Nincs kategorizálva

28 Feb
Pávaférfiak és pumanők

Érdekes cikket hozott le a Nők Lapja az egyedülállókkal és a társkeresőkkel kapcsolatban.  A cikk először is közöl egy-két megdöbbentő statiszikát, Utasi Ágnes és a KSH kutatásaira alapozva.

Magányos statiszikák

  • Először is, minden harmadik háztartás egyszemélyes Magyarországon.
  • Az egyedülálló férfiak közel fele nőtlen és még soha nem kötött házasságot.
  • Az egyszemélyes háztartásban élők között jóval több a nő, kicsit több, mint 300.000-rel.

Vajon miért van az, hogy míg anyáink idejében szinte mindenki társra talált, legalábbis az volt a kivétel, aki nem, addig manapság már teljesen megszokott az, ha valaki harmincas éveiben is még egyedül van?

A cikkben egy szociológus és egy fogasztás-szociológus, Utasi Ágnes és Kemény Vagyim keresik erre a választ, akik különféle egyedülálló típusokat neveznek meg.

Ilyenek például a biznisznomádok, akiket a nemzetközi cégek pakolgatnak ide-oda. Huszas -harmincas éveikben járnak, nem sok embert ismernek ezért látástól vakulásig lehet őket dolgoztatni. Párkapcsolatra szinte esélyük sincsen, legfeljebb gyors kalandokra. Sok olyan férfi coaching kliensem van, akit ide-oda pakolgatnak, egyik országból a másikba, és hiába tökéletes a “pedigréje” (pénz, paripa, fegyver, minden van), a családalapításnak a közelébe sem jut, hiába szeretné.

A kutatók szerint vannak kései harmincas, kora negyvenes pumanők is, akik “szexuális ragadozók, maguk választják ki a nekik megfelelő hímet”. Személy szerint az egyedülálló nők között kevés olyan nőt láttam, aki nagy önbizalommal szexuálisan ragadozna, a többség inkább párkapcsolatra vágyik. Aki pedig ragadozik, az férfj vagy társ mellett teszi. De örömmel venném, ha a hozzászólások között hallhatnánk pumanős tapasztalatokat!

A cikk említi még a pávaférfiakat is, akik metroszexuálisak, tehát első nekik a külső, jól idomulnak az erősebb nőkhöz, afféle selyemfiúk. A pumanők általában pávaférfiakat terítenek le – tiszta dzsungel, nem igaz?

És ne felejtsük el az örök kamaszokat sem, akik nagyon sokáig az édesanyjukkal élnek (aki esetleg szintén egyedülálló és érzelmi zsarolja fiacskáját, hogy megszakad a szíve ha az elköltözik). Ők azok, akik állandóan keresik a saját útjukat de harminc fölött sem találják, a felelősségvállalást pedig nagy ívben kerülik.

A fenti kategorizálással szerették volna a cikk szerzői ábrázolni azt, hogy egyre több a párkapcsolati szempontból “reménytelen” kategóriájú egyedülálló, akiknek vagy nincs lehetőségük párkapcsolatot teremteni (biznisznomádok), vagy nem is akarnak (pumanők), vagy pedig nem vehetők komolyan, mert éretlenek (pávaférfiak és örök kamaszok). Nos, mit szólsz ehhez?

 

Te melyik típussal találkoztál már a fentiek közül? Esetleg Te magad vagy az egyik ezek közül? Milyen más típusokat tudnál megnevezni? Írd meg!

 

Te azért nem adnád fel és szeretnél felkészülni a tavaszi randiszezonra?
Gyere el jövő héten vasárnap és átcsomagolunk! >>>

Learn More
14 Feb
Valentin-napi adok-kapok

Kamaszkoromban mindig hiába vártam, hogy szerelmes levelet kapjak, nem írt nekem senki. Csak később jöttem rá, hogy ez azért van, merthogy én voltam a jégcsaphercegnő és soha sem adtam semmit: se figyelmet, se egy dicsérő szót a fiúknak, de még egy pillantást sem, így aztán nem csoda, hogy nem merészelt senki nekem levelet írni. Nem adtam, nem kaptam.

Tegnap egy előadáson voltam, ahol az egyik résztvevő felállt és azt mondta, hogy nem érti miért ment tönkre a kapcsolata, hiszen ő állandóan csak adott-adott-adott, vissza meg nem kapott semmit, sőt… Túl sokat adott, semmit sem kapott.

Nem egy hozzám forduló van így ezzel, és csodálkoznak, hogy miért van ez így. Nos, a tegnapi előadó, Carla Galli részletesen kifejtette az Adok-kapok törvényét, én pedig elhoztam neked, mert hátha hasznos lesz a következőkben – elvégre álljunk hozzá optimistán a Valentin-naphoz, nemsokára szükségetek lesz párkapcsolati tanácsokra! 🙂

 

Az adok-kapok törvény

 

Ez a törvény azt mondja ki, hogy egyensúlyban kell lennie annak, hogy mennyit adok és mennyit kapok egy párkapcsolatban. Ha keveset adunk, az nem jó, hiszen a másik állandóan úgy érezheti, hogy ő többet ad és nincsen viszonozva egyáltalán. Az érzelmi számláján hiány alakul ki, amit ha nem nálunk, akkor majd máshol fog feltölteni. Ez idáig teljesen világos, logikus és érthető. Az következne belőle, hogy nagyon sokat kell adni, és akkor hiba nem lehet a párkapcsolatban. Ez azonban egyáltalán nem így van.

Ha túl sokat adunk viszonzás nélkül, az is nagy gond. Egyrészt a saját érzelmi számlánk ki lesz merítve, aminek előbb vagy utóbb hangot fogunk adni. A “Miért mindig én…”, “Mert Te sosem” kezdetű mondatok nem igazán tesznek jót egy párkapcsolatnak. A túl sok adással ráadásul teljesen megfojtjuk a másikat: érzi ő, hogy nála van a többlet, de már behozhatatlannak tartja. Diszharmónia alakul ki a kapcsolatban, nem tudja elviselni a túl sok adás súlyát, és ekkor is elmenekül.  Hiszen ki akarna egy mártírral, szenttel együtt élni, akinek a sok-sok jó cselekedete állandóan arra emlékezteti a másikat, hogy ő mennyire kevés, mennyire rossz ember?

Egyensúlyban vagytok?

Egyensúlyban vagytok?

Mit lehet tenni az egyensúlyért?

 

Az egyensúly eléréséhez tudatosságra és figyelemre van szükség. Figyeld meg, mennyit és hogyan adsz, aztán azt is, hogy a másik mennyit és hogyan ad. Egyensúlyban vagytok? Ki tartozik kinek? Kinek az érzelmi számláján van állandóan többlet és kinél van mindig hiány? Biztos, hogy azt adod a másiknak, amit szeretne? Ha nem vagy benne biztos, egy egyszerű kérdéssel meg lehet tudni a választ. Kérdezd meg: “Mit tehetek én érted? Mit szeretnél tőlem kapni?” Lehet, hogy a párod egyáltalán nem azt várja, hogy minden este legyen vacsora, hanem inkább azt, hogy legyél kezdeményezőbb az ágyban. Lehet, hogy a párod egyáltalán nem azt várja, hogy legyél kezdeményezőbb az ágyban, hanem azt, hogy figyelj oda az érzéseire. Derítsd ki!

És hogy honnan tudhatod, hogy egyensúlyban vagytok? Onnan, hogy egy picit mindig többet kapsz vissza, mint amennyit adtál, és így egy felfelé emelkedő szeretet és energiaspirál alakul ki ahol kölcsönösen segítitek egymást és igyekeztek örömet okozni.

Ezt kívánom Neked is minél hamarabb! Addig pedig az Adok-kapok törvényét gyakorold családtagjaidon, barátaidon, kollégáidon!

Mik a meglátásaid, mi a véleményed a fentiekről? Te hol és mit rontottál el előző kapcsolataidban? Írd meg!

Learn More
24 Jan
A szekér, ami ÚGYSEM vesz fel

Divat lett a barátzóna? Az elmúlt időszakban rengeteg barátzónás történetet hallgattam végig. Valahogy megtaláltak ezek a barátzóna-történetek, tucatjával mostanában. Itt az ideje, hogy részletesebben megvizsgáljuk a barátzóna jelenséget, mert rengeteg fájdalomtól és elpocsékolt energiától kímélheted meg magad, ha idejében kapcsolsz.

 

A szekér, amelyik nem vesz fel, azaz a barátzónáról dióhéjban

 

A barátzóna azt jelenti, hogy valaki, akitől te sokkal többet akarsz, mint barátságot, kizárólag barátként gondol rád. Ezt sok esetben közli is veled, de te reménykedsz hogy talán átcsap nála is a szimpátia szerelemmé.

Egyik ismerősömnél “haveri alapon” hónapok óta hetente egy napot ott alszik egy férfi, tévét néznek, vacsoráznak, de az égvilágon nem történik SEMMI. Még salsára is eljárnak!!
Másik ismerősöm plátói szerelemben él egy olyan illetővel, aki nem is Magyarországon lakik, ámde roppant szépeket tud írni neki a messzi távolból.
Harmadik ismerősöm fejben már elvette azt a nőt, aki többször kijelentette, hogy részéről csak ennyi, viszont túlzottan barátságos ahhoz, hogy ezt az illető elhiggye.

Te is a barátzónában vagy?

Te is a barátzónában vagy?

A barátzóna következményei:

  • Beleőrülsz a bizonytalanságba
  • Önbecsülésed a nullára esik vissza
  • Amikor a másik becsajozik, bepasizik, még jó képet is kell vágnod hozzá, neked, mint „barátnak”
  • Rengeteg értékes időt és energiát pazarolsz el olyanra, aki meg sem érdemli

 

“Ő gondolom fürdött az én rajongásomban, lelkesedésemben, amikor meg terhes lett az érzelmi kötődés, akkor lepattintott…”

Kell ez neked?

 

Nyilván nem, de ott motoszkál a fejedben: mi van, ha az egész világ téved, és mégiscsak átfordulhat ez az egész szerelembe és örökké tartó boldog párkapcsolatba?
Lehet, hogy igazad van. De csakúgy, mint a tőzsdei befektetéseknél, ennél a “szerelmi” érzelmi befektetésnél is kell, hogy legyen egy kiszállási pont.

 

A barátzóna és a kiszállási pont

 

Kiszállási pont az a pont, amelynél tovább már nem akarsz reménykedni. Ne próbáld megtalálni az okokat, hogy a másik miért viselkedik így: itt rólad van szó. Nem vagy a pszichológusa hogy rájöjj, milyen lelki traumák miatt nem tud feléd közeledni, Neked egy párkapcsolatra van szükséged, és ha azt vele nem lehet tető alá hozni, muszáj, hogy továbblépj.

 

“És akkor  bújt ki a szög a zsákból.
Ő,engem nagyon jó Barátnak tart….akivel mindent meg tud beszélni…..mert én megértem…..(én marha !!) s hasonló BÓKok,amikre ugye egy csodálatos Nőnek marhára szüksége van !!!! Épp ezekre a szavakra volt igényem.”

 

Mielőtt kiszállnál…

 

Persze lehetséges, hogy tényleg Te bénáztál eddig, nem jól kommunikáltál és a másik nem kapott tőled elég jelzést, hogy kezdeményezzen. Lehetséges. Tehát a Te feladatod az, hogy mielőtt kiszállnál (fél évnél hosszabb huza-vonát nem javaslok), tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy észrevegye magát és legyen lehetősége lépni – ha akar.

Fordítva is igaz...

Fordítva is igaz…

Mit lehet tenni?

 

Leadod az általános flört-jelzéseket.
Rámosolyogsz, mélyen a szemébe nézel, beszélgetés közben megérinted, közelebb bújsz hozzá, átkarolod, bókolsz neki, stb. Soroljam még? Ha nagyon nem reagál semmit ezekre, beszélhetsz is vele nyíltan arról, hogy Te mit érzel. Ekkor már nagyon közel vagy a kiszállási ponthoz, semmi veszítenivalód nincs. Ha a másik fél eddig azért nem lépett, mert nem kapott elég jelet, akkor a nyílt beszédre biztosan reagálni fog valamit. Ha jön a “de én csak azt hittem, barátok vagyunk” szöveggel, végre tisztázhatod, hogy Te viszont többet vársz tőle. Nagyon örülsz, hogy van, de neked nem erre van szükséged, és nem szeretnéd az idődet pazarolni és érzelmileg még jobban belevonódni az egészbe.

 

“Mikor megvallottam neki az érzéseim, mondta, hogy már régebben észrevette,
de Ő engem nem tud szerelemmel szeretni. Úgy tekint rám, mintha a bátyja 
lennék.”

A barátzónában rengeteg időt, energiát, érzelmet és lehetőséget lehet elpazarolni. Ne tedd! Szállj ki még időben a reménytelen kapcsolatokból!
Nos – Te is a barátzónában vagy épp, esetleg valakit ott tartasz?

Learn More
  • Videók

Copyright © 2008-2015 Társkereső Kalauz.