at)ja magát, szinte semmi munkával be fog jönni a nőknél, ez vmiféle vizuális feromonként hat. Ha ez nincs meg, akkor pedig le sem szarnak, maradsz egy áltagbéla, aki azt nézegeti, hogy a nők egykedvűen álldogálnak, és aki a társkeresőkön nézegeti paraméterek alapján a nőket, és ha vmi fatális véletlen folytán összejön vmi, akkor az már sikersztori.
    Tudom, kapok itt majd hideget-meleget, de nem érdekelnek a hülye elméletek. A gyakorlatban ez jön be, így működik a világ (nem a “nekem fontos az őszinteség egy kapcsolatban”-jellegű bullshitek mentén).

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 17. Thursday 21:53

      Kedves Gábor!

      Köszönjük a részletes elemzést, személy szerint gratulálok, hogy mekkora “kan” vagy! Bár érdekes, hogy miért vagy itt és miért olvasod itt a cikkeket, érzek ebben némi ellentmondást! 🙂

      Reply
      • Tibi 2013. October 19. Saturday 22:18

        Sértett, gúnyos válasz, mert valaki a saját tapasztalatait írta le, ami nem egyezik a rózsaszín cukormázzal:).

        Reply
        • Randi Andi 2013. October 21. Monday 10:30

          Tibi – nem tudom, hol látsz te az írásaimban rózsaszín cukormázat 🙂 Olvass alaposabban. (Gabor hozzászólását is)

          Reply
      • Gabor 2013. October 21. Monday 12:46

        Andi, vmit félreértelmeztél az (egyébként nem túl összeszedett) írásomban. Sajnos nem vagyok nagy kan, csak néha. Az iskolában a szexuális felvilágosító ökörségek helyett (ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy kondomot felhúznak egy esztergált fahengerre, és mindenki röhög), azt kellene a fiúknak tanítani, hogy hogyan jelenjenek meg emberek között úgy, mintha éppen fél órája keféltek volna valakivel.
        Nekem sajnos soha senki nem tanított meg semmiféle alapvető (nemhogy fortélyt,) dolgot sem, mindenre magamnak kellett rájönnöm. Ezzel csak az a baj, hogy rengeteg idő (sok sok év) elment vele, bizonyos szempontból kellemetlen élményekkel telítve. Még ma szó szerint fogom a fejem, ha egy-egy esetre visszagondolok (ami nem jött össze), hogy hogyan lehettem akkora ökör, hogy azt gondoltam, amit, úgy álltam hozzá, ahogy, stb.
        Kiskorukban a fiúkba beleverik azt a sok marhaságot, hogy a lányokat tisztelni kell, pincsizni előttük, udvariskodni, előreengedni, stb., azaz, szaknyelven szólva egy szép Dezsőkét nevelnek nagy részükből, akik 20-on évesen majd megszeppenve csodálkoznak, hogy le sem fossák őket a nők, pedig ők milyen rendes srácok ellentétben a sok bunkóval, blablabla, mindenki ismeri a típustörténetet. Rosszabb esetben a dezsőke soha nem is veszi észre dezsőke mivoltát, ezek azok a férfiak, akik mindig nők körében lebzselnek, szeretik őket, őket is szeretik a nők, de a büdös életben nem dugják meg egyiket sem, max állandóan reménykednek valamiben, de mindig lepattannak. Én is átestem ezen a fázison, de szerencsére voltam annyira fejlődőképes, hogy észrevegyem, az elképzeléseimnek véletlenül sincs semmi köze a valósághoz.
        Amikor később elcsíptem a neten a “nagy kanoktól” (nem a puás franchise-ra gondolok, csak sima fórum-posztokra, angol nyelvűekre is) pár alapvető gondolatot, szinte szakadt le a hályog a szememről. Miután eldöntöttem, hogy kicsit elkezdek rosszfiúsodni, és elkezdtem kurvázni (ne legyen senki erkölcscsősz, az egyéjszakás kaland és a kurvázás között semmi különbség nincs), magamon is éreztem, hogy “férfibb” lettem a tutyimutyi balfasz helyett, rövid időn belül változott a nőkkel való kapcsolatom is. A fax se érti ezt, de biztos megmagyarázható valami evolúciós baromsággal. Sajnos azonban van még hova fejlődnöm. (várom az ezzek kapcsolatos poénokat)
        Ha egyszer lesz fiam, tuti, hogy 18-20 éves korában beadom egy prostihoz, ha azt látom, hogy a lányok terén egy nagy nulla, ne az legyen belőle, mint belőlem.

        Reply
        • Randi Andi 2013. October 21. Monday 12:50

          Gábor

          prostituáltak igénybe vétele és az egyéjszakás kaland között ég és föld a különbség. Valahol itt kellene elkezdened az újragondolását a dolgaidnak.

          De ha nekem nem hiszel – kérdezz meg csak akárkit, hogy őt melyik zavarná jobban: ha a párja “kurvázott” vagy egyéjszakás kalandba keveredett megismerkedésük előtt.

          Reply
          • Gabor 2013. October 21. Monday 13:19

            Gondoltam, hogy ezt mondod, de ez tipikus női hozzáállás, ne haragudj (tudom azt is, hogy sok nőnél a kurvázás kizáró ok). Ezzel mindig azok a nők jönnek, akik soha nem voltak még prostinál, és úgy képzelik, mintha az Illatos útra mennék ki egy büdös, fogatlan kurvához. Pedig csak egy normál lakásról van szó, ápolt csajszikról, akik jó esetben olyanok, mintha a barátnőim lennének, csak nem a bárban szedtem fel őket.

            Reply
          • Randi Andi 2013. October 21. Monday 14:23

            Nem “tipikus” női hozzáállás, puszta logika, de ha nem érthető.

            Prostituálthoz mész = szolgáltatást veszel igénybe amiért fizetsz, kvázi használod egy másik ember testét anyagi ellenszolgáltatás fejében, akár megvan a sokat emlegetett “barátnő feeling” akár nem (megkérdezheted nyugodtan, hogy vajon ingyen vállalnak-e…)

            Ismerkedsz aztán szexelsz = nem szolgáltatást veszel igénybe, két fél között társadalmi interakció történik, nem pedig munkavégzés az egyik részről, a másik részről pedig kötetlen szórakozás. Ezért is nehezebb ez a műfaj mint befizetni egy menetre.

            Nem is értem, hogyan lehet nem látni a hatalmas különbséget, gondolom racionalizálás részedről (önámítás)

            De nagyon nem vagyunk egy lapon, ezért nem folytatom veled ezt az eszmecserét, mert egyébként sem illik a társkeresés témához a prostituált keresés – vannak erre más fórumok is, ott biztosan találsz “elvtársakat” (van erre másik szava is annak a közönségnek, kihagynám).

            Köszönöm a megértést.

            Reply
    • Mira 2013. October 18. Friday 09:37

      “A gyakorlatban ez jön be, így működik a világ”
      Ilyen egyszerű ez. 🙂

      Reply
    • Gabor_1 2013. October 19. Saturday 23:54

      Én dolgoztam együtt női kollektívával. Mivel nem vagyok jóképű, kelet pát hét, hogy ne vágjanak pofákat amikor meglátnak, de miután megismertek (mert muszáj volt, hisz együtt dolgoztunk napi 10órát) egész jó barátság alakult ki közöttünk. (Van amelyikükkel most is simán megállít ha összefutunk és hosszan tudunk beszélgetni). De ők is olyanok, mint, mi férfiak, mert mi is megbámuljuk a jó csajokat, a jó nőket.
      Amikor belépet, egy, egy jóképű férfi ügyfél, na, akkor összesúgtak, körül rajongták, beszéltek róla jó hosszan. (ilyenkor irigyeltem, hogy bezzeg, utánam nem súgnak össze a nők).
      A kolléganők, mind férjezettek a mai napig, 30-40es korosztály, de mint írtam, mi férfiak is pont ezt tesszük ha jó nőt látunk, még akkor is ha van párunk.
      Ezért, nem lehet elítélni, egyik nemet sem.

      Megint a pénz.
      Gondolom már többen látatok az a videót, amin a srác megpróbál elhívni egy lányt, randira, de az nemet mond. Aztán a srác odasétál a sport verdához, és a lány egyből meggondolja magát, persze, ekkor a srác utasítja vissza.
      Szóval, vannak ezek a kis játszmák, és nem mindegy, hogy egy randira milyen autóval parkolunk be. Manapság ez is számít, és hol van az, amikor a diplomás exemet Trabanttal vittem haza az első randiról? Pedig akkoriban a többség már behozott nyugati járgánnyal közlekedett.
      Most meg folyton azt lesik, hogy milyen az autóm, mekkora a házam, és mennyi a keresetem. Csak a külsőség és a rivalizálás számít, sajnos a párkapcsolatokban is.

      Reply
      • Gabor_1 2013. October 20. Sunday 00:00

        Jaj, a piás részhez is van egy sztorim.
        Ritkán iszom, de egyszer a haverjaimmal mi is kipróbáltuk, hogy kicsit beiszunk és amennyire tudunk bunkón viselkedünk a nőkkel. (ez nagyon távol állt a mentalitásunktól, de a kísérlet kedvéért jól megjátszottuk magunkat, ami nem volt könnyű)
        Másnap, (30as önökről beszélek) a visszajelzés az volt, hogy mennyire jó fejek, aranyosnak voltunk az elmúlt este folyamán.
        Hát, ez kell? Na köszönöm szépen, ezt nem tudnám mindennap eljátszani és csak vannak nők, akiknek nem ez kell.

        Reply
        • Randi Andi 2013. October 21. Monday 10:32

          Az utolsó mondatodban van a lényeg. Döntsd el, kit szeretnél, milyen párt szeretnél, a többiekkel pedig nem kell foglalkozni.

          Reply
        • Gabor 2013. October 21. Monday 13:02

          Hát igen, ahogy a fentebbi posztomban is kifejtettem, kb. én is ezt vettem észre. A bunkóság alatt egyébként nem a sztereotíp macsó-bunkót kell érteni, csak egy olyan lazásan elengedett férfit, akiről sugárzik, hogy kellenek neki a nők, de nagy tiszteletében véletlenül sem fetreng a női nem előtt (ahogy a dezsőkék szoktak). Ha látszik rajtad a szexuális karbantartottság, a nőknek nem mindenáron való megfelelni akarás, és a társaságbeli nők semlegesnek vétele, az már egy jó kezdés.

          Reply
      • Gabor 2013. October 21. Monday 13:15

        A két nem között egyébként nagyon sok tekintetben nincs különbség. Annyi igen, hogy a történelmi fejlődésből adódó elvárások miatt a nőket illik szentként beállítani, ők is ezt teszik magukkal mindenféle álszent szöveg formájában, pedig:

        – A nők is félrekefélnek ugyanúgy, mint a férfiak, ugyanakkora arányban, (különben a férfiak kivel csalnák meg őket)

        – A nők is ugyanannyira akarnak érzelmek nélkül szexelni, mint a férfiak (sőőt…, különben a legtöbb nő életében csak párszor szexelne, amikor szerelmes),

        – Sokszor a nők agyából is kifolyik a vér a nemlétező farkukba, ami aztán irányítja őket (különben nem lennének egyéjszakás kalandok).

        – Nem hiszem, hogy egy átlagférfi többet gondol a szexre, mint egy átlagnő (a sztereotípia alapján nekem egész nap álló farokkal kellene rohangálnom a munkahelyen).

        Ez egyébként nem baj, csak azt kell tudni, hogy a világban mindig vannak tabutémák, amiről nem szabad beszélni, mert rosszallást váltanak ki. A fenti dolgok pl. ilyenek.

        Reply
        • béla 2013. October 21. Monday 17:22

          Szia!
          Teljes mértékig egyetértek legfeljebb annyival árnyalnám,hogy az általad macsó-bunkóknak nevezettek még jobban bejönnek nekik.Ez miért van azt pedig nem tudják megmondani.Számtalanszor megkérdeztem már,de érdemleges választ sohasem kaptam.

          Reply
          • Rudel 2013. October 22. Tuesday 14:07

            Azért mert az a “FÉRFI” a macsó – bunkó. Akiknek az érzelmi intelligenciájuk nulla. Csak a hülye csajozós szöveg amit tudnak nyomni, de egyébként pedig egyszerűbbek mint az 1×1 🙂 Úgy látszik, hogy a nők nem szeretik a kulturált, intelligens úri embereket hanem csak a bunkó prolikat. Talán mert ezek alkotják a társadalom 90%-át és mint azt tudjuk, a hasonló a hasonlót vonzza, azt szereti. Sajnos ez van. A bunkóké a világ …

            Reply
          • béla 2013. October 23. Wednesday 19:29

            Szia Rudel!
            Ide irok ,mert hozzád már nem tudtam.Ezek szerint a társadalom 90% bunkó?Ezt azért te sem gondolhatod komolyan.Ne legyél már ennyire letargikus,habár sok mindenben igazad van.

            Reply
      • Kata 2013. November 1. Friday 01:22

        érdekes amit írsz Gábor, és részben osztom is, mert sok nő a gondtalan jövőt keresi egy jólszituált lehetséges partnerben..
        mégis…
        jómagam olyan nő vagyok, akit rohadtul nem érdekel a pénz (sőt inkább nagyon is taszít a “megveszlek kilóra” mentalitás).. hanem a jellem, a karakter, az egyéniség hoz lázba
        úgy megyek randizni, hogy nem rendelem végig az étlapot, jó nekem egy pohár ásványvíz is, amellett is el lehet fél este beszélgetni ha van kivel, van miről
        .. azt gondolom, ne a férfi pénztárcája határozza meg a randi végét(ezt én esélyegyenlőség biztosításának nevezem).. még be sem kell ülni sehova ha jó idő van, mert sétálni is szeretek..
        és itt jön a lényeg: nem egyszer találkoztam azzal a viselkedéssel, hogy valami kétségbeesett kiéhezett ribancbnak képzeltek, aki egy pohár vízért is hajlandó lenne elmenni bárkivel, csak vigye már el valaki.. mert hogy a pasikban is vannak ám előítéletek.. aki “nem kéri meg az árát” azt olcsó, könnyű nőnek képzelik.. és igen, koppannak, amikor a randi vége nem fent a lakáson ér véget, és nincs is folytatás
        sajnos azt kell mondjam, ha a férfinak nem kell “befektetni” a randiba, nincs meg a respekt.. és ez számomra mélységesen szomorú

        Reply
        • delfin 2013. November 1. Friday 08:58

          Hasonlót én is tapasztaltam. Sokszor volt olyan, h ha nem “kértem az áram” akkor nem volt respect. Pedig első randin nincs mibe nagyon befektetni, legtöbbször ha jó idő van, még be sem kell ülni sehova, mert az ember annyi helyre sétálhat. Az is kifejezetten idegesít, mikor fizet az illető és ezért elvárja, hogy nála legyen a randi folytatása. Nekem viszont ennél nagyobb elvárásaim vannak, mint egy víz vagy fagyi (és most nem anyagi dolgokról beszélek). Egy randi után nem fogom megkedvelni annyira az illetőt, hogy ágyba bújjak vele. Az pedig kifejezetten idegesített a legtöbb pasinál, hogy a vagyonukkal/ingóságaikkal/ingatlanaikkal kérkedtek. Szintén olyan érzésem van ilyenkor, hogy azt hiszi, én egy olyan liba vagyok, aki emiatt a hátára vágódik azonnal és szabad a pálya.

          Reply
          • Kata 2013. November 6. Wednesday 20:45

            köszi a hozzászólásodat 🙂
            mondjuk nekem a “hencegés” már nem zavaró (persze ha normális stílusban adják elő), mert annyit már tudok a pasikról, hogy ez náluk olyasmi mint egy reklámblokk.. kicsit rá is tesznek hogy jobb színben tűnjenek fel, ami jelenthet randizási rutint, gizdulást.. de azt is, hogy jó benyomást akar kelteni.. szóval ezt a szöveg- és viselkedéskörnyezet fényében érdemes értékelni 🙂
            na igen, olyan is van, aki elvárja a folytatást.. az olyanra azt szoktam mondani “így jártál apafej, aki türelmetlen, annak estére marad a zokniszex” 🙂
            sajnos túl sok olyan pasi van fent társkeresőkön, akinek prostituáltra nincs pénze, vacsorára meg sajnálja, viszont hajtja a szükséglete.. végülis erre találták ki a randizást, hogy ez hamar lejöjjön
            .. aki meg türelmetlen, vagy beszólogat, gorombáskodik, érzelmileg zsarol.. nos attól jót nem lehet várni (nekem már van annyi rutinim, hogy a levelezésben, kommunikációban is kiszúrom a pinabubusokat (már bocs a kifejezésért), sőt a nős/barátnős pasik is sokkal hamarabb lebuktatják magukat mint gondolják 😀

            Reply
          • béla 2013. November 10. Sunday 20:56

            Kedves Delfin!
            Nem igazán ide
            akartam,de a többi kommentedhez nem tudtam.Lehet ,hogy neked elég egy séta az első randin/ez egy kicsit Katának is szól/,de ezzel nagyon kilógsz a sorbol.Legalábbis én még nem találoztam ilyen hölggyel,de lehet,hogy ez az én hibám.Ne haragudj,de nekem életszerűtlen,hogy egy férfi már az elején siránkozik,hogy te többet keresel.Valahogy csak szóba került a pénz.Az udvariasságról:csak részben hibáztasd a férfiakat,mert szabályosan az udvariatlan lett a trendi,hiszen vannak olyan országok ahol egy nő már azt is megkülömböztetésnek érzi,ha valahol előre engedik.Az pedig ,hogy a férfiak hamar a sexre térnek megint csak részben az ő hibájuk,mert rengeteg olyan nő van aki már az első alkalommal hajlandó,mert azt hiszi,hogy ezzel jót csinál.Ami egy marhaság.

            Reply
        • Gabor_1 2013. November 1. Friday 19:10

          Ritka hozzászólás a tiétek. Nálam az első randi az általában egy közös séta, egy kisebb kirándulás, múzeum látogatás, közös kirakat nézegetés, pld egy plázában, vagy nyáron egy fagyizóban történő időtöltés.
          Mert ez tökéletes az ismerkedéshez, és nem kerül szinte semmibe, tehát ebben az esetben a pénznek nincsen szerepe. Miközben sokat lehet beszélgetni, kettesben, kötetlenül, nem feszélyez az éttermi étiket, protokoll.
          Megjegyzem, hogy sokan már az első randin eldöntik, hogy ennyi és nem több. De lássuk be, mindenki lehet fáradt, rossz napja, de tiszteletből elmegy a randira és akkor ott nem biztos, hogy azt mutatja magából, amilyen valójában. Persze ennek ott a fordítottja is, az aki az első randin meggyőző, jól eladja magát és később derül ki róla, hogy teljessen más.

          Sajnos a pénz számít, én ezt tapasztaltam, tapasztalom és ez számomra elfogadhatatlan.
          A másik amit már itt tárgyaltunk, az iskolai végzettség, a szakmunkás lehet-e együtt diplomással., szerintem simán, de sok ebben is a téves sztereotípia, hogy milyen az aki diplomás és milyen az aki szakmunkás.

          Reply
          • Randi Andi 2013. November 3. Sunday 12:06

            Gabor_1

            Igen, a pénz számít, ahogy rengeteg minden egyéb számít abban, hogy valakiben hosszútávon lehet-e gondolkodni, vagy sem.

            Persze nem az számít, hogy milliomos legyen (van persze, akinek ez számít, természetesen), hanem sokkal inkább az, hogy tudjon magáról gondoskodni, az élete ne legyen romokban, anyagilag legyen független és ha lehet akkor legyenek ambíciói. Ha munkanélküli de lehet látni, hogy nagyon igyekszik, az is elfogadható. A nők számára ami általában nem elfogadható az az, ha valaki még negyvenévesen is a szüleivel él, keresi önmagát ezért nem hajlandó normális állást elvállalni, és azonnal a barátnőjéhez akar költözni illetve szeretné magát eltartatni. (És még gyakran ők is találnak maguknak valakit!!!)

            Reply
          • Gergő 2013. November 3. Sunday 14:52

            A nőknek nem számít a pénz:

            Ha még 25 fölött otthon élsz és nincs pénzed saját lakásra vagy nem akarsz albérletre költeni akkor egy önállótlan, ruppótlan senki vagy a többség szemében, és nem érdemled meg őt.

            Ha férfi létedre nincs autód és nem fizeted a taxit, akkor mivel a bkv egy rakás fos, elég kényelmetlenül fogja érezni magát a randik egy részénél, illetve egy kapcsolatban, mert a nők többsége szereti vitetni magát. És ezt meg is kapja a férfiak többségétől.

            Ha nincs jól fizető, fontos állásod, akkor a barátnői szemében ciki lesz saját maga, mert milyen már, hogy neki csak egy postás, kétkezi munkás, bolti eladó jutott. Ezenkívül ott van a többi kérő is, aki mind “trendibb” munkát végez, mint te.

            A megjelenéseden is látja egy nő, hogy mennyi zsetonod van, és az olcsó cuccok sok esetben szarul mutatnak. Neki meg a szép tetszik.

            A programok minőségét is jelentősen befolyásolhatja a pénz. Egy idő után unalmas lesz számára, hogy folyton csak sétáltok, és fagyiztok, a drágább programok pedig csak nagyon ritkán vannak, vagy teljesen elmaradnak (pl. nyaralás).

            Ezenkívül minden viszonyítás kérdése. Ha az a nő olyan szép, hogy hemzsegnek körülötte a tehetősebbnél tehetősebb kérők, akkor sok esetben őket fogja választani a szegény ember legkisebb fia helyett.

            Szóval az eredeti mondat úgy helyes: a nőknek nem fontos a pénz, ha van lakásod, van autód, jó a megjelenésed, izgalmas és változatos programokra viszed, kényelmet és biztonságot teremtesz neki, és jól fizető, fontos állásod van.

            Viszont ha otthon élsz anyádéknál, bkv bérleted van, szar melóban alig keresel, sportra, parfümre, szép ruhákra nem költesz, mert kajára és rezsire kell, fő randi helyszíned egy park és a cuki, nyaralni szinte soha nem mész, stb… akkor 25 felett nagyon jó illuzionistának kell lenned, hogy egy szép nő meglásson benned valamit, ami kapcsán beléd szeret. Persze nem igazán szép lányt lehet, hogy így is találsz, de a gondolkodása a kevésbé szép lányoknak is közel ilyen, csak ők nem válogathatnak annyit, így idővel lejjebb adják.

            Egyébként szegényként is lehet sikereket elérni, ha jó genetikát örökölt valaki és ezen felül a körülményektől függetlenül magabiztos és határozott. De ez az önbizalom általában a sikerei függvénye. Ha sikeres a nőknél akkor lesz önbizalma, ha a fentiek miatt nem, akkor nem lesz.

            Reply
          • delfin 2013. November 3. Sunday 20:15

            Gergőnek szánom, de oda már nem tudtam beilleszteni:
            -lakáskérdés: 25 évesen még egy barátom sem volt albérletben, harminc évesen a legtöbben. Nekem akkor nem ez számított. Most sem számítana, de ők költöztek el, nem a nők hatására döntöttek így.
            -én vidéki vagyok, de volt, hogy Pesten laktam, és egy olyan pasim sem volt, aki ne BKV-val utazott volna (később az egyiknek lett 1 motorja, de azt sem minden napos használatra vette). Inkább az zavart, mikor vidékről feljöttem, utaztam 3 órát, az illető pedig fél órát késett és utána fel volt háborodva, hogy felemlegetem minden alkalommal, hogy ő megint pontatlan.
            -a fontos állásról: ezt itt már vesézgettük. Én pl. azért nem kezdek kétkezi munkással, mert elegem van a nyavajgásukból, hogy persze én jobban keresek, mint ők és ezért mást jobban szeretnék. Tehát: nem attól nem vonzódom hozzájuk, mert olyan dolgot csinálnak amit, hanem mert folyton azt mutatják, h nekem milyen jó és nekik mennyivel rosszabb ettől. A folytonos panaszkodástól, önostorozástól pedig kikészülök. Ha nem tetszik az életed, akkor változtass, tanulj, művelődj, a lehetőség adott mindenki előtt. Ha meg csak panaszkodsz és önsajnálat alatt vagy, ne csodálkozz, hogy elkerülnek.
            -menő cuccok: Lehet jól öltözni kevés pénzből is, csak válogatni kell, amit a férfiak többsége szerintem elintéz úgy, h bemegy a boltba, lát valamit, megveszi és kijön.
            -utazás: Ennél nagyobb baromságot szerintem egy nő sem olvashat. Vagy inkább fogalmazzak úgy, h NŐ. Mert egy igazi NŐT ezzel nem tudsz levenni a lábáról. Még most sem a pénzéhes buta libáról beszélek.
            Lehet, hogy én nem vagyok elég szép, de nekem mindig visszatetszést mutatott, ha egy fiú (és nem FÉRFI) a vagyonával kérkedett. Ő tuti, hogy vagy azt hitte, h én is olyan buta liba vagyok, aki egyből lefekszik vele, ha villant valamit, vagy hogy annyira erkölcstelen vagy kiéhezett vagyok, hogy ez kihoz belőlem valamit. Az ilyen pasiktól felfordul a gyomrom és hagyom őket a fenébe.
            -Sport: Nem kell ahhoz pénz, hogy sportolni járhasson az ember. Én már csak tudom. Itthon edzek súlyzóval, lábsúllyal, gumikötéllel, és eljárok futni. Vannak otthoni edzésprogramok is: Insanity, P90X, soroljam még?
            Ami egy nőnek imponál szerintem:
            -Jó helyesírás és jó tartalom: Nem a “sya, ismizünk? pusy”, vagy a “tecel mi a valodi neved. meg ismernélek.”
            -Udvariasság: Kiveszett… le és felsegíteni a kabátot, kinyitni a kocsiajtót, ha valamit rendeltek, akkor azt mondani, hogy “A Hölgynek ez és az lesz..”
            -Önbizalom és ambíció: Mikor egy pasi legutóbb azt mondta: “Ha ilyen kocsim lenne, tuti, hogy jobban kedvelnél” két dolog jutott eszembe: Egyrészt hogy hogy képzeli, hogy nekem ez számít, másrészt hogy ha ne tetszik neki a szitu, tegyen érte, és ne engem hibáztasson, hogy neki nincs ilyen. Pl. nem kell napi egy dobozzal elszívni a drága cigijéből, és mennyi pénz összegyűlne kapásból 3 hónap alatt… Nekem ettől fogva FÉRFI valaki. A többi mind csak pasi. Csak ennyit akartam mondani, köszönöm.

            Reply
          • Kata 2013. November 6. Wednesday 21:03

            Gergőnek (megköszönve megintcsak az őszintét)
            ami engem lenyűgöz egy pasiban, az a tehetség és a kreativitás (és persze ahogy delfin mondja, ne üljön rajta, hanem használja valamire, legyenek céljai).. ajándékok hidegen hagynak, nyaralni nem is emlékszem mikor voltam, tehát nálam az sem játszik.. és nulla forintból is meg lehet ajándékozni egy nőt úgy, hogy királynőnek érezhesse magát.. pl fogni egy katicabogarat egy katanevű nőnek, és úgy átadni neki, hogy “ezennel neked adom a világ összes katicabogarát, légy a királynőjük”.. vagy “ha meglátok egy katicát, ezen túl életem végéig te fogsz eszembe jutni róla, és ez a csodás délután”.. vagy mittudomén .. kreativitás kérdése (és az a benyomásom, egy kis egészséges bénaság még meg is hathatja a nőt, mert eléggé fontos a férfinak ahhoz, hogy bolondot csináljon magából a kedvéért.. és az egyik legcsodásabb férfitulajdonság a bátorság.
            A vagyonról, végzettségről meg.. akinek az kell, annak egészségére.. magam részéről azt hiszem, ha milliomos várúrnő-kisasszony lennék, akkor sem a szomszéd királyfihoz mennék feleségül, inkább megszöknék a szép lovászfiúval 😀

            Reply
  6. peter 2013. October 17. Thursday 21:56

    A Puch nagyon kene!!!!

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 17. Thursday 22:22

      Hidd el, Péter, NEKEM IS!!!! (de a barátom nem adja 🙁

      🙂

      Reply
      • Tibor 2013. October 18. Friday 18:08

        Ebből is látszik, hogy az autókra és a kocsikulcsokra buknak a nők… Én meg azt szeretném, hogy ne a kocsimra hajtsanak a nők, hanem rám! 🙂

        Reply
        • Randi Andi 2013. October 19. Saturday 13:44

          Látszik Tibor, hogy megértetted a lényeget! 😀

          Reply
        • Rudel 2013. October 22. Tuesday 14:19

          Akkor válj meg a kocsidtól és légy csóró. Na ha akkor bejössz egy nőnek, akkor az biztos, hogy a személyedet szereti nem pedig a vagyonodat.

          Reply
  7. BUKNICZ ISTVÁN 2013. October 17. Thursday 21:58

    Akkor haladunk, ha megyünk!
    Ha el akarsz érni bármit, nincs mese,
    tenni kell érte!
    Ez alól az az eset a kivétel, ha beéred
    azzal, ami adódik – de úgy gondolom,
    ez, már csak önérzetből is, ritkán elég!

    Reply
  8. Ágnes 2013. October 17. Thursday 22:20

    Valóban én is tapasztaltam,hogy sok nő igen bátortalan holott sokszor a férfiak még bátortalanabbak ezért is kell nekik a biztatás vagyis nézzűnk konkrétan arra a férfira aki tetszik nekünk és lehetőleg a szemébe mert már a szemkontaktusból is lehet érezni,hogy érdektelenek vagyunk vagy nem.A folytatás innen már mindkettöjükön mulik hogyan reagálják le a közeledést.

    Reply
  9. Gabor_1 2013. October 17. Thursday 23:37

    Ideje „nevet” váltanom, mert már annyi „Gabor” néven van bejegyzés, hogy keveredik, hogy melyiket, melyik „Gabor” írta.

    Andi, ez jó ötlet:-) Esetleg, ha elmennék egy varrodába dolgozni, ott aztán nők sokaságával lehetne ismerkedni.
    A joga óra is klassz, de ha egy férfi ilyen helyeket látogat, akkor tudod mit kap? „hová lettek a férfias férfiak” kérdést, mert ugye egy férfias férfi nem jár ilyen helyekre.
    De nem akarok ünneprontó lenni, mer az ötlet jó, hisz ahol kevés a férfi, és sok a nő, ott nagyobb az esély.
    Egy kérdése, ezt hogy lehetne átültetni az online társkeresésbe?

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 18. Friday 08:09

      A jóga tetszés szerint behelyettesíthető másra is. Nekem egyik barátnőm jógázik és ott jött össze a párjával… szóval egyáltalán nem reménytelen!

      Reply
      • Zoli 2013. October 18. Friday 18:04

        A találkozáshoz elég csak a jógaóra…

        Összejönni viszont nem gondolom, hogy a jógaóra a tökéletes. Érdekes módon sok nő ábrándozik pasikról, de mégsem mennek be egy konditerembe sem, egy autóversenyre sem, focimeccsre sem, vagy olyan munkahelyekre, ahol 90-95%-ban férfiak dolgoznak… Ha olyan nagyobb munkahelyen dolgozik valaki, ahol 50-50% az arány, akkor meg találhatnának a munkahelyen belül is párt!

        Voltam olyan születésnapi buliban, ahol 18 nő volt, és 2 pasi. –> Egyik nővel sem lehetett összejönni/megismerkedni, mert a nők “összezárnak” egymás között, nehogy már véletlenül is valakire lecsaphassak! (egymást féltik, vagy csak egymásra irigyek?)
        …ugyan ez igaz a nagyobb női társaságokra egy buliban, ellentétben a férfi társaságokkal! 🙂

        Ha netalántán sikerülne egy női társaságból kiszakítani 1 lányt, az meg richtig, hogy a legnagyobb lotyó a csapatból, aki nem hozzám való!

        Reply
  10. István 2013. October 18. Friday 00:46

    Szia, Andi!
    Az Oldtimer találkozó azért jó, hogy végre nincs Nő a közelben és annyit állhatok egy-egy roncstelepnél, amennyi jól esik_Hi… Nagyon szeretem a Nőket (a NŐKET!), és nem a nőstény férfiakat! A férfiakat kezdem nem szeretni semmelyik nemből, mert a napi atrocitás úgy kezdődik, hogy egy 19 éves FÉRFI ezt csinálta, meg azt! Mindig is papucs voltam, kényelmes, a finom lányok szeretik, de nem költöznek. Így baba nincs, az élet monoton gépcsattogás nélkülük. A szép lányokat tényleg félem. Bátor vagyok, mert egy szempár találka alatt szóváteszem, hogy nagyon csini, az erdmény: azt veszem észre, hogy a dolgom nem halad, de már negyedszer látom a Béke szállót. A hőlgyek nem szeretik a régi tragacsokat, mert kormos lesz az arcuk. Tervezzél csak rendelésre kapható autós találkozót, bele lehessen ülni, a hölgyeket nem lehet majd kitépni sem belőlük. Ott biztosra mehetek egy hölgy megismerésében.

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 18. Friday 08:10

      Ezt a hozzászólást nem egészen értettem…

      Reply
      • Ferenc 2013. October 18. Friday 18:25

        Teljesen érthető, amit írsz István!

        Kár, hogy ennyire kiábrándító a helyzeted… A gondolat nyílván, hogy dobjad a nődet/feleségedet/élősködődet (bár a leírtak alapján nem lesz könnyű dolgod, biztosan sokat vesztesz vele), de ha ennyire monoton, pontosabban “boldogtalan” vagy, és nem változik…

        Tanulság: életed nőjét nem a kocsival vagy a lakással kell felszedni, de ha a 80%-uk csak erre bukik, különben passzol, akkor mi mást tegyen az ember?

        Tanulság2: nem biztos, hogy egy nő hozza el a boldogságodat!

        Reply
        • Rudel 2013. October 24. Thursday 11:34

          Egyet értek veled. Azt szokták mondani, hogy a boldogság bennünk van. Na szerintem erre kéne törekedni, hogy ezt a bennünk lévő boldogságot megtaláljuk. Aztán ha sikerül az embernek állandósítani a pozitív érzést és gondolkodást, akkor szerintem már ez vonzani fogja a nőket. Nem könnyű, de cél lehet ez.

          Reply
  11. dóri 2013. October 18. Friday 10:40

    Nagyon jó téma ,Én is egyedül vagyok a napokban találkoztam egy pasival aki az első randira ,borostásan fogatlanul jött el .ÉN kimondottan ápolt ,sportos energikus hölgy vagyok .Őszinte VOLTAM VELE egyből mondtam ebből nem lesz kapcsolat,. Ő reménykedik . Igaz az a mondás egyszer van első benyomás .Járok táncolni is de még nem akadtam rá akit keresek, lehet hogy nem is igazán akarom.Sajnos a korosztályom leamortizálódott .

    Reply
    • Jani 2013. October 18. Friday 12:38

      Szia Dóri!
      Ne aggódj, az a férfi odavan érted.Úgy sietett a randira,hogy elfelejtett még borotválkozni is.A foga meg egyszerűen csak kieshetett tömegközlekedés közben.És az is mellette szól,hogy érzékien,puhán,lágyan csókol…

      Reply
      • Ferenc 2013. October 18. Friday 18:35

        A borostát le lehet vágni, a fogat lehet pótolni gyorsan, de ha nem értitek meg egymást, vagy más a szellemi vagy igényszintetek, azt nagyon nehéz pótolni! –> Ha a férfi oda van érted, akkor neked egy hűtlen, de inkább macsó pasi kell, ahelyett, hogy kicsit “megápolnád” azt a pasit aki oda van érted? –> Az egó beszél belőled, túl tökéletesnek érzed magadat!

        Egyébként egy hétköznapi, esti randira csak az tud elmenni fittül, aki nem dolgozik sokat/keményen, és ráér délután is, Pl. hazamenni megborotválkozni! Ezek egy része erősen munkakerülő ember.

        Reply
        • Dreja 2013. November 12. Tuesday 20:45

          Ne mondd, hogy ha reggel megborotválkozik, akkor estére kinő a szakálla!

          Nem kell olyan randit szervezni, amire az ember nem tud ápoltan eljutni. A munkahelyek többségén van zuhanyzó. Ha nincs, nem kell hétköznap. Nekem eszembe sem jutna munkából menni első randira, tisztálkodás, átöltözés nélkül.

          Ha az ember ápolatlan és visszataszító, azon nincs mit segíteni, az el van rontva.

          Reply
        • Dreja 2013. November 12. Tuesday 20:45

          ui: nem lehet senkit sem megápolni, az ember vagy ápolt magától vagy nem

          Reply
      • Hugi 2013. October 18. Friday 22:48

        Köszi! 😀 Rég nevettem ilyen jót!:D

        Reply
        • Hugi 2013. October 18. Friday 22:49

          mármint Janinak 🙂

          Reply
    • béla 2013. October 19. Saturday 09:38

      Szia Dóri!
      Valahogy csak létrejött az a randi.Mit nem mondott el előtte?Egyébként is divat a borosta./a fogatlanság természetesen nem/
      Azt gondolom azzal együtt mindez csak kifogás./borosta,fogatlanság,leamortizálódásra való hivatkozás/
      Azt hiszem a lényeg az utolsó előtti mondatodban van.
      Még annyit,az első benyomásra való hivatkozás nagy divat lett,pedig egy érettebb hölgy az tudhatná,hogy az nem mindig állja meg a helyét.Megfordítom a kérdést.Mi van akkor ha az első randin te futsz rossz formát valamiért, egyébként bejön a férfi,de a rossz formád miatt ő mondja,hogy ennyi volt.Azt gondolom nem kapnál röhögő görcsöt.

      Reply
      • Rudel 2013. October 24. Thursday 11:39

        Igazad van Bála. Kicsit rossz passzban voltam, de ugyanakkor fenn tartom, hogy sok a bunkó azok között a férfiak között akik a nőknek kellenek.

        Reply
        • béla 2013. October 25. Friday 07:13

          Igazad van.Én csak a százalékos arányt vitattam,mert ha a hasonló a hasonlónak örül,akkor a nők között is ez az arány.Amit nem hiszek.

          Reply
      • Dreja 2013. November 12. Tuesday 20:50

        Ha rossz az első benyomás, akkor vége. Persze van olyan, hogy nem rossz, hanem semleges, az is más. És olyan is van, hogy valakiről emberként először rossz benyomásunk van, és utána javul.

        De ha egy randin nem azt váltja ki belőlem, hogy mennyire szeretnék hozzábújni, vagy hogy tulajdonképpen egész szimpatikus, még lehet ebből valami, hanem azt, hogy fujj, csak hozzám ne érjen, akkor eléggé el van veszve a dolog.

        Az ember azért sem megy el második randira ilyenkor, mert ott már biztos lesz valami fizikális próbálkozás, és azt meg olyan nehéz kimagyarázni és visszautasítani, hogy mért hülyítem, mért mentem el randizni, ha aztán elhányom magam, amikor megpróbálja megfogni a kezem. Akkor már korrektebb a “nem és kész”.

        A pasik szeretik hülyíteni a nőket, és soha nem mondani nemet, inkább “vegyék észre” vagy “ki tudja, még jó lesz valamire”, és ugyanúgy nem is értik meg, hogy ha nem, akkor nem, akihez nem vonzódik az ember, azzal nem lesz semmi, se ma, se holnap, se soha.

        Reply
        • Rudel 2013. November 13. Wednesday 10:42

          Én az őszinteséget szeretem és nem a hülyítést. Nem szeretek játszani az érzelmekkel de ugyanakkor elvárom, hogy egy nő se játsszon az én érzelmeimmel. A korrektség híve vagyok.

          Reply
  12. wicca 2013. October 18. Friday 11:45

    Szia Andi!

    Ez mind nagyon klassz:) De csak abban az esetben, ha képes vagy nem antiszoc lenni. Én magam részéről az vagyok, így nekem nem tetszik az ötlet. 🙂

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 18. Friday 13:31

      Akkor vagy találsz más módokat az ismerkedésre (pl. onlne), vagy egyedül maradsz. Sajnos az a legritkább hogy otthon ülsz egyedül és becsönget álmaid hercege…

      Reply
      • wicca 2013. October 22. Tuesday 15:13

        az online társkeresés a legnagyobb lutri… Köszönöm de nem… 🙂
        1. Nem vagyok kíváncsi exekkel történt szakításokra.
        2. Arra sem, hogy exnek mi volt a hibája, és, hogy rám ezt miképp vetítik.
        3. Nem vagyok mindenki által használható eszköz, és ezt utálom elmondani sokadszor.

        Szóval kedves Andi, ha valaki nem épp a te szájad Íze szerint nyitott, akkor az egyedül marad?????
        HMMMMMMM…Ez így klassz kilátás a magam fajta, kevésbé nyitott 40-es kategória számára… 😉

        Reply
        • Randi Andi 2013. October 23. Wednesday 20:41

          Az online csak egy javaslat volt, azon kívül találsz még eleget itt a blogon, nézelődj!

          Reply
    • Károly 2013. October 18. Friday 18:41

      wicca te depressziós vagy, nem antiszoc!

      Reply
      • wicca 2013. October 22. Tuesday 15:14

        Van némi különbség a kettő közt, a Depis senkit nem képes elviselni maga körül, az antiszoc, csak az emberek 95%-t nem képes elviselni… No én ezek közé tartozom… 🙂

        Reply
        • Rudel 2013. November 13. Wednesday 10:46

          Nem lesz könnyű megtalálni azt az 5%-ot, mert a legtöbb ember átlagos.

          Reply
  13. Torbo Á 2013. October 18. Friday 13:31

    Kedves Mindenki!
    A fenti cikk számomra azt mondta, amit én másképp így fogalmaztam meg magamnak:
    1. még aktív társkereső koromban rengeteg olyan partnerrel találkoztam, akik a valóságban egyáltalán NEM ( jól olvasták, tehát NEM ) akarnak társat találni.
    2. estemben ha egy nő valamit akar tőlem MINDIG ( jól olvasták MINDIG ) adnak jelet.
    A cikk írójának pedig hálás baráti ölelést szeretnék küldeni mindannyiunk nevében, mivel próbál segíteni a bajba jutott embertársain.
    Szép napot Mindenkinek !

    Reply
  14. SÁNDOR 2013. October 18. Friday 17:33

    helló Andi

    nemjárok én semijen rendezvényre igy az általa emlitett találkózorol sincs véleményem. csak annyi hogy SUPER JÓ !!! lehetett. sztem a társkereséshez is jó program. légyszi áruld el nékem hogy nekem a nöknél nincs szerencsém. ugyanis 1-2 beszélgetés után lapátra tesznek. mitcinálok rosszul hogy ezt érdemlem? erre kérném a válaszodat.
    Köszi. további jó munkát, és szép hétvégét,.

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 19. Saturday 13:46

      Szia!

      Egy hozzászólásból sajnos nem tudom megmondani, mit csinálsz rosszul…

      Reply
  15. Mira 2013. October 18. Friday 18:54

    Bárhol bármikor létrejöhetnek a párkapcsolatok. Tapasztalatból mondom, mert ezeken a helyeken mindenhol megfordultam. A szemem előtt alakultak ki a kapcsolatok. Három év alatt: Munkahelyi 4, élelmiszer bolti vásárlás kapcsán 2., wellnes fürdőben 2, konditeremben 4, amatőr színjátszócsoportban 3, nyelvtanfolyamon 2, NET-es társkeresőn 5, tengerparti nyaralás 1, szórakozó helyen 6, helyközi buszon 1. Úgy gondolom mindenki potenciális társkereső. Mindegyikőjüknél valóban a szemkontaktussal kezdődött. Azért az önbecsülésem kissé alábbhagyott, a kedvem is lecsökkent jelentős mértékben miután állandóan az kaptam, hogy “Nem akarok párkapcsolatot”. Közben meg végig néztem, hogy másoknak meg simán sikerült.

    Reply
    • Gabor_1 2013. October 19. Saturday 17:31

      Én is ezt tapasztalom már jó ideje. És tökéletessen igaz, hogy bárhol, bármikor megtörténhet az a bizonyos találkozás.

      Nálam már az is ünnepnap, amikor egy nő rámnéz és nem el, melletem.

      Reply
  16. Mira 2013. October 18. Friday 19:32

    Közben még eszembe jutottak újabbak: könyvtár 1, 150 fős irányított meditáción 1 fő, taxiban 1, 3 napos evezőtúrán 1, házibuliban 2-en, az egyiknél én voltam a házigazda. Két lépcsőházzal odébb lakott egy singli férfiú. Épp az esti bulira való vásárlás után léptem ki a kocsiból, s pont akkor ment el előttem. Rámosolyogtam, köszöntem, s megkérdeztem, hogy nem-e lenne eljönni az esti bulira. Volt. Eljött. A barátnőm váratlanul hozott plussz 1 főt, a kolleganőjét. 10 perc után azt vettem észre hogy ülnek egy sarokban, nem beszélnek, csak nézik egymást. Azon gondolkodtam, honnét kerítsek egy papot, mert úgy nézték egymást, hogy semmi kétségem nem volt, hogy ők egymásnak vannak teremtve. Két hét múlva össze is költöztek.

    Reply
    • Randi Andi 2013. October 19. Saturday 13:47

      Köszi Mira a példákat és remélem, Neked is sikerülni fog találkozni valahol a “Nagy Ő”-vel! 🙂

      Reply
      • Jani 2013. October 23. Wednesday 18:07

        A “Nagy Ő”!
        Érdekes egy csávó lehet.Sok nő találkozik vele,sokan pedig csak szeretnének.
        Mivel a nők elismerően nyilatkoznak róla,ezért Ő sok nőt ismerhet,sokat lefektethetett már.
        Kíváncsi vagyok,van-e olyan hölgy,aki személyesen ismeri esetleg a fent említett urat!

        Reply
        • Mira 2013. October 24. Thursday 10:41

          Szerényen, szemlesütve, bájos mosollyal az arcomon meg szeretném jegyezni, hogy nekem a Jani a NAGY Ő! Az, hogy személyesen nem ismerem, nem tehetek róla. A körülmények áldozatává váltam. :):)

          Reply
    • Zoltán 2013. October 20. Sunday 21:51

      Kedves Mira!

      Ez érdekes, ahogy húzod a strigulákat, hogy ki hol jött össze a párjával. Viszont azt is statisztikázod, hogy ezekből a kapcsolatokból, most éppen hányan vannak még együtt? 🙂

      Reply
      • Mira 2013. October 21. Monday 10:35

        Kedves Zoltán!

        Elég sokan. Ha konkrétan érdekel utána nézhetek. 🙂

        Reply
        • Zoltán 2013. October 22. Tuesday 15:59

          Nem szükséges… :). Egyébként úgy érzem, hogy Neked nagyon jó esélyeid vannak a pártalálásra, nem csak azért, mert sokat teszel érte, hanem mert a fentiekből következően nagy ismerősi, baráti, szociális körrel rendelkezel, s szerintem ez nagyban megkönnyíti a dolgodat. Azaz van kivel, kihez menni rendezvényekre, bulikra, eseményekre. S ez jó dolog.

          Reply
  17. Gabor_1 2013. October 20. Sunday 18:32

    Talán nem sértek vele szabályzatott, de valahogy így kell, bár nem tudom, hogy ez kis hazánkban mennyire működne:

    Reply
  18. Zsu 2013. October 21. Monday 17:33

    Ez PONTOSAN így van. 🙂 Ha van alkalmam kimozdulni, alkalmazom. 🙂 Sőőt: virtuálisan is állandóan vigyorgok. 😀 Ha jóban vagy magaddal, az is sokat segít a kisugárzásodon. 🙂

    Reply
  19. Jani 2013. October 21. Monday 23:34

    Kedves Randi Andi!
    Szeretném,ha meg tudnálak győzni és aztán Te helyesbítenéd a kijelentésedet!
    Szegény férfi társamat lehet,hogy önkéntelenül is félrevezetted.
    Azt bizonygattad neki,hogy a társkeresés témához egyáltalán nem illik a prostituált keresés.
    Na már most!Tegyük fel,hogy egy férfi prosti felregisztrál egy társkeresőbe,ahol ráüzen egy női prostira.
    Vagy egy női prosti elunja az útszéli ácsorgást és átmegy a férfi kollégájához.Mindkettő remegő kézzel kotorászik a saját üres pénztárcájában,majd csalódottan veszi tudomásul,hogy az tök üres.
    Ekkor lenyúlják egymás tárcáját,majd odabújnak a másikhoz…hátha a másik a zsebébe dugta a pénzt.
    Majd így összefonódva,tanakodva a közös jövőn szépen sétálnak a holdfényes éjszakában…
    Úgy érzem,a téma teljes feltárása érdekében rendkívül hasznos hozzászólást sikerült tennem!

    Reply
    • Mira 2013. October 24. Thursday 10:31

      Egyszer VOLT, hol NEM volt, az üveghegyen EGYSZER volt, a kurta farkú kismalac, csak túrta, túrta és túrta…. 🙂

      Reply
      • Jani 2013. October 30. Wednesday 22:03

        Kedves Mira!
        Picit bizonytalan vagyok,hogy jól olvasom-e a mesédet!
        Egyszer ott járt az Üveghegyen a K..va Nagy Farkú Kismalac.
        Nem merem tovább olvasni!
        Vajon mit csinálhatott!?……

        Reply
  20. Eliza 2013. October 22. Tuesday 22:46

    Üdv mindenkinek.Üzenem az elkeseredett embereknek,hogy nem csak a netes társkeresés lutri,hanem maga az élet is,ám legyünk pozitívak,én személy szerint hiszek benne hogy az embernek idővel kialakul egy jó emberismerete,ami nagyban befolyásolhatja a párválasztás sikerét.Aki sok mindent megélt már,az tudja hogy most miről beszélek.Wiccának üzenem,hogy fel a fejjel,ne keseredjen el,még ha ötvenszer belé rúgnak akkor sem.Én személy szerint úgy gondoltam,hogy társkereső férfiak számomra már nem tudnak döbbenetet okozni,ám tévedtem.Szeptember elején találkoztam egy férfivel(én 38,ő 42 éves) Kb.2 órás randit tartottunk,jól elbeszélgettünk,aztán a végén közölte hogy ő tulajdonképpen nem is tudja hogy mit akar,mert az ÉDESANYUKÁJA adta fel azt az újsághirdetést,amiben fiacskája társat keres….Azt azért még megkérdezte,hogy találkozhat-e még velem? No comment… Néhány ismerősöm döbbenettel hallgatta ezt a sztorit,én már csak nevetek rajta.Lúzer.És akkor csodálkoznak a férfiak hogy a nők ilyenek,meg olyanok? Talán arra a szórakozóhelyre is a kedves mama fizette be őket?(tisztelet a kevés kivételnek) Nevetséges.

    Reply
  21. Gabor_1 2013. October 23. Wednesday 16:25

    Én ma vagyok azon a ponton, hogy berágtam, és többet nem írók egy nőnek sem levelet, egyiket sem fogom megszólítani sem a boltban, sem a postán, sem a vonaton.
    Ha valamelyik akar valamit, azt majd úgyis jelzi valamely női praktikával én nyitott vagyok az ismerkedésre. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a nőknek csak egy igen szűk réteg felel meg, mint „férfi”.

    Reply
  22. Zoltán 2013. October 26. Saturday 21:28

    Csajok!

    Egészen egyszerűen, csak hagyjátok megtörténni a dolgokat… 🙂
    Oksa?

    Reply
    • Mira 2013. October 27. Sunday 14:53

      Mi van olyankor, amikor nem szeretem azokat dolgokat, amik történnek velem?

      Reply
      • Zoltán 2013. October 28. Monday 20:55

        Akkor egyrészt azokat ne tedd meg… Másrészt, ha teheted változtass rajtuk olyanformán, hogy jó legyen neked. 🙂
        Én itt egyébként arra gondoltam, hogy ha egy nőnek tetszik egy férfi és az még próbálkozna is, akkor hagyja megtörténni a dolgokat.

        Reply
  23. Zoltán 2013. October 27. Sunday 09:31

    Ha te nem értesz vele egyet, netán teljesen másként gondolod, ne vedd meg. Ne foglalkozz vele, legfőképpen pedig ne sértegesd. Ha jobban tudod csinálni, csináld jobban, és a magad boldogságába fektess energiát, ne mások kritizálásába, mert ezzel nem leszel előrébb. Ennyi.

    Reply
    • Mira 2013. October 27. Sunday 17:05

      Valóban a kritika építő jellegű is lehet. Meg kell találni hozzá a megfelelő helyet, a megfelelő időt, s a megfelelően hozzáfinomult stílust. Cipőboltban nem lehet fűnyírót szereltetni.

      Reply
  24. Mira 2013. October 27. Sunday 12:09

    Tibi hozzászólásai kapcsán József Attila jut eszembe. Ugyan ezeket élte áll. Az, hogy szép kerek érettségi tétel lett belőle, a benne izzó lángnak köszönhette, amit zsenialitásnak hívnak.

    Reply
    • béla 2013. October 27. Sunday 21:37

      Szia!
      Ne haragudj,de ezt nem értem,megmagyaráznád.

      Reply
  25. Randi Andi 2013. October 28. Monday 09:43

    Sziasztok! Az elmúlt napokban Tibi révén kialakult itt egy kis vita, amely egyáltalán nem illik a tárgyhoz. Az ehhez kapcsolódó megjegyzéseket töröltem, hogy arról legyen szó, ami valóban számít itt: a társkeresésről, annak buktatóiról és arról, hogy hogyan lehetne másképp csinálni.

    Köszönöm a megértéseteket!

    Reply
    • Tibi 2013. October 28. Monday 14:23

      Szerintem Randi Andi egy álszent picsa, aki mindenféle mondva csinált ürüggyel törli a neki nem tetsző kommenteket. Hatalmaskodó nőszemély, aki még sunyi is. Törölheted ezt is banya:-).

      Reply
      • Randi Andi 2013. October 29. Tuesday 09:52

        Kedves olvasók!

        Ezen a kommenten akkorát nevettem, annyira önironikus, hogy nem töröltem ki 🙂

        Minden évben akad egy Tibi, aki nem igazán érti, miért is vagyunk itt, aztán megsértődik, ha törlöm a fentihez hasonlóan építő jellegű hozzászólásait.

        Nagyon-nagyon hálás vagyok azért, hogy nem ez a hangulat és beszédmód itt az uralkodó, köszönöm a rengeteg bátorítást és pozitív visszajelzést ami segíti a munkámat már 4 éve, NAGYON-NAGYON KÖSZÖNÖM NEKTEK!!!

        Reply
        • Mira 2013. October 29. Tuesday 14:03

          Tibi hozzászólásai kapcsán a sikoly című kép jut eszembe. Kapaszkodás valakibe, csak hogy végre figyeljenek rá. Nem tudom miken mehet keresztül, s milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdenie, de áldom a sorsom, hogy nem kényszerülök ilyen módszerekre. Kívánom neki, hogy minél korábban találja meg a lelki békéjét. Remélem rövid időn belül már kedves szavakat is olvashatunk tőle. Addig is Andi köszönjük, hogy a pozitív dolgokra fókuszálsz. Köszönjük a munkádat.

          Reply
  26. Mira 2013. October 28. Monday 11:47

    Hogyan lehet párt találni? Meg kell találni azokat a helyeket, ahol fürtökben lógnak a pasik. Első helyen a kocsma van. Oda elvből nem megyek. Második helyen a meccsek vannak. Ott olyan durva, erőszakos hangulat van, hogy a harmatos lelkem nem sokáig bírta. Harmadik helyen a motoros, autós találkozók vannak. Itt viszont eléggé zárt a rendszer. Két féle létezik, az egyik a családias találkozó, ahol egy szingli nő csak barátkozhat, haverkodhat, többet nem engednek meg. A másik, ahol nem a családod viszik, ott a fizetett “dekorcicik”, vagy a “talon girl” a nyerő. Ahol a férfiak sokan vannak, ott “kanbulikat” tartanak, azért mennek oda hogy a “fáradt gőzt” , stresszet, fáradságot kipihenjék. Ezeken helyeken nem azok, s nem azért csoportosulnak, hogy komoly kapcsolatot szeretnének. Egyszer elhangzott mondat nagyon igazi volt: “Végre magamra szeretnék gondolni, végre azt szeretném csinálni, amit a hétköznapokban nem lehet.”

    Reply
    • Zoltán 2013. October 28. Monday 21:12

      Nehéz kérdés. Egy biztos, szerintem, nem ezeken a helyeken fogod megtalálni a párod. Ha nagy városban laksz máris jó helyzetben vagy. Van egy csomó rendezvény, program, melyen részt vehetsz. Szintén sok tanfolyam lehet, ahol érdemes nyitott szemmel és szívvel járni. 🙂
      Én a következőt csinálom. Eljárok olyan helyekre, ahol van esély összetalálkozni csajokkal, de azért maga a program is érdekel. Így ha nem jön össze a dolog, akkor is érdemes volt elmennem. Járok pl. több tánctanfolyamra. Ha nem találok nekem tetsző hölgyet, legrosszabb esetben megtanulok táncolni… :))) Szoktam kirándulásokon részt venni turistaegyesületben, ott is lehet esély, ha meg nem, látok egy-két szép helyet…
      Ma éppen futni voltam egy csapattal, teljesen önszerveződő módon (neten), egy csaj szervezi, aki akar csatlakozhat hozzá, ma este 9-en voltunk. Keresem a lehetőségeket. Inkább a nappaliakat persze, vagyis a nappali ismerkedési lehetőségeket, az éjszakai szórakozóhelyes játékokat inkább mellőzöm, azt nem szeretem. Még szóba jöhetnek nagyobb kulturális-gasztró fesztiválok is. Ezek jutottak hirtelen eszembe. De, ami a legfontosabb, az a kommunikáció. Szerintem a legtöbb “normális” férfinek ez nehézséget jelent. Ezért, ha ezt észreveszed, de azért tetszene a pasi, akkor adj neki több esélyt is akár. Finoman női praktikákkal segíts neki átlendülni az ilyen kommunikációs holtpontokon. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a kommunikáció az, ami mindent visz a nőknél… Abban kell a legtöbbet fejlődnöm pl. nekem is… 🙂

      Reply
      • Mira 2013. October 29. Tuesday 10:36

        Még egy ötlet? Kutyasétáltatás? Kutyakiállítás? Tapasztalatom szerint semmi gondjuk nincs a kommunikációval. Bár néha azt kívánom bárcsak meg sem szólaltak volna. A “nálad, vagy nálam” kijelentésnél a vasfüggöny lezúdul. Ezen kommunikációs holtpontnál nincs segítség. Ne is várják.

        Reply
  27. Eliza 2013. October 28. Monday 18:25

    Sziasztok.A napokban találkoztam egy ismerősömmel(43éves nő)akivel a mai női-férfi párkapcsolatokról beszélgettünk.Azt mondta,hogy ő a jelenlegi párja mellett találta meg önmagát.Talán ez is kulcsa lehet a sikeres párkapcsolatoknak,tehát amikor egy nő valóban NŐ tud lenni egy kapcsolatban,egy férfi pedig valóban FÉRFI tud lenni.Nem pedig kisfiú vagy kisgyerek,sőt a kettő együtt még rosszabb.Aztán meg itt irogat hülyeségeket,ettől lesz nagyfiú.Ám az még mindig nem Férfi.Mert a Férfi vállalja önmagát,az érzéseit,a döntéseit,tehát mindent.Be kell bizonyitania,hogy ő nem csak a mesében létezik,hanem az életben is.

    Reply
    • béla 2013. October 28. Monday 21:16

      Szia!
      Ne haragudj,de megforditanám a dolgot,vajon a hölgyek akarnak-e igazán Nők lenni.
      Azt tapasztalom,hogy nagyon sokszor férfi szerepre ácsingóznak.Rájuk is vonatkozik,hogy válalják-e az érzéseiket.Sajnos azt tapasztalom,hogy nem.Valamilyen szinten még meg is tudom érteni,mert az védtelenné tesz.A szavaidból azt szürtem le,hogy te is a férfiakat hibáztatod ,ha nem működnek a dolgok.Igazits ki légyszives,ha tévednék.Remélem nem minősited hülyeségeknek amit irtam.

      Reply
    • Gabor_1 2013. October 29. Tuesday 00:38

      Folyton ezzel a „férfi legyen férfi” szöveggel jöttök ti nők.
      Aztán ahány nő, annyiféle a „férfi”.
      De ez csak valami elvárás halmaz, valami vágyálom, ami nincs! Emberek vannak, köztük, fiúk, akikből felnőttek, férfik lesznek, az egyikből ilyen, a másikból olyan.
      Hogy bizonyos nőknek ez nem felel meg? Hmmm, a férfi társadalom nem fog megváltozni, tehát vagy beérik azzal a kínálattal a hölgyek, ami van, vagy egyedül maradnak.
      (megj: ugyanez igaz a férfiak által szőtt „álmaim nője” elváráshalmazra is).
      Persze mindenki kergethet vágyálmokat, megteheti.

      Reply
      • Mira 2013. October 29. Tuesday 12:01

        Régebben nem tudtam, hogy miért voltam rosszul, ha láttam egy férfi lekvárt főzni, vagy házimunkát végez. Aztán nagyon gyorsan rájöttem, hogy a félelemem miatt, hogy akkor innentől nekem kell a csapot megszerelni! A falfúró használatát is el kell sajátítanom? Megmondom őszintén nem füllik a fogam hozzá. Szerintem sem létezik már a klasszikus férfi és klasszikus nő. Szeretni kell az együtt töltött időt. Mindenkinek saját magában kell eldöntenie, hogy mik a hiányosságai, hátrányai, s azok pótlására társat keresni. S el kell fogadni a másik fél valamiben tehetséges és valamiben nem. Mindig nehéz döntés, hogy belevágunk-e a kapcsolatba, vagy inkább kívül maradunk. Minden esetre nem az a megoldás, hogy mást várunk el, mint amire képes.

        Reply
        • Dreja 2013. November 4. Monday 20:59

          Hát igen, valahogy aki lekvárt főz és mosogat, arról nehéz elhinni, hogy meg fog védeni, és az uram lesz és vezetni fog az életben.

          Reply
          • Gabor_1 2013. November 4. Monday 22:06

            Persze, mert az a férfi aki egyedül él, az igénytelen, és nem mosogat, mos, vasal, hanem várja a jótündért, aki megcsinálja helyette.
            Ostobaság, még szép, hogy elmosogatok és rendet tartók magam után és nem másra várok, hogy megcsinálja helyettem. De ez igaz a fizikai, vagy egyéb, egy háznál előforduló munkákra is, mert a háztartási munka nem vesz el abból a képességemből, hogy magam javítók, újítok fel amit csak tudok.

            Reply
        • Kata 2013. November 6. Wednesday 21:41

          szóval nő és férfi szerepek..
          elvált kétgyerekes anyukaként sajnos bele kellett tanulnom a férfiszerepbe IS.. sőt inkább az a gondom, kevés szitu adódik, ahol igazán nőként lenne rám szükség (és most nem a főzés meg a mások utáni lakás-kiganézásra gondolok)
          .. a munkahelyemen legalább kettő helyett kell teljesítenem, keresztülesek a fejemen, mire az összes számlát befizetem és még kajára is jut, meg új cipőre a gyerekeknek (nyilván ismerős).. és bizony bele kellett tanulnom a sok férfimunkába, mert magad uram ha nincs aki megcsinálja, vagy nincs pénz szakembert hívni.. (amúgy is Mupphy kisasszony szerint “körömreszelővel, szemöldökcsipesszel és ólomkristály hamuttartóval a legtöbb műszaki probléma megoldható”.. bár én még ide szoktam venni a nejlonharisnyát is)
          szóval ez mostanra gond lett, mert nem tudom eljátszani a szegény kis bajba jutott királykisasszonyt, aki egy izzót sem tud kicserélni anélkül hogy utána könyégig be ne kelljen gipszelni..
          márpedig a férfiak nagyobbik része nehezen viseli, ha egy nő talpraesettebben kezeli a szerszámokat mint ő (mert ugye a férfiak sem egyformák)
          boldogan lennék gyenge nő egy erős férfi mellett, de ez sokszor tragikomédiába fordul, mert egyes férfiak nem arra figyelnek, amiben ők jobbak, hanem hogy lehúzzanak engem abban, amiben én vagyok ügyesebb.. és ez nagyon rossz politika
          harcolni akarnak együttműködés helyett
          eddig egész életem során egyetlen olyan férfival találkoztam, aki képes volt olyan laza természetességgel kezelni a dominanciáját, hogy észre sem vettem hogy irányít, pedig ő sem szupermen volt a képregényből.. a legboldogabban igazodtam hozzá, mert nem éreztem kényszernek vagy kötelező elvárásnak.. egyszerűen így adta magát a dolog (az a mondás jut erről eszembe: nemes ellenfél kardjától nem szégyen a vereség) 😀

          Reply
          • Kata 2013. November 6. Wednesday 21:43

            jaj.. bocs.. azt majdnem kihagytam, hogy együtt sütöttünk palacsintát, és egyszer kenyeret is.. és ettől sem lett kevésbé férfias, sőt…

            Reply
          • Gabor_1 2013. November 7. Thursday 18:13

            Kedves Kata, ahogy neked egy férfi, úgy nekem egy nő volt eddig az életemben, akivel közösen tapétáztunk, járólapőztűnk, főztünk. A munkamegosztás szerint együtt, vagy hol én, hol ő főzött, mosott. Mindezt együttműködve, egymást tanítva, nevetve, néha morogva..stb.
            Nem te voltál az? mert a nevetek egyezik:-)

            Reply
          • delfin 2013. November 7. Thursday 21:29

            “boldogan lennék gyenge nő egy erős férfi mellett, de ez sokszor tragikomédiába fordul, mert egyes férfiak nem arra figyelnek, amiben ők jobbak, hanem hogy lehúzzanak engem abban, amiben én vagyok ügyesebb.” Ez egy nagyon ütős mondat, és pont ez az, amit én is mondani akartam, mikor hozzászóltam! 🙂 Mikor ilyen pasival találkozom, egy idő után azt veszem észre, hogy nem vagyok boldog, nem szárnyalok, mert nem arra koncentrál, hogy ő mit tehetne, hogy bármi jobb legyen, hanem hogy azt a kicsit is lerombolja (persze tudat alatt), amit a másik felépített.

            Reply
          • Kata 2013. November 8. Friday 22:46

            hú, nem tudom hova szúrjam a kommentemet.. 🙂
            Gábonak:
            nekem eddig egyetlen Gábor volt az életemben, a nagyapám, aki sajnos kamaszkoromban meghalt.. szóval nem velem tapétáztál 🙂
            Delfinnek:
            kedvenc vesszőparipám a kettős mérce.. hogy kisfiúkat és kislányokat nevelünk, nem elsősorban embereket
            .. persze a nemi szerepeknek és munkamegosztásnak is megvannak a praktikus okai, az élet pedig sokszor igazságtalan.. férfiakat hallok panaszkodni, hogy állandó versenyben, teljesítménykényszerben kell éljék az életüket, egy nő bezzeg kitol pár gyereket, és hátradőlhet
            .. ez persze így hülyeség, és nagyon rossz hozzáállás, mert azért az a 9 hónap és az a kitolás sem piskóta, de a neheze csak ezután jön.. sőt, több olyat látok hogy apuka lazán lelép, anyuka meg nevelje fel a kölyköket ahogy akarja.. sajnos
            és itt most nem a pasikat akarom szidni, hanem a jelenséget
            mert benne vagyok a férfivilágban nyakig, naponta megküzdök a világgal ahogy egy férfi, csak éppen engem nem vár otthon senki meleg vacsorával, és értem én, hogy a férfiember fogát húzzák a tartásdíjjal, de az én jövedelmemet gyakorlatilag teljes egészében “elviszik a gyerekek”, de a szabadidőmet, az energiámat, és az érzelmi vegyértékeimet is.. és tegyük szívünkre a kezünket: csak könnyebben talál párt egy külön élő apuka, mint egy gyermekeit egyedül nevelő anyuka, aki ezer felé szakad

            de még mindig nem a pasikat szidom, ezzel csak azt akarom mondani, nem szabad sommásan, egyoldalúan szemlélni a dolgokat még akkor sem, ha mindenkinek a saját baja fáj legjobban
            .. megértem én, hogy a férfiember örök versenyben áll a világgal, a többi férfival.. kezdve az ovis fütyivetélkedőktől az egzisztenciaharcig
            .. és hogy már az oviban is nehéz volt feldolgozni, ha egy lány lepipálta őket valamiben.. de egy igazi férfi ezt nem úgy kell hogy felfogja, hogy a nő kisebbíti az érdemeit, “kiheréli” őt.. inkább azzal a büszkeséggel, hogy “igen, ő az én csajom, és én sem lehetek akárki, ha engem választott

            szóval hölgyek-urak, csupán egy kapcsolót kell átállítani fejben.. ugyanis meggyőződésem, ha szívük hölgye megkapja a neki járó őszinte elismerést, viszonzásként (és jó érzéseitől fűtötten) lehozza az ő szerelmetes urának a mennyországot 🙂

            Reply
  28. Eliza 2013. October 29. Tuesday 02:22

    Kedves kommentelők.Van egy jó mondás: akinek nem inge,ne vegye magára.Ismerős,ugye?Amit irtam itt,egyátalán nem a ti személyetekre vonatkozó vélemény.Nem védem a saját nememet sem,félreértés ne essék,általánosságban véve irtam véleményt,a saját szemszögemből.Ám mivel demokrácia van,bárki mondhat véleményt,feketén-fehéren,még ha néha fáj is.Egy dolog viszont biztos,amig világ a világ,soha nem lesz egyetértés férfi és nő között.Talán igy érdekesebb is a dolog,mert ha minden túl szép lenne,akkor már talán értelme sem lenne az emberi párkapcsolat kérdésnek.Mert ez mindig örök kérdés marad.

    Reply
  29. Mira 2013. October 29. Tuesday 10:28

    Csajok! “Vételezzetek” egy velúr narancssárga félcipőt. 🙂 Garantált a siker! 🙂 Ugyanis a pasik a sok bokros teendőik miatt állandóan gondterheltek, s rohannak, soha nincs idejük még szét nézni sem. S résen kell lenni, nagyon kell figyelni a szemeket, mert ezen tuti megakadnak. S ha már megakadt, akkor nagyon gyorsan el kell kezdeni mosolyogni, mert mire felér a szem (mert szépen araszol felfelé) már a “Cameron Diaz”-os hajrázásnál kell tartanod. Olyan cukik, amikor zavarban vannak. S hidd el, visszanéz, s kedvesen “kezitcsókolomot” köszön. S hiszem, hogy ez a szösszenetnyi flört kilendíti a borús hangulatából, akkor a következő hölgynél már kedvesebb, és nyitottabb lesz. Hullám, amit felkavartam, majd valahol partot ér.

    Reply
  30. Eliza 2013. October 29. Tuesday 16:21

    Mira! Micsoda jó ötletet adtál a narancssárga velúr cipővel,talán ki kellene próbálni.Egyébként tegnap volt egy jó sztorim,ezt el kell mesélnem nektek.Városi nagyáruház,este 9óra,lézengő vásárlók.Az édességes polcnál vettem észre elöször,hogy egy férfi nagyon néz.Piros nadrág volt rajtam(lehet hogy narancssárgának látta talán)Szerintem követhetett,mert ezután a kozmetikumok felé vettem az irányt,ám hirtelen ő is ott termett,jó alaposan végigmért,aztán eltünt.Ezután a mécsesek felé indultam,hát akkor meg ott jött velem szembe.Akaratlanul elmosolyodtam.Rájöttem hogy végig követhetett,egyébként lesirt róla hogy szingli lehet,ahogy ott lóbálta az alig megrakott bevásárlókosarat a kezében.Ezután elindultam a pénztár felé,gondoltam ha ide is követ,megkérdezem tőle hogy esetleg segithetek-e neki valamiben,ám ide már nem jött utánam.Lehet hogy a piros nadrág szine babonázta meg és részéről ennyi volt.Kár hogy igy gondolta,mert számomra szimpatikusnak tünt.

    Reply
  31. Kata 2013. November 1. Friday 00:59

    nagyon tetszett amit a “célzott” integetésről kifejtettél.. eszembe is jutott, hogy középiskolás koromban nagyon sok előadásra, felolvasóestre jártam, és egy idő után az előadó már szinte csak hozzám beszélt.. rájöttem, ezért mert nagyon értelmesen tudok ránézni, és látszik, hogy érdekel amit mond 🙂
    mondjuk farkasszemet nézni nem nagyon tudok (túl intenzív az érzés, mint valami áramütés), de azt megtanultam az évek során, micsoda hatást tudunk kelteni a férfiakban pusztán a szemünk “megfelelő használatával”.. és az oldtimer találkozós posztod most felidézte bennem ezt

    Reply
  32. Gabor_1 2013. November 4. Monday 19:26

    Ismét átolvastam a hozzászólásokat és akárhogy is olvasom, elég sok elvárás halmaz fogalmazódik meg a különböző hozzászólásokban.
    A férfi az legyen ilyen, meg olyan……….(aztán jön a mentegetőzés)…….bár régen nem érdekelt, de a negatív tapasztalatok alapján, a férfi legyen ilyen és ilyen…stb….mert amúgy csak pasi.
    Sajnálom, de ezek a hibákkal teli pasik teszik ki a társadalom, nagy %-át.
    A munkahely sok régióban nem mérvadó, sem a lakhatás, mert nincs nagy választék, legfeljebb el lehet költözni BP-re, vagy lehet tanulni, diplomákat szerezni és azzal a zsebben áruféltőtőnek lenni (persze hogy morog, hogy ez nem tetszik), vagy szakmunkás végzettségükén, autószerélló vállalkozásban sikeresnek lenni. Aki pedig megunja ezt az egészet az lelép külföldre, ott majd nem számít az a nők szemében sem, hogy 2-3 lakótárssal lakik együtt, a pasi (férfi).
    Gondolom, Andi erről egy kész könyvet tudna írni, hogy mennyi elutasító jellegű elvárásokkal, indulunk neki a társkeresésnek.
    Sokáig próbáltam megfelelni az elvárásoknak, de már csak nevetek ezen az egészen, senkinek nem akarok bizonyítani, élek egy életet, ha ez elfogadható, akkor hajrá, aztán lehet kettesben, együtt tovább alakítani.
    A társkereső adatlapomból soha nem derül ki, hogy gazdag, vagy szegény, vagy épp milyen is vagyok, mert megismerni valakit, nem egy adatlap alapján lehet. Hanem több találkozás alkalmával, de még az is csak a felszín.
    De mivel a külsőség számít (az anyagi (autó) és a pofa kép (fotó) ami mind lehet hamis), mert mindenki azt tölt fel amit akar magáról, el sem jutok az ismerkedésig.
    Pont attól vagyok egyéniség, hogy nem olvadom bele abba a csoportba, akik követik a sémát (az elvárások alakította társadalmi sémát).

    Reply
  33. Dreja 2013. November 4. Monday 20:57

    De mért nem kezdeményeznek a férfiak? Én valahogy úgy szoktam lenni, hogy ha az kell neki, hogy én szúrjam ki és én kellessem magam, akkor nem is olyan fontos neki a dolgok.

    Persze tudom, hogy ez sántít, de akkor is azt gondolom, hogy egy nőt egy férfinak kell felszednie, és ha elfordítom a fejem és nemet mondok, akkor kapja el a derekamat és csókoljon meg. Persze lehet, hogy ezt meg nem díjaznám.

    De ugyanúgy, ahogy a gyereket is nekem kell megszülni, és a konyhában is nekem kell tevékenykedni és a lakás tisztaságán és berendezésén is nekem kell fáradozni, és ez így természetes, ugyanúgy a felszedés, elcsábítás meg nem az én dolgom.

    Régen a férfi elment a nő családjához, és megszerezte a nőt, bizonyos társadalmakban megvásárolta, de akkor is ő választott asszonyt magának, és a kutya nem kérdezte a nő véleményét. Mert akkor még a férfiak erősek és férfiak voltak. De ma már valószínűleg túl sok a hormon az ivóvízben, és nem is úgy nevelik az embereket.

    Nehogy már nekem társkereső oldalra kelljen regisztrálni, amikor már az is olyan megalázó, és már azzal is elismerem, hogy egy kiéhezett szerencsétlen vagyok.

    Reply
    • Kata 2013. November 6. Wednesday 21:55

      kedves Dreja!
      Ha neked társkereső oldalra regisztrálni megalázó.. az a te olvasatod, de komoly lehetőségtől vágod el magad. Szerintem a legjobb buli.. a legtöbb jelenlegi jóismerősömet az interneten ismertem meg, mert máskülönben soha sehol nem akadtunk volna össze az életben.
      A hozzáállásodat te választod meg.
      Miért megalázó? Mert majd mások mit szólnak, mit gondolnak?
      Valóban mások határozzák meg hogy ki vagy, hogy milyen vagy?
      Miért kéne szégyenkezned amiatt, hogy a kommunikációnak ezt a modernebb, vagányabb formáját választod? Ugyebár olyan helyet célszerű keresni az ismerkedéshez, ahol sok pasi van.. nyilván nem mondok újat azzal hogy az internet olyan 🙂
      még valami:
      “senki nem kezelhet alsóbbrendűként a beleegyezésed nélkül”
      (Eleanor Roosevelt)

      Reply
    • Randi Andi 2013. November 7. Thursday 08:56

      Dreja, lépj ki egy picit a saját magad által felállított korlátok közül!
      Gondolkodásod tele van sztereotípiákkal amelyek megakadályozhatják saját boldogságodat.
      Pl.
      Ki mondta, hogy a konyhában neked KELL tevékenykedned? Ki mondta, hogy a lakás tisztaságán és a berendezésen “természetes”, hogy neked KELL fáradoznod?
      Családi munkamegosztásról nem hallottál még?
      Ha viszont van munkamegosztás, akkor a társkeresésből is bevállalhatsz egy kis részt – pl. azzal hogy regisztrálsz egy online társkeresőbe 🙂
      Egyáltalán nem megalázó és senki sem fogja úgy gondolni, hogy kiéhezett szerencsétlen vagy – főleg, mert aki ott meglát, az maga is keres.

      Reply
      • Dreja 2013. November 12. Tuesday 21:06

        Én szívesen munkálkodnék a konyhában és takarítanék. Vagy mindig azt hiszem, hogy igen, mert nagyon sokat dolgozom, és nyilván azt hiszem, hogy milyen jó lenne nem dolgozni.

        Az a baj, hogy engem nem érdekelnek az emberek, és az a bajom a társkereséssel, hogy már alapból attól a ténytől is szenvedek, hogy le kell ülnöm kettesben valakivel és elviselni, hogy rám néz és hozzám szól.

        Éppen eleget dolgozom emberekkel, és folyton változó idegenekkel. Nekem nem fér bele az, hogy szabadidőmben idegenekkel beszéljek. És azt nagyon utálom, ha kérdeznek. Ha van egy pici időm, egyedül szeretek lenni, vagy a barátaimmal/családommal. Ez van sajnos.

        Tudom, hogy olyan nincs, hogy az ember rögtön a közepén kezd egy kapcsolatot, de olyan jó lenne, ha egyszer csak lenne valaki, aki mindent tud rólam, nem kell neki semmit sem magyarázni, és nincs ez a randizós rettenetes első időszak.

        Reply
        • béla 2013. November 13. Wednesday 21:43

          Kedves Dreja!
          Ezt nem értem ,mégpedig azért,mert én is emberekkel foglalkozom ráadásul hozzám csak olyan emberek érkeznek akiknek problémájuk van.Sokszor a nap végére engem is kiver a viz,ha embert látok ,de ez hamar elmúlik és másnap már nyoma sincs.Megkérdezhetem,hogy tudod a munkád ellátni,ha igy viszonyulsz az emberekhez.Azt se igazán értem,hogy nem szereted a randizós időszakot,mert szerintem az egyik legjobb része egy párkapcsolatnak.Ahogy kezdtek egymáshoz csiszolódni egyre jobban megismerni egymást.

          Reply
          • Dreja 2013. November 14. Thursday 22:47

            Nekem nem kell szeretnem az embereket, elég korrektnek lenni és a szabályos szerint csinálni, azt amit kell, azt pedig szeretem csinálni, és ha nem vagyok nagyon fáradt, akkor az emberek sem zavarnak, de ha fáradt vagyok, akkor is normálisan viselkedem velük, csak nem kedvesedem pluszban.

            Reply
    • Dreja 2013. November 12. Tuesday 20:59

      Azért megalázó, mert akkor áru leszel egy piacon. Elmarad az ismerkedésnek az emberi része, a szép része, amíg nincsenek benne az ilyen dolgok, hanem teljesen ártatlan emberi kapcsolat.

      Elmész egy ilyen randira, és rögtön látod, hogy a másik pipálgatja a listáján, hogy megfelelsz-e, jól nézel-e ki, hát nem annyira, de azért ha jó fej is vagy, megdugna; és Te is rögtön úgy nézel rá, mint egy pasira, és nincs az a része, amikor még nem jöttél rá, hogy úgy nézel rá, mint egy pasira.

      Ráadásul mindketten szánalmasak vagytok, és már azért is selejtes nőnek érzed magad, mert egy olyan férfi társaságában vagy kénytelen lenni, aki a való életben képtelen hanyattfektetni egy nőt, és az interneten próbál magának husit vadászni.

      Reply
      • béla 2013. November 13. Wednesday 21:51

        Ne haragudj,de ha igy közelited meg akkor mindenképpen árú vagy hiszen ha nem társkeresőn ismerkedsz ,hanem esetleg egy vállalati bulin sodródtok egymás mellé akkor is ugyanez történik.
        Ha társkeresőn ismerkedsz valamiért csak elmész arra a randira,nem?Persze,hogy úgy nézel rá mint egy férfira.Szánalmas csak akkor vagy,ha te annak érzed magad,mert elvben ugyan szinte mindenhol lehet ismerkedni,de azért az igazi lehetőségek nagyon beszűkültek.

        Reply
        • Dreja 2013. November 14. Thursday 22:46

          de ha először emberként ismersz meg valakit, és aztán szépen, mondjuk hetek alatt veszed észre, hogy van itt még valami több is. de akkor még mindig nem tudnál hozzáérni a másikhoz, még szentségtörés lenne egy csók gondolata. De a világ már csak akkor jó, ha valahol a közeledben van. és aztán ahogy telik az idő, kialakul minden, akkor nem vagy áru. Randi már csak akkor, ha nagyon vágyom rá, és azt gondolom, hogy ő lesz a végleges társam.

          Reply
      • Kata 2013. December 8. Sunday 12:47

        Csatlakozom az előttem kommentelőkhöz: ha megalázónak érzed, az is lesz, mert úgy állsz hozzá, úgy éled meg.

        A magam részéről hosszú évek óta élvezem a net áldását.. és persze történtek velem is nem túl vidám vagy kellemes dolgok, de az ilyenből le kell szűrni a tanulságot, és továbblépni.. mára már kialakult egy vészcsengőm, és elég jól kiszúrom a komolytalan csávókat, a foglaltakat, vagy akik csak a “fókuszpontomra” hajtanak 🙂

        Ki mondta, hogy szíre-szóra azonnal, vagy akár csak néhány levél után találkoznod kell az illetővel? Arra való a levelezés, hogy valamennyire beleláss a másikba, hogy kialakuljon a bizalomnak egy bizonyos szintje, hogy elég szimpatikusak és elég kívánatosak legyetek egymás szemében emberként, mielőtt személyesen “ellenőrzitek a kémiát”.
        Természetes hogy egy férfi aki vonzódik hozzád, siettetni akarja a találkozót. De ha ezt nyomásként, manipulációként éled meg, akkor ott baj van.. ha nem képes várni rád amíg benned is kialakul a személyes találkozás iránti igény, akkor szerinted egyéb vágyaidban mennyire fog tekintettel lenni rád?
        Szépeket mondani, hízelegni bárki megtanulhat.. de a valódi érdeklődés egyik biztos jele a türelem. Ha nem csak arról van szó hogy ő mit akar, hanem azt is tudni akarja, te milyen vagy, mit szeretsz, mi érdekel, akkor esélyes hogy komolyan gondolja.

        A kés sem tehet róla, hogy kenyérszelésre vagy gyilkolásra használják.. a net is csak egy eszköz. És mert könnyű, gyors a használata, a pinabubusok is hamar rákaptak.. sőt egyesek odáig merészkednek, hogy bántó megjegyzéseket tesznek, ha nem állsz azonnal közélnek. De kérdem én: valóban ezek a hulladékok határozzák meg az értékedet? A bántó megjegyzés nem neked szól (mert nem is ismerhet), hanem a saját kudarcának, tehetetlenségének, hogy nem dőltél be neki, és még macerásabb lesz a napi ágymelegítőjét beszereznie, mert már a sokadik vagy, aki nem áll kötélnek. Ne hagyd magad zsarolni. Neked nem ez kell.. nem ő kell.. lépj tovább, akármilyen jól néz ki a képein, vagy akármilyen simulékony is a szövege, azok csak csalik. Nem fog megváltozni a kedvedért, mert nem téged keres, csak alkalmi kielégülést, vagy trófeát az egójának.

        A levelezésben az a jó, hogy nem idegenként kell majd randiznotok, mert valamennyire megismerhettétek egymást előtte.. gondolatokat, értékrendet, érdeklődési kört, stílust. Márpedig egy ismerőssel találkozni mióta kínos? Egy jóismerős, akivel elindultatok a barátság útján, nem fog strigulázni és pipálgatni, mert örül hogy végre a szemedbe nézhet, láthatja ahogy mozogsz, érezheti az illatodat.. ami nem jön át virtuálisan.
        Persze az is lehet hogy totál mást kapsz személyesen, mint amit írásban, mert ez is benne van a pakliban. Lehet hogy manipuláltak, de az is lehet, hogy a lovagod túl gátlásos a jelenlétedben (talán pont azért mert túlságosan tetszel neki), és elsőre nem tudja hozni a teljes formáját. Ha tisztelettudó, még mindig dönthetsz úgy hogy adsz neki egy második esélyt.
        A randizásban pont az a jó, hogy semmi sem kötelező. SENKI nem kényszeríthet olyanra, amire nem vagy kész.

        De ha már a levelezés szintjén azt érzed valami nem stimmel vele, hallgass a női ösztöneidre, és ne foglalkozz vele tovább.. töröld gyorsan, egyszerűen, amilyen az internet 🙂

        Reply
      • Kata 2013. December 8. Sunday 13:00

        még valami..
        ez a mondatod: “már azért is selejtes nőnek érzed magad, mert egy olyan férfi társaságában vagy kénytelen lenni, aki a való életben képtelen hanyattfektetni egy nőt, és az interneten próbál magának husit vadászni.”

        Régebben (a net előtti időkben) ugyanezt sütötték az újsághirdetésekre meg a társkereső klubokra
        EZ EGY BAROMSÁG!!
        mi az hogy a való életben nem talál társat?
        Mégis hova menjen ismerkedni ha a munkahelyén, a lakókörnyezetében vagy a baráti körében nem talál megfelelő facér partnert?
        Talán menjen el egy diszkóba a tinik közé? Vagy járjon templomba, ahol jórészt 70 felettiek és családosok vannak? Vagy ha leszólítana az utcán vagy a villamoson mert tetszel neki, komolyan tudnád venni?
        Honnan tudod, milyen élete van? Talán azért nem tud ismerkedni a “normális” módon, mert olyan az időbeosztása, a munkahelye, vagy sokat utazik, vagy csupa azonos neművel van összezárva nap mint nap, mert olyan a foglalkozása.

        Ki mondta hogy csak a selejtesek folyamodnak a nethez?
        Én azt gondolom, a net csodás találmány, mert minden korábban ismert mérték felett kitágítja a világot.. a te világodat és a te lehetőségeidet is.. csak meg kell tanulni ésszel használni.
        És nem mellesleg ismerkedhetsz általa akár háziköntösben, nyuszis mamuszban egy bögre habos kakaó mellett is 🙂

        Reply
        • Randi Andi 2013. December 10. Tuesday 15:08

          Hogy ki mitől érzi magát selejtesnek, ez az adott személy önértékelésén múlik.

          “Az online társkeresőkön csak a selejtek vannak” az egyik legkárosabb tévhit, amely miatt rengeteg ember még mindig egyedül van.

          Reply

Post a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.