Akár szingli vagy, akár elvált, vagy özvegy, 30 felett a társkeresés számos okból roppant nehéz lehet.
Először is, ha hosszútávú kapcsolatban voltál eddig, a randikészségeid minden bizonnyal berozsdásodtak már és maga a gondolat is elborzaszt, hogy ismét a startvonalra állj és nekikezdj a 30 feletti társkeresésnek. Talán a baráti körödet is teljesen kiaknáztad már és senki sem jöhet szóba így 30 felett. Az is lehet, hogy a karrieredbe temetkezve nem is állsz egyáltalán kapcsolatban 30 feletti társkeresőkkel.
Most, hogy 30 felett vágsz bele a társkeresésbe, szomorúan látod, hogy a legtöbben körülötted már megállapodtak. Bármerre nézel, jeggyűrűket és babakocsikat látsz. Aki pedig egyedül van, úgy tűnhet, hogy túl fiatal, túl éretlen és általában véve, teljesen alkalmatlan arra, hogy a párod lehessen. Tény, hogy ebben az életkorban, 30 felett a legnagyobb azok száma, akik megállapodtak már vagy komoly kapcsolatban vannak.
Ha eddig vigyáztál az egészségedre és az alakodra, akkor nem sok különbség van közted és egy huszas éveiben járó társkereső között a “csomagolást” tekintve. Mégis, mitől válik nehézzé a 30 felett a társkeresés és miért olyan nehéz bevonzani a megfelelő partnert, annak ellenére hogy még mindig nagyon vonzó és fiatal vagy?
Amikor a huszas éveidet tapostad, akármerre mentél, mindenfelé szingliket láttál, társkeresőként nem volt valami nehéz dolgod. Népes baráti társaságod volt, akik szintén rengeteg más egyedülálló társkeresőt ismertek, nem volt nehéz összejönni bárkivel.
30 felett azonban társkeresőként nehéz dolgod van: valószínűleg nem jársz el annyit bulizni, és főleg csupán a közeli barátokkal és ismerősökkel találkozol. A hétköznapokból kitörni, vagy új ismeretségeket szerezni egyre nehezebbnek tűnik. (forrás: beauty-secrets4u)
Társkeresés 30 felett
Mindezek tetejében már egyáltalán nem vagy olyan laza, mint a huszas éveidben, amikor minden csupán a mókáról szólt. Akkor még nem volt probléma, ha hónapokat elpazaroltál a nem megfelelő társra, hiszen amint lelépett, már jöhetett is a következő. A társkeresés nem volt annyira problémás, mint most.
30 feletti társkeresőként azonban már mindenki poggyásszal érkezik egy kapcsolatba, különféle múltbéli csalódások, terhek nyomják a vállát. Érzelmi sérülések, sokszor válás, gyerekek, esetleg a ketyegő biológiai óra “súlyosbítja” a 30 feletti társkeresés körülményeit. A társkeresés akár elkeseredett, kétségbeesett színezetet is kaphat, nem úgy, mint huszonévesen. Ráadásul a kor i egyre jobban számít. A Velvet szerint:
Egy férfi 23 éves korára még mindig keres partnert a nála 5 évvel fiatalabb 18 évesek között, míg felfelé csak 3 év eltérést enged, azaz 26 éven felüliekkel szóba sem áll. .. Ráadásul megfigyelték, hogy az idősebb férfiak a társkeresőn rengeteg üzenetet küldözgetnek olyan csajoknak, akik a saját maguk által megadott korhatárnál is fiatalabbak – hátha szerencséjük lesz. Természetesen az idősebb nőknek próba-szerencse alapon sem írnak egy sort sem. (Velvet)
A következőkben a teljesség igénye nélkül lehetséges ismerkedési helyszíneket sorolok fel:
1. Szórakozóhelyek: A szórakozóhelyek általában nem kedveznek a 30 feletti társkeresőknek. Egyrészt ezer olyan huszonéves csaj rohangál fel-alá sokkal nálad sokkal lengébb ruhában, ami eltereli lehetséges jelölted figyelmét, másrészt pedig lehetséges jelölted valószínűleg máris többet ivott a kelleténél ezért nem éppen egy komoly kapcsolat elkezdésén gondolkodik. Túl sokan esnek bele az egyéjszakás kaland hibájába is, ahonnan az esetek 99%-ban szintén nem az oltár elé vezet az út.
2. Munkahely: Házinyúlra nem lövünk! De azért ha muszáj… A kollegiális viszonyból kialakuló szerelmi viszony számos kockázatot rejt magában, de sokszor új munkahelyet találni mégiscsak könnyebb, mint társat, ezért megfontolandó. 30 feletti társkeresőként természetesen muszáj a józan eszünket is elővenni néha…
3. Közösségi oldalak: Az iwiwen és a Facebookon is számos kapcsolat született már, és a 30 feletti társkeresőknek is kitűnően alkalmas a terep. Ezek a virtuális helyek nagyszerűen alkalmasak arra, hogy új ismeretségeket szerezz, és kötetlenül ismerkedhess. Tipp: regisztrálj be az iwiwen található társkereső alkalmazásokba, illetve jelölj be a Facebookon bátran ismeretleneket is, hogy bővüljön a lehetőségek köre.
4. Konferencia, kiállításmegnyitó: Ezeknek az eseményeknek nagy előnyük, hogy kapásból van közös érdeklődési köröd minden odalátogatóval. A svédasztalnál kötetlenül szóba elegyedhetsz bárkivel, és az adott műről vagy előadásról való véleménye mellett kipuhatolhatod azt is, szabad-e a pálya. 30 feletti társkeresésnél különösen érdemes ezekre a helyekre járni, hiszen főleg az “idősebb” korosztály látogatja ezeket.
5. Sport, túraklub: Aerobic órák helyett válassz olyan sporttevékenységet, ahol férfiak is megfordulnak. Csatlakozz egy túraklubhoz és vegyél részt szervezett kirándulásokon. Legrosszabb esetben is rengeteg barátra tehetsz szert – akik talán tovább segíthetnek majd saját ismeretségi körükből a 30 feletti társkeresési gyötrelmeiden.
Csatlakozz túraklubhoz!
Te hol ismerkedtél már 30 fölött? Írd meg a tippjeidet!
Ha bármilyen tartalmat fel szeretnél használni, először kérlek, lépj kapcsolatba velem írásban: blog (kukac) szabadvagyok (pont) com. Köszönöm, hogy tiszteletben tartod a munkámat.Kicsit szigorúbban megfogalmazva: az oldalon található összes bejegyzés szerzői jogvédelem alatt áll. Copyright by Randi Andi.
Az oldal elkészítéséért köszönet Gazdagmaminak :-)
Hűha, ez azért igencsak negatívra sikeredett…
((
Dehogy is! Amint látod, rengeteg lehetőség van az ismerkedésre. Csak 30 fölött már nem spontán alakulnak az ismerkedési lehetőségek, hanem meg kell értük dolgozni. És persze rengeteg társkereső rendezvény is van szerencsére!
Sziasztok!
Én 35 vagyok, és ha elmegyünk egy szórakozóhelyre, akkor nagyon hamar a figyelem középpontjába kerülünk. És teljesen mindegy az öltözék, hogy éppen valami szuper dögös topocska miniszoknyával, vagy melegítő(!) van rajtunk. Egy titka van: a kisugárzás, és a tánctudásunk:) Teljesen mindegy hány huszonéves lányka van körülöttünk, már 20 éves srác is próbálkozott volna… De az valóban igaz, hogy ide csak(!) azért szabad lemenni, hogy táncoljunk egy jót, társkeresésre alkalmatlan, ugyanis az ide jövő pasik csak alkalmi kalandot keresnek, és azt is tök részegen…
Még valami, csak oda érdemes menni bárhová is, amit az ember tiszta szívvel tud csinálni, mert ekkor van meg az a bizonyos kisugárzás, amit nem lehet tanulni, vagy mímelni. És a társkeresés ebből a szempontból teljesen mellékes. Azért csináljuk mert szeretjük, persze ha lehet ismerkedni is közben, ez csak plusz pont. Ha valaki úgy megy el túrázni, hogy egyébként minden baja van meg “jaj istenem letört a körmöm” abból semmi jó nem sül ki, és csak visszatetsző lesz…
Ica
Szia Ica!
Pontosan ez az a helyes hozzáállás, ahogyan érdemes élni – és társat keresni.
A sport, túraklubhoz hozzátenném: a hobbik, érdeklődés köré szerveződő csoportok. Én az enyémet pl.: egy kórusban ismertem meg. Ehhez el kellett a kórusba járni:)
Szóval mindenképpen érdemes keresni a hasonló érdeklődésűek csoportjait, akár az iwiwen is nézegetve az ilyen klubokat.
Iwiw, Facebook, Nekem bejött nálam sokkal (10 11 év) fiatalabb pasikkal ismerkedtem meg, van aki megmaradt barátnak, de találtam olyat aki már az esküvőt tervezi, és karácsonykor a szüleihez utazunk Ciprusra (Nicosia)! Az új évet pedig már együtt kezdjük majd Londonban ahol gyermek orvosként dolgozik! Hajrá lányok tényleg beválik ha teljesen ismeretlen pasikat jelöltök meg!
Kedves Piroska!
Gratulálok – én is azt javaslom, hogy bővítsd az ismeretségi körödet a Facebookon akár ismeretlenekkel is! Sok boldogságot kívánok!
Ok bejelölöd….és???
Hogyan tovább??
Bocsi félre nyomtam a gombot??:-)
Most viccen kívül kérdem??
Szia Ágica!
Hamarosan írok a Facebook-os ismerkedésről – hidd el, nem olyan nehéz közösségi oldalakról randikat leszervezni
Jujj de édi…. Nekem írtál????
Igazából én az iwiw.re gondoltam mert másra nem regisztráltam!
A facebook egy kissé távol áll tőlem még.de érdeklődve várom!
Nekem sincs nagy baráti köröm, valahogy nem is hiányzik, az a kevés aki van, az vagy távol van vagy a családjával tölti a munka után, az idejét.
Én magam rengeteget szeretek otthon lenni, nem vagyok már az a bulizós, és leginkább egymagam sétálok, mászkálok, vásárolok, és nem szégyellek megszólítani nekem tetsző hölgyeket, ha azt a szituáció lehetővé teszi.
Magányos időszakom első évében eljártam klubokba, fürdőhelyekre, rendezvényekre, tanfolyamokra, koncertekre és ismertem meg remek embereket, de a párkapcsolat lehetőségéhez kicsivel sem kerültem közelebb. És ugyan ez a helyzet a netes társkereséssel is, lassan már fel is adom az egészet, mert két év magányság, és eredménytelen társkeresés után, még egy férfi önbizalma is megtud rendülni.
És biztosan tapasztaltátok, hogy a kudarcok után jön az önmarcangolás, hogy biztos nem vagyok elég jó egzisztenciálisan, nem vagyok elég jóképű…stb.
No no már megint a fotó!!!!
Én már 6 éve egyedül de még nem adtam fel:-)
Légy egy picit optimistább…..la léci léci léci:-)..az én két szép zöld szememért..:-)
Biztosan változott a személyiségem, és nem feltétlen pozitív irányba, de azért igyekszem tartani magamat
6év? Basszuuusssss!! Az nagyon hosszú idő!
Szo szo….Persze ezt hol könnyebben hol nehezebben élem meg.
Társ keresés….hát igen,
Megint ott vagyok ahol el szoktam kezdeni, és be szoktam fejezni…
Mikor???
Mit???
Rontok el ????????
De sokszor úgy érzem csupán csak a lehetőségek nincsenek meg az ismerkedésre… mert nyitott és rugalmas nőnek érzem magam mint ovonéni…. nem is lehetne más ként…a véremben van:-)
Valljuk be 35 felett sokkal de sokkal nehezebb ismeretséget találni.
Egyet értek veled, hogy jóval harminc felett sokkal nehezebb, én sem gondoltam, hogy ennyire nehéz, főleg amikor szembesülök azzal, hogy micsoda elvárások vannak, ami nem is lenne baj, ha a személyiség jegyekre és jellemzőkre vonatkoznának, nem pedig az anyagi javakra.
Az, azért érdekes, hogy sokszor olyan személy jön az életünkbe társnak, és olyankor, amikor nem is számítunk rá, nem is hallottunk előtte az illetőről, ha nem egyszer csak ott van. Csak ezt kivárni, na az a hosszú idő, de addig is próbálkozik az ember itt, ott, na meg a társkereső oldalakon, de nekem a tudatos párválasztás még nem hozott eredményt, inkább a „véletlen” sodorta az utamba azt, akivel együtt lehet élni, kölcsönös tiszteletben és szeretetben.
Már történhetne egy ilyen véletlen:-)
Ovonéni? Ott pedig van „ember” forgalom, és kapcsolat építési lehetőség, legalábbis laikusként ezt gondolnám, de mint tudjuk a szerelem, a kölcsönös vonzalom é a kölcsönös elfogadás nem ennyire egyszerű.
Gábor!!!!
Ovonéni!!!! Nos mire is gondoltál??? Lehetőségek??? Gondolj csak bele…. hosszú évekig csak és mindig ugyanazok a szülők…..Jönnek és mennek és ami a lényeg… mind Nős, és apuka:-)
Ugye ezt nem gondoltad komolyan:-)
De tetszett a levélke ok okozati fejtegetése….VÉLETLENEK!
Már pedig olyan nincs….ezoterikus gondolkodásomból adódóan..
De csak beüt egyszer csak a szerencse, és megtörténik az amire Te is és Én VÁRUNK..:-)
Sajnos nagyon nehéz kapcsolatot ismeretlen férfival felvenni akiről tudhatjuk ,hogy független ! Én se járok szórakozó helyre és a téli hidegben inkább a meleg szobában töltöm a szabad időmet.
Kati!
Egy stori arról hogy tényleg mennyire ki vagyunk annak a dolognak szolgáltatva, hogy ki a független és ki nem.
”"de utána lehetséges.És itt jön a lényeg amiért is belekezdtem a levelembe…A létrejövő talin kiderült!!!!!!!!
Nos az eset cirka 2 hónapja történt VELEM!
Kis városban élek és az oviba reggelente a helyi busszal közlekedem.
Felszálltam, majd helyet is foglaltam, és akkor ott ült velem szemben egy Huuuu szóval egy szemnek való “”pasi”"
Reakcióm…pillogás….TIK-TAK mosoly…stb stb…aztán……………..hopp le kellet szálnom a buszról.
Egész nap ezsemben volt az eset, és alig vártam hogy másnap legyen..vérül az lett.Busz megjön ..én felszállok…ott a srác…és már neki is mosoly a száján…és hopp megint le kell szállnom.
Aztán harmadnap…kezében egy papírkával vár a buszon mosolyog..és megkérdi…nem írnék e neki ide egy bizonyos számsort ami 20-al vagy 30-al vagy 70-el kezdődik…hát gondolhatjátok…remegő kezeimmel leírtam neki a számsort.
ÉS VÁRTAM és vártam és vártam míg este felé jött egy SMS…a lényeg annyi belőle mit szólnék egy talihoz?????Hát gyorsa jeleztem hogy az elkövetkezendő 2-3 nap nem jó”"pedig jó volt
NŐS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hát ennyi a stori happy end nélkül
Drága, erre megint csak részeges mikulás külsejű nagy “szerelmemet” tudom felhozni, aki ha megjelenik, hevesebben ver a szívem. Mert sugárzik belőle az a bizonyos valami.
Őszintén én is elég negatívnak érzem úgy összességében.
Én 34 vagyok, sajnos izületi problémákkal. sport, túraklub szóba sem jöhet, legfeljebb úszás.
Mi van más, ahol előfordulnak férfiak is?
Nekem úgy tűnik, csak az online társkeresés marad.
Vannak mindenféle klubok, aztán tanfolyamok, termálfürdők, vagy bárhol az utcán, boltban.
Bárhol rád akadhat a társ.
Előző kapcsolatom tudod, hogy kezdődőt? A hölgy vásárolni érkezet a boltba, ahol dolgoztam. Megtetszet, munka után kinyomoztam az elérhetőségeit és bátorkodtam vele felvenni a kapcsolatot. Az ismerkedésre rá állt néhány nap unszolást követöen, a többi meg már ment magától.
Amint látod, ebben az esetben nem kellet a hölgynek semmit tennie, csak vásárolni ment egy szép napon, és kapcsolat lett belőle.
Bárhol, bármikor
Kérdem én??Akkor miért is vagy még egyedül Kedves Gábor??!!
Klubok ??!!
Fürdők??!!
Stb..stb…
Szóval?? Miért is vagyunk még mindig egyedül.????!!!!
A hölgyednek meg tényleg nagyon jó lehetett a kisugárzása, és bizony jókor volt jó helyen jó időben
Valami ilyesmiről álmodik mindenki, de ez ritkán fordul elő.Cáfoljatok meg ha nem így van.
Tudod, most nekem is újra kell tanulni az ismerkedést.
, mert mindig a fenti történethez hasonló „véletlenek” által lett párom.
Okokat tudnék, hogy miért nincsen párom, de tudom badarság lenne mindegyik érv
Mint korábban írtam, nekem a tudatos párkeresés eddig nem jött össze, és cáfollak
Türelem rózsát terem, vagy, hogy is van….?
Csak egy kérdés?
Ez most akkor mi, amikor így ismeretlenül csipogunk, és irogatunk?,
Tudatos, vagy véletlen ????
Izgatottan várom a választ!!!
És nem értsél félre…léci léci léci
Egyrészt véletlen, másrész tudatos
De ez a fajta kommunikáció számtalan fórumra igaz.
Mesélek neked, egy még régebbi emlékemet a boltos sztori után, ezt csak egy kis ajándékként:
Húszon éves fejjel bálba mentem egyik barátom húgával, szerettem volna „felszedni”, mert apró jelek alapján nem voltunk közömbösek egymás számára.
A bálban nem nagyon akart táncolni, időnként eltűnt a barátnőivel, ezt én meguntam, és felkértem egy átlagos, magányosan ácsorgó lányt. Végigtáncoltam vele az éjszakát!
Nos, ezt i tervezte így én nem! Tehát ez is a véletlen játéka volt, és mi több, a zakóm zsebében maradt a fülbevalója, amit el is felejtetem. Pár nap múlva jött egy váratlan telefon, attól a lánytól, akivel áttáncoltam az éjszakát (kinyomozta az elérhetőségem), mondta, hogy vigyem vissza fülbe valóját, ami nálam maradt. És valóban, ott volt a zakóm zsebében a gyűrű, én még aznap elvittem neki, amiből reggelig tartó beszélgetés lett, végül egy hosszú kapcsolat.
Nos, mennyi esélye volt, hogy abban a bálban találkozom olyannal aki a társam lesz, úgy, hogy közben én azzal akartam összejönni akivel a bálba mentem. Tehát ismét nem a „tervezett” hölggyel lett kapcsolatom, ha nem telessen mással.
Ezért írtam, hogy de jó lenne már megint egy ilyen véletlen, mert nálam ezt játssza a sors.
Biztos vagyok abban, hogy másoknak is sok ilyen klassz ismerkedési története van, még akkor is, ha pillanatnyilag nincsen társunk. De mint látható a kapcsolat, bárhol, bármikor kialakulhat.
Hogy ezt mi befolyásolja? Na arra szerintem senki nem tudja a választ.
Bocs, a helyes írási pontatlanságért, (és fülbevaló volt, nem gyűrű, mert valahol azt írtam)
Na jó! most jövök ÉN!Szóval az esetek mit egy x%-a véletlennel kezdődik, és/majd a tudatos ismerkedésbe lép át szinte már az első 5 perc után ha szimpi egymásnak.
Ez így van és nem másképpen.
De igen. az a tény, hogy mikor van a véletlen… arra érted szerintem a sors véletlenszerűségét..Ugye jól boncolgatom
Tudod ez a legszebb az egészben, és erre nekem is lenne storim, de nem itt és nem ennyi emberke elött csipognék róla.
Erre várok én is, és ha most nem értesz félre eme eset is pont ilyen, mert teljesen véletlen kerültem fel az oldalra, azaz Andi linkje segítségével. Aztán láttam levelek sokaságát és a számomra szimpi ám mégis véletlenszerű válogatás során választottam, és NI.NI jön is a válasz.
Jelen esetben TE!…..
Nos a bár hol bár mi kialakulhat”"írtad TE”" már jelen is van…És most nem randit kértem csak beszélgetünk
Mint azt megtenném mással,”"Már mint hogy beszélgetnék vele”" aki írna értesz.??
Nem szabad csak a várakozással tölteni az idő, a jelenbe kell maradni, és észrevenni az ÉGI jeleket
Ugye értesz GÁBOR??!!
Nos nem látlak …de mégis csipogunk és ez jó.
Vagy tévednék?
Valamilyen kedvtelésed van? Érdemes olyan klubbot keresni. Nem kell feltétlenül túraklubbnak lennie.
Természetesen értem a gondolatmenetedet.
Sztorizni meg bárhol lehet, én simán vállalom, hisz pozitív sztorik, amiket azt gondolom, mindenki szívesen olvas:-)
Én azt javaslom, Gábor és Ágica, hogy gyertek el a most pénteki karácsonyi játszós-forralt borozós Műhelyre és ott folytassátok a beszélgetést személyesen!
(és ha nem jöttök be egymásnak akkor is jól fogtok szórakozni, garantálom!)
Ha bevállaljátok, akkor én meg a belépőtöket vállalom át! Nos?
http://www.szabadvagyok.com/karacsony
ui: ajánlatom kizárólag akkor érvényes, ha mindketten itt ezen a szent helyen kijelentitek, hogy eljöttök. ha bármelyikőtök is azt mondja, hogy inkább nem, vagy nem válaszol, akkor nem áll az ajánlat!
Kedves a fel ajánlásod Andi, a legkevesebb az, hogy megköszönöm, de le kell mondanom eme remek ajánlatodról.
Köszönöm szépen
sebaj, nem rajtam múlott!
Andi!
Írtó kedves ajánlat..és én mennék is mert …DE csupán a héten én vagyok a zárós az oviban, és 17.30 ig dolgozom.
Aztán néznem kéne egy vonatot, felérni pestre, a célig eldöcögni evvel avval, és akkor már hány óra??????
Pedig tényleg ….de nyitott vagyok máskor.. ez most a sors intézkedése
Köszöke Andikám!
Szia Andi!
Ez remek volt!
Ügyesen átláttad a helyzetet Gábor és Ágica között!
Annyira adta magát a szitu, a gáláns felajánlásért gratulálok!
üdv, Bogi
Társkeresés 30 felett ez jó…….
Én(F26) 6 évig éltem együtt egy 30 éves lánnyal, megcsalt, hazudott, átvágott, kihasznált, pedig csak egy normális boldog családot akartam neki adni…..aztán sírtok rítok itt hogy 30 felett meg nehéz az élet. persze ha jön egy normális krapek, azt meg jól kihasználjátok csak……Jézus Jézus
Szívesen olvasnál ilyen általánosítást EGYETLEN férfi gaztettei alapján?
Elolvastam a hozzászólásokat. Kár, hogy Ágica, és Gábor nem találkoztak azon a rendezvényen! Pedig itt szurkoltam nekik!!!
@ Ceka normális lányokkal is így bánnak. Tudom ez nem vígasztal, de én a másik oldalát látom, hiszen nő vagyok. Igenis sokkal nehezebb egy 30 feletti nőnek, mint egy 30 feletti pasinak! Sajnos ketyeg bennünk nőkben az ösztönös biológiai óra, ami a férfi társadalom malmára hajtja a vizet! Ezt pedig ki is használják.
Nektek sem lehet könnyű, de az a pasi aki akar, azt általában talál is társat.
Találtam végre 1 nyugodt találkahelyet: Ladó Café a neve, a Dohány utcában működik. Pénteken és szombaton élő zene van a színpadon, lehet táncolni, de azt senki nem mer, úgy láttam, viszont a zene nem zavar a beszélgetésben sem, éppen csak megakadályozza, hogy a külön asztalok egymás szavát hallják. (Talán az akkusztikai sajátosságok teszik?)
Azt lenne jó tudni, hogy a társat komolyan kereső,30 feletti srácok/úrak hol próbálják életük párját meglelni!
Zita javaslatát megnézem, de a véletlen ugye az is fontos….
Megmondom én: komoly és odaadó társ álom. 7 év együttélés, házasság, komoly kapcsolat, idilli körülmények után egyik nap szó szerint otthagyott az akkor még feleségem. Ok: kiszeretés. Ennyit közölt, nagyjából. Kiderült: önmaga akart lenni. Hát lett. Most szőke, undorítóan öltözködő 30 évesen 16-18 évesekkel bulizó nő. Igen. Kimaradt neki ez a korszaka. Elválás, elköltözés ő marad abban a városban, én jöttem a fővárosba. Kezdjünk új életet! Új munkahely! Új város! Huhúúú, nem lesz nehéz! Gondoltam. Frászt nem. 1 év totális magány után jött valaki a cégből, belém esett. Jártunk. Első hónapban idilli. Majd kicsit később látom, hogy egy Másikkal “jajdenagyonjól” elbeszélget. Először csak megjegyeztem. Miután ezzel a másikkal töltötte minden szabadidejét a cégben és nem velem, kicsit kérdőre vontam. Válasz: csak barátok vagyunk, nyugi. Mondtam, hogy ez nekem nem fér bele, döntsön. Döntött. Kitalálható mit. Nem járnak azóta sem. Beszélgetnek. Néha. Egyedül van a csaj még most is. Nagyon összevesztünk, nem beszélünk egymással, de látom, hogy megnéz. Mivel “AZ” köztünk fergetegesen jól működött, egyszerűen nem tudtam magamról “levakarni” (persze, nem is akartam). Na most ez neki január óta nincs meg. Gondolom ki van éhezve. Én is, mert nekem is ő volt az utolsó. Ettől függetlenül egy szar alak és elvből nem kezdek vele.
Ja igen. Majd jöttök a “biztosénbasztamel” szöveggel. Kétlem. Jah igen. Az a baj, hogy hűséges vagyok, és ez már nem jó. Meg rendezett életem van, megállok a saját lábamon idegen terepen is. Ez is rossz, mert már túl jó. Nem vagyok kigyúrt állat, átlagos vagyok. Ez nem jó. Gyúrjá’ vazze. Hiszek még az esküvő-közös otthon-közös gyermeknevelés szentháromságában. Ez se jó, mert maradi vagyok. Próbálok udvarias lenni és segítőkész. Ez se jó, mert miért nem vagyok önzőbb?
A nőknek soha, semmi sem jó.
Kár, hogy nem lettem/vagyok/leszek buzi. Lehet, nem fájna annyira a szívem olykor-olykor…
A nők tehetnek arról, hogy itt tartunk, nincs bennük meg a vágy az anyaszerepre, a család már nem érdekes. Csak a szex mindenkivel és bulik és pénz. Az a néhány, aki meg nem így gondolkozik, elkel 20-as éveiben.
Ja, 33 éves vagyok. 42-es lábmérettel, és több diplomával és középvezetői pozícióval. Talán a munka majd…talán.
Kedves Piszkavas!
Megértelek, hogy sok csalódás ért. Mégis, legyél pozitívabb. Csak akkor fogsz valami jót “bevonzani”.
Hidd el, rengeteg nő örülne egy olyan férfinak, aki hűséges, szeretne családot és gyereket!
Kedves Piszkavas!
Olvasva a soraid egy kicsit negatív képet alakítottál ki a nőkről, persze, ez az én esetemben épp a férfiakról mondható el.
Egyébként nem kell megváltoznod. Amit magadról írtál, az szerintem egyetlen egy “normális” nőnek sem okozna akadályt. Egyébként lehet csak rossz helyen keresel.
És ne feledd el: a munka nem tölti ki az életed, nem leszel tőle boldog, …
Ha pedig nem hiszel nekem, olvass csinovnyik-novellákat vagy valamilyen XX. századi világirodalmi művet!
Mert te is úgy fogsz felébredni: “Nem úgy éltem, ahogy élnem kellett volna!”
És hidd el, nem könnyű a női oldalon sem 30 alatt!
napsugár
Ha a másikkal nem jött össze azóta sem, nem lehet, hogy egyszerűen igaza volt, és a másik csak egy barát? Nekem is vannak férfibarátaim, és én is jöttem haza olyanra, hogy a férjem egy nőbarátjával borozik. Teljesen természetes, nekem ezért balhézott volna, még a házasság előtti másfél évben persze, úgy otthagyom, hogy mit képzel rólam, hogy arról kódul. A hűség nem azt jelenti, hogy egyéb kapcsolataink, amik nem szex, meg párkapcsolat, nincs a másik nemmel.
“Csak a szex mindenkivel és bulik és pénz. ”
És pont ugyanezt szokták mondani a férfiakról…
Sziasztok, sztori az életemből. 4 évből 2 évig gyakoroltam – amiből 1 évig börtönben! volt az exem – a hűséget, odaadást és majomszeretetet. Az utolsó 2 évben már csak a hűséget. Egyre inkább eldurrant az agyam az exem pökhendi, “kihaénnem” magatartásán 4 évvel vagyok idősebb a volt páromnál, de hihetetlen hogy egy ex-drogdíler (ezt a kapcsolatunk első 6 hónapjában nem is tudtam), akit anyukája tart el 29 évesen is, milyen szinten le tudja lombozni és elvenni az életkedvét egy mindaddig életvidám 30-as nőnek. Hozzám költözött, majd el, majd vissza, és végül el. Eltorzította a saját magamról alkotott képemet, továbbá az érzékelési képességemet az iránt, hogy mi a normális, és mi nem az.
Ezek után még mindig nincsen férfi undorom, sem nem húzom le a pasikat általánosságban beszélve róluk, csak egyszerűen nem hiszek abban, hogy meg lehet ismerkedni 30 felett valakivel ebben a világban úgy, hogy egy bizalmon alapuló, társas kapcsolat alakuljon belőle. Társ-párkeresési tapasztalatok: Volt már barátok barátja, rokon ismerőse, munkahelyemnek beszállító cég keresk.vezetője. Ebből egyikük fél óra elteltével arról beszélt, hogy mennyire áll a farka minden pasinak, ha már csak meglát egy szexi női fehérneműt a kirakatban, másikuk a válása miatt úgy gondolta, hogy nem akarna mást, csak dugni, mert fél év még nem volt elég ahhoz, hogy asszonypajtást kiheverje, harmadikuk pedig 1xűen gyáva volt belevágni, és ezt be is vallotta.
Ja, és az exem a barátjának arról mesélt anno: képzeld,majdnem mindennap szexelni akarn a “csajom”. Manapság már ez a furcsa??? Talán inkább fejfájásra kellett volna hivatkoznom. Bezzeg ha félrekufircoltam volna valakivel, akkor azt nem mesélte volna el…
Ettől függetlenül hinnem kell abban, hogy becsap a mennykő, és a boltba sétálva, vagy a parkolóban a kocsit keresve, vagy a munkahelyem folyosóján, vagy akárhol összetalálkozom azzal, aki az én másik felem.:)
Elolvastam a témát és a hozzászólásokat.
Megnyugtató, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával (32 éves nő vagyok).
Sziasztok!minél tovább vagy egyedül annál nehezebb,mert bezársz.
én 8hónapja keresem:tárkereső,várom az igazit.az tény nyitottnak kell lenni,de piszok nehéz csalódások,sérelmek után.
Na, még egy eszembe jutott, mint ismerkedési hely a közös hobbyk, célok köré szerveződött csoportok, klubok után: a társasutak. Épp néztem a vadvízi, ne a hullámokat figyeld cikket, mert másfél hónap, és magam is vadvízi evezem majd, bár meg lesz az a vígaszom, ha beleveszek: szent rafting végez velem, a Jordán folyón. Biztos vagyok benne, hogy a szentföldi úton is lesznek egyedülállók, ki tudja, valaki nem ott talál-e párt magának?
Sziasztok.
Nekem nem túl régen futott zátonyra a kapcsolatom és elmondhatom neketen így férfiként 35 évesen sem egyszerű a dolog.Amíg 20 éves voltam nem igazán okozott problémát az ismerkedés.Buli,haverok,csajok.Aztán szerettem volna megállapodni.El is vettem a “nagy őt”.Aztán 10 év múlva elém áll,hogy ennyi.Haverokkal már rég nem tartom a kapcsolatot és halvány lila gőzöm sincs mihez kezdjek magammal.A házasságom alatt is lehettek volna mások,de soha nem tettem meg.Most úgy érzem magam mint egy berozsásodott öreg zsiguli.Nem jó egyedül.Újra meg kellene tanulni ,hogyan ismerkedjek meg másokkal,de ott van bennem a kisördög,hogy “hogyan bizhatsz meg benne”.Kedves hölgyek adjatok tanácsot!:)Hogyan lehet ezt elkezdeni?Mi van akkor ha még mindig hiányzik a másik,de már nem akasz tőle semmit!
Kedves Jankusz!
35 évesen még kissé korai magad holmi berozsdásodott Zsigulikhoz hasonlítani!!!
Kezdd el az ismerkedés tanulását itt, a Szabad Vagyok Program keretein belül, olvasd végig a “Társkeresés indul!” leckesorozatot hogy kapj egy kis motivációt és rálátást a dolgokra, aztán ha ez nem elég, gyere el a Társkereső Műhelyekre, esetleg vegyél részt az online/offline tanfolyamokon.
Hidd el nekem, 35 éves férfiként nem lesz túl nehéz dolgod társkeresés terén!
Ha nemcsak a társ, de a társaság is hiányzik, csatlakozz sportklubokhoz például – javaslom így nyáron a túraklubok felkeresését, a Te korosztályod nagy számmal képviselteti magát ezeken, lehet ismerkedni!
Ha pesti vagy, a Kálvin téri villamosmegálló egyik oszlopán szép nagy hirdetést fogsz találni, melyben egy kirándulócsoport tagokat keres 18-35 éve közöttieket.
Csak egy példa, tegnap láttam.
Hú, de sok ideje van az embereknek ide “postolni” ahelyett, hogy mennének párt keresni. A helyzet egyszerű, odamész vagy igent mond, vagy nemet ergo 50%, ha nem jött be jön a következő. Ez egyforma pl. azzal amikor ruhát veszel…próbálgatod, majd az egyiket megveszed, ha elhasználódott, és nem lehet megfoltozni akkor kidobod, és kezdődik előról. Tudom, most jön majd a szöved, hogy milyen szemét vagyok, mert a szerelem meg érzelem….stbstbstb. Duma… Nem problémát kell gyártani hanem megoldást. Ha éppen akkor csak egy egyéjszkás jött össze akkor ez van, majd legközelebb. Ha nem jön össze a család akkor meg ez van. Lehet szarul élni, és keseregni, vagy jól élni és élvezni az életet ahogy neked megszabta a sors…
Dehogy az érzelmekről jön a duma! Alapvetően igazad van, csakhogy Te pasi vagy, és elég, ha kilépsz az utcára, ezerszám jönnek szembe veled a nők, akárhová mész, nőket tuti, hogy találsz, mert a nők azok olyan kimozdulósak. De mi nők hol a fenében találnánk pasikat??? A 25-55 éves ffiak nem találhatóak meg olyan helyeken (munkát leszámítva), ahol nők is megfordulnak. Amelyik ffi véletlen mégis igen (pl nyilván Te is), arra egyből jut vagy 200 nő.
Hol vannak a 25-55 éves férfiak? Úgy értem, helyileg. Az addig oké, hogy otthon a tévé előtt (ott ugye nem törhetünk rájuk). Meg néha a szupermarketben, meg még pár olyan helyen, ahol nehéz ismerkedni. De ezen kívül hol? Mi nők honnan tudjuk ezt? Oszd meg velünk, vagy bárki.
Szép napot, estét, dálutánt az ittlévőknek..:) 36. életévet betöltött 165cm magas, 68kg tömegű Budapesti egyedülálló, egyedül élő férfi komoly kapcsolatra társát keresi.. Az érdeklődőknek képet tudok küldeni, és szívesen válaszolok a kérdésekre.. Elérhetőségem: E-MAIL: s.tompai@upcmail.hu
MSN: sanyaboy@hotmail.hu
Várom a kedves hölgyek jelentkezését..;)
Üdv itt
41 éves vagyok és megragadom a lehetöséget hogy ismerkedjek
ha kiváncsi vayg rám akor irj
Látom leült itt a beszélgetés,de azért ne keseredjetek el tudok két pozitív példát is!
)))))
Az első a sajátom: Én 26 évesen ismertem meg a szerelmemet,olyasvalaki volt aki józan ésszel egyáltalán nem jöhetett volna szóba…
Mert:25 évvel idősebb mint én,alacsonyabb iskolai végzetségű(nekem egyetemi diplomám van,neki “csak” egy levelezős fősuli),és fizikai munkás,elvált 2 gyerekkel(igaz már 15 éve).Konkrétan a a lovardába ahol lovagoltam ismerkedtünk meg,ő odajárt patkolni a lovakat…És már 5 éve együtt vagyunk.És ő se gondolta volna álmában se,hogy bárkinek fog még ilyen vénen kelleni(főleg mivel nem pénzes sőt),nemhogy egy 26 éves (modellalkatú-most nem nagyképűség,de tény) fiatal lánynak…Egy évig kerülgettük egymást,mert a sok racionális “akadály” visszatartott,dehát a szerelem mindent legyőz
A másik Anyukámé ő 52 évesen ismerte meg a jelenlegi párját(7 éve vannak együtt).Kutyasétáltatás közben…:-)
Szóval én mindezidáig kimaradtam a 30 feletti társkeresésből(most vagyok 31),de nem hiszem,hogy kor kérdése,az előző páromat is a véletlen sodorta az utamba…