Rengeteg különleges és furcsa helyre keveredtem életemben, de azt, hogy én egyszer egy oldtimer találkozón vegyek részt, na azt nem gondoltam volna. Munkámból eredően természetesen nekem még ott is “az” jutott az eszembe.
El is mondom, hogy miről.
Kicsi kocsi újra száguld
Barátomnak, akivel elmentünk a találkozóra, van egy nagyon-nagyon régi pici autója, egészen pontosan egy Puch (amint azt hétvégén megtudtam, bár ránézésre semmi különbség nincs a két autó között, de összekeverni a Puchot egy Fiat 500-assal főbenjáró bűn). A lényeg hogy én ezt a pici autót imádom, mert különleges élmény vele furikázni, főleg azért, mert tetőablaka is van, vászontetős egészen pontosan, amit jó időben természetesen lenyitunk, és úgy száguldozunk az országutakon.
Az autóstalálkozó Pécsett volt, ugyancsak nagy ünnepélyesség keretében, nemcsak bemutató és kiállítások voltak, de még autószentelés is (!). Ja, és még természetesen fel is vonultunk a városban, ahol az első piros lámpánál a konvojban utánunk következő kicsi autós felhívta a figyelmemet, hogy ezen alkalomból kötelességem felállni és menet közben állva integetni a járókelőknek, hadd örüljenek.
Integetés kisebb-nagyobb sikerrel
Ez elsőre egészen zavarbaejtő volt és kínos, ugyanis integettem mindenfelé, de szinte senki sem viszonozta. Hogy miért? Mert “csak úgy”, “alibiből” integettem, a nagyközönségnek, nem pedig a nagyközönség egyes tagjainak. Amint elkezdtem egyesével kiszúrni az embereket, és a szemükbe nézve mosolyogva integetni, azonnal javult a konverziós arány, 10-ből 9-en integettek, a maradék egy is legalábbis biccentett és somolygott a bajsza alatt. A végére már teljesen belejöttem a játékba, egyáltalán nem éreztem kínosnak és újabb emlékezetes élménnyel lettem gazdagabb.
Mi köze mindennek a társkereséshez?
Egészen pontosan a következő köze van: rengetegszer látom, hogy iszonyat csinosan/észbontóan/csodálatosan felöltözött nők állnak kábán az egyes szórakozóhelyeken, és mindenre néznek, csak épp az ott lévő férfiakra nem. Még akkor sem, ha egyedülállók és társat keresnek. Biztosan azt gondolják, hogy tessék, ők kitettek magukért, felvették a legjobb ruhájukat, órákig dolgoztak azon, hogy a legjobb formájukat adják, sminkeltek, körömreszelnek, bőrradíroznak, még talán a szempillájukat is kipöndörítették az eseményre. Tehát: ők részükről mindent megtettek, de lám, azok a nyúlbéla férfiak, azok oda se mernek menni hozzájuk!
Hol a párhuzam az oldtimer találkozó és eközött? Amíg én is csak úgy, senkinek sem integettem, szinte semmilyen választ nem is kaptam. Amíg csak úgy vagy szép, mindenkinek és senkinek, de nem választasz ki egy-egy embert, hogy rámosolyogj és szemkontaktust vegyél fel vele, addig pontosan annyi lesz a reakció, mint nekem Pécsett amint lógtam ki a vászontetőn.
Tehát: merj a szemébe nézni annak, aki tetszik, továbbmegyek: mosolyogni is (nyugi, integetni azért nem kell). Azért kiSZEMELTnek hívjuk a kiszemeltet, merthogy ki van szemelve, legalábbis a szemébe van nézve. Érthető, ugye?
A férfiak sem ússzák meg
Nehogy a férfi olvasók úgy gondolják, ők megússzák a mai leckét: sokszor azt látom rajtuk, hogy az elméleti szakemberségüket nem váltják gyakorlatra. Tehát: bátortalanok és félénkek, és inkább mindent elolvasnak, letöltenek, csak lépni ne kelljen – nem is mernek olyan közegbe menni, ahol egyáltalán lépni lehetne.
És végül, a nagy tanulság!
Tehát, míg a nőknek azt javaslom, hogy bátran látogassanak el néha jógaórák helyett autóstalálkozókra ahol férfiak is vannak, addig a férfiak néha-néha ugorjanak be egy jógára, aztán pedig nyugodtan lehet szemezni, mosolyogni, sőt, akár integetni is!
Vélemény, gondolat?
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Jól jönne egy iránytű a társtaláláshoz? Kérd az ingyenes Társtaláló Iránytűt! >>>
128 Comments