Az egyedül töltött Karácsony után a Valentin-nap az, amit a leginkább utálnak a magányosok és a társtalanok. Míg előbbi fájdalmas, utóbbi inkább csak szimplán bosszantó. Hiszen nem elég, hogy az ember egyedül van, még bele is törlik az orrát ebbe a ténybe úton-útfélen. Egyébként is a társadalmunk mindenhonnan azt sugározza, hogy ha nincs senkid, akkor nem is vagy ember, boldog meg pláne nem is lehetsz. Így lesz a Valentin-nap gyásznap a társkeresőknek.
Már hetekkel a “nagy nap” előtt minden tele van romantikus reklámokkal, ajánlatokkal, látszólag mindenki készül a “szerelem ünnepére”. A helyzet az, hogy a Valentin-nap nem csupán a társkeresőket, de a párok nagy részét (főleg a férfiakat) is roppantul idegesíti. Ha nem veszel ajándékot, az a baj, ha veszel, de nem jót, akkor meg az. Ugyanaz, mint a Karácsony, csak pepitában az üzenet pedig: ha szeretsz, költesz rám.
A nap kommerciális értékét jól mutatja, hogy annak idején Japánban a döglődő csokibiznisz erőnek erejével kezdte el a Valentin-napi hagyományokat terjeszteni, hogy végre növelje az eladásokat. Ennek érdekében rögtön két napra osztotta a Valentin-napot. Február 14-én a nők adnak a férfiaknak csokit, egy hónappal később pedig, március 14-én a “Fehér nap”-on a férfiak viszonozzák a kedvességet. Mivel a szemfüles gyárosok azt is kitalálták, hogy ne csak a szerelmüknek, hanem kollégáknak, tanároknak és úgy általában mindenkinek kell ajándékot adni, ezért külön kifejezés alakult ki a “kötelességből” adott, illetve a “szívből” adott csokira (giri-choko és honmono). Hiába, a japánok igazi profik – a csoki ipar pedig eladási bevételeinek nagy részét még mindig e két napból szerzi, háttérbe utasítva a tradicionális japán édességet, a wagashit.
De kicsit térjünk vissza Japánból, és lássuk, milyen további kiábrándító tényekkel tud nekünk a Valentin-nap szolgálni:
1. A Valentin-nap hagyománya egy pogány ünnepben, a Lupercaliában gyökerezik. A hagyomány arról szólt, hogy férfiak meztelenre vetkőzve, korbáccsal ütöttek fiatal nőket abban a reményben, hogy ez javítja a termékenységüket.
2. Szent Bálintot, a keresztény mártírt február 14-én fejezték le azért, mert titokban esketett össze párokat.
3. Az USA-ba kerülő Valentin-napi rózsák nagy része Dél-Afrikából érkezik, hatalmas környezeti megterhelést jelentve (üzemanyag-kibocsátás, kerozin)
4. Kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek 75%-a párkapcsolati problémák miatt következik be.
5. Az amerikaiak 46%-a ad egymásnak Valentin-napon cukorkát, csokit. Az amerikaiak 67%-a túlsúlyos illetve extrémen elhízott.
6. Az első Valentin-napi képeslapot Charles herceg küldte a feleségének a londoni Towerből. Az orleans-i herceg épp be volt börtönözve, és még a következő 24 évre ott is maradt.
7. Egy felmérés szerint Valentin-napon tíz fiatal felnőttből egy érzi magát magányosnak és depressziósnak. Ennél még többen vannak azok, akik be sem vallják ezeket.
8. Az emberek 40%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kedveli a Valentin-napot.
9. Az amerikai férfiak 64%-a semmilyen tervvel nem rendelkezik Valentin-napra, és kutyafuttában szerzi be a “szükséges hozzávalókat”.
Tehát a fentiek fényében semmivel sem kell, hogy rosszabbul érezd magad a “szerelmesek” napján, mint Valentin-napon. Na, még mindig olyan rosszul érzed magad, mert egyedül vagy?
Szavazz, utána pedig csatlakozz ahhoz a több ezer emberhez, akinek szintén tele van a hócipője az egésszel 🙂
Csatlakozz a Facebookon az “Utálom a Valentin-napot!” csoporthoz!
Ha a következő Valentin-napot már nem egyedül szeretnéd tölteni, add meg az esélyt magadnak és kérd a “Társkeresés indul!” ingyenes leckéket! >>>
2 Comments