Nagyon sok társkereső, aki engem olvas, már több, mint két éve van egyedül. Ennyi idő és próbálkozás után az ember elgondolkodik, hogy akkor most hol lehet a hiba? Bennem, vagy mindenki másban? Miért nem találok párra?

Ha Te is régóta vagy egyedül, gondold végig, hogy vajon a következők közül melyik típusba lehet besorolni Téged!:

1. A túl válogatós társkereső.

Ha már ennyi évet várt, akkor már tényleg a legjobbat akarja, és az első apróbb gikszernél elmenekül. Eleve gyanakvó és rögtön a hibát keresi a másikban, a kisebb bakikat sem bocsátja meg (pl, randikon), azonnal ítél. Szinte egyetlen férfi (vagy értelemszerűen nő) sem felel meg a kritériumainak, ő mondogatja állandóan, hogy “nincs egy normális pasi/nő sem a világon”.

Tipikus levél a túl válogatós társkereső tollából:

“Most végeztem egy újabb online társkereső megnézésével. Végignéztem a férfiakat.
271 férfi felelt meg a keresési feltételeimnek, és összesen 2 tetszik közülük a reglapok alapján. Korábban 6 online társkereső kínálatát néztem végig, es hasonló eredménnyel jártam, azaz 0-2 fő volt, aki tetszett.
A házi feladatban kapott 10 fő, akit meg kell szólítani, az egész életemben nekem megtetszett férfiak létszáma nagyságrendileg.”

A túl válogatós társkereső

2. A társkeresésre (jelenleg) alkalmatlan társkereső.

Ő az a társkereső, aki igazából nem is ér rá a társkeresésre, vagy nem alkalmas rá:

• túl elfoglalt,
• túl negatív és ezzel riasztja el a másikat,
• túl szégyenlős,
• túl passzív.

Ő az, aki itt a Kalauzon elmondja, hogy minden férfi/nő egyforma, hogy teljesen reménytelen a helyzet és akár el is áshatná magát úgysem lesz senkije, ő az, aki bár ott van az online társkeresőkön, mégsem tesz semmit, csak várja a sült galambot, illetve ő az, aki napi 5 percet tudna szánni a munkája mellett a társára, már ha lenne neki. A coaching alkalmakon is sokan ráébrednek, hogy igazából a kötött beosztásuk mellett nekik nincs is idejük a társkeresésre és hogy talán változtatni kellene az életstílusukon, hogy beleférjen egy társ is.

Tipikus levél a társkeresésre (jelenleg) alkalmatlan társkereső tollából:

“Az az igazság ,hogy annyira elfoglalt vagyok mostanában ,hogy tényleg nincs időm ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozni . A saját létfenntartásom is elvesz minden időmet. Sokszor félhullaként esem be az ágyba. Talán most nincs az itt az ideje hogy férfiakkal foglalkozzam”

A társkeresésre alkalmatlan társkereső

3. A mindig rosszul választó társkereső

Ő az a társkereső, akivel alapjában véve nincsen gond, bele is férne egy társ az életébe, viszont szisztematikusan és módszeresen rosszul választ. Száz közül is megérzi a társkereső oldalakon, hogy ki az, akinek nem szabadna írni, és természetesen pontosan ő lesz az az illető, aki neki kell. Egyszerűen vonzza a bajt, és a hideg futkorászik a hátamon, amikor nekem beszámol legfrissebb hódításáról.

Tipikus levél a mindig rosszul választó társkereső tollából:

“… a pasi komolyan paranoid. Bizonyos paranoia talán mindenkiben van – de benne elég sok, emiatt a jelleme nagyon durva és kellemetlen. Ő az, akiről mindenki lebeszélne. Mert ilyen pasi verte Papadimitriu Athinát, az ilyen Bicska Maxi ölte meg a maga Pollyját stb. Szóval ő egy igazi kötekedő rosszfiú – csakhogy a nők mégis odáig vannak az efféle alakokért. Felkavaró és szexi, jó lenne nem várni rá; de tudom, hogy muszáj.”

Te is a rosszfiúkat választod mindig?

Min kellene változtatnod?

A legkeményebb dió az első kategória, a túl válogatós társkereső. Mondhatok neki akármit, úgy érzi, ha csak egy icipicit is változtat a kiválasztási kritériumain, már lejjebb ad az igényeiből és máris “megalkuszik”. A fejében ott él a tökéletes férfi, illetve nő, akiről pontosan tudja hogy hogyan is kellene viselkednie. Az a kár, hogy még egy ilyennel sem találkozott, de nem adja fel és tovább kergeti a légvárakat amiket egyedülléte alatt felépített és emiatt egy csomó nagyszerű lehetőséget szalaszt el. Bármilyen kritikát nehezen fogad el és ezért nagyon nehéz dolgom van vele, hiszen mindent jobban tud, csak valahogy a világ nem alkalmazkodik az ő elképzeléseihez… Ennél a típusnál a helyes önértékelés fejlesztésén kell dolgozni.

A második legnehezebb kategória a társkeresésre (jelenleg) alkalmatlan társkereső: nála életmód és szemléletbeli változásokat kell elérni és ez sem egy leányálom. Főleg azoknál nehéz, akik negatív, pesszimista szemlélettel állnak neki a társkereséshez, tudod, a “cseszd meg a létrádat”-féle Nyuszika-hozzáállással. A karrierjükbe szerelmesekkel sincs könnyű dolgom, hiszen ők úgy gondolják, miért hagynák ott a munkájukat korábban egy-két bizonytalan randiért? “Majd ha komolyabb lesz a kapcsolat, akkor változtatok” -mondják és végig sem gondolják, hogy rossz a sorrend. Ennél a típusnál a helyes hozzáálláson, szemléleten és a megfelelő életstílus kialakításán kell dolgozni.

Talán könnyebb sikert elérni a harmadik kategóriánál, a mindig rosszul választóknál. Sajnos náluk egyfajta perverzió figyelhető meg: elfogadják (sőt, igénylik) hogy rosszul bánjanak velük, szeretik, ha “küzdeni kell”, ha “szenvedélyes” egy kapcsolat, illetve egyfajta Terézanya-tudattal rendelkeznek, azzal, hogy majd “ők megváltoztatják” az illető férfit vagy nőt. Náluk azt kell megértetni, hogy muszáj hogy önmagukat értékeljék annyira, hogy egy őket értékelő párt válasszanak maguknak. Hogy igenis létezik olyan kapcsolat, amelyben szeretetet kaphatnak, és a fájdalom nem kell, hogy velejárója legyen a szerelemnek. Hogy van olyan partner, aki következetesen jól bánik velük. És hogy érdemes őket választani. Ennél a típusnál tehát az önértékelés és önbizalom fejlesztésén kell leginkább dolgozni.

Mindhárom típusnál a javasolt recept: dolgozz magadon! Akár könyvek, akár tanfolyamok, akár személyes találkozók során foglalkozz az önismereted, önbizalmad és a megfelelő hozzáállásod fejlesztésén!  Sok munka, de megéri!

Nézz a tükörbe! Te melyik típus vagy?

Nézz a tükörbe! A fenti három típus közül Te melyik társkereső kategóriába tartozol?