14 Aug

Manapság a bőség fogalma ugyancsak elterjedt, főleg az ezoterikus körökben. Rengeteg cikk foglalkozik azzal, hogyan kell megteremteni a bőséget az életünkben, hogyan kell alakítani a gondolkodásmódunkon, hogy tengernyi lehetőséget lássunk, akár anyagi, akár a szerelem terén. Vizsgáljuk most meg a bőség és szűkösség témakört kevésbé ezoterikusan a társkeresés tekintetében!

Nagyon sokan benne vannak egy rossz párkapcsolatban, és legfőképpen azért nem mernek kilépni belőle, mert attól tartanak, hogy ennél már nem lesz jobb, sőt, akár örökre egyedül is maradhatnak. Nemrég hallottam egy olyan mondatot, hogy “ha már ennyi energiát belefeccöltem, nem léphetek ki mert akkor kárba vész az egész” – mindez egy olyan kapcsolatra vonatkozott, ahol esélye sincs az illetőnek a boldogságra, pláne nem a hőn áhított családalapításra. Valószínűleg ő is úgy gondolja, ez az egy dobása van, nincs több- nem épp úgy hangzik, mint aki a bőségben hisz, nem igaz?

A bőség a társkeresésben az a szemlélet, hogy van választásod és igenis vannak lehetőségeid, amelyeket először azonban észre kell venned. A szűkösség, a “kevés”, a “nincs több dobásom”, “kevés a lehetőségem” gondolatok csőlátást eredményeznek, ami miatt magukat a lehetőségeket sem fogod észrevenni, merthogy úgy gondolod, azok nem is léteznek. A szűkösség gondolata a személyiségre is rányomja a bélyegét – pesszimista hozzáállás, türelmetlenség, tehetetlenség jellemző azokra, akik úgy gondolják, nagyon kevés esélyük és lehetőségük van (akár a társkeresést, akár például a pénzteremtést nézzük).

Lássuk, milyen következményei vannak annak, ha nem bőségben, hanem a szűkösség elve szerint élsz.

A szűkösség érzése behatárolja, hogy mit veszel észre. Társkeresés során úgy érzed, senki sincs aki jó lenne neked, illetve nincsenek is lehetőségek, emiatt egyedül fogsz maradni. Márpedig én a leglehetetlenebb példákat is láttam már társtalálásra, és tudom, hogy ha nekik ment, akkor neked is fog! Persze nem ezzel a hozzáállással…

A szűkösség érzése türelmetlenné, dühössé tesz. Azonnal akarod tudni, hogy az adott, épp csak kezdődő kapcsolatod hova vezet, túlzottan ragaszkodó vagy, amivel már az elején tönkreteszed az egészet. Úgy csüngesz az új reménységen, mint aki biztos benne, hogy nem lesz több lehetősége. Ezt a másik is megérzi, és lehet, hogy emiatt fog lelépni.

A szűkösség gondolata további szűkösséget vonz be. Ismerős, amikor a barátokkal a nőket, a barátnőkkel a férfiakat szidjátok, és azt a megállapítást teszitek, miszerint “nincs egy normális nő/férfi”? Ilyenkor gyakorlatilag egymást spanoljátok és agitáljátok arra, hogy mindannyian csőlátással szemléljétek a világot és még csak véletlenül se vegyétek észre a jó párkapcsolati “alapanyagokat”. Közben pedig csodálkoztok, hogy másoknak hogy a manóba élnek vígan a párjukkal.

Mivel nincs pozitív tapasztalatod, ezért úgy gondolod, hogy szinte lehetetlen társat találni. Ezért is nagyon fontos, hogy a környezetedben keresd a pozitív példákat, amelyek vissza tudják adni a hitedet a társtalálásban.

Ha szűkösségben gondolkozol, akkor szinte teljes mértékben ez köti le az elmédet. Tedd a kezedet a szívedre: vajon Te is több időt töltesz a társtalálás lehetetlenségéről való gondolkozással és azzal, hogy vajon mit csinálsz rosszul, mint azzal, hogy konkrét lépéseket tegyél meg a társtalálás felé? (online adatlap csinosítása, keresgélés, nézelődés)?

Sosem az adott jelölt vagy társ az utolsó ember a Földön, akinél esélyed lehet. Lehetőség pedig mindig van a társtalálásra!

Mit gondolsz a fentiekről?

MűhelyAugusztus 26-án ismét Műhely!

Témánk: Ki az Igazi Nő? És ki az Igazi Férfi?
Társkeresés a női és férfi szerepek labirintusában

Gyere el!>>>

14 Comments

  1. Én 2015. August 15. Saturday 18:31

    Meglátásom, hogy el kellene felejtenem ezeket az online társkeresőket, mert évek óta ugyanazok az arcok nézegetik egymást. Ráadásul nagy átfedéssel szinte az összes társkeresőn ugyanazok a személyek vannak. De ha egyszer „otthon ülős” vagyok, vagyis nem teljesen, de vidéki bringázás közben nem igazán találkozom senkivel, így marad a hátha összefutók „vele” egy boltban, vagy buszmegállóban, benzinkúton, de az elmúlt évek nem ezt bizonyítják.
    Persze az online társkeresők előnye, hogy pld ki lehet szűrni a dohányosokat és egyebeket.

    A hit, a jó példák fontossak, de ha nem jönnek? Ha a 100%-ból, csak pár százalék a pozitiv?
    A kollégáim sem hitték, hogy ennyire nincs esélyem és nem azért mert ápolatlan, vagy igénytelen lennék.
    Csináltunk egy, egy napos tesztett, én és két kollégám felregisztráltunk három társkereső oldalra, mint a hárman feltötltöttünk három fotót magunkról, a bemutatkozó szöveg pedig ugyanaz volt mindegyikünknél.
    A teszt órás volt, mert nekik van feleségük így nem akartak balhét.
    1sz kolléga eredménye: 27kedvtelés, 15 érkezett levél, 4nötöl több levél is a 24 óra latt.
    2sz kolléga eredménye: 18kedvtelés, 4 érkezett levél, 1nötöl több levél is a 24 óra alatt.
    Az én eredményem: 2kedvtelés, 0érkezett levél.

    Sajnos a fenti eredmények tükrözik az igazságot, ami ha tetszik, ha nem de létező, mert öket a valóságban is hasonlóan kedvelik a hölgyek, mig nekem hatalmas eröfeszités és küzdelem bárkit is meghóditani.
    Tehát az arc berendezés,a szimpatikus, vagy vonzó arcberendezés, minkét nem estében fontos, a férfiaknál pont ugy, mint a hölgyeknél és nem szeretek kategorizálni, de vannak a csinos, szép és a jóképű emberek, vannak az átlagosak és vannak az átlag lattiak, és még az igénytelenek.
    Vissza a példámhoz, engemet soha senki nem talált jóképünek, söt, többször kaptam azt a hölgyektöl, hogy ronda vagyok és persze igyekeztem megtenni mindent, hogy ne legyek az, de így nagyon nehéz pozitivnak maradni és megörizni a magabiztosságomat, amikor ismerkedésre kerül sor.

    Reply
    • Szintén Én 2015. August 17. Monday 21:30

      Kedves Te/Én/ !

      Igazán nem szeretnék okoskodni, csupán néhány kérdés, hátha elgondolkodsz és segítség.

      1./ Nem lehetséges, hogy Neked vannak túl nagy elvárásaid?
      2./ Mi lenne, ha Te kezdeményeznél?
      3./ Mi lenne, ha kedvességgel, kitartással közelítenél és egyszerre csak 1 lány felé?
      4./ Mi lenne, ha kihúznád Magadból a tüskéket és mosolyognál?

      Remélem tudtam segíteni. 🙂

      Reply
      • Én 2015. August 18. Tuesday 12:31

        Szia,

        Jók a tanácsok és ezekkel egyet is értek, bár pld már nem vagyok hajlandó hónapokig ostromolni egy nőt azért, hogy szimpatikus legyen neki, ha egy – két hét útán sem lát bennem fantáziát, akkor nem eröltetem.
        Persze én is válogatok, mint mindenki, de semmi szélsöséges, vagy extra elvárásaim nincsenek.

        Ahogy írtam, részben “otthon ülös” vagyok.
        Másodsorban igaz az is, hogy online sikertelen vagyok, ahogy az is igaz, hogy még nem kerestem fel profi studiót, hogy valami szuper képeket tudjak magamról posztolni azért, hogy nagyobb legyen online az esélyem.

        Reply
        • Randi Andi 2015. August 18. Tuesday 14:51

          Hűha! Egy-két hetet is adsz a dolognak! Az igen! 🙂

          Reply
        • Szintén Én 2015. August 18. Tuesday 16:56

          Szia!

          Bocs, hogy ilyet kérdezek.
          Hogyan szoktál valakit ostromolni?

          Az időtartamot illetően 1-2 hét alatt nem lehet megismerni senkit.
          Nekem pl. több idő kell, és ez nem elutasítás. 1-2 hét után valószínűleg nem ugrok senki nyakába. 🙂

          Reply
          • Én 2015. August 18. Tuesday 23:47

            Kedves Andi és Szintén Én,

            Ha egy nöt invitálok, hogy sétáljon velem, meghivom egy vacsorára, elhivom egy fagyizoba, bókolok neki, dicsérem, meghalgatóm, esetleg és ha vevő rá, aproságokkal kedveskedek, mint egy szál virág..stb.

            röviden, ha kér hét közeledés ellenére sem vagyo neki szimpatikus, mert például ö kifogásokat keres és unszolni kell, hogy találkozon velem, ha a társaságom untatja, ha még az nap a kukába dobja a virágot, ha olyan dolgokról beszél ami irreális (pld az exéröl) ha folyton arra keresi a választ, hogy mennyi a keresetem.
            És még millió jele van annak, amikor két hét alatt fel lehet ismerni, hogy nem vagyok neki szimpatius, nem vevő a humoromra, a mondanivalómra, amikor nem kölcsönös a szándék az ismerkedésre.
            Szerintem ezt nem kell taglani nektek, mert 100%ig tudjátok, hogy miröl beszélek.
            Andi, ilyenkor nincs értelme eröltetni még tovább, tapasztalatból mondom, hogy semmi jóra nem vezet.

            Megismerni valakit, nem hogy 1-2hét alatt nem lehet valakit, de sokszor évek alatt sem. de itt nem is arról van szó, hogy megismerni, itt arról van szó, hogy két hét ismerkedés után kölcsönös-e a szimpátia, vagy nem.
            Szerintem minden nő meg tudja mondani két hét ismerkedés után, hogy egy férfi neki szimpatikus-e vagy sem, akar-e még vele találkozni, vagy sem.

            Velem alapból senki nem akar találkozni 🙂

            Pld a munkahelyemen van egy szingli nő, korban hozzám illik és én vagyok az, aki minden nap kedvessen megdicséri, hogy de jól áll neked ez a rúha, vagy én vagyok az aki észreveszi ha fodrásznál volt és meg dicséri a frizuráját, mégis a kitetetovált, nem épp sportos munkatársamhoz, megy oda és beszélget vele hosszan. Pedig ö soha nem dicséri. Nyilván való, hogy neki ő a szimpatikus és nem én.
            Ilyen negativ tapasztalatból van vagy millió a tárházamban, és ezt nem tudom könnyen figyelmen kivül hagyni.

            Reply
            • Szintén Én 2015. August 19. Wednesday 12:32

              Szia!

              A leírtak alapján azt kell, hogy mondjam, jogos az, amit írtál.
              Ebben az esetben viszont lehet, hogy nem jó helyen keresel, ill. Neked kellene egy kicsit lejjebb adni, és nem a top csajokkal próbálkozni.

              Reply
              • Én 2015. August 20. Thursday 00:49

                🙂 🙂 🙂
                Kedves vagy, hogy válaszolsz nekem, de ki is az a “top csaj”?
                Nekem nyilván valóan az, a “top csaj”, akit én megkedvelek, megszeretek.
                A hétköznapi, átlagosak közöt keresek, csak legyen benne valami ami meg fog és arra ösztönöz, hogy megismerjem.
                Azt mondom, ne keresd az én sikertelenségem miértjét, még akkor sem, ha ez egy kedves gesztus töled, mert a miérteket kerestem én már eleget, de mindig lehet nálam válogatosabbat, rondábbat, csoróbbat találni, akiknek mégis van párjuk, tehát vannak ellen példák.
                Látok én a társkeresökön olyan átlagos nöket, akik pár éve aktivan fent vannak, szinglik, és szerintem szépek, simán el tudnám öket képzelni társnak, de sem levél írással, sem az engem ábrázoló fotok nem keltik fel az érdeklödésüket, vagyis a tipikus megnézi a profilom, de nem válaszol, nem ad pozitiv vissza jelzést
                Hogy mennyi kudarc kell egy siker eléréséhez, ugy tünik, hogy esetemben nagyon sok.
                Köszönöm, hogy szántál rán idöt, tényleg kedves gesztus, ami becsülendö a mai világban.

                Reply
                • Szintén Én 2015. August 20. Thursday 21:54

                  Szia!

                  Nem állt szándékomban sem a sikeredet, sem a sikertelenségedet analizálni. Amennyiben így érezted, bocs.
                  Pusztán kívülállóként segíteni szerettem volna abban. hogy ne add fel, mindig van lehetőség.

  2. Eszter 2015. August 15. Saturday 21:56

    Kedves Andi!

    Lenne egy kérdésem, mert érdekelne:arról van-e statisztika, hogy akik párkapcsolatban-élettársi kapcsolatban, vagy házasságban élnek, azoknál mi az arány olyan tekintetben, hogy a választásuk férfit illetően megalkuvás volt-e, vagy sem?Ugyanis rengeteget hallottam már arról, hogy a nők náluk jóval “rangon aluli” férfit választanak csak azért, hogy legyen valaki mellettük. Vagy mert olyan tulajdonságuk van, ami miatt elfogadják az illetőt. Rengeteg kolléganő van, aki egy családi rendezvényre sem mer elmenni a férjével, és máshol se vállalnák fel.
    Másik ellentmondás meg szerintem, hogy a Te anyagodból, sőt a Kánya Kata interjúból is pontosan az van sulykolva, hogy a nők válogatósak, és nem fogadnak el férfiakat. Tudjuk, férfiből is sok van (nyilván van esély hozzánk illőhöz is), de akkor ez a cikk ellentmond annak!Nyilván nem lehet tökéletes nőt/férfit találni, csak könyörgöm, a kinézet, szokások +ki milyen személyiségű/gondolkodású, az lényeges! Ha 2 ember között akkorák az eltérések (mondjuk a nő jól öltözött, szép kinézetű), akkor nyilván öngyilkosság olyat választani, aki mellett nehezebb, mint egyedül!

    Reply
    • Randi Andi 2015. August 18. Tuesday 14:56

      Kedves Eszter!

      Természetesen nincsen hivatalos statisztika arra nézve, hogy hányan tekintik megalkuvásnak a kapcsolatukat. A válogatósság tekintetében pedig valószínűleg félreérted Kánya Katát – engem bizonyosan. Számos női kliens irreális elvárásokat dédelget, például íme az egyik FiftiFifti VillámCset visszajelzés (nőtől)

      “Megkérdezhetitek azt is, hogy milyen típusú férfiak tetszenek jobban és akkor abból is “beszerezni” egyet-kettőt, ha lehet. Pl. senki sem volt a tegnap kék vagy zöld szemű és világos hajú, ha tudtam volna, hogy mindenki barna, talán el sem mentem volna.”

      Én azt javaslom, a lényeges dolgokat nézd és ne a lényegteleneket.

      Ahogy Feldmár András is javasolja, szimbiotikus kapcsolatot építs, olyat, amelyben szabadabban érzed magad, mintha egyedül lennél. És ha ez megvan, akkor innentől kezdve lényegtelen a személyiség, szokások és kinézet kérdése.

      Remélem érted.

      Reply
      • Eszter 2015. August 18. Tuesday 23:48

        Hát, ezt még nem teljesen értem, de annyit leszűrök belőle (és talán az is mindig fontos!), hogy mérlegre kell tenni, hogy mennyi a jó, és mennyi a rossz egy kapcsolatban.Ezzel egyet is értek.
        Azzal is teljes mértékben egyet értek, hogy ne irreálisak legyenek az elvárások, mint a szem-és a hajszín.Ez is oké.
        Viszont az, hogy a közös érdeklődés, intelligencia, a megnyílás nehéz kérdésekben, amiről közösen kell dönteni, az lényeges.Legalábbis nálam.
        Fontos, hogy lehessen az illetőre számítani, és legyenek közös kirándulások, és egyéb programok, ill. hétvégék. Na, akkor már tényleg azt mondom, hogy jobb, mint ha egyedül lennék.

        Reply
  3. Ádám 2016. January 19. Tuesday 14:53

    A korábbi “Én” nevű felhasználónak igaza van. Ha a nő nem vevő a közeledésre, akkor hagyni kell a francba. És ez rövid idő alatt kiderül. Egy bizonyos kor után felesleges kerülgetni egymás hónapokig, hogy majd hátha meggondolja magát. Érdekes módon pont a nők szoktak olyanokat mondani, hogy “elragadtak az érzelmek, megvolt a kémia, egyből kipattant a szikra” meg hasonlók. Ilyenkor mégis belemennek egyből a kapcsolatba? Ekkor már nem kell több hónap a megismeréshez? Érdekes.
    A másik kedvencem, az “add lejjebb az igényeidet” frázis, amit legtöbbször férfiaknak tanácsolnak.

    Reply
  4. Éva 2016. January 19. Tuesday 17:14

    Egy újabb frázis: Az igazság odaát van. 🙂

    Abban az esetben, amikor azonnal kipattan a “szikra”, kb. olyan gyorsan el is alszik a láng(általában). Gondolom ez a férfiaknál is így van (nem tudhatom, még nem voltam férfi… 🙂 ) .

    Reply

Post a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.