“De hát én mindent megteszek azért, hogy társam legyen, mégsem sikerül!” – ezt a mondatot kismilliószor hallottam/olvastam az elmúlt években társkeresőktől. Nos, gondoltam, most megmutatom nektek, mi az a “minden”. Egyik kliensem története következik.
Elöljáróban tudnotok kell róla, hogy eléggé hátrányos helyzetből indult: informatikusként jószerivel nőt sem látott maga körül, nemhogy társjelöltet. Mire erre ráébredt, már a harmincas évei közepén járt. Ekkor kezdte kitalálni és felépíteni önmagát. Nézzük, meddig jut egy átlagos kinézetű “kocka”, ha valóban mindent megtesz azért, hogy legyen barátnője! (Mivel nagyon hosszú a történet, ezért néhol rövidítettem rajta)
“Úgy kb. 5 éve kezdődött, indult el a dolog. Akkori állapotom úgy nézett ki, hogy dolgoztam, meg otthon számítógépeztem, játszottam meg gitározgattam kicsit. Nagyjából zéró szociális élet, mozgás. Fel is szedtem jó pár kg-t. Az akkori, addigi stabil 88kg-ról felmentem 104-re.”
Ugye, ezt nevezi Schobert Norbi “bánathájnak”. Sajnálom, de az a kifogás, hogy “de ez genetikai”, nem mindig érvényes (sőt, az elhízások túlnyomó többségénél nem betegség vagy hormonprobléma áll a háttérben.) Lehet, hogy most megköveztek, de a helyzet a következő: a fogyás növeli a társtalálási esélyeket. Többen fognak rád kattintani online társkeresőkön, többen fognak bejelölni randi rendezvényen is, ha nincs rajtad túlsúly. Kegyetlen, de ez az igazság. Persze, túlsúllyal is lehet társat találni, csak épp sokkal nehezebb.
A fenti életkörülmények nagyon jellemzőek az introvertált emberekre. Az informatikusok és mérnökök különösen hajlamosak a begubózásra, mint ahogy az otthonról munkát végzők is. Minél inkább hozzászoksz, annál nehezebb lesz végül kimozdulni és új embereket megismerni.
“Ekkor egyre rosszabbul kezdtem érezni magam, mind lelkileg, mind fizikálisan. És egyszer csak egy napon eljött az a pont az életemben, mikor leültem és megkérdeztem magamtól, hogy mit is akarok tulajdonképpen, tényleg ezt a romló, vegetálásos életet akarom? Vagy van fontosabb dolgom is és lehet mást is csinálni. Úgy döntöttem, hogy ennél sokkal több van bennem, rengeteg olyan érdekes dolog van, amit érdemes kipróbálni, csinálni és hogy rám is vár egy kedves társ valahol, akit otthon ülve biztos, hogy nem fogok megtalálni. Annak ellenére hogy hullámokban időnként próbálkoztam addig is netes társkeresővel. De mivel még nem voltam magammal rendben, így nem is jöttek össze. Valamint még az is hozzátartozik, hogy akkori állapotomban lányokat megszólítani és beszélgetni is problémát okozott, nem hogy még megérinteni őket. Amolyan kinek kellenék, ki szeretne engem érzéseim voltak.”
Mindenkinél eljön az a pont, amikor ráébred, valamit rosszul csinál, illetve valami nem működik az életében. Ekkor két lehetősége van: megpróbál kikecmeregni belőle akár egyedül, akár segítséggel, vagy nem csinál semmit, panaszkodik és sajnáltatja magát. (A segítségkérést a panaszkodástól elég könnyű megkülönböztetni: előbbinél kér segítséget az illető, míg utóbbinál csak ventillál, és rád pakolja a saját terheit.)
“Szóval ebből az állapotból indulva egyik kollégám javaslatára elmentem egy salsa tanfolyamra. Ez egyrészt elkezdte behozni az életembe a rendszeres mozgást, másrészt segített leküzdeni a lányok megérintésének a problémáját is. Egy nagyon jó tanárhoz sikerült kerülnöm, akinek az óráira azóta is szoktam járni. Itt tapasztaltam meg pl. először azt is, hogy milyen jó érzés, amikor már a zenére és a partnerére tud figyelni az ember és nem a lépéseken, figurákon gondolkozom. Valamint, hogy mivel nem tetszhetünk egyformán mindenkinek, így pl táncolni sem egyformán tudunk mindenkivel. A rendszeres tánc segítségével szépen visszamentem a korábbi 88 kg-ra és folyamatosan töltődtem energiákkal. Elkezdtem koncertekre is járni, ahol szépen leküzdöttem a korábbi tömegiszonyaimat, előítéleteimet. Egész egyszerűen elmentem minden olyan koncertre, ami érdekelt legyen szó kisebbekről, mint Európa Kiadó, Péterfy Bori, Quimby, a nagyobb, monumentálisabb showkig, mint Prodigy, Metallica, Rammstein, Lord of the dance. Legtöbbször egyedül, mert baráti, ismerősi köröm nem mindegyik általam preferált együttest szeretik.”
Aki változtatni szeretne, annak nem lehet kifogás az, hogy valahová egyedül kell elmenni! Ha egy introvertált informatikusnak ez megy, akkor Neked is fog!
“Aztán 2010-ben egy pár randi erejéig találkoztam egy leányzóval, egy társközvetítő iroda révén. Akivel pl. napi csipcsup ügyeket is megbeszéltünk az olyan kérdés után, mint a milyen napod volt. Amit pl. a szüleimnél egy egyszerű jóval, vagy semmi különössel intéztem el. Vele tapasztaltam meg először a kézfogásos séta élményét, hogy mennyire jól egymásra lehet hangolódni. Mivel az akkori állapotomban kevés voltam így hozzá, ezért aztán elváltak útjaink, de korrektül, őszintén megbeszéltük a helyzetet és elbúcsúztunk egymástól. Ez mindennek ellenére adott is egy lökést nekem, ami elindított a további utamon.”
Nem feltétlenül fogod elsőre megtalálni a párodat, de addig is a kapcsolatok afféle leckék számodra, amelyekben mindig tanulsz valamit.
“Ezután a tánc és a gitár, meg a koncertekre járás töltötte ki a szabad időim nagy részét, valamint egy online szerepjáték révén megismert, jó haverrá vált barátok révén belekóstoltam kicsit az airsoftba is illetve a kulturált alkoholfogyasztásba is. Kicsit bevezettek a szociális, társas életbe. (…) Húgommal ketten maradtunk egy családi házban, egy légtérben, egyre nehezebbé kezdett válni a helyzet. Egyre nehezebben viseltem a problémáit, viselt dolgait. Azt éreztem, hogy folyamatosan szívja az energiámat. Ezért nagyon figyeltem, hogy a gitár és a tánc az menjen folyamatosan.”
Ha valaki ismerkedni szeretne, szinte bárhol fog barátokat találni, még egy online szerepjáték révén is. Ezernyi hely és fórum van, ahol barátokra lelhetsz, főleg akkor nem fogadok el semmiféle kifogást, ha Budapesten élsz. Google a barátod, keress olyan dolgokat, amelyek érdekelnek. Lehet, hogy nem mind lesz számodra megfelelő, de próbálj ki minél különbözőbb dolgokat!
Szintén fontos lépés felismerni, hogy ki az, aki energiát ad, és ki az, aki inkább csak elvisz. Kezelned kell valahogy az utóbbiakat. Akár úgy is, hogy külön viszed tovább az életedet.
“Ekkortájt találtam rá a csajozásos tanfolyamokra, oktatásokra, ami új lendületet adott ennek a területnek is. Elkezdtem ezekre az előadásokra, gyakorlatokra járni, mellette találtam személyes coachokat, terapeutákat, pszichológusokat is valamint tudtam, hogy a beszédemmel is probléma van, így egy beszédtanárhoz is el kezdtem járni. Rengeteg gyakorlattal szép lassan elkezdtük feltérképezni a problémák gyökereit, majd megoldani, átfordítani ezeket. Az egyik oktatási csapat tagja segített divatosabb, hozzám illőbb ruhák kiválasztásában, másik tagja pedig profi portfolió képeket készített. És megdöbbentem, hogy igenis ilyen ruhát képzeltem magamnak és rólam is lehet tök jó képeket is csinálni. A gyakorlatok révén egyre inkább jöttek az apróbb sikerek, hogy akár meg is merek szólítani idegeneket, lányokat és akár meg is lehet érinteni őket. A táncos bulikban is egyre magabiztosabb lettem, mégha 3-4 alapfiguránál nem is nagyon villantottam többet így is nagyon jókat el tudtam táncolgatni. Kezdtem érezni, kikkel van meg a jó összhang.”
Mindenki máshonnan indul, ha egyedül nem megy, kérd szakember(ek) segítségét. Ha az egyik nem jön be, nyugodtan válts át másikra, mindenki nem felelhet meg mindenkinek. Igen, ez mind tetemes pénzbe kerül, de melyik a nagyobb luxus: kiadni egy rakat pénzt azért, hogy fejlődj és haladj, vagy megrekedni egy adott ponton, és segítség helyett más pótszerekre költeni (alkohol, drogok, egyéb feszültséglevezetők)?
“Ebben az időben kezdtem el gyors randikra járni, illetve megnéztem egy lakat partyt is. Azok után, hogy az utcán, szórakozóhelyeken való leszólítgatás nagyon nem akart nálam beindulni, a rapid randikban találtam meg az ideális közeget, légkört. Ezek tetszettek a legjobban. Eleinte havonta 1x mentem és döcögősen indult ez a vonal is, be kellett kalibrálnom, hogy ne csak magamról beszéljek, hanem érdeklődjek, kérdezgessek is. Valamint, hogy könnyedebb, lazább legyek. Aztán idővel kialakult szépen az alapkoncepcióm erre is.”
Ha az online társkeresés, egyéb társkereső fórumok, vagy az utcán leszólítgatás módszerei nem jönnek be neked, miért ragaszkodsz hozzájuk? Próbálj ki más dolgokat is! A gyors randik a társkeresés mellett arra is nagyszerűek, hogy gyakorold a beszélgetést és ismerkedést.
“Majd május-júniusban gyakorlatilag minden hétvégén rapid randikra jártam, 2 társasághoz is már a végén. Július végén, Augusztus elején kicsit elbizonytalanodott, feladós fázisban voltam. Ami volt már korábban is párszor. Hogy a leszólítgatásos témára továbbra sem tudtam rászánni magam és a rapid randikon se nagyon jelölgettek be. Már már feladáson gondolkoztam, de ilyenkor azért mindig eszembe jut az egyik oktatáson is hallott figyelmeztetés, hogy pont ilyenkor nem szabad feladni, csak csináld tovább ugyanígy.”
Mindenkinél van olyan pont, hogy fel akarja adni. Itt vagy feladja és utána siránkozik mindenhol hogy a társkeresés lehetetlen, sehol egy normális férfi vagy nő, vagy pedig összeszedi magát és tovább próbálkozik. Szerencsére főszereplőnk az utóbbit választotta.
“És tisztára mint a filmekben, eljött az augusztus közepi rapid randi, ahol megismertem egy bájos leányzót, utolsó körben beszélgettünk, amikor már az a végre utolsó kör, ezt még lenyomjuk és vége hangulat szokott lenni nálam. Valamint ahogy később beszéltük elsőre mikor megláttuk egymást egyikünk sem gondolta a másikat az esetének. De a beszélgetés után úgy éreztük mindketten, hogy mégis van a másikban vmi, így bejelöltük egymást. Kicsit döcögősen is indultak utána a találkozgatások, kb egy hónap múlva lett csak 3. randi 🙂 Azután viszont begyorsultak az események, egy héttel utána már náluk ebédeltem, és a nyakamba ugrott és újabb egy hét múlva pedig már együtt aludtunk. Amiket vele az elmúlt két hétben átélhettem, azok minden pillanata hatalmas élmény volt és boldog vagyok, hogy megélhettem vele őket. Megérte és érdemes volt az elmúlt 4-5 év munkája, amik mind kellettek ehhez, hogy elérkezzek ide, erre a pontra.”
Hányszor mondtam, hogy ne az első szikrát várd? Ugye???! Tessék, itt egy újabb bizonyíték, hogy nem mindig kezdődnek simán a dolgok. Van úgy, hogy több idő kell ahhoz, hogy valakit szimpatikusnak találj. A tanulság pedig:
“Ami a legfontosabb lépés volt, hogy az álmokat (jobban szeretném magam érezni, jó lenne lefogyni, jó lenne párkapcsolat stb) átfordítottam konkrét céllá (jobban akarom magam érezni, le akarok fogyni, párkapcsolatot akarok stb). A célokat konkrét határidők nélkül szabtam meg, így pl. nem frusztrált a határidő ijesztő közeledése sem. Biztos voltam benne, hogy a megfelelő időben el fog érkezni, meg fog valósulni minden. Majd elkezdtem konkrét lépéseket tenni ezen célok eléréséhez, így folyamatosan jöttek olyan helyzetek, emberek akik segítettek illetve megtanítottak észrevenni, felismerni a konkrét lehetőségeket. Értékelni a kisebb sikereket is, tanulni belőlük éppúgy mint a hibákból. Valamint, hogy sosem tudhatod előre ki lesz az az ember, vagy mi lesz az az esemény, ami megváltoztatja, továbblendíti az életedet.”
Nagyon-nagyon örülök a sikerének, megérdemelte! Fentiek elolvasása után még mindig azt gondolod, hogy Te mindent megtettél?
10 Comments