Manapság a bőség fogalma ugyancsak elterjedt, főleg az ezoterikus körökben. Rengeteg cikk foglalkozik azzal, hogyan kell megteremteni a bőséget az életünkben, hogyan kell alakítani a gondolkodásmódunkon, hogy tengernyi lehetőséget lássunk, akár anyagi, akár a szerelem terén. Vizsgáljuk most meg a bőség és szűkösség témakört kevésbé ezoterikusan a társkeresés tekintetében!
Nagyon sokan benne vannak egy rossz párkapcsolatban, és legfőképpen azért nem mernek kilépni belőle, mert attól tartanak, hogy ennél már nem lesz jobb, sőt, akár örökre egyedül is maradhatnak. Nemrég hallottam egy olyan mondatot, hogy “ha már ennyi energiát belefeccöltem, nem léphetek ki mert akkor kárba vész az egész” – mindez egy olyan kapcsolatra vonatkozott, ahol esélye sincs az illetőnek a boldogságra, pláne nem a hőn áhított családalapításra. Valószínűleg ő is úgy gondolja, ez az egy dobása van, nincs több- nem épp úgy hangzik, mint aki a bőségben hisz, nem igaz?
A bőség a társkeresésben az a szemlélet, hogy van választásod és igenis vannak lehetőségeid, amelyeket először azonban észre kell venned. A szűkösség, a “kevés”, a “nincs több dobásom”, “kevés a lehetőségem” gondolatok csőlátást eredményeznek, ami miatt magukat a lehetőségeket sem fogod észrevenni, merthogy úgy gondolod, azok nem is léteznek. A szűkösség gondolata a személyiségre is rányomja a bélyegét – pesszimista hozzáállás, türelmetlenség, tehetetlenség jellemző azokra, akik úgy gondolják, nagyon kevés esélyük és lehetőségük van (akár a társkeresést, akár például a pénzteremtést nézzük).
Lássuk, milyen következményei vannak annak, ha nem bőségben, hanem a szűkösség elve szerint élsz.
A szűkösség érzése behatárolja, hogy mit veszel észre. Társkeresés során úgy érzed, senki sincs aki jó lenne neked, illetve nincsenek is lehetőségek, emiatt egyedül fogsz maradni. Márpedig én a leglehetetlenebb példákat is láttam már társtalálásra, és tudom, hogy ha nekik ment, akkor neked is fog! Persze nem ezzel a hozzáállással…
A szűkösség érzése türelmetlenné, dühössé tesz. Azonnal akarod tudni, hogy az adott, épp csak kezdődő kapcsolatod hova vezet, túlzottan ragaszkodó vagy, amivel már az elején tönkreteszed az egészet. Úgy csüngesz az új reménységen, mint aki biztos benne, hogy nem lesz több lehetősége. Ezt a másik is megérzi, és lehet, hogy emiatt fog lelépni.
A szűkösség gondolata további szűkösséget vonz be. Ismerős, amikor a barátokkal a nőket, a barátnőkkel a férfiakat szidjátok, és azt a megállapítást teszitek, miszerint “nincs egy normális nő/férfi”? Ilyenkor gyakorlatilag egymást spanoljátok és agitáljátok arra, hogy mindannyian csőlátással szemléljétek a világot és még csak véletlenül se vegyétek észre a jó párkapcsolati “alapanyagokat”. Közben pedig csodálkoztok, hogy másoknak hogy a manóba élnek vígan a párjukkal.
Mivel nincs pozitív tapasztalatod, ezért úgy gondolod, hogy szinte lehetetlen társat találni. Ezért is nagyon fontos, hogy a környezetedben keresd a pozitív példákat, amelyek vissza tudják adni a hitedet a társtalálásban.
Ha szűkösségben gondolkozol, akkor szinte teljes mértékben ez köti le az elmédet. Tedd a kezedet a szívedre: vajon Te is több időt töltesz a társtalálás lehetetlenségéről való gondolkozással és azzal, hogy vajon mit csinálsz rosszul, mint azzal, hogy konkrét lépéseket tegyél meg a társtalálás felé? (online adatlap csinosítása, keresgélés, nézelődés)?
Sosem az adott jelölt vagy társ az utolsó ember a Földön, akinél esélyed lehet. Lehetőség pedig mindig van a társtalálásra!
Mit gondolsz a fentiekről?
Augusztus 26-án ismét Műhely!
Témánk: Ki az Igazi Nő? És ki az Igazi Férfi?
Társkeresés a női és férfi szerepek labirintusában
14 Comments