Véget ért az első Tengernyi Szerelem! tábor, amely egy hetes önismereti, feltöltődős, újragondolós együttlét volt.
16 résztvevővel indultunk neki a 17 órás buszútnak, hogy aztán Paraliában töltsünk együtt egy hetet.
Annyira tömény élmény volt ez az egy hét, hogy nehéz mit írnom róla. Vagy egy könyvet írok a nyolc napról, vagy semmit 🙂
Coachként és trénerként eddigi pályafutásom legnagyobb kihívása volt ez a tábor, amiről örömmel jelenthetem, hogy jól sikerült. Ehhez kellett az a 16 ember is, aki velünk tartott, rugalmasan alkalmazkodott a programhoz és a többiekhez is.Köszönöm nekik!
Miről írhatnék? Az együtt töltött estékről és borozásról a tengerparti bárban? A nagy hullámokon a matracozásról? A felismerésekről a délelőtti és délutáni foglalkozásokon? A ködbe burkolt Olimposzról? Vagy az utolsó éjjeli pucér fürdőzésről? 🙂
Ad-e ez valamit azoknak, akik nem tudtak velünk tartani?
A fotók és a résztvevők visszajelzései mutatják, hogy hogyan éreztük magunkat.
Aki ott volt, annak azt kívánom, őrizze meg azt a csapatszellemet és egységet, azt a sok támogató szót és szeretetet a szívében, amit kapott, és jól jegyezze meg: “reménytelen eset nincs”, illetve “csak lazán!” Aki pedig randi ígérettel ment haza, jelentkezzen – majd az “osztálytalálkozón” meghallgatjuk milyen volt a folytatás! 🙂
Jövőre veletek ugyanitt! 🙂
Visszajelzések a táborról:
“Szuper volt, nagyon örülök, hogy ilyen sok emberrel találkozhattam, találtam barátokat, akikkel továbbra is tartjuk a kapcsolatot. Én úgy érzem, hogy sokat segített önmagam megismerésében. Már ma úgy éreztem, hogy fejlődtem, valahogy más gondolatok foglalkoztatnak, könnyebbnek érzem az előttem álló feladatok megoldását. Könnyebben kommunikálok, ma egész nap csak telefonálással telt, hogy beszámoljak milyen jól éreztem magam. Ezt köszönöm, hogy ilyen fiatalon mellettünk álltál és maximális segítőkészséget nyújtottál. Segítettél mindenkinek, ha nem is nagyon akarta, hogy nézzen szembe önmagával. Köszönöm! Úgy érzem más lesz az életem ezután.”
“Jól éreztem magam, nem volt semmi olyan, ami miatt rosszul kellett volna, hogy érezzem magam. Mondhatom, hogy megkaptam, amit lehetett, hiszen nyaraltam, tanultam és be is vásároltam. Sőt mi több, kirándultam, ismerkedtem, újabb barátokra tettem szert, és még közelebb kerültem önmagamhoz. Mindazokkal az élményekkel, amikkel gazdagabb lettem, tovább dolgozhatok. Felnyitottátok a szememet arra, hogy a kommunikáció is tanulható és van még mit a gátlásosságomból leépíteni. Ez nem más mind, hogy önmagamról konkrétan beszélni tudjak úgy, hogy példákkal alátámasztva mások számára is világossá tegyem és egy összefüggő képet nyújtsak. Amit kaptam, hogy megtapasztalhattam, hogy mennyire vonzom a pasikat, eme sikerélményekkel hazatérvén bele is vágtam a tudatos pasi keresésbe. És igen is, válogatni fogok :-)”
“Egy nagyon nagy kikapcsolódást, egy feltöltődést. Azt, hogy ismét érzem, milyen, amikor jól vagyok.Jól éreztem magamat, sok jó emberi kapcsolatot kaptam, odafigyelést, őszinte szavakat, bátorságot új kapcsolat nyitásához.
Mottó:” Csak lazán, csak lazán..:-)”
Tudatosítani a célt, de tudni elengedni is azt, nem görcsösen ragaszkodni..”
“Nagyon hálás vagyok a lehetőségért, hogy része lehettem az első táborodnak. Mondták itthon, hogy sokkal lazább, felszabadultabb vagyok. Én, akin mindenki keresztülnézett, akár boltban, vagy ügyintézéskor, ma remekül elbeszélgettem két kedves eladóval is, teljesen civil dolgokról, macskákról, kertről… Kihúzom magam az utcán, sokkal többet mosolygok, és szemmel láthatóan van hatása… Az önbizalmam előbújt a csigaházból, remélem, jó sokáig kint is marad, dolgozom rajta. Köszönöm!”
“Tényleg jól éreztem magam. Picit jobb időjárás lehetett volna.
Én úgy érzem, megerősödtem lelkileg. A társak véleménynyilvánítása is őszintéknek tűntek.
Tulajdonképpen már régóta érzem magamban, hogy rendben vagyok (adott lehetőségek mellett), és ebben erősítettek meg.”
“Sok nyitott kérdés tisztázódott bennem.Erősödött a hitem az önbizalmam. Rájöttem arra, hogy sokkal nyitottabnak kell lenem, játékként kell felfogni a dolgokat és a boldogság itt van bennem csak oda kell figyelnem.
Az együtt töltött szép napokra mindig emlékezni fogok.”
“Összességében jól éreztem magam, hiszen ott voltam, ahol lenni szerettem volna. Több dologban megerősítést kaptam, például abban is, hogy nincs olyan leragadt állapot, amiből ne lehetne tovább lépni. Aztán sikerült feloldani egy gyerekkori blokkomat (mese), aminek nem voltam tudatában. Végérvényesen megtanultam, hogy lehetetlen nincs, csak tehetetlen.
Mindent hálásan köszönök!”
“nagyon jól, máskor is szívesen mennék, vagyis nagyon várom a következőt!
egy nagy, jóérzést adó egyveleg van bennem. Mit tanultam? Úgy gondolom újabb módszereket az önismerethez, újabb szembesülést önmagammal, értékeimmel, más emberek a világhoz és magukhoz való viszonyát, újabb adalékokat, a “ki vagyok én?”-hez, lazaságot. konkrétan többet nem tudok említeni, de úgy érzem csakis sok mindent kaphattam, mert jobban érzem magam mint előtte és ismerőseim is örömmel fogadják a változásom.“
8 Comments