28 Feb
Pávaférfiak és pumanők

Érdekes cikket hozott le a Nők Lapja az egyedülállókkal és a társkeresőkkel kapcsolatban.  A cikk először is közöl egy-két megdöbbentő statiszikát, Utasi Ágnes és a KSH kutatásaira alapozva.

Magányos statiszikák

  • Először is, minden harmadik háztartás egyszemélyes Magyarországon.
  • Az egyedülálló férfiak közel fele nőtlen és még soha nem kötött házasságot.
  • Az egyszemélyes háztartásban élők között jóval több a nő, kicsit több, mint 300.000-rel.

Vajon miért van az, hogy míg anyáink idejében szinte mindenki társra talált, legalábbis az volt a kivétel, aki nem, addig manapság már teljesen megszokott az, ha valaki harmincas éveiben is még egyedül van?

A cikkben egy szociológus és egy fogasztás-szociológus, Utasi Ágnes és Kemény Vagyim keresik erre a választ, akik különféle egyedülálló típusokat neveznek meg.

Ilyenek például a biznisznomádok, akiket a nemzetközi cégek pakolgatnak ide-oda. Huszas -harmincas éveikben járnak, nem sok embert ismernek ezért látástól vakulásig lehet őket dolgoztatni. Párkapcsolatra szinte esélyük sincsen, legfeljebb gyors kalandokra. Sok olyan férfi coaching kliensem van, akit ide-oda pakolgatnak, egyik országból a másikba, és hiába tökéletes a “pedigréje” (pénz, paripa, fegyver, minden van), a családalapításnak a közelébe sem jut, hiába szeretné.

A kutatók szerint vannak kései harmincas, kora negyvenes pumanők is, akik “szexuális ragadozók, maguk választják ki a nekik megfelelő hímet”. Személy szerint az egyedülálló nők között kevés olyan nőt láttam, aki nagy önbizalommal szexuálisan ragadozna, a többség inkább párkapcsolatra vágyik. Aki pedig ragadozik, az férfj vagy társ mellett teszi. De örömmel venném, ha a hozzászólások között hallhatnánk pumanős tapasztalatokat!

A cikk említi még a pávaférfiakat is, akik metroszexuálisak, tehát első nekik a külső, jól idomulnak az erősebb nőkhöz, afféle selyemfiúk. A pumanők általában pávaférfiakat terítenek le – tiszta dzsungel, nem igaz?

És ne felejtsük el az örök kamaszokat sem, akik nagyon sokáig az édesanyjukkal élnek (aki esetleg szintén egyedülálló és érzelmi zsarolja fiacskáját, hogy megszakad a szíve ha az elköltözik). Ők azok, akik állandóan keresik a saját útjukat de harminc fölött sem találják, a felelősségvállalást pedig nagy ívben kerülik.

A fenti kategorizálással szerették volna a cikk szerzői ábrázolni azt, hogy egyre több a párkapcsolati szempontból “reménytelen” kategóriájú egyedülálló, akiknek vagy nincs lehetőségük párkapcsolatot teremteni (biznisznomádok), vagy nem is akarnak (pumanők), vagy pedig nem vehetők komolyan, mert éretlenek (pávaférfiak és örök kamaszok). Nos, mit szólsz ehhez?

 

Te melyik típussal találkoztál már a fentiek közül? Esetleg Te magad vagy az egyik ezek közül? Milyen más típusokat tudnál megnevezni? Írd meg!

 

Te azért nem adnád fel és szeretnél felkészülni a tavaszi randiszezonra?
Gyere el jövő héten vasárnap és átcsomagolunk! >>>

198 Comments

  1. Kati 2013. February 28. Thursday 10:41

    Sajnos így van. Normális férfiak már nincsenek is. Vagy mamakedvence, vagy kefélőgép, vagy önimádó félbuzi – tessék hölgyeim, lehet válogatni…

    Reply
    • Cica 44 2013. February 28. Thursday 10:58

      Kati!

      Egyetértek! Ezeket a kategóriákat még fel kellene vegyék a listába. Szomorú, de ezek tesznek minket érzelmileg ronccsá.

      Reply
      • Zlatan 2013. February 28. Thursday 11:02

        és arról nincs kedvetek beszélgetni, hogy Ti kiket és hogyan tesztek ronccsá érzelmileg…? 😉

        Reply
        • Cica 44 2013. February 28. Thursday 15:10

          Sehogyan Zlatan! Egyszerű korrektség az egész, megmondani, hogy igen vagy nem. Kellesz vagy nem, nem pedig hónapokig-évekig szórakozni valakivel, hogy: -Sokat dolgozom, jaj annyi a dolgom, nem érek rá találkozni veled, de nem akarom megszakítani veled a kapcsolatot, szeretlek, de azért nézd el nekem, ha melletted fűvel-fával ágyba bújok stb.
          Nem rátok normális férfiakra értettem és elnézést is kérek tőletek ezért! DE HOL VAGYTOK??????

          Reply
          • András 2013. February 28. Thursday 16:24

            Hol vannak(gyunk)a normális pasik? Hát a barátzónában ahol hagytátok őket. Na és míly furcsa, az olyan pasiknak midnig van barátnőjük akik így viselkednek a csajokkal hogy megcsalják stb-stb…De fura mód aki kedves, és tiszteli őket, azok vmiért hidegen hagyják a nőket. Ezek után még a nők panaszkodnak hogy “jaj megcsalt meg bla-bla” ..hát persze mert ilyen pasikra buktok nagyrészt ! El lehetne gondolkozni és szét kéne nézni a világban hogy kiknek mondanak a nők nemet és mi az oka..tényleg olyan nagy probléma hogy pl (alacsony) vagy (husi alkat) vagy bármi kis szöszmösz :D….. Kezdem úgy látni hogy eltüntek az igazi lányok, akikről még a szüleim tanítottak kisgyereként, akikről a mesék szóltak hogy milyenek, stb… Ma már túlnyomó többségben olyat találni aki vagy mérhetetlenül buta a társadalom miatt, vagy elvárja h a férj doglozzon ő meg otthon lógatja a lábát miközben a gyerekével nézi a tv-t és a koynhát messziről nem is látta vagy a porszívó földönkívüli tárgy neki, vagy még lehet sorolni jó csomó típust. Persze a pasik között is garmadával van hülye vagy szinte életképtelen vagy piás, drogos, stb.. de mégis ennek ellenére ezeknek van társuk / barátnőjük nagyrészt. Mégis miért? Végül meg kell jegyeznem: Tisztelet a kivételnek. Lehetnének többen “kivételek” mert jelen pillanatban úgy látom kezdenek a dinoszauruszok és a mamutok sorsára jutni azok a nők akiket meg lehet becsülni és viszonozzák azt az érzelmet, törődést és a hűséget amit egy normális pasi tud adni nyujtani. Remélem senkit se sértettem vérig de elkeserítő ami mostanában folyik az emberi kapcsolatokban.

            Reply
          • Mesarthim 2013. March 1. Friday 00:21

            Mélységesen egyet értek az előttem szólókkal!
            Kora 40-es – vagy késő 30-as, ahogy jobban hangzik – nő vagyok, ismerem a porszívót – sőt a gőztisztítót is! 🙂 – nem lógatom otthon a lábam, istenien főzök, gyereket nevelek, dolgozom, háztartást vezetek. Nem is akárhogy. Nem ragadozom szexuálisan, nem vagyok plázacica sem.
            Értelmiségi vagyok.
            Rendezett anyagi körülményekkel. És mégis… újra meg újra felteszem a kérdést: hová tűntek a NORMÁLIS férfiak? 🙂 Olyan jó lenne, ha ez a fontos kérdés végre kiderülne… 🙂

            Reply
      • Dreen 2013. February 28. Thursday 17:08

        😀 Amellett, hogy az állítás statisztikai értelemben megállja a helyét, van még egy kategória is: a normális pasik barátzónában, ahogy András is írja.

        Hogy mekkora ez a kategória, nem tudom, de Andrással mindjárt ketten lettünk, ha “igaz a hír”.

        Reply
        • András 2013. February 28. Thursday 19:11

          Így igaz Dreen. Igaz a hír, én is barátzónás pasik közé tartozom. Remélem nem sokáig, de jelen álláspont még midnig ez, méghozzá elég régóta. Én, az ismerőseimet és barátaimat elnézve és példának véve ez a kategória szerintem egyre jobban bővül, szóval előbb utóbb tényleg statisztikába kéne ezt az “álláspontot” is foglalni.

          Reply
          • Tamásfalvi Pál 2013. February 28. Thursday 19:54

            András tökéletesen megfogalmazta azt, amit én is átélek és tapasztalok. A hétköznapi értékrend szerinti normális (bár emiatt lehet, hogy átlagos adottságokkal rendelkező) férfiak egy jó része “barátzónában” van, így vagyok én is, és hiába ismerkedem és keresem a párom a hagyományos, pozitív emberi értékek mentén, folyamatosan ezzel az élethelyzettel küszködöm. Ez a kifejezés (“barátzóna”) egyébként arra utal, hogy a használója már nagy valószínűséggel megfordult valamiféle “továbbképzésen” – mint ahogy ezt én (is) tettem. Pál

            Reply
    • Zoli 2013. February 28. Thursday 11:19

      Szerintem meg te nem vagy képes értékelni a férfiakat,

      de beszéljünk a cikkről… Na biznisznomádnak lenni biztosan rossz, csak hát ilyenkor emberünk bármikor kiszállhat, elvileg, szóval ők kb 35 éves korig lesznek azok.

      Pumanők. Tehát egy nő 30 felett ne merjen szexelni, mert az milyen már? Esetleg házasságban és szigorúan misszionáriusban! Tehát ha nő vagy menj férjhez 30 éves korodig vagy vonulj zárdába, különben pumanő leszel.

      Pávaférfiak, akik Kati szerint félbuzik. Na itt tegyünk különbséget a Justin-t majmoló tizenévesek(mert ők még jogilag sem számítanak férfinak 18 alatt) és az ápolt férfiak között! Tehát én, aki naponta le merészelek zuhanyozni és tiszta ruhában járok melózni, sőt! Én szemét még a körmömet is levágom időnként! Ültök ugye? Borotválkozni is szoktam! Tehát ezért én alkalmatlan vagyok a párkapcsolatra?

      Mama kedvence: Van aki azért van otthon, mert egyedül nem bírna fenntartani egy saját lakást, de pl egy párral, már menne, mert esetleg van egy kis megspórolt pénze is. Akkor ők is nyomorékok, mert nem keresnek 150 nettó felett?

      Konzekvencia:
      Igen vannak karrieristák, férfiak és nők is. Ők a valódi nomádok és pumák. A páva”férfiak” 99%-a 14-16 körüli gyerek és majd kinövi, amikor Bieber kimegy a divatból, a felnőttek meg a többi férfira büknak, ők nem akarnak nőt. Az igényes férfiakat pedig ne soroljuk ide.Örök kamasznál pedig van aki azért nem él egyedül, mert nem lehetséges, vagy, mert beteg az anyukája és valakinek ápolnia kell, vagy hagyja éhen dögleni egy vadidegen nő miatt? Persze vannak mama kedvencei, de csak a kisebbség. Szóval gratulálok a cikk írójának, aki valószínűleg egy párkapcsolatra alkalmatlan embergyűlölő volt.

      Reply
      • Randi Andi 2013. February 28. Thursday 13:54

        Annyit tennék hozzá, hogy amint látod, a fenti kategóriákat két szociológus találta ki, én csupán pártatlanul beszámoltam róluk.

        Köszönjük a hozzászólásodat!

        Reply
      • susanna j 2013. March 1. Friday 19:34

        teljesen egyetertek az elottem szolokkal.most egy masik kulturaban egy masik orszagban elek.itt is uez a helyzet. amit latok az az; hogy az anyak rontjak el a fiukat a ferfiakat mar szuletes utan kezdodik ; sokkal tobbet szabad egy fiunak mint egy lanynak.sokkal tobbetmegbocsatanak egy fiunak mint egy lanynak, majd kesobb a munkahelyen a nonek legalabb 2szer tobbet kell nyujtani teljesiteni ; hogy fele olyan jo legyen, mint egy ferfi. otthon anyuci mindent megtesz semmit nem kell csinalni egy fiunak, munka utan mehet pihenni. egy lanytol meg elvarjak otthon a haztartast stb.a hazassag gyerek felelosseg munka nem alvas, stb 18evig legalabb.folytathatnam de minek. egy biztos az anyak rontjak el a ,fiukat nekemketto van es buszke vagyok ahogy neveltem oket nemszorulnak senkire buszke gazdag huseges igazi tarsaik a szerelmeiknek akik imadjak oket es az egy kislanyom igazi no akit szinten imad a parja. 34,33,25 evesek

        Reply
        • susanna j 2013. March 1. Friday 19:37

          bocs a helyesirasi hibakert most utolag vettem eszre, egybeirasok stb

          Reply
    • Levente 2013. February 28. Thursday 15:05

      Kati, félig igazad van. Azzal még, hogy ilyen puha p@cs@k vannak még nincs gond, az a gond, hogy a tisztelt hölgyek sem viselkednek nőként – s ez a nagyobb baj – ezért nem találnak maguknak férfiakat. Mert férfiak vannak, csak a pótmamák és a barbie kisasszonyok nem vonzák őket.

      Reply
    • Árpád 2013. February 28. Thursday 16:12

      Kedves Kati!
      Nagyon nagyon lehangoltnak tünsz.

      Reply
    • Pumanő 2013. February 28. Thursday 17:06

      like

      Reply
      • Zozo 2013. April 19. Friday 11:15

        Szia! A jópasik általában nősek és hűségesek,de most éppen egy frissen elvált ír neked! …. randizunk?

        Reply
    • Inci 2013. February 28. Thursday 17:56

      Bizony sajnos a netes társkeresésben,mert ugye most már csak így tudunk ismerkedni,van némi bukkanó.Sok a hölgy,és a férfi válogat,szex rabszolgát keres,aki minden kívánságát
      teljesít.Ha nem kapja meg,tovább áll,vagy rosszabb esetben zsarolja a nőt,hogy elhagyja,vagy nézze el neki,ha máshová megy,és akár egyszerre több nőt tart.Mint a muszlin világban,csak ott vannak szabályok,itt bizony az sincs,gátlástalanul tehetnek bármit a nőkkel,és ha nem tetszik,mehet.Sőt némely férfi,elvárja,hogy a nő állja a kajáját,amíg a férfinál van.Sőt olyan nőt keres,akit valamilyen módon kitud használni,miben tud segíteni,ezt-azt elintézni.Sajnos ismerek ilyen férfit,akinek nincs érzelmi világa,váltogatja a nőket heti,havi szinten.Érzelmileg nagyon sok nőt tönkre tett,és még fog is,mert nagyon eltudja adni magát,és kellemes,és udvarias,és be játsza magát,aztán lassan ott tart,hogy a nő csak van arra a célra,mert nem költ rá,nem kedveskedik.Közben több vasat tart a tűzbe,jönnek az impulzusok,és bizony ki az aki ellent tud állni?-főleg egy ilyen férfi,aki már erre van beállva.Közel a 60 évhez,sajnos ezt kell leírnom,mint tapasztalatot.Hová fajul a világ?hová vesz a tisztelet,a nő megbecsülése?
      Tisztelet a kivételnek persze,és azzal is egyetértek,hogy nekünk nőknek bizony a rossz fiúk kellenek,sajnos.

      Reply
    • Tamás 2013. March 1. Friday 18:14

      44 éves férfi(elvált) Egyszerű…Kati írja..nincsenek normális férfiak.. és Nők???

      Reply
    • Tamás 2013. March 6. Wednesday 11:58

      Szia! Itt vagyok én,tessék próbát tenni. Én álltalában a nőkben csalódom. Pl.:van aki azt hiszi ő okos míg a másik nem,van aki magát gyönyörűnek kivánatosnak tartja-ezért is választana magától 5-10 évvel fiatalabbat.A sex terén…ó a fiatal pasi többet jobban,és…. ,de kérem némelyik hölgy magát felvehetné videóra miközben….,és nagyon rácsodálkozna a dolkgokra-ő milyen is,ki is!Kérdezem-e szép hölgyet,mivel ilyen bőven leírta a tapasztalatait…. ki is a félbuzi? Egy ffi aki beszédes,tárgyilagos,energikus,önértékelő,kezdeményező,nem hivalkodó,talán még jó képü is,a sex terén …ezt nem részletezem. A hölgyek többsége maguktól van elájulva,ja és a barátnőktől… akik sajnos túlsúllyosak….butácskák,és nem az ebédet,de még a ruhát-a lakás napi dolgokat sem tudják elvégezni… Miért is vannak egyedűl…ó mert a ffiak félbuzik? Nem azért ,mert nem nők…! csak leszbik… vagy herék… mint a méhek a kaptárban….

      Reply
    • béla 2013. March 10. Sunday 21:12

      Kedves Kati.

      Közel két hete gondolkodom,hogy hozzászóljak a véleményéhez/hamar munka ritkán jó./Úgy döntöttem igen.
      Úgy érzem egész leveléből a sértettség,megbántottság és a tehetetlen düh süt.Higgye el ,ha ezért általánosit akkor két embert tesz boldogtalanná saját magát és az önnek rendeltetett férfit aki lehet ,hogy ott van az ön közelében,de a nagy beskatulyzásban észre sem vette.Elég sokat csalódtam már az életben ,de eszemben sem volt ezt kivetiteni az összes hölgyre.Soha nem fogom feladni ,hogy megtalálom az igazit.Önnek is ezt tanácsolnám.A felsorolt három tipusnál jóval többen vagyunk csak észre kellene venni.Bármilyen sok csalódás is éri az embert attól még meg kell nyitnia a szivét a másik nem felé,mert bizalmatlanságra nem lehet semmilyen kapcsolatot alapozni.Remélem nem bántottam meg.

      Reply
  2. almodozom 2013. February 28. Thursday 10:48

    Rengeteg olyan ember is van szerintem, aki nagyon vágyik egy kapcsolatra, de képtelen nyitni, mert valami hatalmas szenvedélyt képzelt el magában és az aktuális jelentkező, bár nem rossz, de “valahogy nem olyan”.

    Reply
    • pityu 2013. July 20. Saturday 19:35

      érdekesnek talalom a női felfogast ezzel a “valami hatalmas szenvedély…”-képzelgéssel.ugyanis,ezzel a nők startbol buktak ez esetben. nagyon felértékelik a bekébzelt őnképuket igy csalodnak mert nem tapasztalják az elvárt rajongást,azt nem is veszik figyelembe hogy az “aktuális jelentkező” is talán csalodott bennük mert jobbat kepzelt.

      Reply
  3. Cica 44 2013. February 28. Thursday 10:54

    Azt hiszem beleférek a pumanő kategóriába és mondjuk tényleg levadásztam egyszer egy pávaférfit akihez még hozzágyúrnám az örök kamasz skatulyát is! Mindezt érzelmi alapon és azóta is szenvedek miatta, nehéz felejtsek, de ugye kolbászból nem lesz szalonna…
    Lehet minket pumanőzni, de igazából mi is csak a társunkat keressük és hogy nem jó akárki? Arról nem tehetek. Megpróbáltam már pusztán az ész alapján is párt választani, de annak semmi értelme, hogy téged imádnak, de te meg viszolyogsz az embertől.
    …szóval várom tovább a következő pávaférfi felbukkanását a látókörömben 🙂

    Reply
    • Árpád 2013. February 28. Thursday 16:19

      Kedves Cica!
      MIt gondolsz, ha az a véleményem, hogy valójában bármelyik kategóriát nézzük a jellemző az:
      – senki sem akar engedni a 48-ból. Azt amit érzelmileg, vagy anyagilag eddig összeszedett, felépített nem akarja sem elveszteni sem kockáztatni. Márpedig a közös élethez engedni és kockáztatni kell, mind két félnek és akkor jön a valós probléma. Miért nem bízunk annyira egymásban hogy merjünk elrugaszkodni ? Hát csak körül kell nézni szép kis országunkban az emberek mentalitásán. Akár a szakmai akár a privát életet vesszük.
      Árpád

      Reply
      • Cica 44 2013. February 28. Thursday 17:19

        Kedves Árpád!

        Igazad lehet, de én ezt is meg tudom cáfolni. Volt olyan kapcsolatom, melyben engedtem, kockáztattam, majd a bili teljes tartalma az én fejemre ömlött. Nő létemre tök egyedül kell viseljem a mai napig az “engedékenységem terheit”. Biztosan ez is sokat nyom a mérlegen, hogy alapból próbálom elkerülni a “repüljön a sültgalamb a számba” pasikat.
        Én csak egy normális kapcsolatot szeretnék, ahol adhatok és kapok is. Egy társat. Nincsenek nagy igényeim, hacsak az őszinteséget nem vesszük abba a kategóriába.

        Reply
  4. Gábor 2013. February 28. Thursday 12:01

    “Az egyedülálló férfiak közel fele nőtlen”

    ?? Naná, hogy azok, különben nem lennének egyedülállóak, hacsaknem teljesen külön élnek a nőjüktől, és csak jogilag nősek. De ez a réteg elég szűk lehet, nem hiszem, hogy a ffiak felére igaz.

    “Az egyszemélyes háztartásban élők között jóval több a nő, kicsit több, mint 300.000-rel”

    Már megint ez a hülye hatásvadász szöveg, amiből az átlag egységsugarú elképzeli, hogy 300e huszon-harmincéves leányka sírja tele a a vánkost minden este, hogy neki nem jutott faszi. Ez a 300e nő mind olyan nyugdíjas, akik mellől kihalt a férj. Milyen óvodás statisztika ez, könyörgöm? Népesség-korfát látott már az illető?

    A biznisznomádos is csak egy szűk réteget tesznek ki, az emberek többsége nem egy (olyan) multinál dolgozik, ahol pakolgatják őket össze-vissza.
    A pumanők -bár elhiszem, hogy léteznek ilyenek- kifejezésen kb. röhögnöm kell, én azt vettem észre, hogy a nők általában véve beszariak, nemhogy vadásznának. Még a vadra sem mernek ránézni, legfeljebb szoborrá merevedve, nagy ijedt szemekkel, mint a macska a kuka tetején, amikor közelítesz felé. Inkább pávanőknek lehetne őket nevezni, mert a vadászat náluk kimerül a hajborzolgatásban, -csavargatásban, általános tollászkodásban, és a jajjúristenottajófaszimostmilesz gondolat ismételgetésében. Persze a neten ettől függetlenül lehet írkálni (sőt, divat) a mai modern bátor, határozott, akármilyen nőkről, ez olyan trendi, de én általában szénné röhögöm magam, hogy egyesek milyen álomvilágban élnek.

    Most is így volt, köszi a cikket.

    Reply
    • Randi Andi 2013. February 28. Thursday 14:00

      Valószínűleg láttak korfát, elvégre szociológusok.

      Abban azonban egyetértek, hogy a médiában sugallt “határozott szinglik” és “pumanők” nem olyan gyakoriak, mint amilyen gyakran ábrázolják és emlegetik őket.

      Az önbizalomhiány a jellemző inkább.

      Reply
    • Balázs 2013. February 28. Thursday 14:09

      Gábor megmondtad a frankót, egyetértek! Látom te is olvasod az érettnős blogot 🙂

      Annyit hozzá: Kevesen fogják föl az egyedüllétet és a társkeresést óriási ajándéknak, pedig az. Egy bazi nagy esély arra, hogy szembenézzetek a saját baromságaitokkal. Annyi mindent el lehet szúrni az életben, többek között a párválasztást is. A bukások ébresztenek rá, hogy mennyi érték van bennünk. Tanulni lehet a hibákból. Ehelyett csomóan kifelé mutogattok, hogy mocskosférfiak megy szemétnők. Gyertek már ki a lelki hajléktalanságból!

      Reply
      • Hajni 2013. February 28. Thursday 15:57

        Gábor nagyon teszik amit írtál, én egy éve keresgélek, de ebben az évben többet tudtam meg magamról és a férfiakról, mint előtte 20 év alatt. Nem mondom, hogy mindig happy, de rengeteget tanultam, tapasztaltam:D

        Reply
      • Hajni 2013. February 28. Thursday 15:59

        Bocsi, Balázs:-)

        Reply
      • Randi Andi 2013. February 28. Thursday 23:58

        Ezt keményen megmondtad, de egyet kell értenem veled. A “lelki hajléktalanság” kifejezést most hallom először, de elteszem 🙂

        Reply
        • Balázs 2013. April 3. Wednesday 13:31

          Szia Andi!

          A Férfi átcsomagoló tréning úgy
          tapasztaltam elmaradt. A
          jelentkezést nem hirdetted.
          A tavasz – nyár folyamán várható
          még, hogy lesz?
          Balázs

          Reply
          • Randi Andi 2013. April 4. Thursday 12:09

            Szia!
            Jövő héten szombaton lesz!!! 🙂 Azonnal kapjátok az infót!

            Reply
      • Moita 2013. March 15. Friday 19:05

        Na végre egy igazán jó és velős hozzászólás. Akkor hadd osszam meg veletek 10 hónapos netes társkeresésem rövid konkluzióját. Ezen időszak alatt a megpróbált férfiak rám vetítették teljes félelemskálám mindösszes részét. Értitek, mindent, amitől féltem, megkaptam. Én köszönöm nekik. És nem értek egyet egy jóval fentebbi hölgy megszólalásával, aki mindenért a gonosz férfiakat okolja. Nem. A te felelősséged. Ha úgy érzed, nem tisztel, hagyd ott! Akkor is ha meggebedsz, annyira akarod! Ezt úgy hívják, méltóság. Ennyi.

        Reply
    • Attila 2013. March 1. Friday 00:42

      Azt hiszem Gábor összefoglalta a lényeget:)

      Reply
    • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 13:16

      “Persze a neten ettől függetlenül lehet írkálni (sőt, divat) a mai modern bátor, határozott, akármilyen nőkről, ez olyan trendi, de én általában szénné röhögöm magam, hogy egyesek milyen álomvilágban élnek.”

      Ez akkor a jobbik eset, mert sajnos a neten, médiában megjelenő irkálások keverik meg az emberek ítélőképéseggét a legjobban, így jó, hogy a többség az álomvilágban él és azt hajkurássza, közben nem gondolkozva, hogy miért is csalódik folyamatosan.

      Én szívesen ismernék meg kétlábonaföldönjáró néha elrugaszkodó embereket.:)

      Reply
      • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 13:17

        Ezt Gábornak szerettem volna írni.

        Reply
      • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 13:22

        “ítélőképességét” 🙂

        Reply
    • Rita 2013. March 5. Tuesday 11:10

      Kedves Gábor – túlnyomó részt egyetértek, azonban egyetlen dologgal nem.

      “Az egyedülálló férfiak közel fele nőtlen…”: vagyis még SOSEM volt házas – és EZ itt a lényeg. Lehet egy férfi úgy is egyedülálló, hogy ELVÁLT, netán özvegy – vagyis aktuálisan egyedül van (jelen pillanatban mindegy, miért), azonban nincs elköteleződés-fóbiája. Őket sosem nevezik azonban nőtlennek.

      Az adattal vélhetően azt akarták megmutatni, hogy sok férfi NEM akar / képes elköteleződni. Részben mert megteheti, részben mert fóbiája van, részben mert az neki kényelmesebb.

      Mindenkinek szeretettel: kitartás, igenis VANNAK “jófej” ellenkező neműek; aki jól keresi, megtalálja őket. Ha nekem sikerült (nem voltam/vagyok egyszerű…), nektek is fog! 🙂

      Reply
  5. Gábor 54 2013. February 28. Thursday 13:07

    Teljes mértékben egyetértek a fenti Zolival. De van egy másik kategória, aki a vagyonra hajt, az milyen tipus??? :
    -Igy édesem , húsom drágám, de akkor most a lakás kinek a nevén van? A kocsid a tied ?
    Azt hazudtam, minden a nővéremé, én csak haszonélvező vagyok….
    Egyből lelépett.
    Férfitársaim !AKNAVESZÉLY !!!!!!!
    Csodálkoznak a statisztikák, mikor egy válással egy férfi minden vagyonát elveszitheti, nézzenek már körül a hajléktalan szállón ! Nem kellene a Bírósági gyakorlatokon körülnézni?
    Én nem váltam el, de a barátaim tragédiáját végignéztem !!!
    Ezek a társkereső oldalak is a puma nőknek kedveznek,vadászhatnak , ők adják a vadászterületet.Ha nem jó a préda
    akkor ” nem téged kereslek”.
    Mellesleg én is édesanyámat ápoltam haláláig annyira, hogy kihoztam az idősotthonból a 17 fokos szobából
    – ez is megér egy cikket…_-mert nem bírtam nézni, mit csinálnak velük.
    Mellesleg , Hölgyeim , én is szoktam fürödni, borotválkozni, sőt még mosni is,ne adj Isten takaritani, füvet nyírni,
    és nem járok a kocsmába.
    Akkor most én örök kamasz vagyok???Gábor.

    Reply
    • Randi Andi 2013. February 28. Thursday 14:00

      Gábor, a kategória neve: “aranyásók” angolul “gold-diggers” 🙂 Látod, ez is fel van már találva, csak a cikk nem említi.

      Reply
      • Gábor 54 2013. March 4. Monday 00:38

        Kösz, most már okosabb lettem, de ez nem oldja meg a gondom. De a cikk miért nem említi mikor ez már veszélyes, valakit tönkre lehet tenni?
        Ezeket a véleményeket nem küldik el a Nők Lapja cikkírójának? Csokorba szedve. Jó lenne, mert szerintem fogalmuk sincs a dolgokról.

        Reply
        • Meglep 2013. March 4. Monday 13:36

          Van fogalmuk a dolgokról,pontosan tudják,csak ezek az információk nem kedvezőek a hölgyek számára.
          Egy olyan világban élünk,ahol a hölgyek,saját hátrányukra,egy olyan hatalmat létesítettek,amit a jogi világ,túlnyomórészt a férfiak hátrányára követ el.
          Nem veszik észre,hogy a hölgyek is,meg a férfiak is,eszköz a kezükben,a válások forgatókönyv szerű lebonyolításában.
          Ez nem most kezdődött,sajnos már régóta tart,páváskodás ide vagy oda,generációk évtizedek óta,iszák a levét a mai napig,ennek a buta RENDSZERNEK!
          Egy rendkívül buta rendszernek a követői vagyunk,mondhatnám úgy is,a jogi világ az orrunknál fogva vezet.
          Végig kell olvasni az itt elhangzottakat,mindenki mondja joggal a maga sérelmét,ami nem vezet sehova,el kellene gondolkozni azon,hogy mi vezetett idáig.
          Minden második házasság,válással végződik.Bekódolt generációk viszik tovább,a következő generációkra,azokat a sérelmeket,amit egy olyan RENDSZERREL
          lehetne megakadályozni,amit már az iskolában kellene tanítani a gyerekeknek.Ugyanis a legtöbb családban,mivel válás van,már hosszú évtizedekkel ezelőtt,
          a gyerekeket,ahelyett hogy felkészítették volna az életere.MIT KAPNAK?MIT LÁTNAK?SÉRÜLNEK!VÁLÁS!VESZEKEDÉS!ÍGY NŐNEK FEL!Állítom az itt írók,
          között is sok ilyen van! Igazából a hatalom páváskodhat a törvényeivel,és azokkal a személyekkel,akiken keresztül,ezt igazságtalanul végre tudja hajtatni mások
          kárára,a probléma csak ott van,hogy a társadalom nagyobb része,és a felnövekvő generációk,tudatlanul állnak a mára kialakult problémáik előtt.
          Lehet hogy sokan fognak szídni,de a feminizmusnak és a nők emancipálódásának,ebben nagy szerepe van.Tisztelet a kivételeknek!
          Tudtok-e?Mertek-e?Ezen változtatni?Vagy ez így jó,ahogy van?Lehet hogy nektek igen,de nem úgy látom a hozzászólásokból.

          Reply
          • Manó 2013. April 4. Thursday 02:09

            Azta! Szerintem is itt van a kutya elásva! Teljesen egyet értek! 🙂

            Reply
  6. Serafina 2013. February 28. Thursday 13:11

    Gábor! Ugyanezt akartam én is “papírra vetni”. Legalábbis gondolatmeneted elejét, mindenképpen! 🙂 Örülök, hogy akadnak még gondolkodó emberek ebben az országban.
    A többivel kapcsolatosan – pumanők viselkedése – viszont nincs tapasztalatom, de jó volt olvasni. 🙂
    További szép napot,
    Serafina

    Reply
  7. Éva 2013. February 28. Thursday 13:14

    Helló Mindenkinek!
    Gondolom a cikk írója boldog (vagy boldogtalan)házasságban él, és fogalma sincs a valódi világról.
    A szélsőségekről írt, nem a valódi helyzetről.Mindenki sokat dolgozik, és nincs esélye sem találkozni a megfelelő partnerrel.Hol, mikor..ez a nagy kérdés.Tényleg szinte marad a net, ahol 10.000 ből egy gondolja komolyan.Ez rontja a többiek esélyét is.Igenis nagyon sok olyan férfit és nőt ismerek, aki megérdemelne egy normális kapcsolatot, semmi extra.Én nemrég megismerkedtem egy nyugdíjas mérnökkel, jól elbeszélgettünk, a szimpátia megvolt, találkoztunk.Közölte hogy nagyon tetszem,a tartalom és a forma is megfelel.Aztán pár nap múlva írt hogy nem tud megbarátkozni azzal hogy pár centivel magasabb vagyok.Örültem a levélnek. Ez az ember még mindig nem tudja mi az alapja egy jó kapcsolatnak!(De azért felajánlotta hogy időnként összebújhatnánk)Köszöntem nem kívántam élni a lehetőséggel..:)

    Reply
    • Ebony 2013. February 28. Thursday 15:08

      Pedig meg lehet érteni. Vízszintesen már nem olyan feltűnő az a pár centi.:D

      Reply
    • Sanyi62 2013. March 1. Friday 12:36

      Asszonyom önnek igaza van abban hogy az úr nem tudja mit akar, és zavarja a magasság de szerintem két ember között ne legyen akadály a magasság vagy bármi ha megértik egy mást. Fiatalabb koromba jártam olyan magas Nővel aki tőlem 10-cm-rel volt magasabb és nem volt semmi probléma, míg mások ki ne vettek a hátunk mögött.Szerintem az úr nem is akart társ kapcsolatot létre hozni önnel neki elég lett volna a szex de akkor mi ért nem mondta azt hogy csak ennyit szeretne ön jól tette hogy nemet mondott. üdvözlettel Sanyi

      Reply
  8. Máté 2013. February 28. Thursday 13:17

    Annyit szeretnék üzenni,hogy igen is vannak rendes fiúk akik a kedvesükkel lennének!Sajnos a visszautasítások miatt már írni sem fogok!Majd csak nézelődöm!
    Minden rendezvényre,és kirándulásra elmennék!De nem hisz nekem senki!

    Reply
    • Éva 2013. February 28. Thursday 13:34

      Kedves Máté!
      Nem tudom hány éves vagy, de sok rendezvény meg kirándulás van amit szerveznek, és oda egyedül is el lehet menni, ki tudja talán nem egyedül indulnál haza.Tudom hogy a fiataloknak is nehéz, sokszor panaszkodnak nekem, a lányok a fiúkra hogy nem udvarolnak, nem figyelmesek, fiúk a lányokra hogy semmi nőiesség nincs bennük, züllött életmódot folytatnak..mindenki mutat egy álcát hogy megfeleljen a hülye divatnak, és közben jól elmennek egymás mellett..szomorú..így kihal az emberiség

      Reply
      • pityu 2013. July 20. Saturday 20:20

        Tévedsz kedves Éva.Az emberiség nem hal ki.Az életretemetebbek továbbviszik az életet.A gyengék,fejletlenek hullanak csak el(ugy nök mint férfiak).

        Reply
    • Levente 2013. February 28. Thursday 15:12

      Ez nem túl férfias, proaktív hozzáállás!
      Merj férfi lenni!

      Reply
    • Cica 44 2013. February 28. Thursday 15:15

      Igen Máté! Ne add fel!

      Reply
    • Ego50 2013. February 28. Thursday 15:48

      Kedves Mate biztos rendes fiu vagy.Ne felj a visszautasitasoktol, azok vissznek majd elöre.Randiz, a nezelödes is hasznos lehet.

      Reply
    • Róbert 2013. March 1. Friday 18:00

      Hajrá Máté! Fel a fejjel 🙂 Én is voltam ilyen állapotban. Egyet mondhatok: akik visszautasítottak, valószínűleg nem érdemeltek meg téged. Nem a visszautasító csajokon keresztül kell értékelned magad, hanem akiknek szimpatikus vagy. Előbb-utóbb fogsz ilyen csajt találni, hiszen sok kedves, jófej ember van közöttük 🙂

      Reply
  9. Manna 2013. February 28. Thursday 14:30

    Hali! Szerintem az idézett cikk csupán vitaindítónak felel meg, a valóságnak nem. A valóság ennél sokkal összetettebb, kor, nem, anyagi lehetőségek, lakhely stb….stb. vonatkozásában. A vitaindítóval nem kívánok tovább foglalkozni, inkább azt a réteget szeretném kicsit bemutatni, akik már “kilógnak” ebből a társadalomból,és csak a szavazáskor képviselnek értékes bázist. Igen a nyugdíjasokról van szó. Nézzük csak: azt olvastam, hogy a háborút követően sokkal több fiú gyermek született, mert a természet okos…. Hova lettek ezek a férfiak?
    Aztán azt olvasom, hogy a nők sokkal többen vannak, főleg a nyugdíjasok között, mert mint tudjuk a férfiak tekintetében rövidebb a megélhető életkor. Úristen! Ennyi férfi halt volna meg? Aki még él, és valamilyen okból egyedül él, most azokról szeretnék írni.
    Minden saját tapasztalat. Egy része remekül él, örül, hogy 20,30,40 év után azt tehet, amit akar.Fel és megszabadult. Na, ők csak alkalmi kapcsolatot keresnek / kis séta, kártya, beszélgetés, kis simi /, nem óhajtják egy idősebb nő gondját, mert az igényük szerinti háztartást ellátják inkább egyedül, a szex pedig egy életkor után már nem olyan nagy hajtóerő, főleg ha betegségek is közrejátszanak.
    Következő tipikus eset: kicsi nyugdíj, /ha van/, életszínvonal a létminimumnál, lakás nincs, vagy albérlet, hétvégi fűtetlen nyaraló ami maradt a válás után, beteg, magányos és csak azért keres társat, hogy eltartsák. Igénytelen minden tekintetben, megkeseredett, gyanakodó, visszafogott, takargatott önzéssel.
    Következő: korához mérten jól néz ki, van jövedelme, vagy jó nyugdíja, esetleg kocsija, nyaralója, tanult, tájékozott, igényes. Nos ők vagy csak szexpartner keresnek, vagy ha társat is, mindkét esetben 20-25 évvel fiatalabb korosztályból, aki esetleg a még előző fiatal kapcsolatból ottfelejtett kiskorút is ellátja, akivel reprezentálni lehet, és aki az esetleges csökkenő potenciát is képes feljavítani.

    Kérdem én, mitől ne lenne egyedül és magányos az a sok 55-68 éves nyugdíjas nő, aki épp, hogy megél a kis nyugdíjából, kis rendes otthonát csinosítgatja, tele van szeretettel, de csak kihasználják a helyzetét? Ugye nem ő a pumanő? Akkor, ha “vadászik” akkor mi?
    Fogadhatja a jelentkező 35 éveseket, akik az ingyen szex reményében kihasználják minden tekintetben, érzelmileg is.
    Tudom ez csak egy szelet, de ha az utcán egyedül sétálgató embereket nézem, látom, jelentős. Mind e mellett akkor még nem is írtam a házasság kötelékéből kikacsintgató, a társkeresőkön álnéven, ál-életkorral, ál-lakhellyel fénykép nélkül kukkolókról akik érzelmi szónoklatok mögé rejtett kis izgalmakat keresnek.
    Ha írásom csak fiatalok olvassák, nem fogja érdekelni őket, és nem is fogják érteni. Én megértem őket.:-)
    Köszönöm.

    Reply
    • Ego50 2013. February 28. Thursday 15:42

      Abszulut egyett ertek.Ugyan ezt tapasztaltam.Bår nyitott vagyok,de a kaput nagyon hamar be zårom a håzasågbol ki ki låtogato ffi.elött.Bår Randi Andi azt tanåcsolja “kerem a következöt”ez azert nem ilyen egyertelmu.Köszönöm

      Reply
    • Randi Andi 2013. February 28. Thursday 23:59

      Manna, a statisztikák szerint a hatvanéves korosztályban 20%-kal több már a nő, mint a férfi. Igen, sajnos a férfiak 20%-a meghal 60 éves koráig.

      Reply
  10. Rácz Attila 2013. February 28. Thursday 15:19

    Elolvastam minden hozzá szólást és az okra senki sem kíváncsi mért lennék egyedülálló 31 éves vagyok!!Talán a fától nem látjátok az erdőt mert aki szerkesztette ezt az adatlapot orvosokra támaszkodott és nem az igauzi okot kérdezi mindenkinek lehetnek okai különfélék de ez a cikk nem erről szól!!Aki akar ismerkedni msnatis31@citromail.hu skyp atis982
    nekem volt egy balesetem és nem azért vagyok egyedül mert pávaférfi vagyok!!Hanem keresem azt aki elfogad és hiába épültem föl szinte teljesen tudok futni is ez sxemmit se jelent mert nem tudok kezelni egy nőt!!Ez a cikk egy okra támaszkodik!!

    Reply
  11. Eliza 2013. February 28. Thursday 15:21

    Sziasztok.Nemrégen láttam egy filmet,mely megtörtént esemény alapján íródott.Egy fiatal,30-as éveiben járó nőről szólt,aki nem találta még meg az igazi társát.Sokmindent megtett az ügy érdekében,szórakozni járt,részt vett különböző tréningeken is,ám a lovag nem akart megérkezni az életébe.Az ifjú hölgy ekkor úgy döntött,hogy elmegy egy jósnőhöz.Érdekes infókat kapott.A jósnő szerint a hölgyike nagyon el volt foglalva a nagy ő megtalálásával,feleslegesen.Ugyanis nem a nő fog rátalálni a nagy ő-re,hanem a férfi fog rátalálni a nőre! A történet végül jól végződött.Okkultizmus ide vagy oda,elgondolkodtatott a film és azóta én is más szemmel nézem a világot.Szerintem felesleges kategorizálni az embereket,pumanö stb.A zsák is megtalálta a foltját,remélhetöleg minden magányos ember megtalálja majd,csak bízni kell magában és megfogadni Andi jótanácsait.

    Reply
  12. Ego50 2013. February 28. Thursday 15:33

    Köszönöm a lehetöseget most vagyok tul egy jol idulo randin.Sokat tanultam belöle.De a mai ffi. tårskeresök nagymenönek kepzelik magukat.Nem ismerik a tukröt sem sajåt maguk hatårait.Mondanom sem kell kiåbrandito volt.Lehet beszelni pumanökröl, påvaferfiakrol a vegeredmeny semmi.A tårskeresö ffi.ak nagy reszet csak a sex erdekli,,,,,kapuzåråsi pånik lenne? Nem tudom hol talålhatnåm meg a ferfit aki tudja mennyit er,es valoban tårsat keres?

    Reply
    • pityu 2013. July 20. Saturday 20:44

      te Ego,az mi “kapuzåråsi pånik”?.. ezen jot rőhőgtem.A nőknél van ijesmi,a férfi 70 évesen is jol kefél(az más hogy a nők már nemigen néznek reájuk,legfejjebb a pénzukre)

      Reply
  13. Ferec 2013. February 28. Thursday 15:52

    Olvastam az itt lévő írásokat,mindenkinek igaza van 1 kicsit.De abban a pillanatban amikor dönteni kell,akkor kell okosnak lenni.Tudom vannak még rendes pasik,csak őket nem veszik komolyan.üdv:FECó

    Reply
    • Ego50 2013. February 28. Thursday 17:05

      Kedves Ferenc, hogy lehetne komolyan venni barmelyik ffi-t ha nincsenek tiszaban sajat magukkal sem. Eva

      Reply
      • karcsi 2013. March 2. Saturday 13:07

        Vetted a fáradságot kedves EGO 50,hogy elmond neki mit látsz vagy szeretnél látni? Úgy gondolom a mondott szóból ért az ember.

        Reply
        • Ego50 2013. March 4. Monday 17:38

          Kedves Karcsi vettem a fåtadsågot es elmondtam.Mire Ö idezem “tudja mennyit er”.Nem tudta::::::::::::::::-D

          Reply
  14. Piroska 2013. February 28. Thursday 16:02

    A rendes, jóravalónak látszó férfiaknak is rendkivűl kevés az önbizalmuk, nincs ” önismeretük”, az érzelmi intelligenciájuk meg kritikán aluli.

    Reply
  15. dóri 2013. February 28. Thursday 16:21

    Én egy 35 évig tartó házasságból léptem ki.A gerinctelen párom nem mert elém állni azt mondani hogy beleszeretett valakibe.annyit mondott hogy már nem érez irántam semmit.Egy évig bírtam aztán ott hagytam igazi anyagi jólétben ,én meg lakom egy kis lakásban hitellel a nyakamon.Ezek után gondoljátok hogy komoly kapcsolatra vágyom ????.igen de csak olyanra ahol én is kapok és nem csak adok .Járok táncolni de partiképes pasit még nem találtam .

    Reply
    • kz0053 2013. February 28. Thursday 16:39

      Kedves Dóri,

      Előrebocsájtom, hogy nem szándékozom ítélkezni, és az általad leírtak amúgy is nagyon kevesek ahhoz, hogy átfogó véleményt lehessen alkotni erről. Viszont a hozzászólást olvasva a következő kérdéseim merültek fel:
      1)Ha 35 évig veled élt egy házasságban, akkor nyilván nem lehet azt mondani a férjedről, hogy egy csapodár alkat volt. (Ha mégis, akkor nagyon óvatosan csinálta). Ezért, ha végül mégis másba szeretett bele, biztos, hogy nem egyik napról a másikra tette és valószínűleg nem csak ő tehetett erről. Átgondoltad, hogy te mit hibáztál, ami miatt máshoz fordult?

      2) A szövegből nem egyértelmű, de én úgy értettem, hogy kiderült a szerető és te utána még 1 évig vele voltál. Miért?

      3) Nem nagyon értem, hogy lehet valakit anyagi jólétben hagyni, hogyha amúgy azokhoz a dolgokhoz neked jogilag volt közöd. Ha mégis úgy alakult, hogy ő anyagi jólétben él a válás után, te pedig szegényebb lettél, akkor nyilván addig is ő rendelkezett nagyon bevétellel, több vagyontárggyal. Nem?

      Reply
      • Rita 2013. March 5. Tuesday 11:25

        Kedves kz0053!

        A 3. kérdésedre reagálnék csak, hiszen kívülálló vagyok.

        A magam részéről azt hiszem, hogy én is inkább veszni hagynék minden “közös szerzeményt”, csak szabaduljak egy ilyen helyzetből.

        Reply
        • kz0053 2013. March 6. Wednesday 16:32

          Kedves Rita,

          Hát, erre nehéz mit mondani. Én nem így látom ezt a kérdést. Szerintem nem túl életszerű, hogy valaki futva menekül egy olyan helyzetben a saját holmijait hátrahagyva maga mögött egy olyan kapcsolatból, amiben erkölcsileg neki van igaza. Ha viszont valaki mégis ezt teszi, akkor utána ne hánytorgassa fel, hogy az exe jómódban él, miközben ő meg nyomorog. Én csupán erre próbáltam rávilágítani.

          Reply
    • Rudel 2013. May 27. Monday 13:44

      Kedves Dóri. Neked 35 évbe tellett, hogy megismerd a férjedet? Ez elég érdekes 😀

      Reply
  16. Árpád 2013. February 28. Thursday 16:22

    Kedves Mindenki!
    Ami most eszembe jutott,
    – önbizalom hiány
    – korunk nép betegsége az önzés
    – szerintem a probléma kulcsa a magyar lakosság 100%-a BIZALMATLAN egymással szemben. Akár szakmai akár magánéleti kérdésről van szó

    Reply
  17. Péter 2013. February 28. Thursday 16:43

    És aki munkanélküli és teljesen egyedül van senki hozzátartozó és még párt is keres? Az milyen kategória?

    Reply
    • Sallang 2013. March 1. Friday 15:10

      Az a lúzer (bocs).

      Reply
  18. Pumanő 2013. February 28. Thursday 17:01

    Akkor itt most megszólal a pumanő:
    Igen, vannak ilyenek is. És miért? Mert Uraim, a nők sincsenek fából és ha nem futunk össze azzal a férfival, aki minimális szinten beleillene a “párkapcsolatra alkalmas” kategóriába, akkor elég a skalp, azaz a szex. Milyen egy pumanő? Elsősorban korrekt, becsületes és ezt el is várja. Érdekes módon nagyon tud szeretni, gyengéd és kiáll a társa mellett. Mindíg nyitott egy komoly párkapcsolatra, de belátta: ha nincs szükség az általa nyújtott korrektségre, együttműködésre, a gyengédségre is csak alkalmanként, akkor jobb híján annak örül, amit a férfi megenged. Nem szívesen játszik a férfival, az érzelmeivel meg pláne nem, hiszen feltételezi partneréről, hogy érett személyiség, aki tudja, mit akar és harminc után esetleg különbséget tud tenni jó dolog és rossz dolgok között. Sajnos nem mindenki mondhatja el ezt magáról. Ő igen. Tudja, hogy a konkurencia taktikusan húzza a férfit. Neki erre nincs ideje és energiája. Ha szükséged van rá: alkalmazkodik és örömmel ad. Ha játszol vele: néhányszor figyelmeztet, aztán ha nem szünteted be a szórakozást, hisztik nélkül eltűnik az életedből. Nincs rászorulva a férfira. Szabad vadász. De mivel egy nő ösztönösen nem a vadászatra született, ezért szívesen felhagyna az üldözéssel és a következő életfeladatát (feleség, családanya) is felelősségteljesen látná el. Ha megbecsülik. Nem anyagi értelemben, természetesen.

    Reply
    • Balázs - a pumaférfi :-) 2013. February 28. Thursday 19:36

      Pumanő imádlak, tök jó fej vagy! 🙂 Pumaférfi szempontból is hasonlóan festenek a dolgok. Szerintem ne várja senki egy párkapcsolattól vagy akár alkalmi kalandtól, hogy nem fog fájni. Előbb-utóbb fájni fog, mert 1.: változunk, 2.: meghalunk. Rózsaszín tévhit, hogy a dolgok örökké tartanak. Nem kell görcsölni, csak elengedni a másikat, hadd menjen amerre akar, szabad ember. Amíg a régi sebeken rágódok, nem érdemlem meg a következő szerelemet. Közel járok a 40-hez, sok lányt megismertem és hálával, szeretettel gondolok rájuk mindenért.

      Egy kis történet jutott eszembe:
      Két holokauszt-túlélő beszélget.
      – Te megbocsátottál már a náciknak?
      – Nem, dehogy.
      – Akkor téged még mindig fogva tartanak.

      Reply
      • Randi Andi 2013. March 1. Friday 00:02

        Kedves pumák!

        Nagyon köszönöm, hogy megszólaltatok! Nagyszerűen színesítitek a társaságot! 🙂

        Reply
        • Pumanő 2013. March 1. Friday 12:28

          köszi Andi, igen, az is vicces, amikor a pumanő találkozik a pávaférfival meg a biznisznomáddal…

          Reply
      • Pumanő 2013. March 1. Friday 12:25

        köszi Balázs, persze, minden elmúlik egyszer, de amíg élünk, azért törekedjünk arra, hogy jól együtt legyünk valakivel…és tartósan!!! Nem a szex miatt!!! Hanem mert emberileg vagy olyan értékes, hogy több vagy egy nemi szervnél. És a másik is természetesen 🙂

        Reply
        • Róbert 2013. March 1. Friday 18:10

          Kedves Pumanő!
          Tetszenek a hozzászólásaid. Értékes és jófej ember vagy. Sokat lehet Tőled tanulni.

          Reply
          • Pumanő 2013. March 4. Monday 17:19

            köszi

            Reply
    • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 10:52

      Köszönöm.

      Reply
    • pityu 2013. July 20. Saturday 20:57

      ez mejik meséskőnyvből volt? :))

      Reply
  19. Pumanő 2013. February 28. Thursday 17:05

    Amúgy rengeteg férfi nyüzsög a társkereső portálokon: “Nemcsak szexre van igényem, hanem egy lelki társra, akivel kulturális programokra járok, akivel élvezem a pillanatot…blablabla….mind házasok. Nahát, milyen érdekes! Az egyedülálló hölgy örülhet, ha a feleségük mellett az Úr szeretője lehet. Az is egy nagyon szép dolog ám! Már akinek.

    Reply
    • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 11:01

      Ez is tetszik.

      Kicsit átírom 🙂
      ” csak szexre van igényem, nem egy lelki társra, akivel kulturális programokra járok, akivel csak élvezem a pillanatot….

      Reply
      • Pumanő 2013. March 1. Friday 12:32

        a “csak szexre van igényem” -et a szinglik dobják be, ők még megtehetik, vagy azok a házasok, ahol “minden stimmel, csak AZ nem” A házasok már egy komplett szórakoztató partnert akarnak diplomákkal, nyelvtudással, külön kéjlakkal…miért nem vesznek el egy ilyen nőt feleségül??? Naigen, ha hazudoznak, akkor legalább nem kell kifizetniük egy prostit. Ennyire olcsók vagyunk???

        Reply
        • Pumanő_2 2013. March 1. Friday 12:47

          🙂 Felvetettem ezt egy “kapcsolatomban”, de nem szívesen írom le a választ.
          Végül is az én választásom, teljesen tisztában vagyok a döntésem következményeivel, de sajnos az a tapasztalatom, hogy a korrektség még ebben a “műfajban” sem működik. Nem is szeretnék sokat, csak egy alap tiszteletet a dolgok milyenségétől/minőségétől/megítélésétől függetlenül. Az az érzésem, hogy inkább ez is egy kaszt kezd lenni, amit már kezdenek kapizsgálni az erre fogékony emberek és akkor miért ne élnének vele, persze csak a számukra előnyös szempontból.

          A másik ami még említésre méltó, a megjelenés, ami minimum a “fullos”. Nem nevetséges?

          Reply
          • Pumanő 2013. March 1. Friday 14:56

            Igen, valamit valamiért. Semmiért pedig semmit. A megjelenés alatt az elvárt megjelenést érted?

            Reply
  20. Carlo 2013. February 28. Thursday 17:27

    Miért maradnak egyedül az emberek? Én szerintem nem azért mert hulladékok, pumanők és pávaférfiak. Persze vannak ilyenek is. Nagyon sok rendes ember keres társat, akik megérdemelnék a boldogságot. Én most a nőkről beszélnék, akik válás, csalódás után vannak, akik azt hitték megtalálták a nekik való férfit. Aki lehet, hogy egy pumavadász volt, lehet, hogy mamakedvence. Valamilyen okból vége lett a házasságnak és belezuhantak egy önértékelési szakadékba. Vagy alulértékelik magukat, vagy túl. Van akinek szinte mindegy lenne, de mégsem és van akinek a legeslegeslegjobb sem elég jó. Talán a legnagyobb hiba, hogy nem merik elkötelezni magukat az ajánlatok között egynek. Az egyikben ez a jó, a másikban az, de egyik sem 100%-os és végül marad a semmi. Egy ismerkedés elején álló levelezésből idéznék, amit egy hölgy írt nekem:

    “Én jó pár küszködésen átmentem már életemben, és azt gondolom, most már olyat, ami “eléggé jó”, olyat nem szeretnék. Mert abból sosem lesz “nagyon jó”. Pedig én arra hajtok! 🙂 Csak olyat szeretnék, ami nagyon jó. Ami eléggé jó, vagy jobb mint a semmi, az egészen egyszerűen nem jobb mint a semmi! 🙂 ”

    Ebben szerintem töményen benne van az, hogy nem szánok rád időt. Időt kell adni megismerni a másikat, nem minden kapcsolat tűzvihar, lehet lassan kialakuló is. Ha nem egy álomkép esik az ember orra elé a randin, akkor már nem adunk esélyt, nem vagyunk kíváncsiak milyen is valójában az az ember. Minden nőben fel lehet fedezni a háziasszonyt, a családanyát, a szeretni való nőt és minden férfiban is benne van a lovag, a férj, a latin szerető, csak ki kell bontani, ez pedig időigényes.

    Reply
    • Róbert 2013. March 1. Friday 18:18

      Sok az értékes hozzászólás a vitaindító cikkhez. Ez is azok közé tartozik. Igen, kell az idő, türelem, tolerancia. Érdekes a hölgy válasza amit írt neked. Véleményem szerint az ilyen hozzáállással csak a csalódás fogja elérni, mert nincs a legjobb, az álomvilágban létezik. Ezért is sok az egyedülálló, ez is egy ok. Sokan álomvilágban élnek. Nehéz két lábon a földön járni, de mégis ezt kell megpróbálni.

      Reply
      • Adél 2013. March 1. Friday 18:40

        Róbert, ezzel nagyon egyetértek.
        Nem csak csalódni fog, hanem egyedül is fog maradni és amikor majd felismeri, hogy hol hozott rossz döntést, arra már lehet, hogy az idő/kor sem fog olyan szinten kedvezni, hogy helyre hozza a döntése következményét.

        Szerintem is a tolerancia az egyik bűvös szó.:)

        Reply
    • Mariella 2013. March 1. Friday 20:50

      Teljesen egyetértek veled.

      Reply
  21. Czerka Corporation 2013. February 28. Thursday 19:10

    Van egy kihagyott kategóriai a “fagyott lelkek” sztm kimaradtak, nekem legtöbb ember csak egy fogas kerék csak húsból csontokból és inakból áll ha szív kerül szóba mindig hibásan működik. Nem azt mondom ,hogy nem érzek empátiát de nem is nagyon érdekel ezen felül az a marha sok lelki nyavalya amit ömlesztenek rám sokszor.
    S nem azt mondom ,hogy nem lennék versenyképes de mi van ha nem érzek affinitást a versenyzésre?

    Győzni akarni kell tudtommal…

    Reply
  22. Marika _48 2013. February 28. Thursday 19:43

    Sziasztok!

    Én sajnos csak egy komoly kapcsolatra vágyom,de nagyon, és őszinte és közel az ötvenhez.

    Sajnos soknak csak a sex-re kellenék, de másra nem. A nagy magány sajnos nagyon rossz, és fáj.A férfiak többsége házas vagy kapcsolatban van , de tagadják a végtelenségig.Nem tudom mire való a hazugság, miért nem mondják meg őszintén már az elején. Én csupán egy normális, független, férfit keresek, nem csak a sexet. De a nők is hibásak, tisztelet a kivételnek, mert ők közöttük is ugyan ez a helyzet. Nem tudom miért jobb a másik férfi, vagy nő, miért nem jó az aki vele él.Ezért nem találnak tisztességes emberek egymásra. Volt akivel telefonon, és volt akivel személyesen találkoztam,
    mindenki azt mondta aranyos hölgy vagyok, és ennyi.Akkor hol van az az egyszerű férfi akit én is és mások is keresnek????????????????

    Reply
  23. Ilu 2013. February 28. Thursday 19:59

    Én ismerek tipikus “pumanőt”, vagy “milf”-et, de nem ítélem el. A 40-es éveinek az elejét tapossa. Volt élettársa, majd 20 évig, akitől született a fia. Aztán vége lett, mert túl nagy volt köztük a korkülönbség (majd 20 év), és egy 20 éves nőnek még lehet vonzó egy 40-es pasi, de 40 környékén egy kimondottan csinos nőnek a 60 éves, már sok. Most pótolja be a “lemaradást”:), rendszeresen 20 és 30 közötti férfiakkal kezd. Azt mondja neki kapcsolat már nem kell, van fia, akit nagyon szeret, de már kapcsolatra nem vágyik. Ő csak egyszerűen és simán szexet akar, de ezt meg is mondja. Úgy kezdi a kapcsolatot a fiatal srácokkal, hogy ne gondoljanak soha többet, ő nem kapcsolatot, csak szexet akar. Ő legalább tisztában van magával, hogy mit akar, és senki fejét nem veri át.
    Magyarul mondván semmi baj nincs a “típusokkal”, ha az hiteles. A gond azzal van, ha nem ismeri magát, nem tudja mit akar, de a másik találja ki helyette is, Na itt vannak a problémák!… Ha valaki csak szexet akar (teljesen mindegy hogy nő, vagy férfi) ezzel semmi baj nincsen, ha ezt mondja is! Sok férfi mondja azonban, hogy kapcsolatot keres, de gyakorlatilag csak szexpartnert, de nem meri bevallani még saját magának sem.

    Reply
    • Géza 2013. March 1. Friday 01:08

      🙂 Ilu,

      Te hány éves vagy?
      Egy nő bevallja, hogy csak szexet akar, és ezért ő őszinte és tudja mit akar. Oké, a nő sokat nem rizikózik az őszinteségével, a férfiaknak ez megfelelő felállás.
      A férfi hazudik, féligazságot mond (kapcsolatot akar) és ámítja a nőt, ezért gerinctelen vagy nem tudja mit akar. A férfiak nagy része tudja, hogy mit akar, csak azt őszintén elmondva nem kapja meg a nők többségétől. Érted már a különbséget?

      Reply
      • Norma Jean 2013. March 1. Friday 03:39

        Kedves Géza,

        Ha egy nő megmondja, hogy szexet akar,akkor meg is kapja – vagy meg is kapná – ez biztos, ha elég széles körben terjeszti magáról, nem kell sokat várnia az eredményre. Ez tök jó is lenne így, csak félek tőle, hogy mi nem ezt akarjuk valójában és többségében. Mert, ha ilyesmit szeretnénk, akkor tömegesen kiállnánk ezzel az igénnyel egy nyilvános helyre… és nem úgy kellene ezt velünk kimondatni, és elhitetni utólag, hogy ez jó és természetes, meg, hogy őszinte és ösztönös pumák vagyunk. :)(Ez az én véleményem, de lehetséges, hogy a pannon pumák is sokan vannak valójában, csak éppen egyes közel-keleti országokban ragadoznak, ezért itthon éppen nem gyakoriak annyira.:).
        Az, hogy egy férfi megmondja az igazat erről a témáról, és ENNEK ELLENÉRE nem kapja meg a nők többségétől a “csak szex és más semmit”, vagy, csak némi csúsztatás és mesterkedés árán éri el – akkor is fájdalmas sebeket és megtépázott önbecsülést hagyva hátra – az talán nem véletlen ezek után. Csak nem az van esetleg, hogy mást akar a férfi, és mást akar a nő? “Van, akit ösztön hajt és van, akit az értelem.” Vagy az érzelem? Ezek szerint ez így volt és így is marad. Még a házimacskám is átmegy pumába időnként félelmében vagy fájdalmában, ha pl. a farkára taposnak, de normálisan nem ez a természete, mivel egy szelídített állat, és, ha simogatják meg szeretik, boldog, dorombol és ragaszkodik.
        A puma meg a pulykakakas nekem egyébként olyan állatfélének tűnik, a nomád sem egy mai darabja az emberi evolúciónak… Azért, mi “modern” emberek valami civilizációt már magunk mögött tudhatunk állítólag. Bár a kapcsolatokban is megmutatkozna mindez. :)))) Ámen.

        Reply
    • Pumanő 2013. March 1. Friday 12:21

      A pumanő nem milf. Sokkal érzelmesebb annál. Kicsit jobban hülyíthető, mert azért neki is cél a boldog, harmonikus párkapcsolat. (KINEK NEM???) És neki sem könnyű szembesülnie azzal, hogy nem várhat többet egy partnertől, aki nem képes arra, hogy többet adjon. Pedig ezek a “több” -ek minimális kis apróságok, inkább csak gesztusok. De a fiúk szeretik a kiskapukat kijátszani. “Ma egy kicsit nem hívlak fel, ma egy kicsit szarok bele a kapcsolatba, úgyis megmaradsz, hiszen ragaszkodsz hozzám, innentől kezdve ugrálj körülöttem, mert anyám is ezt tette, szóval te is”. És sajnos inkább keverednek idomár-kiskutya szerepbe, mint egyenrangú partnerszerepbe a párjukkal. Mármint hogy a fiúk mennek le kiskutyába. Hogy miért, az rejtély. A pumanő magabiztosságától elvarázsolódnak, végre fellélegeznek, hogy na, végre! Mindíg is egy ilyen klassz nőre vágytam! Aztán jönnek a hétköznapi csalafintaságok és sajnos a pumanő kényelmetlennek érzi, hogy egy szimpla idomárt faragjanak belőle.

      Reply
      • Ilu 2013. March 2. Saturday 01:47

        Egy kis poén: azért a kis kolbászért minek megvenni egy egész disznót?:)

        Reply
        • Ego50 2013. March 4. Monday 17:55

          (((( Abszulut igaz)))))

          Reply
        • Kismókus 2013. March 4. Monday 21:38

          Ez a legprimitívebb poén, amit valaha hallottam a férfiak fikázására vonatkozóan…

          Reply
    • béla 2013. March 6. Wednesday 20:17

      Érdekes,hogy ez a levél senkinél nem csapta ki a biztositékot.Ennek elolvasása után még inkább viágossá vált számomra,hogy miért van annyi magányos és boldogtalan ember.Férfiként is tiltakozom ,hogy a szeretkezést pusztán technikai aktussá fokozzák le.Egyébként az illető hölgy a fia boldogtalanságát is boritékolja hiszen azt tanulja,hogy a másik nem csak a gerjedelmem kielégitésére szolgál.

      Reply
      • Zsóka 2013. March 10. Sunday 09:24

        Kedves Béla!

        Egyetértek. Kíváncsi lennék arra is, az említett hölgy mit fog csinálni, ha ő lesz 60 éves, a mostani életformára már nem vágyik, egyedül marad, a fiát fogja érzelmileg zsarolni, hogy ne költözzön el, ne hagyja teljesen egyedül… stb. Szép kilátások a saját számára és a fiának is. Gratulálhatunk hozzá!

        Reply
  24. Feri 2013. February 28. Thursday 20:06

    Tudjátok a pácban minannyian benne vagyunk pumanök ,pávaférfiak,örök kamaszok nem igazán lehet mindenkire a megfelelöt a lkalmazni mert minden ember más, de egyvalami összeköt minket mindannyian boldogok akarunk lenni ,és ez a vágy egyben a szenvedésünk forrása is csalodunk mert nem azt kapjuk amit akarunk,másokat hibáztatunk ,vagy elkeseredünk.Elhagynak minket v. mi másokat ,sajnáljuk magunkat, mindezt elkövetjük egymással és magunkal a boldogságért, ami ott van az orrunk elött csak nem vesszük észre mert érzelmeink rabjai vagyunk, szerintem legyünk egész egyszerü rendes emberek szerepek nélkül aki ad mielött kap, dolgozik mielött eszik ,és nem sir hanem nevet is elsösorban magán,tud vesziteni hogy legközelebb nyerni tudjon, mert egyszer fennt másszor lennt

    Reply
    • Ilu 2013. February 28. Thursday 20:15

      Hú, ez nagyon tetszett!!!
      Különösen ez a mondatod:
      “legyünk egész egyszerü rendes emberek szerepek nélkül”
      Hát igen a szerepek… Sajnos nagyon nehéz leküzdeni, mert ezt láttuk a szüleinktől, és tanultuk a médiából, a társadalomból, és ezért nem tudunk boldogok lenni…

      legalábbis szerintem.

      Reply
      • Feri 2013. February 28. Thursday 21:15

        tudod jobb tisztességesen vesziteni mint tisztességtelenül nyerni

        Reply
        • Ilu 2013. March 1. Friday 00:55

          Sajnos sok ember nem tud veszíteni. Már sokszor megtapasztaltam, ha összezördültem valamelyik volt párommal, hogy akkor már rögtön szakítani is akar, mert “hát nem működik”. Hát persze hogy nem működik, magától semmi nem fog, csak mert elvárják tőle. Egy kapcsolat nagyon hullámzó, és el kell tudni fogadni, ha valaki éppen a hullámvölgyben van. Majd lesz fent is, ha tesz érte…

          Reply
          • Bobajka 2013. March 2. Saturday 00:51

            Igen, sajnos én is azt tapasztalom hogy tul hamar feladjak…sajnos:(

            Reply
      • Cilu 2013. March 3. Sunday 00:30

        Egyetértek ! Nagyon kényelmetlen dolog állandóan szerepet játszani. Másrészt,ha az ember önmagát adja,könnyebben talál hozzáillő társat. Nekem is volt “macsó” típusú barátom,borzasztó volt látni,hogy nincs egy őszinte megmozdulása sem. Állandóan pózolt,nem tudtam közel kerülni hozzá. Pont az hiányzott a kapcsolatból,amire a legjobban vágytam : a lelki összetartozás.Ha valaki többre vágyik,mint a “csak szex”,merni kell megnyílni.Szerintem is sokszor azzal rontjuk el,hogy belemegyünk játszmákba. Végül is emberi kapcsolatra vágyunk,vagy nem ? Olyan emberre,akivel tudunk beszélgetni,együtt tudunk vele működni. Akkor bele kell magunkat adni.Ha meg azt látjuk,hogy a másik nem ezt akarja,csak pózol,és nincs meg a kölcsönösség,nem akar együttműködni,akkor lépni kell. Mert akkor csak ki akar használni. Az is igaz,hogy sokan a szerepeket védekezésből veszik fel. De akkor nem azzal találkoznak,aki illik hozzájuk ! Hanem aki a szerepükhöz illik. És az nem biztos,hogy ugyanaz.

        Reply
  25. Marika _48 2013. February 28. Thursday 20:28

    Igen mindig a rendes ember fázik rá, aki átveri a másikat az kell akár a férfinak, akár a nőnek, csak nem tudom ez miért van így. Engem is az őszinteségre neveltek, és úgy gondolom a másik nem is az. Sajnos amikor már átvertek akkor derül ki, hogy csak sex és más semmi nem kell nekik. Kötöttség meg pláne, hogy nem. Én pedig úgy gondolom egy kapcsolat őszinteségen, és egymás iránti szeretetről szól.De sajnos rossz világban élünk, és a magányt elkel viselnünk.

    Reply
  26. Gica 2013. March 1. Friday 01:12

    Kedves hozzászolók ,pumanő,pumaférfi,pávanö avagy pávaférfi mindenkihez szólnék .Igen elszaladt velűnk a világ és vele a jo régi emberi értékek mint gerincesség,becsületesség,oszinteség,feltétel néküli szeretet ,tisztelet egymás iránt.Szálljunk kicsit magunkba és menjűnk vissza a régi férfi és nöi értékekhez egymás tiszteletéhez megbecsüléséhez.(persze a Tv ben sem kellene állandóan a porno szintű sexet mutogatni mai férfiainknak mert ezzel azt hiszik a nő egy tárgy csak szűkségleteikhez és azt csinálhatnak velűk amit csak egy rossz prosti csinál)A régi értéken értem azt is,hogy legyen igenis házias,tanuljon meg fözni az Anyukától és gyereket sem azért szűljőn mert( akkor megfogtam a pasit ás ha kövér leszek sem hagy el a gyerek miatt)az sikk ás már lejár a biologia orája hanem szeresse és gondos nevelésben részesitse mert hisz okos értelmes gyermeket akar felnevelni aki ezt adja át majd az ö gyermekének.Hisz ezt kaptuk mi is annak idején és ez akkor jól is múködött.Vissza kell térni a jól müködött párkapcsolatokhoz ,értékekhez odafigyeléssel,átértékrléssel

    Reply
    • Ilu 2013. March 1. Friday 11:13

      Kedves Gica!
      Ezzel a mondatoddal nem értek egyet: “legyen igenis házias,tanuljon meg fözni az Anyukától”
      Szerintem minden nő el tudja dönteni, hogy mennyire akar házias lenni, de ez az ő döntése legyen, ne társadalmi nyomás hatása! Másrészről észre kell venni, hogy igenis megváltozott a világ! Egyszerre nem tudunk, legalábbis én nem tudok dolgozni napi 8-10 órát, adni magamra, hogy vonzó maradjak, pluszban ellátni a háztartást, és kiszolgálni a férfit, meg a gyerekeket. Megrokkanni nem akarok, köszönöm szépen!!! Én a házimunka megosztásának vagyok a híve, a férfinek sem fog letörni a karja, ha rendszeresen elmosogat, vagy felporszívózik.
      És az sem teljesen igaz, hogy ez régen jól működött volna. Eich Berne: Sorskönyv, valamint Csernus Imre is azt mondja, hogy a szülőktől eltanult viselkedési mintát tanuljuk meg, és alkalmazzuk a későbbiekben. Ha régen annyira jól működtek volna azok a házasságok, akkor most nem lenne annyi egyedül álló ember. Attól még hogy régen -különböző okok miatt- jobban együtt maradtak, még nem jelenti azt, hogy jól is működött. Tehát eltanultunk egy eleve rossz viselkedési mintát, és azt akarjuk alkalmazni. De a mai kor emberével nem lehet ugyanazt a -régen sem működő- viselkedési mintát eljátszani, ideje lenne váltani!

      Reply
      • karcsi 2013. March 2. Saturday 13:50

        Kedves Ilu.

        Nálam eddig a lányok,nők megkapták azt amit adtak.Soknak főztem is majd elmondták,hogy nekik még nem főzött a párjuk,kedvesük,szerelmük,szexpartnerük nevezze mindenki aminek akarja.Majd egy alkalommal nem vette fel a telefont hiába hívtam többször is.Egy nőnemű barátomtól kértem egy szívességet.Hagytam időt,hogy teljesítse majd hívtam,hogy megvan-e a dolog amit kértem.Nem vette fel a telefont ő sem.MIÉRT? Nem adtam okot az ilyen viselkedésre.Hajlandó vagyok változni ha tudom,hogy mi nem megfelelő a viselkedésemben,de GONDOLATOLVASÓ nem vagyok mint ahogyan egy ffi társam sem.

        Reply
  27. Laci58 2013. March 1. Friday 01:34

    Kedves Mindenki!

    Igaz, hogy a vitaindító cikk problémákról szólt, de mi lenne, ha nem csak a problémákat látnánk az életben? Vannak kapcsolatra alkalmatlan nők és férfiak szép számmal, de túlzás úgy látni a helyzetet, hogy csak olyanok vannak. Minden találkozás hoz valamit, ha mást nem, akkor egy kis önismeretet. Így ha már elég sokszor pofára estünk, meg fogjuk találni azt, akire vágyunk, persze ehhez bízni is kell benne, hogy sikerülni fog.
    Nem tudom, ki hogy van vele, én csak egy “normális” nőt keresek, és annyi biztosan van a társkeresők között. Az ezernyi alkalmatlannal nem foglalkozom, nem ők a “cél-csoport”. Hogy miért vagyok optimista? Mert ami már egyszer sikerült, sikerülni fog újra.

    Reply
    • Sallang 2013. March 1. Friday 16:20

      Ha már egyszer sikerült és nem maradt meg, akkor az NEM sikerült! (Kiv. a halál esetét)

      Reply
      • Zsóka 2013. March 10. Sunday 09:31

        egyértelmű :)))))))))

        Reply
  28. Géza 2013. March 1. Friday 01:51

    Azért van sok egyedül élő ember, mert

    1. nem ismerik eléggé a másik nemet,
    2. túl őszinték,
    3. túl sok mindent akarnak egy kapcsolattól.

    Ezeken változtatva mindenki találna boldog kapcsolatot, csak nem tudnak változtatni, mert rugalmatlanok és önmaguk sokkal fontosabb, mint az, hogy boldog kapcsolatban éljenek.

    Reply
    • Ilu 2013. March 1. Friday 11:20

      Kedves GÉza!
      1. szerintem magunkat kellene elsősorban ismerni, sajnos még ez is sok esetben hiánycikk.
      2. A túlzott őszinteséggel nem szabadna, hogy probléma legyen
      3. A túl sok mindent akarnak egy kapcsolattól, ezzel teljesen egyet értek, azzal a kiegészítéssel, hogy túl sokat akarnak, úgy, hogy Ő nem adja bele, azt amit a másiktól meg elvárna.

      Reply
      • Géza 2013. March 1. Friday 16:28

        Éppenséggel magadat is ismerheted, ami teljesen jó, ha a saját nemedből akarsz választani partnert. Ha viszont az ellenkező nemhez vonzódsz akkor fontosabb, hogy a másik nemet mennyire ismered. Az önismeretet túlértékelik, már a csapból is az folyik, hogy meg kell ismernünk önmagunkat. Attól, hogy ismered magadat csak az elváráslistád lesz részletesebb és jobban kőbe vésett. Ergó még nehezebben találsz majd “megfelelő” emberre és sok esetben a lehetőséget sem adod meg emiatt másnak.

        2. A két nem között elég nagy különbség van, sok tekintetben máshogy működnek, gondolkodnak és éreznek. Ezért nem lehetnek túl őszinték egymással.

        3. Persze, hogy nem adja bele azt, amit elvárna, mert egy férfinek és nőnek mást, különböző dolgokat, különböző mértékben kell beleadniuk. Az egyenlősdi nem működik, és nagy átlagban a nők/férfiak nem is vonzódnak a velük egyenlő férfihez/nőhöz.

        Reply
        • Ilu 2013. March 1. Friday 18:10

          Nekem meggyőződésem, hogy a kapcsolatok azért mennek tönkre, mert nem tud megvalósulni az egyenrangú párkapcsolat.
          A valóban hosszú távon jól működő kapcsolatoknál láttam csak megvalósulni az egyenrangúságot.
          Már megbocsáss, de milyen férfi, az olyan aki nem egyenrangú nőt keres? Akkor milyet keres, alacsonyabb rendűt, ha igen akkor miért? Ezzel akarja az egójának bizonyítani, hogy ő igenis férfi? Szerintem ez a férfiakra vonatkozik amit írtál, mert szerintem a nők nagy többsége egyenrangú férfit keres!!!

          Reply
          • Géza 2013. March 1. Friday 19:06

            A nők többsége olyan férfit keres (ösztönösen), aki valamilyen tekintetben több nála, és ezért fel tud rá nézni. Egy normális nő, ezt a “többet” férfias tulajdonságokban keresi és nem kezd el versenyezni a férfivel ezekben, vagy egyenrangúnak lenni vele. Egy férfi pedig nem szereti ha a nője több nála bizonyos dolgokban. A nők többsége pedig csak szavakban keresi a vele egyenrangú férfit (agyban akarják, de ösztönből elutasítják). Voltaképpen attól indul be a szikra, ösztön, szerelem, blabla, ha érzi, ez a férfi több nála.

            Igen, az egyenrangúság meg nem valósulása miatt mennek tönkre a kapcsolatok, de voltaképpen kevés férfi akar egyenrangú lenni, ez a nők vesszőparipája. Az ő egójuk nem viseli el azt, hogy bizonyos területeken soha nem lesznek egyenrangúak a férfiakkal (ahogy ez fordítva is megvan). Ezért sokszor tönkreteszik a kapcsolatot. Ha pedig mégis sikerül az egyenrangú kapcsolatot kikényszeríteni a nőnek akkor már nem lesz olyan vonzó a férfi, ezért lesz problémája a kapcsolattal:).

            “Már megbocsáss, de milyen férfi, az olyan aki nem egyenrangú nőt keres?”

            Ésszerű, tapasztalt, ismeri a nők ösztönös énjét.

            “Akkor milyet keres, alacsonyabb rendűt, ha igen akkor miért?”

            Nem alacsonyabb rendű, csak nem férfi, hanem nő. Teljesen más a két nem, pl a férfi egy szép nőt magasra értékel (csak a szépsége miatt), míg egy nő egy szép férfit nem biztos. Tehát mások az értékrendek.
            Nem feltétlenül az egójának bizonyít egy férfi, egyszerűen ösztönösen azt hiszik a férfiak, hogy egy gyönyörű nő felsőbbrendű, szinte isteni lény:). Persze egy kor felett már tudják, hogy csak szép.

            Reply
          • Mariella 2013. March 1. Friday 21:19

            Bocsi, szerintem egy nő férfit keres aki szellemes, kellemes szóval férfi. Én nem tudnék egyenrangú lenni semelyik férfival, mivel én nő vagyok a saját nemem adottságaival férfi tulajdonságaim nincsenek.

            Reply
          • Adél 2013. March 2. Saturday 19:08

            “csak szép”

            Lehet választani a nem szépet is, főleg, ha ennyit jelent. Senki sem erőlteti, hogy “csak szép” nővel kell kapcsolatot kialakítani.

            Reply
    • Mariella 2013. March 1. Friday 20:58

      Egy kapcsolat néha nagyon jelentéktelennek tünő dolgokon bukik. Feltételezem, ha az elején a szimpátia megnyerése kedvéért olyan dolgokat állítunk vagy mutatunk aminek köszönö viszonya sincs a valódi természetünkhöz. Az idő múlásával ez kiderül és hamar magányosan élhetünk tovább.

      Reply
  29. Zolcsi83 2013. March 1. Friday 10:46

    Szia randi Andi!
    Egyik kategoriába sem tartozom!
    sajnos nem találok senkit sem magamnak!Sajnos mindenki elutasít már nagyon szeretnék egy lányt akinek megfelelek végre!

    A 3 év alatt semmi sem jött össze pedig nagyon szerettem volna!Néha nincs semmihez sem kedvem még enni sem.Sajnos a diplomás nőkben is csalodtam mert nagyon csúnya válaszlevelet kaptam az egyiktől!Következő levelemben megmutatom majd mit írt a lány vissza nekem.Kiváncsi vagyok mit gondolsz majd róla!Szerintem nem velem van a gond!Csak az embereket fogom megutálni a sok elutasítás miatt!Sajnos ezt tapasztalom a munkám közben is!

    Puszi:)

    Szia!

    Reply
  30. Éva 2013. March 1. Friday 14:34

    Sziasztok!
    Lehet,hogy vannak ilyen kategóriába tartozó emberek,de szerintem ez nem általánosítható.A nagy “átlag” nem ilyen.De ha vannak is ilyenek,mit számít? Aki nem pumanőt vagy páva férfit keres,az nem is fog velük szóba állni..de a legfontosabb,hogy a nagy többség tényleg nincs tisztában saját magával sem..akkor honnan tudná,hogy milyen típusú nővel vagy férfival lenne boldog? (Itt csak a tartós kapcsolatot keresőkről van szó,az alkalmiak teljesen más téma.)
    És még egy dolog..Carlo hozzászólásához..azt mondja,hogy nem adunk időt magunknak arra,hogy megismerjük a másikat…ezzel kapcsolatban csak annyit mondanék: ha én egy beszélgetés alapján azt mondom valakire,hogy nem szimpatikus,az később sem lesz az…tehát:ami nem megy,azt nem kell erőltetni(csak azért,hogy ne legyek egyedül)..mert abból jó sosem lesz! További szép napot mindenkinek!

    Reply
  31. Nati 2013. March 1. Friday 15:22

    Kedves Mindenki!

    Az élet tele van különféle emberekkel, de kategorizálásba, hogy ki miért milyen, én nem szeretnék bocsátkozni. Azt viszont tudom, hogy amióta egyedül vagyok, rengeteget nyitottam több felől is emberek irányába, és lettek új barátaim, fiúk is és lányok is. Olyanok, akiket nagyon sokra értékelek. Rengeteget segítünk egymásnak lelkileg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre tisztábban és tisztábban lássam magamat, valamint egyre jobban kirajzolódik, hogy mit szeretnék. Valamennyire számítani fog, hogy néz ki, de nem kell kigyúrt, izomagyúnak lennie. Volt ilyen párom, és ő volt a legkevesebb érzelmi intelligenciával rendelkező, és akibe sose lettem szerelmes. Külsőleg csak annyit szeretnék, hogy legyen szimpatikus, kedves arca és legyen nálam magasabb.
    A többi dolog pedig mind belül van, amik legnagyobb alapok és értékek, pl. a gyerekkor, a minták, a vágyak, a személyiség, a tapasztalat, a kommunikáció,az érzelmek kimutatása, önzetlenség, tisztelet, szeretet, stb. Ahhoz azonban, hogy az ember erre vagy tényleg hasonlóra találjon, tisztában kell lennie önmagával. Kívánom, hogy sikerüljön mindenkinek megtalálnia a kiteljesedéshez vezető legjobb párt!

    Reply
  32. Eliza 2013. March 1. Friday 16:07

    Sziasztok.Az írások olvasása közben eszembe ötlött néhány érdekes gondolat.Döbbenettel olvastam némely irást,mely’ a csalódások sorozatáról és elutasitó levelekröl szól.Én is jártam régebben hasonló cipöben,ám egy idö után immunis lettem ezekre a dolgokra,mert rájöttem valamire.Annyira modern világot élünk,hogy az emberek szinte csak az internetet használják mindenféle ismerkedésre,gondolok itt társkeresés,családi kapcsolatok ápolása stb.A nagy modernizációval együtt természetesen megjelentek a csalók is,akik arcukat nem vállalván obszcén hangvitelü leveleket irogatnak megtört lelkü embereknek,akik számára talán az utolsó esélyt jelentette volna az a levél.Senkit nem akarok lebeszélni,sem rábeszélni semmire,de ha a neten ismerkedtek akkor használjatok különböző “szűrőket”.Pl egy társkeresö oldalon a különböző beállitások(vip tagság,életkor,kapcsolat célja) Egyböl nem fog a 30 éves fiatalember levelet kapni a 16 éves fruskától,aki a barátnőivel a neten szórakozik csak.Sok lehetőség van az ismerkedésre,mindennek csak a pénztárca és az idö szab maximum határt.Tudom,kényelmesebb az internet adta lehetőség,de a hölgyek se sértődjenek meg,ha a férfi csak sex-et akar,mert azt már elsö időkben megmondja.Felesleges az ilyen miatt lelkizni.Erősnek kell lenni és szűrni,szűrni!! Véleményem szerint vannak jobb helyek is társkeresésre mint a net.Társkeresö klubok,rendezvények,ismeretségi körök,vagy maga a véletlen,bárhol.Ezek legalább nem okoznak csalódást,az emberek élöben találkozhatnak,beszélgethetnek és ki tudja mi lehet még belöle.

    Reply
    • Sallang 2013. March 1. Friday 18:38

      “ha a férfi csak szexet akar, azt már elsö időkben megmondja”??? Hogy Te mekkorát tévedsz, kedves Eliza! Még akkor sem mondja meg, ha konkrétan rákérdezel! Majd hülye lenne megmondani! Aztán amikor megunja a banánt, egyszercsak dobbant. A szakításért természetesen a nőt okolja ilyen-olyan, abszolút megalapozatlan, hajmeresztő, önbizalom-tépázó, lenyomó szövegeket nyomat, csak győzz a sok sértésből felépülni!
      A testedet megkapta, a lelkedet felzabálja, az agyadat pedig leszívja a sok manipulatív, előre elhatározottan csak szexelni akaró, de lelki kapcsolatot HAZUDÓ pasi!

      Reply
      • Ilu 2013. March 5. Tuesday 01:03

        Igen, ezek a férfiak nem tekintek másnak a nőt, csak szexuális eszköznek. Aztán megsértődnek, ha egy nőnek ők is azok lesznek…

        Reply
        • Ilu 2013. March 5. Tuesday 01:07

          Egyszer még régen egy srác mondta, hogy külföldön dolgozik, x havonta jön haza, akkor megkeresne egy kis szabad szexre, milyen jó lenne. Aztán válaszoltam neki, hogy csak szexet akarsz: semmi baj. De ha neked csak egy nu.. kell, akkor nézz a tükörbe, és mond magadnak, hogy csak egy f.. vagyok.

          Reply
  33. Marcsi 2013. March 1. Friday 17:08

    Kedves Andi, Kedves Mindenki!

    Elvált 50 éves nő vagyok, 2 felnőtt fiam van, akik már nem velem élnek, azonban egyre több olyan független férfival találkozom, akik anyucival élnek együtt, és még csak fel sem fogják, hogy mennyire zsarolják őket.

    Nekem nemrég szakadt meg egy ilyen kapcsolatom néhány hónap után,mert anyuci mindig mondott valamit, amitől a fiacskájának lelkiismeretfurdalása lett, és ilyenkor mindig eltávolodott tőlem. Nagyon zavart, hogy semmi sem függ attól, hogy mi hogyan viszonyulonk egymástól,anyuci irányít. Én mint önálló nő, és olyan aki egészségesen elengedtem a gyerekeimet, önálló egzisztenciával rendelkezem, nem tudtam ezzel mnegbírkózni.

    Ez ezért szörnyű, mert ha nem akarunk foglalt (házas vagy tartós kapcsolatban élő) emberekkel ismerkedni, akkor ebben a korosztályban már csak a felszínes páva férfiak, és anyuci kicsi fiacskái marqadnak, legalábbis nem tudom hol lehet másmilyen férfival találkozni.

    Marcsi

    Reply
    • Laczkó 2013. March 1. Friday 20:58

      Másmilyen férfiakkal minden bizonnyal leginkább otthonukban lehet találkozni. Azokat a férfiakat, akiknek nem derogál a házimunka, és nem anyuci gondoskodó kezei között bújnak meg, sokkal jobban leterhelik a mindennapok, mint a többit, így azok sokkal ritkábban fordulnak meg olyan helyeken, ahol a nők keresik őket, ezért nem csoda, hogy nehéz rájuk találni.
      Erre a nők részéről állandóan előjövő problémára, hogy hol vannak a normális férfiak, hihetetlen egyszerű a válasz. A nőknél általában a normális pasi két igen alapvető feltétele, hogy hűséges, és hogy nem rabszolgaként kezeli a nőt. Akikre az utóbbi igaz, azok hiányát a fentiek magyarázzák, az előbbi esetében pedig az a helyzet, hogy aki hűséges, az jóval ritkábban keres párt, mint aki pár naponta cseréli partnerét, következésképpen a hűséges férfiaknak jóval kisebb gyakorlata van a csábításban, így aztán őket végképp nem veszik észre a nők. Szóval ott kell keresni, ahol nincs, mert ott lehet a legkönnyebben találni.

      Reply
      • Ilu 2013. March 2. Saturday 01:34

        Érdekes én észre vettem már sokszor ilyen nem nőcsábász férfit, de hiába próbáltam tudtára adni, hogy lenne esélye, nem vette a lapot… Egy kimondottan csinos, vonzó nőnél egyszerűen nem hiszek el, hogy ilyen pasit keres, pedig igen!:)

        Reply
  34. Bobek 2013. March 1. Friday 17:17

    Nagyon örültem ennek a cikknek és vitának, amikor megláttam. Nyíltan ki kell robbantani ezt a vitát, a férfiaknak és nőknek mostmár komoly megbeszélnivalójuk van egymással. Először is, megszületett itt egy alapvető kijelentés: a normális férfiak a barátzónában vannak. Ha a normális alatt azt értjük, aki rendelkezik olyan vonásokkal, amire évtizedes együttélést lehet alapozni. Ez bizony kapásból megy a barátzónába, mert nem izgalmas, nézzétek meg a “Nem kellesz eléggé” c. filmet!
    Én abszolút megértem, ha a szelíd és nyugodt férfi unalmas, nem kívánatos. De akkor ne tessék már sírni, hogy aki meg izgi és kívánatos, az tudja is magáról ezt, és ezért tart is 5-6 vasat a tűzben egyszerre.
    Felvetnék egy másik szálat is, ez pedig a megalkuvás. 20-asok alig vannak a társkeresőn, 30 körüliek már többen, aztán 35 nél elszabadul a kétségbeesés, és eljön a hatalmas megalkuvások ideje. A magas elvárások után kétségbeesett megalkuvó döntés a kor miatt, vagy örök szingliség, macska-kutya-babusgatás. Nem lehetne ezt valahogy máshogy csinálni?
    Barátzónás férfiak: el kell fogadnunk a csalódások hosszú sora után “ránk fanyalodó” nőket?

    Reply
    • Éva 2013. March 1. Friday 21:27

      Kedves Bobek!
      Nem hinném,hogy jó ötlet a megalkuvás..egy idő után úgyis csak az fog forogni a fejedben,hogy nekem ez nem kell..és akárhogy szeretnéd csillapítani magad,nem fog menni…ez az én véleményem!pl.: itt vagyok én,42 évesen,az a korosztály akit én keresek,még csak véletlenül sem a hozzám hasonlókat keresi,én pedig meg tudok őrülni attól,amikor 55-60 és efölöttiek akarnak velem ismerkedni,Én NEM akarok velük! Nem érdekel,hogy meddig kell várnom,de nem állok be a megalkuvók közé!Nevezzenek inkább válogatósnak,de akkor sem! És ezt ajánlanám a férfiaknak is! 🙂

      Reply
  35. Cilu 2013. March 2. Saturday 01:04

    Kedves Andi,kedves Hozzászólók !

    Valóban,nagyon nehéz társat találni manapság.Sorolhatnám az okokat,de már sokan megtették előttem. Társadalmi jelenség,a nagycsaládok,közösségek felbomlottak,a régi értékek elvesztették jelentőségüket,és már a mai 40-esek egy része sem látott megfelelő mintát maga előtt,mert csonka családban nőtt fel,nem beszélve a fiatalabb generációkról. Elidegenedtünk. Nem akarok okoskodni, csak néhány dolgot fűznék hozzá. Sokféle ember van,és sokféle társkereső. Én magam örök naív vagyok,túl a negyvenen,egy rosszul sikerült házasságon,és sok csalódáson. Mégis azt mondom,hogy nem szabad feladni. Mindig megelőlegezem a bizalmat,hogy ő lesz az,akivel leélem az életemet.
    Sok mindenben egyetértek Pumanővel :
    ” Akkor itt most megszólal a pumanő:
    Igen, vannak ilyenek is. És miért? Mert Uraim, a nők sincsenek fából és ha nem futunk össze azzal a férfival, aki minimális szinten beleillene a “párkapcsolatra alkalmas” kategóriába, akkor elég a skalp, azaz a szex. Milyen egy pumanő? Elsősorban korrekt, becsületes és ezt el is várja. Érdekes módon nagyon tud szeretni, gyengéd és kiáll a társa mellett. Mindíg nyitott egy komoly párkapcsolatra, de belátta: ha nincs szükség az általa nyújtott korrektségre, együttműködésre, a gyengédségre is csak alkalmanként, akkor jobb híján annak örül, amit a férfi megenged…”
    Én nem nevezném magam pumanőnek,mert inkább engem vadásztak le,én csak hagytam.De az ember ha másképp nem,a saját kárán tanul,és azt sem szabad elfelejteni,hogy azért jó is volt ezekben a kapcsolatokban,mert különben előbb kiléptem volna,mivel nem vagyok mazohista. Tudni kell időben továbblépni,hagyni,ami nem működik. És nagyon fontos,hogy az ember nyitott tudjon maradni.
    Az örök kamaszokhoz annyit szeretnék hozzáfűzni,hogy bizony az anyagi dolgok nagyon befolyásolják a legtöbb társkeresőt,és talán itt néha egy pici kompromisszumot lehetne kötni.Nem megalkuvásról beszélek. Persze mindenkinek megvannak a maga elvárásai. De gondoljunk bele,ha az összes többi elvárásunknak megfelel az illető,csak éppen nem az az érvényesülő típus. Attól még lehet szorgalmas,jóravaló, intelligens,vonzó férfi.Sokan örülnek,ha manapság egyáltalán van állásuk.Nem mindenki tud egyedül előteremteni egy saját otthont,vagy a válás, vagyonmegosztás után kénytelen visszamenni a mamához,és akkor még szerencséje van.Nem mindenki örököl ingatlant.Egyedül még albérletet sem tud mindenki fenntartani.Viszont ketten könnyebb.Ezért nem ítélem el az örök kamasz kategóriába tartozókat.Ha valóban nem kényelemből maradnak a mamánál,hanem mert az anyagi helyzete nem engedi meg a változtatást. Persze nem olyan férfira gondolok,aki a nőtől várja,hogy eltartsa,ilyenekkel én is találkoztam.
    Igen,tartja magát a minta,hogy a férfi a családfenntartó,egyedül.De arra már nem emlékszünk,hogy néhány évtizeddel ezelőtt még családok laktak a szülőknél sokáig,és nem csak a pici fia,vagy pici lánya,30-on felül.És akkor még jobban törekedtek a házasságra, férfiak,és nők is,mert csak együtt tudtak boldogulni. Igaz,ennek megvolt a hátulütője,mert sokan csak belemenekültek egy házasságba,mert szabadulni akartak otthonról.
    Tudom,sok nőnek ez nem fér bele a világképébe,mert egy “erős” férfi egzisztenciát teremt,domináns,
    dinamikus,és mindig győz.De legyünk reálisak ! Nem mindenki James Bond ! Egymást segítve könnyebben előbbre juthatunk.
    Persze,mindenkinek jogában áll eldönteni,hogy milyen férfit keres. Nekem személy szerint fontosak a lelki,szellemi dolgok.Hogy egy hullámhosszon legyünk. Hasonló legyen az érdeklődésünk.És az értékrendünk. És persze nem mellékes az sem,hogy tetszik-e az illető.Nem kell tökéletesnek lenni.Csak kell az a bizonyos szikra.Hogy valami megmozduljon bennem.
    Szerintem nincs “reménytelen” kategória. Láttam pávaférfiakat,pumanőket is házasságban.Alkoholistákat is.Mindenféle embert.Nem azt mondom,hogy vágyom rájuk,de ők is megtalálták a párjukat, aki elviseli őket.
    Reménytelen az,aki várja a csodát,és nem tesz semmit a boldogságért. Igen,sokszor fájdalmas a keresgélés,és sokszor évekbe telik. De a remény hal meg utoljára !
    Magamról annyit,hogy – remélem – megtaláltam a társam. Nem volt könnyű. De megérte !
    Sok szerencsét kívánok mindenkinek,és töretlen hitet hozzá !
    És Andi ! Sokat segítettél a jó tanácsaiddal !
    Köszönöm !

    Reply
  36. Bobajka 2013. March 2. Saturday 01:17

    Sziasztok,
    nagyon sokmindent mondtatok…és javarészt mindenkinek van valami igaza. Én sajnos azok táborát gyarapítom akik azon keseregnek h miért nem lehet minden ugy mint regen…igen jo lenne haladni a korral…tulajdonképpen haladok is…látszik hiszen egyedul vagyok…lehet ezt csurni-csavarni de ugysem ez a normális…a nagy tobbség meg aki normális ugyis csak párt szeretne…nem egy-ket éjszakára és nem is egy-két évre szerintem. Lehet hogy az emberek poligámok javarészt ezért nagy a zurzavar, akkor miért sírjuk vissza azt amikor még együtt maradtak az emberek? Mert én visszasírom (ha már nekem soha nem is lesz olyan életem…a szuleimnek volt-van)Mégiscsak az a normális…és én vágyom a normálisra…
    Egy 34 éves nő

    Reply
  37. Eliza 2013. March 2. Saturday 01:58

    Sziasztok,szia Sallang. Tényleg jó kis vita robbant ki a témából. Egy dolgot ne felejtsünk el,az itt hozzászóló emberek nagy része már úgymond elég felnött fejjel tudja az esetleges párkapcsolati nehézségeket felfogni,hiszen miböl is tudnánk tanulni,ha nem a saját hibáinkból,tapasztalatainkból? Az élet a legnagyobb tanitó,sokmindent megtanit,többek között az emberi méltóságot is.És még egy dolgot.Azt,hogy a férfi és nő csak biológiai szerkezetében különbözik egymástól,semmi másban.

    Reply
    • Ilu 2013. March 2. Saturday 02:07

      Igen valóban csak biológiai szerkezetben különbözünk, de sajnos mégis erre hivatkozva vezetik le, miért is nem lehetünk a férfiakkal egyenrangúak…

      Reply
  38. Ilu 2013. March 2. Saturday 01:59

    Géza!
    Ne keverd össze az egyformaságot, és az egyenrangúságot, ez két külön fogalom! Nem vagyunk veletek egyformák, de egyenrangúak igen! És nagyon sajnálatos, ha TE ezt nem tudod elviselni!
    Amiről beszélsz az csak a társadalmi sztereotípiákra épül. Valamint előszeretettel alkalmazod a kettős mércét, ami a hímsovinizmus egy tipikus megnyilvánulási formája. Talán nem mondok vele újat: ezt ma már nem fogadják el a nők, érthető okokból. Sokan nem tudják a hátteret, nem biztos, hogy tudatosak, csak érzik, hogy valami nem stimmel, ahogy bánik vele a férfi, és kilép a kapcsolatból. Én is ezt tettem…

    Reply
    • Géza 2013. March 2. Saturday 21:45

      Azt már tudod, hogy mi a különbség egyformaság és egyenrangúság között, akkor már csak azt kéne megtanulnod, hogy mi bennük az egyezés. Egyenrangú azokból az emberekből lesz, akik hasonlítanak.

      Egyenrangú akarsz lenni a férfiakkal? Akkor pl. dolgozz annyit, keress annyi pénzt, legyél olyan sikeres a munkádban, mint a párod. Akkor munka tekintetében egyenrangú leszel vele, mert kiérdemelted. De ha nem vagytok közel egy szinten ebben akkor soha nem leszel vele egyenrangú. Megjegyzem nem is kell, mert egy férfi szereti ha többet keres és sikeresebb a munkájában mint egy nő. Azért mert a munka egy férfi szerep és mint ilyenben, a férfi akkor érzi magát harmóniában, ha ő a domináns. Ezzel együtt nem nézi le, nem tartja alacsonyabb rangúnak a nőt, mert pl. alacsonyabb beosztásban, kevesebb pénzért dolgozik, mert ez számára egy nőben nem olyan nagy érték, sokkal fontosabb, hogy emellett mennyire csinos, értelmes, kedves, házias, milyen vele a szex, stb.
      Persze ha kitartott a nő, mert otthon neveli a gyerekeket, akkor egy idő után alacsonyabb rangú lesz (sokszor), de ha dolgozik, csak kevesebbet keres, akkor nem jellemző, főleg ha kompenzálni tudja ezt nőies tulajdonságaival (jó a női szerepekben).

      És egy férfi sem lesz egyenrangú a nővel a gyereknevelés, a család harmóniáját illetően, mert erről sokkal többet tudnak a nők. És a nők is lenézik azt a férfit aki ezt rájuk hagyja egészében, viszont azt a férfit aki részt vesz benne, de meghagyja ezt női szerepnek az tiszteletet és szeretetet kap. Mint látható, nem egyenrangú ebben a két szerepben a férfi és a nő, mégis pont így megfelelő számukra, így komfortos. Összességében pedig akkor lesznek egyenrangúak, ha kölcsönösen kiváltják egymásból a tisztelet érzését (nem csak kötelességszerűen “tisztelik” egymást). Mégpedig olyan dolgokban, amit a másikban vonzónak találnak. Nő a férfit akkor találja vonzónak ha férfias szerepekben jól vagy kiemelkedően teljesít. A férfi ugyanígy van a nőies szerepekben kiemelkedő nőkkel.

      A női/férfi szerepek nem társadalmi sztereotípiák, hanem létező dolgok. Ha nem úgy bánt veled az a férfi, ahogy szerinted kellett volna, akkor nem adtad meg neki azt (női szerepekben), amiért tisztelhet volna.

      Reply
      • Ilu 2013. March 5. Tuesday 00:55

        Utolsó mondatod áldozat hibáztatás. Nem vitázom Veled, nincs értelme, mert egyértelműen hím-soviniszta vagy. Isten óvjon tőled minden nőt, mert az ilyen típusból lesznek a bántalmazók!!!

        Reply
        • Géza 2013. March 5. Tuesday 11:56

          Ezért nem kell “túl” őszintének lenni, mert sok ember nem éri fel ésszel, megsértődnek rajta és butaságot vonnak le belőle, mint végkövetkeztetés. Valószínűleg a múltban történt néhány dolog miatt.

          Reply
          • Ilu 2013. March 5. Tuesday 17:12

            Melyik fogalmat nem érted? A hímsovit, az áldozathibáztatást vagy a bántalmazót?
            Lehet, hogy Te nem tudod magadról, de a hozzászólásaidból egyértelműen az vagy!
            De nem kell megijedni vannak himsovi nők is…

            Reply
          • Ilu 2013. March 5. Tuesday 17:15

            A női, férfi szerepek társadalmi sztereotípiák, és valóban létező dolgok!
            De még úgy látom nem teljesen van benned letisztázódva ez a fogalom sem…

            Reply
          • Géza 2013. March 5. Tuesday 18:41

            Akkor elmagyarázom neked.

            Sztereotípia: “szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól”.
            Példa: minden ügyvéd hazug vagy minden rendőr korrupt, minden férfi hazug, disznó, stb. Minden nő a férfi pénzére hajt, stb.

            Ezenkívül, “általánosságban szólva, valamennyi sztereotípia meglehetősen független a tényektől és az információktól”.

            A fentiek jellemzik a sztereotípiákat. A női/férfi szerepek azon a tényen alapulnak, hogy a két nem különböző, és nem csak biológiailag, hanem érzelmekben, gondolkodásban, más élethelyzetekkel kell szembenézniük. Tehát ezek nem sztereotípiák, hanem a realitás, amit mindenki lát, akit nem vakít el valami sérelem.

            Az egyenrangúsággal kapcsolatban egy példa. Az ezt szorgalmazók kiharcolták, hogy manapság már a nők is mehetnek harcolni és meghalni a háborúkban, de mivel a nőktől ösztönösen távol áll a fegyveres, véres harc, ezért mégsem mennek olyan nagy számban katonának, mint a férfiak (elég kevés nő lesz katona). Hiszen ez egy férfi szerep, mert ebben a férfiak a jobbak általánosságban. Mivel az ő személyiségükhöz, alkatukhoz, érzelmeikhez sokkal jobban illeszkedik ez a dolog. Persze 1-2 nő lehet kivételesen jó harcos és sokkal jobb, mint a férfiak többsége, de összességében a férfi nem az erőszakosabb, ügyesebb harcos, nem a női. Egyébként vannak országok, ahol megpróbálták, de ma már nem engedélyezik a nők katonai szerepvállalását, mert komoly negatív hatással van a férfiakra egy elesett nő látványa. Ráadásul egyértelműen hülye az a nő, aki katonának megy, mert ha elfogják akkor átmegy rajta a fél ellenséges sereg.

            Ezt a diskurzus lezárásaként írtam, mert szerintem a témában lévő álláspontodat a múltadban bekövetkezett sérelmek alakították ilyenre, aminek semmi köze nincs a realitáshoz. Engem nevezel előítéletesnek és lenézőnek (hímsoviniszta), holott nekem úgy tűnik, hogy neked fáj annyira valami, hogy ilyen szemmel nézed a férfiakat.

            Reply
          • Ilu 2013. March 5. Tuesday 23:56

            „Az az állítás, hogy az anatómiánk a sorsunk, azt sugallja, hogy a férfiak és nők szerepe a természet (biológia) által meghatározott – de ez nem igaz. Ha ez lenne a helyzet, akkor társadalmunk nőközpontú lenne.”
            A régi sérelemnek semmi köze a látásmódomhoz. Mindig is feminista voltam, és az is maradok!!!

            Reply
          • Géza 2013. March 6. Wednesday 02:28

            “nők szerepe a természet (biológia) által meghatározott – de ez nem igaz.”

            Persze, hogy nem igaz. Te egyénileg dönthetsz úgy, hogy nem akarsz gyereket, elmész katonának, vagy karrierista leszel, esetleg hedonista, de ettől még a többi nő megmarad nőnek, és mert neked bajod van a nemeddel, azért még ők nem fogják megváltoztatni a sajátjukat.

            “Mindig is feminista voltam, és az is maradok!!!”

            A feministák jelentős része leszbikus, talán nem véletlenül:).

            Reply
          • Ilu 2013. March 9. Saturday 01:16

            Ezen most jót nevettem!:)
            Igen sok téveszme van a feminizmussal és a feministákkal kapcsolatban: pl: ronda, magányos, magának való, kisebbrendűséggel küszködő, esetleg leszbikus nő. Nos egyik sem igaz: magas, karcsú, kimondottan csinos, párkapcsolatban élő nő vagyok, és mellesleg 12 éve hastáncolok. Sok feminista ismerősöm, barátnőm, barátom van, de egy sem homoszexuális. (sőt a többsége párkapcsolatban élő).
            Te hány feministát ismersz, hogy ilyet állítasz?

            Reply
          • Géza 2013. March 10. Sunday 15:16

            Visszagondolva, két feminista nőt jól ismertem. Első benyomásból mondhatom, hogy egyik sem volt leszbikus:). De mindkettő kifejezetten férfias volt. Egyiknél sem éreztem, hogy nővel lennék.
            Több feministával is találkoztam, de az agresszív, nőietlen viselkedésük miatt nem akartam jobban megismerni őket. Ráadásul a feministákat alapvetően butának és izgágáknak tartom. Feltűnési viszketegségben szenvednek. Több mint száz évvel ezelőtt még volt értelme a feminizmusnak, de ma már csak ostoba feltűnési viszketegség.

            Na látod abban viszont igazad van, hogy a leszbikusság velük kapcsolatban sokszor csak téveszme, illetve sztereotípia. Sikerült megfelelően értelmezned ebben a témában a sztereotípia fogalmát, ellentétben a nő/férfi szerepekben elhangzottakkal.

            Reply
  39. Cougar nő 2013. March 2. Saturday 03:00

    Sziasztok!

    Van még egy kategória ami kimaradt, a cougar, ami puma előtt van eggyel ;)- ez lennék én. Ha már itt beledobáljuk drága nyelvünkbe az angol jövevényszavakat, akkor lefordítva ez azt jelenti hogy 20-as 30-as éveiben járó nő, aki a fiatalabb partnereket kedveli. Szintén szingli, szintén önmegváltó, önálló, két lábbal jár a földön, nem nyavalyog, el van állandó párkapcsolat nélkül is. Akkor szerintem tisztázzuk is le, hogy a továbbiakban ki kicsoda a játszótéren. A pumák 40-50 körüli hölgyek, az már mindegy hogy gyerekkel vagy anélkül, szinglik és erejük teljében vannak és tényleg vadásznak de igazi nők maradnak attól még! 😉
    a MILF-ek csúnyán lefordítva – anyák (20-tól 50-ig) akiket meg szeretnének szexuálni az urak. Van még egy szélsőséges kategória ezt nem kívánom leírni. Jó? Tehát ne keverjük, a szezont a fazonnal. Akkor menjünk is bele a sűrűjébe 🙂 Többen panaszkodtak a barát zónáról. Nos srácok, nincs jó hírem, a tapasztalataim szerint oka van annak hogy odakerültél. Össze kell kapni magad, elsősorban önbizalomhiány terén. Sajnos még a gyenge és elesett kis pillarebegtető penészvirágok, is az önbizalommal teli férfiakra buknak. A jó hírem pedig az, hogy a barátzónából nagyon gyorsan ki lehet kerülni, egy teljes életmód váltással és pozitív célirányos gondolkodásmóddal! Elsősorban meg kell keresni az önbizalomhiány okát, akár visszamenni a gyerekkorig. Anyukát jól lecseszni ha nagyban hozzájárult és irány egy jó kis arculatváltás, pszichotréningek, hogyan csajozzak be könyvek vásárlása, új rucik, haj, és lehetőleg legyen egy női barátod aki segít eligazodni ezekben a dolgokban. Ha folyamatosan a nőket okolod sajnos az sem fog segíteni, mert pár év múlva is azt fogod észrevenni hogy c vágányon csücsülsz. Aztán valaki panaszkodott hogy ez a kategória egyáltalán nem szokványos, hanem már szélsőséges és miért nem a hétköznapi blabláról megy a duma. Én meg pont arra gondoltam, hogy te jó ég Andi végre leírta az én kategóriámat (hellyel közzel :)) és hogy igen, erről is kell beszélni, mivel az életvitelünkből/életmódunkból adódóan nehezen vagy nem találunk párra. Rólam annyit hogy éppen vizsgázni fogok, tehát készülök ezerrel a sulim befejezésére és már elmúltam 33, de kinézek 28-nak. Ja és mellesleg drága kis hazánk és egy másik ny.eus ország között ingázom a melóm miatt. Nos, ezért én hiába olvasgattam a havonta megjelenő hírleveleket, mindig olyan volt mintha nem is nekem szólt volna. Összegezve igen, kell erről is beszélni 🙂 Olvastam az “idősebb” korosztályú hölgyek beszámolóját a párkapcsolat buktatóiról. Én erre azt mondom hogy ne adják fel, éljenek ugyanúgy aktív életet, járjanak el kirándulni, színházba, kiállításokra,utazzanak, menjenek közösségi házak programjaira(persze ameddig a pénzük engedi) a legjobb példa erre édesapám, aki egyébként már ezer éve elvált anyukámtól (is). Lassan két éve már hogy megismerte egy táncos összejövetelen a párját és úgy tűnik hogy 60 éves korára találta meg a lelki társát. Van ilyen is, szóval türelem hölgyek! 🙂 amúgy meg a fiatalabb korosztályban is kevés ám a facér férfi, tapasztalataim szerint már vagy foglaltak, vagy elhagyták az országot. Azt gondolom hogy elsősorban mindenkinek saját magát kell megismernie, méghozzá kíméletlenül és alaposan. A párkapcsolatmentes időszakokat erre találták ki. Amikor ismerkedéskor valakinél kijönnek a necces dolgok – értsd, már az elején nem stimmel vele valami – akkor szépen tovább kell lépni és leves. Nem kell ezen keseregni. Azonkívül a mai nők ugyanúgy több vasat is tarthatnak a tűzben ismerkedés céljából, hol van az megírva hogy egyszerre csak egy pasi jelölttel kell foglalkozni? Ez alatt persze nem azt értem, hogy válogatás nélkül mindenkivel le kell feküdni ismerkedés céljából 😀

    Reply
    • Randi Andi 2013. March 3. Sunday 09:52

      Nagyon köszönöm ezt a hozzászólást és azt, hogy színesítetted vele a palettát! 🙂

      Reply
      • Cougar nő 2013. March 5. Tuesday 01:12

        Nagyon szívesen :)! Véleményem szerint ha valaki tényleg magáévá teszi a leckéket amiket küldesz – és nem csak elolvassa – akkor elvileg, mostanra már szinte mindennel tisztában kéne lenni a kedves versenyzőknek és az elméletet meg a tapasztalatokat gyakorlatba lehetne ültetni. Nem pedig keseregni, hanem elindulni és belevetni magunkat 😉 Szerintem egyébként, az ismerkedési folyamatok az egyik legizgalmasabb részei a párválasztásnak.

        Reply
        • Randi Andi 2013. March 11. Monday 17:55

          🙂 tény és való!

          Reply
  40. Cougar nő 2013. March 2. Saturday 03:23

    a cikkhez még annyit hozzátennék hogy a pávamférfiak sok esetben olyan férfit testesítenek meg, akik belső és környezeti hiányosságaikat a külsejükkel próbálják meg kompenzálni. Mik a hiányosságaik vagy rossz tulajdonságaik?

    1. Több “párkapcsolatot” futtatnak egy időben és a vicc az, hogy van idejük mindenkivel egy kis bájolgásra/udvarlásra is, nem érdekli őket ha lebuknak. Hívhatjuk még rossz fiúknak is. Ők élhetnek egyedül/haverral/anyuval
    2. Anyukával élnek, költség megtakarítási szempontból! Első helyen az anya van aztán a nő, éppen ezért, az elvárások is az anyához igazíthatóak. Olyan típusú nőt is keresnek aki kissé hajaz anyura.
    3. Már önálló lakásban él, újgazdag típus, drága divatos autókkal rohangál és top kategóriás sportot is űz. Nem nagyon ér rá párkapcsolatozni, csak laza numerákra… mert éppen rohan haver/gyúróterem/üzlet/gleccsereket intézni. Ők nagyon ritkán fanyalodnak rá a pláza cicusokra, ha mégis akkor csak bizonyos eseményekkor, limitált időintervallummal.

    majdnem mindegyik EQ-ja 0 és 2 közé sorolható. Az IQ változó összetételű. Ezért éppen csak a célnak felelnek meg, vagy még arra sem 😉

    Reply
  41. béla 2013. March 2. Saturday 10:45

    Kedves Mindenki.

    Nem vagyok egy nagy levéliró,de az itt elhangzottak nem hagytak nyugodni.Sok minden elhangott a kommentekben,de nem emlékszem,hogy valaki leirta volna,hogy most kerülnek ki az életbe nagy tömegekbe azok az emberek akiket a mama egyedül nevelt.Az igy nevelkedett gyereknek sajnos fogalma sincs ,hogy egy párkapcsolatot miként kell életben tartani.Egy hölgy irja,hogy a férfinak is részt kell venni a házimunkában ,mert egyedül nem megy.A környezetemben nem is tudok olyan férfiről aki ezt nem teszi meg.Hölgyeim!Azon el kéne gondolkodniuk.hogy egyre több esetben itélik a biróságon az apának a gyereket,vagy ami még rosszabb a gyerek választja a papát.Azt hiszem nagy a baj.Mindkét nemnek ki kéne nyújtani a kezét a másik felé.Abba kéne hagyni egymás ostorozását.Röviden ennyit szeretnék hozzászólni.Ha valakit megbántottam volna/remélem nem /elnézést kérek.

    Reply
    • Ilu 2013. March 2. Saturday 11:11

      Ez teljesen igaz!
      Elsősorban nem a nemeket kell kölcsönösen degradálni. Hiszen rengeteg féle ember van, és viselkedésük nemtől független. Vannak kimondottan nőiesen viselkedő férfiak, vagy férfias nők, és köztük a nagyon széles átmenet. Nem a nemen múlik, hanem az EMBEREN!

      Reply
    • Cougar nő 2013. March 2. Saturday 12:38

      “Azon el kéne gondolkodniuk.hogy egyre több esetben ítélik a bíróságon az apának a gyereket” na ez kicsit erős, honnan van ez a statisztika? A magyar jogrend, nagyon kivételes esetben ítéli oda a gyereket az apjának. pl. minimum alkohol és/vagy drogfüggő anyának kell lennie ahhoz. Minden más esetben a gyerek az anyjánál landol.

      Reply
      • béla 2013. March 2. Saturday 16:11

        Kedves Cougar.
        Valószinüleg az én környzetemben van igy amit nem lehet kivetiteni az egész társadalomra,de azért figyelem felkeltő.A közvetlen környzetemben kilenc válás volt az utólsó két évben,ezek közül négy esetben az apának itélték a gyereket illetve gyerekeket.Egyik esetben egy hatéves lánygyermekről van szó.További két esetben a gyerek az apával akart maradni.Hozzá kell tegyem ,hogy nem drog és alkoholfüggő hölgyekről van szó.Személyes példám is fent leirtakat támasztja alá .A fiam tizennégy évesen engem választott.Szeretném megkérdezni,hogyaz egész levélből ,miért csak ezt ragadta ki?Továbbra is azt gondolom ,hogy a nőknek és a férfiaknak vissza kell találniuk egymáshoz,mert ha nem akkor Európában hatalomra kerül egy olyan kúltúra amelyikben pumanőknek és friss húst kedvelő 30 feletti hölgyeknek esélyük sem lesz.Ez viszont valóban ténykérdés.

        Reply
        • Cougar nő 2013. March 5. Tuesday 01:47

          Kedves Béla!

          Na szóval nem ragadtam ki, csak szembetűnőek voltak az információk. A válások számának hatalmas szintű növekedése sajnos nem okoz ma már meglepetéseket, nem csak itthon külföldön se. Nem tudom hogy mi lehetett az oka annak hogy a gyerekeket az apáknak ítélték, ugyanis a magyar jogrend szerint: “A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított.” Az esetek nagy többségében ez a szülő az anya. Valami van a háttérben ezeknél a szituációknál, amiről esetleg Ön kedves Béla nem biztos hogy tud(hat), ezáltal előfordulhat h nem jól ítéli meg a helyzetet. Nem lehet hogy anyagi okai vannak amiért a gyerekek az apákhoz kerültek? (mert nem biztosított a gyerek testi, szellemi, erkölcsi fejlődése) Az hogy önöknél ez hogy volt, ezt csak Ön tudhatja és nem is akarok vájkálni a magánéletében, semmi közöm hozzá! Biztos h jó oka volt a fiának hogy Önt választotta. Viszont a saját példáját, még ezen kiugró eseteknél se jó ötlet általánosnak gondolni véleményem szerint..egyszerűen azt nem látom át, vagy legalábbis nem értem hogy miért kerültek a gyerekek az apjukhoz, ha az Ön elmondása szerint az anyákkal semmi extra probléma nem volt? Ugye 14 év alatti gyerek ráadásul nem is dönthet az elhelyezéséről.

          A nők és ffak önmagukra találásában egyetértek, viszont az a “kultúra” már rég hatalomra került amiről Ön beszél. Én ettől függetlenül nem érzem magam vesztesnek és azt se hinném hogy esélyem se lenne. A személyiségemből fakadóan nem vagyok egy feladós típus és mindig találok megoldást így vagy úgy! 😉 Önnek is kitartást kívánok a társkeresésben!

          Reply
          • béla 2013. March 5. Tuesday 09:19

            Kedves Cougar.

            A levél elejéhez csak annyit,hogy valószinűleg a mamák nem küzdöttek , olyan vehemenciával a gyerekért mint az apák.
            a levél második feléhez.
            Higgye el az a kultúra amire gondoltam még nem került került hatalomra.A szaporodási rátákat nézve az még kb.40év,de én úgy látom a kérdés eldölt.A keresztény Európa önként lemondott önmaga reprodukálásáról.
            Engedjen meg egy személyes megnyilvánulást.
            Azt hiszem a határozott hangú levelek mögött egy mélyen érző ember húzódik meg./ne kérdezze,hogy miből gondolom/.:)

            Reply
          • Cougar nő 2013. March 8. Friday 01:07

            Kedves Béla!

            Továbbra se értem hogy mit takar az a fogalom, hogy az anyák nem küzdöttek eléggé a gyermekükért? Én hiszek a hallgattassék meg a másik is törvényében. Számomra ez így eléggé egyoldalú nézőpont. Nem szeretnék szőrszálhasogató lenni, de mégis milyen anya az ilyen? Aztán sajnos van egy másik rossz hírem, ha ezek a nők ennyire önzőek, akkor valószínűleg mint nők is megbuktak a házasságban. Nem voltak erre utaló jelek?

            Reply
          • béla 2013. March 11. Monday 08:18

            Kedves Cougar.

            Úgy látom ez a kérdés nem hagyja nyugodni.Az ön számára azért egyoldalú nézőpont ,mert önnek ez csak egy történet nekem hús vér emberek.Azt viszont nem értem ,hogy miért csodálkozik hiszen elég fellépni egy társkereső oldalra és láthatja,hogy negyven körüli hölgyek vagy nem akarnak gyereket vagy nem velük él vagy nem tuják ,hogy akarnak-e.Nem szeretnék általánositani,de túl nagy számban ahhoz.hogy véletlen legyen.Az önzés amit emlitett korunk népbetegsége,de nem szeretném elverni a hölgyeken a port hiszen a férfiak között is van szép számmal akinek az én a legfontosabb.Az erre utaló jeleket pedig úgy gondolom az ember igyekszik elhessegetni magától,de én sem vagyok feladós amig élek keresni fogom az igazit.:)
            A végén megint egy személyeset kedves mikor alszik,mert egy kivételével minden hozzászólása 1-4 között van.:):)

            Reply
      • béla 2013. March 2. Saturday 16:21

        Bocsánat még annyit,hogy én valóban hiszek az egyejogúságban és legalább annyira nem szeretném ,hogy az előbbi levelemben irt világ eljöjjön mint a hölgyek.

        Reply
  42. Jofiukedvelo 2013. March 2. Saturday 15:39

    Először is eloszlatok egy félreértést: nem igaz, hogy a Nők a rosszfiúkra buknak.
    Nekem minden pasim jófiú volt. Ha úgy láttam, hogy kezd elhajlani, azonnal kiadtam az útját. Rossz fiúk egyébként ösztönösen el is kerülnek, nem mernek velem kezdeni.
    Nem véletlen, ki mit vonz be.
    Viszont ha a jófiú egyenlő az igénytelen, csúnya ffival, akkor az nekem sem kell. Jófiú definíciója a hűséges, odaadó, megbízható ffi -ugyanakkor legyen helyes is. Szép vagyok, adjon ő is magára, legyen ápolt, mert mi, 30-as nők, szeretjük a friss húst, a feszes férfitestet. De a selyemfiúkat lenézzük. Azok nem férfiak. Aki elvárja, hogy mindig nálam legyünk, én vegyem a kotont, nem hív meg egy italra, azzal nem kezdek. Mert egy ffi igenis legyen több a Nőnél, adjon többet, udvaroljon-még akkor is, ha csak szexpartner. Nem, nem hiszek az egyenrangúságban-a Nő eleve több, ezért kell a ffinak őt utolérni, sőt nála többet nyújtani.

    Reply
    • Meglep 2013. March 4. Monday 22:52

      Ha ön úgy érzi,hogy több egy férfinél,és
      elvárja hogy adjon többet,és ilyen primitíven leírja,hogy vegyen kotont.
      Akkor ön csak kihasználja a férfiakat,nem
      tekinti egyenrangú félnek,legalábbis ezt
      olvasom az üzenetéből.Amit leírt,és tényleg
      komolyan is gondolja,akkor önt,ez a rossz
      lányok kategóriájába sodorja.

      Reply
      • Cougar nő 2013. March 5. Tuesday 01:58

        kedves Meglep!

        Én ismerem a rosszkislány képletes és erősen idézőjelbe tett formáját is;) ők azok akik csendben vannak, de határozottak. Nem bódulnak el az első szép szavaktól és az esetek nagy többségében észrevétlenül ők irányítják a kapcsolatot és a férfit is. Már az első randitól kezdve. Általában kinézetre nem csúcsmodell kategóriák és a férfiak nagy százalékát leveszik a lábáról. Ők a tipikus esetei annak, amikor szembe jön velünk egy kellemes úriember és egy szürke kisegér vagy a rossz nyelvek “semmi extra nőknek” is hívják őket. A konkurens női csapatok nem értik hogyan, de előbb-utóbb férjhez is mennek ezek a típusok 😀

        Reply
  43. Judit 2013. March 2. Saturday 20:45

    Jómagam nem szeretem igazán az embereket kategóriák szerint megítélni, mert mindenki egyéniség, valamilyen viselkedésformát választva vagy követve, de most ez a témaindító, ezért két típust szeretnék megemlíteni. A “jó kislány” és “jó kisfiú” kategóriákat. Mielőtt bárki megkövezne, nem gyermekekről beszélek, az elnevezés nem életkorfüggő! Ők azok, akiket sokszor lúzer, naív, kihasználható, néha még szinte semmitmondó jelzőkkel is ellátják. Pedig! Ők azok általában, akik a legtöbb csalódást tapasztalják meg, de ugyanakkor ezáltal lesznek egyre inkább széles látókörűek. Ők azok, akik azt a fajta tükröt mutatják, amit elvárnak a másiktól is. Amikor nem kapnak viszonzást ebben, akkor mindig az a “kategória” prüszköl a legjobban, aki ennek nem tud megfelelni. Ezt hívom én kétszemélyes társasjátéknak, aminek játékszabályai elég széles palettán mozognak, lehet egyéni, társadalmi, akár földrajzi szempontokat is említeni. Nos általában, persze csak nagyon relatíve, az győz, aki nem a “jók” táborát gyarapítja, de….! Az erkölcsi győzelmet mindig a jó emberek nyerik el, pont úgy, ahogy a mesében! 🙂 Aki nem hiszi el, járjon utána! :)A jó ember, pont azért, mert rendelkezik a jósággal, általában toleráns, türelmes és megértő a másik emberhez, sőt, szeretni is tud. Megjegyzem, azért ők sem tökéletesek, csak több bennük a pozitív értékrend szerinti viselkedés, amihez tartják magukat. Szokták azt is mondani, hogy ez nem olyan érdekes, pedig dehogynem! 🙂 A legérdekesebb viszont az, amikor egy jó kislány és egy jó kisfiú egymásra talál, amikor egymásnak tiszta tükörképet képesek mutatni. Nem mondom, hogy könnyű, sokszor egy egész élet is kevés lehet, viszont annál nagyobb boldogság!

    Kedves Pumanő! Szerintem Te simán a jó kislány kategóriába tartozol! 😀

    Szeretnék hinni abban, hogy az emberek nagyobb hányada ide tartozik, csak az az egymásra találás ütközik nehézségekbe! Hiszek abban is, hogy minden zsáknak van foltja és előbb-utóbb mindegyik zsákot bestoppolják! 😀

    Véleményem szerint a legtöbb ma kialakult párkeresési problémának társadalmi háttere van, arra kellene picit visszatekinteni. Nem jó az, ha a két nem ujjal mutogat egymásra. Szerintem még mindig igaz, hogy egy teljes egészet egy férfi és egy nő alkot, inkább össze kellene fognunk, nem? 🙂

    Szép estét!
    Judit

    Reply
    • béla 2013. March 4. Monday 10:49

      Kedves Judit.

      Minden szava a szivemből szólt.

      Reply
    • Pumanő 2013. March 4. Monday 17:19

      Lehet. Már leáldozott a csillagom.

      Reply
    • Meglep 2013. March 4. Monday 23:05

      Kívánom,hogy az utolsó bejegyzésedre,sokan
      figyeljenek oda,mert ez volna az egyik
      kiinduló pont,a párok és a párkeresők
      pozitív látásmódjára,egyetértésére…..

      Reply
  44. Eliza 2013. March 3. Sunday 01:07

    Sziasztok.Elgondolkodtatok már azon,hogy tulajdonképpen miért is megy itt a vitába torkolló komment áradat a pávaférfiakról,pumanőkről stb?Én elgondolkodtam.Mindig voltak ilyen-olyan emberek,30,100,vagy akár 500évvel ezelött is.Ám a nagy modernizációval,mint pl.internet világa,bővebb és “szervesebb” az információ áradat,amivel tömnek minket.30évvel ezelött pl.nem volt cikis egy lánynak,ha anyuci kicsi fiával járt,esetleg összeházasodtak.A mai világban az ilyen férfit nyügösnek mondják és válás a vége.Csak egy példát ragadtam ki a sok közül.Tudjátok mi a baj? A tökéletességre való törekvés,jobb szó most nem jutott eszembe.Ezt pedig a világtempó diktálja,ám ennek folyamatosan rossz következményei vannak és lesznek is.Nézzétek csak meg,a különböző csatornákon mutogatják az anorexiás lányokat,aminek hatására a világon több millió fiatal lány kezd bele olyan önpusztitó életmódba,melynek halál a vége.Férfiak és nők mutogatnak egymásra,hogy pumanő! pávaférfi! Az emberek szó szerint állat kategóriába sorolják egymást.Miért?Mert ezeket olvasták és ezekkel vigyázni kell,mert ezek a,b,c és 1000pontban rosszak és veszélyesek stb.Közben pedig egy fontos tényezö felett mindenki átsiklik.Emberség.Csak egy szó.Ismerős,ugye?Amikor kategóriába sorolunk valakit,erröl mindig megfeledkezünk.Sebaj,ezt is a felgyorsult világunk műveli velünk.Átsiklunk az emberi értékek felett,mert “olyan kedves az a páva férfi,de hát mégiscsak páva férfi,mégsem kell” Igy múlik el a világ dicsősége?Nem hinném.Egy biztos,amig az emberek nem önmagukba néznek,hanem a tökéletesség dicshimnuszát zengik az egész világon,soha nem lesz béke a párkapcsolatokban.Maximum csak BÉKA lesz,aki lehet hogy anyuci kisfia,ám a csók után akár lehet herceg is,nemde?

    Reply
  45. Linda 2013. March 3. Sunday 18:44

    Elolvasni és kész katasztrófa! 🙂
    Négy hónapja vagyok szingli(utálom ezt a szót:)!de az egyedüllétet még jobban..
    Én a vegyes kategória vagyok:)…ja és normális:)

    Reply
  46. Gábor 54 2013. March 4. Monday 02:34

    Elolvastam ezt a sok okosságot ami a fenti
    vélemények tükröznek , mindenki a magáét mondja, de a alapproblémára a társkeresés problémájára senki nem tud igazi megoldást.
    Ha becsületes voltam az ismerkedéskor , és nyíltan megmondtam ,hogy én elsősorban szexet akarok, akkor meg mindjárt az volt, na te is csak olyan vagy. Ha pedig azt mondtam , hogy társat keresek ,messze elkerültem a szex témát akkor meg az volt, hogy csak ennyi???
    Ami viszont visszataszító a társkereső nőknél akik állítólag társat keresnek , hogy nem is válaszol a megkeresésemre, ez már
    bunkóság, legjobb esetben azt írja hogy nem téged kereslek/-nem is ismer, honnan tudja????-/Akkor most ki él álomvilágban ?? Ha nem James Bond , akkor már nem is kell. És utána nyavalyog hogy egyedül van, mikor a fáradságot se vette hogy megismerjen.Akkor ez most mi? Milyen kategória?

    Reply
  47. Adél 2013. March 4. Monday 14:04

    Szerintem nincs tuti tipp, amit alkalmazva mindenki társa találna. Próbálkozunk, változtatunk, módosítunk, alakítunk. Szerintem azzal kellene tisztában lenni, hogy ez soha nem volt könnyű feladat és aki belevág, annak számolni kell azzal, hogy tele lesz csalódással, bántással, fájdalommal és ha mákja van, akkor örömmel is.
    Én próbálom úgy kezelni az elutasításokat (nem kell szégyenkeznem a megjelenésem miatt), hogy annak az illetőnek nem kellettem, nem keltettem fel az érdeklődését, nem nyertem el a tetszését, de ez nem azt jelenti, hogy minden férfit beskatulyázok egy-két ember viselkedése miatt. Mellette törekszem arra, hogy ne vigye el a hangulatomat rossz irányba.
    Szerintem a “tapasztalatokból” kellene tanulni és ha úgy ítéljük meg változtatni, mert azért én erősen azt érzem, hogy nagyon makacsul ragaszkodunk az “álmunkhoz”.

    Ui.: bármennyire is meglepő, vagy nem, de vannak férfiak (biztos nők is), akik nőként regisztrálnak pusztán kíváncsiságból (vagy szórakozásból), megfelelő, keresett paraméterekkel, hogy milyen leveleket kaphat egy nő, miket írnak, hogyan udvarolnak a társkereső férfiak, ezért amikor nincs válasz gondoljunk a “szélhámosokra” is.

    Reply
  48. Gábor 54 2013. March 4. Monday 16:11

    Még egy sztorit had osszak meg mindenkivel :
    Ismerkedem a hölggyel beszélgetünk erről-arról,látszólag jól sikerül a randi, egyszer csak bedobja a drága minden előzetes nélkül:
    -Nekem nem kell beszélő vibrátor ! /….!/
    -???
    Kérdem :- akkor mi kell ??
    -Akkor utazzunk, menjünk Honoluluba, Brazíliába, Thaiföldre, ide-oda…
    Mondom:- akkor eladhatom a lakást.
    – Hát akkor legalább főzzön,mosson,bevásároljon,takarítson, vasaljon,mosogasson.
    -Te meg nézed a TV-t. Akkor miért nem mész ki a rabszolgapiacra , veszel magadnak egy rabszolgát? Vagy egy cselédet ?
    – Erre nincs pénzem.-mondja a drága….
    De ha belegondolok, ez is egy elismerés: én vagyok a beszélő vibrátor. Ez is valami.
    Csak elemet kell venni belém…
    / ez most milyen kategória??/

    Reply
    • Pumanő 2013. March 4. Monday 17:18

      Beszélő sz..ógép

      Reply
    • Cougar nő 2013. March 5. Tuesday 01:22

      Olvasom amiket írsz és ne haragudj, de közben hangosan felröhögtem. Na nem azon hogy megint belenyúltál, hanem hogy a nők is mennyire primkók tudnak lenni :S viszont azt nem értem, hogy a levélváltásokból ez az elején még nem derült ki számodra? Gábor nem lehet hogy kicsit elfáradtál a nagy ismerkedésben? =)

      Reply
      • Gábor 54 2013. March 6. Wednesday 11:04

        Nem nagyon leveleztünk, megbeszéltük hogy a személyes találkozásban hiszünk.Ennyi.

        Reply
        • Cougar nő 2013. March 8. Friday 00:49

          úgy látszik hitt más dolgokban is…:S pffffff

          Reply
  49. Adél 2013. March 4. Monday 18:03

    …akkor egy kis jó nóta:)

    “Annyi jó szagú nő van
    És annyi jó szagú férfi
    És annyira vágynak arra,
    Hogy együtt tudjanak élni

    A szemükben nincsenek fények
    A szívükben lakik a bánat
    Az ujjaik alkatrészek
    Amiket jól használnak

    Már nem az ösztön vezérel
    Csak szavakba pakolok terhet
    Nem vesztettünk el semmit
    Csak a jó napok polca megtellett

    Napfény akartam lenni
    Friss zápora a földnek
    Szél a hajadban, patak,
    Ami kavicsot görget

    Te meg az én kavicsom volnál
    Az én féltett növényem
    A szavaim, a metaforám
    Minden giccses reményem

    Te meg az én kavicsom volnál
    Az én féltett növényem
    A szavaim, a metaforám
    Minden giccses reményem”

    Reply
    • almodozom 2013. March 6. Wednesday 11:39

      Hű, ez honnan?:)

      Reply
      • Adél 2013. March 6. Wednesday 11:54

        30Y:)Szentimentálé – Egypár

        Reply
  50. Nati 2013. March 5. Tuesday 00:34

    Olyat kell választani, aki hasonló hozzánk. Egy cipő is a párjával illik össze. Aki nem olyan, mint mi, az sosem lesz igazán hozzánk illő. Ilyet találni pedig nem egyszerű. Talán a barátaink ilyenek, de barátokat sem minden nap találunk. A társ keresést sem úgy kéne felfognunk, hogy ma egyedülálló vagyok és holnap már párban leszek. Mert ha valaki így áll hozzá, az első hozzá közeledővel összejön, akkor könnyen kerülhet olyan szituációba, amiben hamar ráeszmél, hogy megint egy nem megfelelő mellett van, nem érzi jól magát, stb. Ebből kifolyólag nem a legkönnyebb dolog megtalálni, akit keresünk, de feladni sosem szabad, én legalábbis nem fogom. Kitartást Mindenkinek! 🙂

    Reply
    • Cougar nő 2013. March 5. Tuesday 01:59

      Kedves Nati!

      minden szavaddal egyetértek! Ne is add fel!!! 😉

      Reply
  51. Eliza 2013. March 6. Wednesday 22:29

    Sziasztok. Én is szeretnék veletek megosztani egy ismerkedős sztorit.Társkereső oldal,chat: a férfi kérdezi tőlem:-Mennyire vagy irányítható? Kérdezem tőle: -Se vak nem vagyok,se rokkant,miért akarnál engem irányítani? -Mert én vagyok a férfi,én hordom a nadrágot-válaszolta. -Én meg nő vagyok,és szintén nadrágot hordok-válaszoltam.Ez nem nagyon tetszett neki.Innentől kezdve már persze én sem tudtam komolyan venni a férfit,ám kiváncsiságból tovább beszélgettem vele. Kérdeztem: -Milyen tipusú nőt keresel? A válasza ez volt: -Olyat,aki irányitható.Mellettem a nő királynőnek érezheti magát,ám a király én vagyok…Na,ez kicsapta a biztosítékot nálam.Utólag azon gondolkodtam el,hogy ez a férfi melyik királyunk leszármazottja,reinkarnálódott megtestesitője lehet? Vicces történet,de megtörtént. Arra gondoltam,hogy ajánlok neki jelmezkölcsönző üzleteket,ahol erre a nemes feladatra be tudja magának szerezni a szükséges kellékeket.

    Reply
    • béla 2013. March 7. Thursday 08:16

      Csókolom.
      Ez az úr egy igazi hülye lehetett.

      Reply
  52. hammer 2013. April 4. Thursday 12:14

    Nagyon jó volt olvasni átérezni gondolataitokat 3 feleségem volt szerelemben fogant de most tőletek sokat tanultam mondhatom tudatlanul voltam boldog velük de ez kevésnek bizonyult

    Reply
  53. pedrobearg81 2013. May 6. Monday 18:21

    A fentiekhez hozzászólva a szerzők általi kategóriában akkor az örök kamaszba tartozok 31 évesen. Sosem volt még párkapcsolatom – tehát egyedülállóként abba az egyre növekvő táborba tartozok, akik huszon-harmincéves korukra sem tudtak kapcsolatokat kialakítani (nem pedig úgy egyedülálló, hogy épp nincs házasságban vagy párkapcsolatban)…és egyelőre úgy néz ki, hogy már nem is lehet. Itthon élek a szülőkkel, súlyosbító tényezőként vidéken (gyarapítom a sok értelmiségi egyedülálló férfit a statisztikában) de nem tartom magamat mama fiának, van baráti köröm (igaz, Pesten sajnos) többféle hobbim és elfoglaltságom van a szellemi munkám mellett. Amit itt fentebb pár kolléga említett, vidéki alulfizetett értelmiségiként a józan észnek ellentmond nettó 100 alatti fizetésből elköltözni és egyedül élni (totális minusz és vegetálás). Mivel nincs jobb opció, maradok itthon, ez viszont erősen leszűkíti a vadászterületet illetve rezumémat a nők szemében. Sajnos nem mindenkit fizetnek meg annyira az amúgy lelkiismeretesen végzett munkájáért, amivel önállóan tudna nem éhen halni. Ez viszont nem jó belépő a hölgyek felé, komolytalannak veszik az egészet. Vélhetően ezrét vagyok örökké barátzónában tartva. Se vagyonom, se külön lakásom, se autóm, de beszélgetni meg lelki szemetesnek, vagy helpdeskelni nekik még pont jó vagyok :))
    Erre mondom azt, hogy kit hogy mérnek és ítélnek meg az érdemei szerint, legyen az normális ember, de átlagos.
    A jövő? Kellemetlen dolog az időt emlegetni, de lassan kifutok a korból és az eddigi hatalmas élettapasztalatok alapján (nagyon még élő, offline randira sem voltak hajlandóak a kedves hölgyek) boritékolható, hogy itthon fogok véglegesen ragadni, jól megérdemelt magánnyal, mert el vagyok szigetelve az élletteremmel a potenciális lehetőségektől 🙁

    Reply
    • Gabor 2013. May 6. Monday 19:30

      Nem semmi, hogy még nem volttartós párkapcsolatod, de nekem úgy tűnik, hogy ez egy ilyen korszak.
      Nem vagyok a helyedben, mert nekem volt párkapcsolatom, nem is egy, de több évi önálló élet után, most hasonló körülmények között élek, mint te.
      ennek ellenére én sem látom a jövőt, egyre nehezebb és reménytelenebb mit a megélhetés, mint a párkapcsolat kialakítása, a társ találása.
      Az idő nálam már jobban eltelt, én már nem is gondolok saját gyerekre, de talán képes leszek, szeretett adni egy nem saját gyereknek is és segíteni a nevelésében. De ebben még sem tapasztalatom, sem gyakorlatom.
      Igen, sajnos a külsőségek számítanak. Számit a mid van, mit értél el, és senkit nem érdekel, hogy a múltban, volt házad, netán családod, netán voltál vezér igazgató egy cégnél.
      Lehetsz aranyos, figyelmes, kedves, ez ma már nem elég.
      Én tudatosan kerülöm már azokat a nőket, akiknek a mid van számit, azokat keresem, aki azt kérdezik, hogy vagy? Eddig eredménytelen, de nem adom fel.

      Reply
  54. pedrobearg81 2013. May 6. Monday 23:03

    @Gábor: Mivel az ismerkedés/randira hívás fázisánál megragadtam konstans, így leszűrhető belőle, hogy nem lehetett sem tartós, sem semmilyen (a baráti kapcsolatot ellenkező neművel ne soroljuk ide, abból van egy rakatom, de minek…mert a legtöbbje felületes és azokból a lányokból áll, akik anno barátzónába tettek, amihez ugye jó pofát kellett vágni)

    Reply
  55. Rudel 2013. May 23. Thursday 12:03

    Kellő önbizalom nélkül semmi esély sincsen a pártalálásra. Ehhez pedig nélkülözhetetlen, a jó egzisztencia, a jó fizetés. Sajnos,nekem egyik sincsen, és még örülhetek, hogy van állásom. Sokáig mikor még az sem volt, nem is próbálkoztam az ismerkedéssel, mert teljesen esélytelennek tartottam magam. Most sem vet fel a pénz sajnos,ás már a 40-et is elhagytam de nem sikerült olyan nőt találnom akinek megfelelek és akivel tartós kapcsolatot hozhatnék létre.

    Reply
  56. Attila 2013. May 23. Thursday 12:28

    Egy nőben nem csak a megfelelő egzisztenciával lehet fellobbantani a szerelmet. Sok más dologgal is lehetséges. Ezenkívül ha abból a sok másból megvan valamelyik vagy néhány akkor egy jelentős részük már nem fog az egzisztenciával foglalkozni. Persze megértem a helyzetedet. Így tényleg nagyon nehéz, de ha ezen nem tudsz változtatni akkor talán más dolgokban kell olyan különlegesnek lenned, ami miatt eltörpül, hogy nem állsz jól anyagilag. Pl. nagyon sok nő szereti a művészeteket, irodalmat, választékos, intelligens szóhasználatot. Nyitott gondolkodást, a humort, stb. Tudom, hogy nem könnyű mindezeket sem elérni pénz nélkül, de nekem van szegény, munkanélküli barátom és van párja már lassan egy éve, mert a két ember kulturálisan egyezik. Szeretnek versekről beszélgetni, színházba járni, stb. Közös az érdeklődésük (kultúra) és ezért megismerték egymást, megszerették és ennyi. A pasi majdnem végig munkanélküli volt a kapcsolatban, most talált állást, de a nőt bár zavarta a helyzet, de remélte, hogy hamarosan jobb lesz. Kevés pénzből pedig bár családot nem lehet alapítani, de közös programokat lehet szervezni. Nem tudom neked mi a célod.

    Reply
  57. Rudel 2013. May 23. Thursday 12:48

    Én eléggé intelligens vagyok, meg diplomám is van, és a művészeteket meg az irodalmat, történelmet szeretem is. Ezért is fáj, hogy szakított velem a barátnőm, mert több közös dolog is volt köztünk. Pl. többször el is mentünk kiállításokra, aminek örültem, mert azt éreztem, hogy nem egy üres agyú nő akivel semmit sem lehet csinálni. De végül másfél hónap után jött ezzel a hülyeséggel, hogy nem jelentek kihívást neki és szakított velem. Rövidem ennyi. A végső célom az, ami szerintem minden egészséges embernek, szeretnék feleséget, családot.

    Reply
  58. Cerveza 2013. September 1. Sunday 22:01

    Ez egyszerű.. 🙂

    Reply

Post a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.