30 May

“Szép volt. Jó volt! Köszönöm Ennyi!
De mégis – mégis? – kellene tenni
Valamit, amitől megérti – mit? –
Hogy szeret engem, és itt csak ez számít!”

(RAPülők)

 

A társkeresők egyes számú hibája: meglátnak valakit, aki tetszik nekik, és úgy gondolják, elég lenne “csak egy picit” változtatni az illetőn ahhoz, hogy minden flottul menjen. Az illető “majdnem tökéletes”, csak épp egy apró szépséghibája van: fóbiája van a kötődéstől, vagy éppenséggel házas, esetleg másra vetné ki a hálóját. Egyik FB csoporttagunk is ezt a kérdést tette fel:

“Hogyan lehet segíteni neki abban, hogy elhiggye, elfogadja megértse, hogy ez (a kötődés és a párkapcsolat) egyáltalán nem rossz dolog? És az miért lehet,hogy ő fél a rendes,komoly kapcsolattól? És hogyan tudnék segíteni neki abban, hogy leküzdje ezeket a félelmeit?”

Lelki segély vagy partner akarsz lenni?

Ha megfigyeled, a csoporttag- és ez általánosan jellemző, tehát nem egyedi eset – már nem is a társkereső, hanem a pszichológus/lelki segítő pozíciójából beszél, szinte terápiás módszert kér tőlem. Elemezne, analizálna, segítene. Ez tipikus hiba: te nem a segítője, hanem a párja akarsz lenni a másiknak! Hagyd a másik kezelését szakemberre! Sokan belehelyezkednek a segítői szerepbe a párkapcsolatokban, ezzel abban az esetben nincs is baj, ha alapvetően ezt a szerepet élvezik. Láttam már olyan párt, ahol például az egyik segített a másiknak abban, hogy abbahagyja a kábítószerezést, és azóta boldogok, a nő lett a férfi múzsája és örökké hálás neki (remélhetőleg) ezért. Viszont ha Te alapvetően nem élvezed a segítő szerepet, akkor már az elején se menj bele, mert örökös elégedetlenség (“miért nem hálás ezért nekem?”) és frusztráció (“sosem tudom neki ezt meghálálni”) lesz a vége. Az adok-kapok egyensúlya felborul, és ha a másik nem tudja mivel “kompenzálni” a segítséget, akkor előbb-utóbb megromlik a kapcsolat.

“Majd én segítek neki, hogy rájöjjön…”

A másik probléma a fentiekkel az, hogy nagy valószínűséggel az illető nem sérült, tehát nagyon is jól tud kötődni, csak éppen hozzád nem szeretne annyira közel kerülni. Ürügynek és kifogásnak viszont tökéletesen megfelel az a szöveg, hogy “én kötődésre képtelen vagyok, félek a komoly párkapcsolattól”. Sokkal könnyebb ezt mondani, mint azt, hogy “nem kellesz annyira…”, vagy “HOZZÁD nem akarok kötődni, egyébkén nincs semmi bajom a kötődéssel.” Senki sem szeret fájdalmat okozni a másiknak és ez a szöveg a “nem veled, hanem velem van a baj” szakításos mondóka finomabb változata. Ez esetben se a rafinált módszerek a célravezetőek, helyettük sokkal inkább javaslom a nyílt kommunikációt, amit sokan azért nem mernek bevetni, mert túl kockázatosnak tartják. Pedig a helyzet az, hogy ha nyíltan kommunikálsz a másikkal, akkor legfeljebb a bizonytalanságot veszíted el, csak emiatt a másikat semmiképpen nem üldözöd el. Őszintén, nyíltan rá lehet kérdezni, hogy a másik hogy érez, mit gondol kettőtökről, és ha mismásolás a válasz akkor legalább látod, hogy hányadán álltok.

Példa: “Figyelj, azt vettem észre, hogy amikor együtt vagyunk, akkor nagyon jól érezzük magunkat, viszont mások előtt nem nagyon mutatkozol velem. Nem fogod meg a kezem az utcán, nem mutattál be a barátaidnak vagy az ismerőseidnek, sosem hívsz meg közös programokra velük. Úgy érzem, nem akarsz felvállalni. Miért van ez?” Bátor lépés, de érdemes megtenni, hacsak nem szereted a bizonytalanságban tartva a körmeidet rágni hónapokig.

vagy:

“Figyelj, az utóbbi hónapokban nagyon jól éreztem magam veled. Nagyszerű ember vagy, szeretek veled lenni. Ugyanakkor én nem szabadidő partnert, hanem komoly párkapcsolatot szeretnék, és úgy látom, ebben nem egyezünk. Jó lenne ezt tisztázni, hogy ne vesztegessük egymás idejét feleslegesen.” 

Tényleg nem érett?

Természetesen létezik az a verzió is, hogy a másik tényleg tart a kötődéstől. Például ha az illető nagyon fiatal, és Te lennél az első komolyabb párkapcsolata, vagy egy fájdalmas szakításon, váláson van túl. Ez esetben is azt javaslom, hogy a terapeuta szerepének játszása helyett adj neki teret, időt, figyelmet és szeretetet. Előlegezd meg ezeket egy darabig és figyeld, mit kapsz vissza. Ha az “adok” nyelve a mérlegnek túlságosan és túl hosszú ideig feléd billen, egy idő után vond le a következtetést, hogy ugyan Te nem akartad a lelki szemetesládát játszani, de a másik inkább annak tart, mint normális párkapcsolatnak, ahol fontos az egyensúly és az, hogy mindkét fél úgy érezze, támogatják.

 

23 Comments

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.