01 Jun

“Szia Andi!
Tényleg régóta olvasom a leveleidet, annak ellenére még mindig, hogy már nem vagyok társkereseő.
Ez év februárban egy csalódás után két-három hónappal azt gondoltam, hogy mégiscsak az én életem, nem nyalogathatom a sebeimet, gondoltam újra elkezdek nézelődni a Randivonalon. És láttam, hogy valaki éppen pár perccel előtte kedvencei közé jelölt. Az adatlapja és a bemutatkozó sorai alapján nagyon szimpatikusnak tűnt. Egyébként is, aki valamilyen formában keresi a kapcsolatot velem, válaszolni szoktam, és most is  azt gondoltam, hogy nem várok, azonnal reagálok a bejelölésre. Írtam pár sort magamról, elképzeléseimet a jövendő társamról és kértem, hogy ha lehet küldjön fényképet.
A válasszal nem váratott sokáig, és naponta váltottunk leveleket, pár nap után már cseteltünk és megbeszéltük a találkozást. Én azt gondolom, mi több most már tudom, hogy az első találkozás után mindketten éreztük, hogy rátaláltunk a NAGY Ő-re. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mai napig együtt vagyunk. Ugyan nem bútoroztunk össze, de a hétvégéket péntek délutántól hétfő reggelig együtt töltjük (hol Nála, hol nálam), már túl vagyunk egy közös nyaraláson. Ismerjük egymás családját, és tervezgetjük a jövőnket, a nyugdíjas éveinket. Ugyanis már mindketten rövid időn belül nyugdíjba vonulunk, bár még azt tervezzük, hogy néhány évig a nyugdíj mellett is dolgozunk. Amikor csak meg tudjuk oldani, együtt vagyunk, ugyanis 40 km-re lakunk egymástól azonban mindegyikőnket a munkája a saját lakóhelyéhez köti. De ez nem baj, annál nagyobb várakozással nézünk a hétvége elé. Én úgy érzem, világ életemben Rá vártam, érzem, hogy imád engem, és én is viszont imádom Őt.<
A társkereső oldalakon megszüntettem az adatlapjaimat, és nagyon remélem nem kell többet társat keresnem, mert egy életre megtaláltam.
Én már egyébként jártam Nálad Budapesten, ahol nagyon jól éreztem magam. Mindenkinek csak azt tudom ajánlani, hogy ne adja fel, tenni kell azért, hogy ránk találjon a szerelem. A herceg nem jön magától, nem tudja, hogy hol keressen, valamilyen formában tudtára kell adnunk, hogy várunk rá és Rá várunk.  Még attól sem kell visszariadni, hogy mi kezdeményezzünk, sajnos a férfiak még bátortalanabbak mint mi. Tudom, hogy benne van a pakliban a visszautasítás, de azt is kell tudni kezelni.
Andi, én úgy érzem, hogy sokban hozzájárultak az írásaid ahhoz, hogy átértékeljem a társkereséshez fűződő hozzáállásomat. Így tehát valamilyen szinten a Te munkád is benne van abban, hogy rátaláltam a PÁROM-ra. Boldog vagyok. Nagyon vágytam már erre az érzésre. Köszönöm
Munkádhoz további sok sikert kívánok.

Szeretettel üdvözöllek. Kata.”

Társkeresés indul!Találd meg Te is a párod a Szabad Vagyok Program segítségével! >>>

Post a Comment

Your email address will not be published.

*

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.