16 feb
Madonna tipikus cougar volt a huszonéves Jesus-szal

A Társkereső Műhelyeken gyakori panasz főleg a negyven feletti nők részéről, hogy a korosztályukhoz tartozó férfiak “mindannyian” jóval fiatalabb nőket keresnek (természetesen a valóságban korántsem mindegyik).

Az újrakezdés reményében ötvenes, hatvanas férfiak alapítanának még családot, és próbálnak megkörnyékezni harmincas vagy annál is fiatalabb nőket. Azt hiszem, ezt a témát már az irodalmon kívül a filmiparon át a pletykalapokig számos helyen feldolgozták, sok újat nem lehet írni róla, ezért ennek a helyzetnek az elemzését ki is hagynám, és rátérnék egy ennél számomra jóval érdekesebb jelenségre: arra, amikor a nő az idősebb és a férfi a fiatalabb.

Érdekes módon, ahogy az a beszámolókból kiderült, azokat a nőket, akiket saját korosztályuk már öregnek tart, a fiatalabb férfiak folyamatosan “betámadják” a különféle társkereső fórumokon. És míg egy idősebb férfinak arra sosem lenne panasza, hogy fiatalabb nők érdeklődnek felőle, addig a nők értetlenkedve fogadják a fiatalabb jelöltek megkereséseit.

Vajon mit akarnak a fiatalabb férfiak az idősebb nőktől?

Többféle választ kapok általában erre:

  • tapasztalt partnert (mind szexuálisan, mind érzelmileg)
  • könnyen megszerezhető szexet
  • anyakomplexusuk van
  • pénzt, esetleg lakhatást

Tényleg csupán ez a négy ok lehet erre? És mi a helyzet az érzelmekkel? A téma nem csupán a magyar nőket érinti: az idősebb nő, fiatalabb férfi jelenség és téma világszerte egyfajta divattá vált. Olyannyira, hogy például az angol nyelvben külön szakszókészlet alakult ki ezen a téren.

Ők is idősebb barátnőt szeretnének vajon?

Ők is idősebb barátnőt szeretnének vajon?

Szakszótár csábítóknak

Magyarországon nem sok szakszót ismerek a fiatalabb férfi – idősebb nő jelenségre, de a MILF már itt is átment a magyar szókincsbe. A MILF jelentése enyhébb változatban “mother I would like to fool around with” (tehát “anyuka, akivel szívesen elszórakoznék”), az erősebb változatban mindenki behelyettesítheti az f betűs szót egy másikra. Tehát olyan asszony, akinek ugyan már gyerekei vannak és idősebb is az adott férfinál, az mégis szívesen ismerkedne vele.

Ez előtti fázis a “puma“, azaz olyan, kései húszas és korai harmincas éveiben lévő nő, aki fiatalabb férfiakra vadászik különféle szórakozóhelyeken.

A fiatalabb férfiakra hajtó kései harmincas és korai negyvenes nők elnevezése pedig “cougar“. (A Született szinglik” sorozat eredeti címe is “Cougar Town”). Ez a “szakszó” annyira elterjedt, hogy külön “cougar” online társkeresők is vannak, ahol fiatalabb férfiak ismerkedhetnek idősebb nőkkel.

Madonna tipikus cougar volt a huszonéves Jesus-szal

“Engem ne keressenek fiatalabb férfiak!”

Fontos kiemelni, hogy a puma és a cougar esetében is az idősebb nő az, aki a fiatalabb férfiak társaságát keresi, míg a Szabad Vagyok Programban résztvevő társkereső nők egyáltalán nem keresik a fiatalabb férfiak társaságát, hanem őket keresik meg a férfiak. Vajon mi a probléma azzal, ha egy fiatalabb férfi jelentkezik? A hagyományos értékrend vagy a szándék komolyságába vetett kétely bizonytalanítja el a társkereső nőket?

Ha a férfiak és nők átlagéletkorának különbségeit vesszük, akkor papíron egy idősebb, ötven fölötti nőnek kb. tíz évvel fiatalabb férfi kellene, hogy ne maradjon özvegy. De mi a helyzet a valóságban?

Micsoda különbség!

Bors Mari könyve, a “Micsoda különbség!” épp a fenti dilemmákra keresi a választ. A szerző maga is belebonyolódott egy szenvedélyes kapcsolatba egy nála jóval fiatalabb férfival, és ez indította arra, hogy más, hasonló cipőben járó nőktől és férfiaktól szerezzen be beszámolókat. Magyar példák, magyar esetek sorakoznak a könyvben, rengeteg gondolkodnivalót adva az emberi kapcsolatokról, árnyalva a képet a sokszor ismételgetett közhelyeken túl.

Az alábbiakban vitaindító gyanánt a könyvben közölt beszámolókból mutatok be pár jellegzetes idézetet. Nem is fűzök hozzájuk kommentárt, beszéljenek magukért.

“nem is a kor számít”

“valóban nem is a kor számít, hanem a személyiség: az hogy ki az a két ember, akiket a sors így összeterelt, és hogy mit tudnak egymással kezdeni. Egy normális, hagyományos felállásban, amikor a férfi az idősebb (…) ugyanúgy megtörténhetnek a bajok és a problémák, a szakítás és az elhidegülés, mint egy olyan kapcsolatban, amelyben a férfi fiatalabb. (…) nincs sokkal nagyobb veszélyben az, aki fiatalabb férfival jön össze, mint az, aki korabelivel vagy idősebbel.”

“visszafelé végtelen”

“Visszafelé végtelen a tér és az idő. Most is születnek fiúk, akik 10-20 év múlva fiatalemberek lesznek. Amikor egy bölcsi mellett sétálsz, ma már bizton gondolhatsz arra is, hogy valamelyikük akár a szerelmed is lehet egykoron. Na, persze csak akkor, ha nagykorú lesz az illető.”

“ezt keresték a saját életükben”

“Aztán ott álltam egyedül, harmincévesen, két kicsi gyerekkel, és ez valahogy vonzotta a huszonéves, még független, önmagukat kereső, kicsit kallódó-hányódó “srácokat”. Valószínűleg azt a fajta állandóságot és biztonságot érzékelték, amit hármunk köré építettem, ellensúlyozva a “csonka család” hátrányait. Ezt keresték volna a saját életükben, amit valahogy nem tudtak önmaguk megteremteni.”

“a kisördög”

“Csakhogy az ember tudattalanja, vagyis az a bizonyos kisördög mindig ott áskálódik, és nem mertem elhinni, hogy ez velem megtörténhet, pedig naponta éltem meg a valóságát és igazságát ennek a csodának. Pontosabban elhinni elhittem, inkább a racionalitásomat nem tudtam leküzdeni. Azt, hogy ekkora korkülönbséggel ennek a kapcsolatnak semmiképpen nem lehet jövője, ez csak a jelenről szólhat, és hamarosan véget kell érnie.”

“a nő támaszt keres”

“Az idősebb férfihoz való ragaszkodásban, a háttérben az van társadalmilag, hogy a gyenge nő, valami támaszt, biztos pontot keres, és ha egy idősebb férfi jön, az nemcsak önmagáról, hanem róla is gondoskodni fog. Még az állatoknál is így működik ez. Szóval, hogy egy idősebb vagy egy erősebb vagy egy hatalommal rendelkező egyed óvja, és biztonságban tartja a többieket. Azt gondolom, hogy nagyon sok nőben ennek az állati struktúrának a lenyomata van. Azt mondja, hogy ő fel akar nézni a férfira. Fontos neki, hogy valamire vagy valakire felnézhessen, akár úgy, hogy magasabb a férfi, mert az kifejezi számára azt, hogy erősebb. (…) Van aztán az is, hogy okosabb vagy gazdagabb legyen, hogy anyagilag biztonságban érezze magát a nő. (…) A nőnek manapság már nem kell annyi védelem, mint régebben. Ha kell, meg tudja magát védeni. Ezért a férfinak sem kell állandóan csak a harcra és a védelemre összpontosítania. Így aztán a női és a férfi szerepek kicsit keverednek, kavarodnak, de végül is valahogy kiegyenlítődnek.”

Van ezen a téren tapasztalatod? Oszd meg a többi társkeresővel!


Személyes beszélgetésre, jó hangulatra vágysz? Jövő héten ismét önismereti játékot játszunk a Társkereső Műhelyen, korosztályokra bontva február 22-én és 24-én. Ha még nem próbáltad az Identityt, szeretettel várlak! Részletek és jelentkezés itt >>>

382 Comments

  1. Detti   2011. február 16. szerda 10:41 / Reply

    Van egy nálam kilenc évvel fiatalabb barátom már hatodik éve. A válásommal egyidőben bukkant fel. Én ki voltam borulva, neki pénz kellett. A lelkivilágom helyre billent, a pénzem már a kamaszgyerekemre költöm. A barátom nem akar velem összeköltözni és a fiammal, mert neki ciki lenne ezt otthon anyukájának és a családjának elmondani. Én sem mondom el, mennyi a korkülönbség köztünk. Szerencsére nem látszik a majdnem 10 év különbség. Én jól tartom magam, ő meg kopaszodós fajta. :-) Felmerül a kérdés: miért nem élünk ennyi idő után együtt? Mert sok olyan tulajdonsága van, ami engem megrémiszt. Megvesz magának bármilyen elektromos kütyüt, amit kitalál. Rengeteget eszik, lusta, folyton a számítógép előtt ül vagy DVD-nézés közben hever a kanapén. Én spórolós vagyok és meglehetősen aktív a szabadidőmben is. Nem tudnék vele élni. Szerintem ő sem velem. Erről nem beszélünk már, miután háromszor hozta szóba az összeköltözés témát, de egyszer sem jutottunk el addig, hogy lakást keressünk magunknak. Annyi kiderült, ha lenne külön lakásom, házam, már rég együttélnénk annak ellenére, hogy van egy gyerekem. Ez a kapcsolat ennyit tud. Hátulütője, hogy minden ún. családi ünnepen külön vagyunk, ő is, én is a szüleimnél. Egyikőnk sem érzi így teljesen jól magát, de nem változtatunk. Egy hétvégénél hosszabb időt nem bírunk egymással eltölteni. Úgy érzem, ha össze lennénk zárva, vagy összeugranánk, vagy menne mindenki, amerre lát a maga kedvére. A házasságom is ilyen volt a különböző értékrend miatt. Nem akarok még egyszer ilyen kapcsolatot. Marad a heti egy alkalom, tökéletes odafigyeléssel, amikor minden olyan, ahogy a nagykönyvben meg van írva. :-)

    • rozmaring   2011. február 17. csütörtök 11:13 / Reply

      szeretnék hozzászólni –54 éves nö vagyok. életemben 3kapcsolatom volt -az elsö 2 évvel idösebb a második velem egykorú a harmadik 9 évvel idösebb.ö mint 1 kanári madarat tartott engem.mind meghaltak..
      2 éve élek egyedül.
      beregiztem 1 társkeresöre ,ahol annyi fiatal megtalált .sorra utasitottam el mindet.mert szerintem a pénzemre mentek vagy anyakomplexusuk volt.aztán volt 1 igen kitartó akivel lassan 15 hónapja telefonon neten tartom a kapcsolatot.ö 13 évvel fiatalabb mint én.sok idöre volt szükségem hogy elfogadjam öt–majd 1 évbe telt,szinte lelki társak lettünk egymás nélkül levegöt sem tudunk venni..mikor kérdezem mikor találkozunk azt mondja jövök de sose ér ide.azt mondja fél tölem.én 1 elég erös személyiség vagyok egzisztenciám van.komoly beosztásban dolgozom.mára megelégeltem ,szeretném befejezni de nem enged ,,figyeli minden lépésemet,szinte mindennap idejön 72 km -t megtesz és les —éjjel az ablakomon benéz egyedül alszom e..azt mondja ha megcsalom ,megkinoz lelö,neki én mondhatok bármit .azt mondja de édes vagy.a te szádból ez is milyen szép. névnapomra virágkosarat küld.–de nem áll elém -soha nem láttam öt—-milyen kapcsolat ez? semmilyen …szerintem ö 1 beteg ember..hogy mi lesz a vége ennek a történetnek nem tudom ,elfelejteni nem tudom mással kezdeni nem tudok,és ö sem …de nem tudjuk elengedni egymást..
      sokszor gondolok arra minek is mentem arra a társkeresöre ,nem lennék ebben a helyzetben..

      • Csiga   2011. február 17. csütörtök 17:18 / Reply

        Hogy lehet kötődni valakihez, akiről nem tudod hogy néz ki. Elképzelsz egy álomképet róla, akinek semmi köze a valósághoz, miért nem meri megmutatni magát? Eljön 72km-re és nem találkozik a szerelmével?? Ez akárhogy is nagyon betegesnek tűnik, bárhogy szeretném menteni ezt a kapcsolatot itt valami nagyon nem stimmel!!

        • Gina   2011. február 18. péntek 12:26 / Reply

          Egyenesen ijesztő, én elküldeném, és ha nem hagyna békén feljelenteném.

          Rám is akart akaszkodni egy 3 évvel fiatalabb férfi, naponta hívott, 1 hónapon át, és valóban kezdtem kötődni hozzá, hisz sok mindent megbeszéltünk,…400 km-re lakott tőlem, ártalmatlannak tűnt a dolog egészen addig míg el nem árulta, hogy milyen körülmények közt él, …és csak úgy mellesleg megemlítette, hogy mit szólnék , ha egyszer váratlanul beállítana. Közöltem vele, hogy nem örülnék, nem szeretem a váratlan vendéget, ha találkozni akarnánk azt előre megbeszéljük. Attól kezdve nem is hívott, csak néha egy sms, vagy felhívott 1 hónapban egyszer, és nem vettem fel többet.

      • Detti   2011. február 21. hétfő 20:02 / Reply

        Kedves Rozmaring!

        Ne haragudj, de ez beteges. Kell egy másik pasi, hogy ebből kimenekülj. Pasit ugyanis csak pasival lehet lerázni. Maguktól nem igen szoktak távozni, akkor sem, ha nem akarnak veled élni. Komoly veszély ez a neten, hogy mindenféle ember rád akadhat. Nem szabad megadni pontos címét, d elehetőség szerint még várost sem. Én a szomszéd várost írtam be. Aki nem szimpatikus telefonálások alapján, azzal nem is találkozom. Őrjöngenek, lek…znak, de nem zavar. Az eleve gyanús, aki házhoz akar jönni. Semmi köze hozzá, hol lakom. Egyszerűen ami engem zavar, nekem sok és én nem tenném, azt elutasítom. Védd magad!

      • Ilona(Ica)   2011. február 22. kedd 08:27 / Reply

        Kedves Rozmaring!

        Ez tényleg egy nagyon félelmetes helyzet,szerintem egy elmebeteg férfival hozott össze a sors téged.
        Szerintem érdemes lenne minél hamarabb megoldanod ezt a problémát,amíg nem történik valami baj.
        Én is ezért hagytam ott már régen az egyetlen társkereső oldalt,ahová regisztrálva voltam pár hónapig,mert az volt a tapasztalatom,hogy elég sok hasonló kétes lelkiállapotú ember is van azon az oldalon.

        Sok szerencsét!
        Ilona

      • Vörösrózsa53   2011. március 6. vasárnap 14:00 / Reply

        Hát kedves sorstárs nagyon (is) megértelek.
        Nekem is rendszeresen a jóval fiatalabb férfiak írnak e-mailekat, találkozni szeretnének, de én sorra elutasítom őket. Nem tudok -s nem is akarok azt hiszem – a majd’ gyerekeimmel egyidős pasival kapcsolatot.
        Hiába bizonygatják, hogy “jól nézek ki, nem látszik a korkülönbség”, de én tudom: a 30 évvel kezdődő évszámú férfiak bizony-bizony nagyon is fiatalak hozzám. 1,5 év alatt nem találtam meg a társam, pedig elég sok társkeresőn is reg. vagyok, ráadásul fényképpel és őszinte ismerkedéssel.

      • ando   2011. november 21. hétfő 12:36 / Reply

        Sajnállak de helyedben nem félnék csak jár a szája mert látja h félsz,de ha nem tudsz szabadulni fordulj a rendőrséghez nem élhetsz rettegésben.

      • A Doktor   2011. december 6. kedd 02:28 / Reply

        Üdv!

        Már bocsánatot kérek, de az ilyen és ehhez hasonló pszichopaták miatt, nehogy már rosszul érezze magát az összes fiatal férfi, aki esetleg vonzódik az idősebb nőkhöz. Én is vonzódom, s nincs anyakomplexusom, sem egyéb más lelki problémám sem. Egészen fiatalabb koromtól érdekeltek az idősebb nők, s ez ma is így van. Pedig csak 28 éves vagyok. És szerintem ez egyáltalán nem valami zavar, vagy betegség, legalább is, nem mindenkinél.

        Abban igazat adok, hogy a neten, illetve a társkeresőkön rengeteg önbizalomhiánnyal küzdő, beteg, szánalmas hülye mozog, de nem kellene általánosítani. Nem kötelező ismerkedni fiatalokkal, de azért…

        Egyébként föl kell jelenteni az efféle embereket, remélem azóta már megtette. Vagy venni egy termetes német juhász kutyust. Meg szólni a polgárőröknek, hogy néha járjanak arra is. Voltam polgárőr, ismerek hasonló sztorit. Ráadásul a rendőrökkel ellentétben, akik csak akkor intézkednek, ha vér folyik, a polgárőrök azért odafigyelnek és mennek, ha gond van.

        Tisztelettel: A Doktor

      • gabika vok   2012. március 5. hétfő 17:10 / Reply

        hivhatsz is:06204128263

      • Márk   2012. november 9. péntek 12:55 / Reply

        szia én szivesen megismernelek,tudom h félsz de en megertelek. nekem volt már 15-evvel idosebb baratnom es ez csak ugy lehetseges ha elfogadjatok egymast ha nem akarjatok megváltoztatni a masikat.Irj ha szeretnel ismerkedni ezzel csak azt mondom h beszeljunk parszor. Es h elfelejtsd szukseged van vkire!

      • jambrik lászló   2012. december 11. kedd 08:31 / Reply

        :_(((((

        én sose tennék iet.

        sms:06706588402

        • jambrik lászló   2012. december 11. kedd 08:33 / Reply

          irj mailt

      • jozsef   2013. augusztus 24. szombat 10:44 / Reply

        végre szeretném meg találni az igazit,hozunk ősze egy találkát,űjűnk le és ismerkedjűnk,telefon számom:0670 2334933

    • Kristóf   2012. november 22. csütörtök 21:40 / Reply

      Szia,

      cseréld le rám. Én is fiatalabb vagyok és nincs elektromos kütyüm, csak amit a cég ad akinek dolgozom. De azon Téged is tudlak hívni ha kell :-)

      puszi

      Kristóf

  2. Szilvia   2011. február 16. szerda 11:01 / Reply

    Szerintem azért keresnek fiatal férfiak idősebb nőket, a fent leírtakon kívül, mert félnek a családalapítástól vagy egyáltalán nem is akarnak. Míg a 20as, 30as nők családot szeretnének, férjhez menni, gyerekeket, addig 40 felett már nagy valószínűséggel már túl vannak ezen, ergo a férfiaknak könnyebb dolga van, ha ők maguk nem akarnak gyerekeket, vagy feltétlenül megnősülni.
    Én ha 40 feletti nő lennék és nem akarnék már családot, “csak” egy párkapcsolatot, simán bevállalnék egy fiatalabb férfit :)

    • Yosser   2011. február 16. szerda 11:29 / Reply

      Én is így gondolom, h nagy átlagban ez igaz lehet. A fiatalabb ffi egy gyermekes-negyvenesnek ideig óráig remek partner lehet :)

      • emcsyke   2011. február 17. csütörtök 07:55 / Reply

        Miért ideig óráig?????? Én is ugy szeretem ahogy talán senkit sajnos nem egye időben születtünk hogy párok lehetnénk

    • anna   2011. február 19. szombat 09:18 / Reply

      Hát értem én, hogy simán bevállalnád a fiatalabb pasit, ám tapasztalatom, hogy ezek a kapcsolatok nem hosszúéletűek. A pasi egyszer csak családra és gyermekekre fog vágyni, “beérik”, s akkor maradsz egyedül. Persze mondhatod, hogy jön a következő, de ha belegondolsz a 60-as éveid felé már nemigen kellesz senkinek.

      • Detti   2011. február 21. hétfő 20:10 / Reply

        Ez igaz. A 64 éves “barátom” küzd épp ezzel. Férfi létére aggódik, mi lett belőle. Valamikor nagyon jó pasi lehetett. :-) Jelenleg nagy dilemmák kínozzák. Magas lett a vérnyomása, megromlott a házassága, a gyerekei megházasodtak, A férfinak maradtak a barátnők, de ott sem tud már teljesíteni. Ősszel nyugdíjba ment, pénze alig van. Mindenét a gyerekeinek adta, még most is ad, amit tud. Gyakorlatilag egész nap egyedül van otthon, a felesége még dolgozik. Elhiszem, hogy kétségbe esett. Igen, valahol arra kell törekedni, hogy ne egyedül üljön az ember öregen valahol. A gyerekeink nem lehet velünk, nekik van saját életük.

      • EvaBraun   2011. február 23. szerda 10:59 / Reply

        Ma már nem az életkor számít. nem értettem soha, hogy a nők miért akarnak náluk jóval idősebb férfit.
        Nekem mindkét férjem fiatalabb volt, igaz, csak 2 évvel. Az utóbbi tíz évben amióta külön élün a férjemmel, három olyan kapcsolatom volt ami feledhetetlen. Mindhárom valódi szerelem volt, minkét részről. Pénzem nincs így biztos nem azért szerettek, de volt hasonló érdeklődés,azonos ízlés,zenében, felfogásban, mindenben.
        Az elsőnél 21 év korkülönbség volt és gyönyörű másfél évet öltöttünk együtt. Mivel nem hittem, hogy velem maradna hosszútávon, elküldtem, hogy legyen saját élete.
        A másodiknál 18 év volt a különbség. Már nem vagyunk együtt, de napi kapcsolatban vagyunk, és mindenben számíthatok rá. Most az utolsónál volt a legnagyobb szerelem, összetartozás. Itt 26 év a különbség. Ő 31 én 57 éves vagyok. Szavak nélkül is értjük egymást. Az élet úgy hozta, hogy külön vagyunk. Elvesztette állását, nem talált munkát, nem akart így a terhemre lenni. Levelezünk, még azért nincs lejátszva az ügy.
        Regisztráltam a társkeresőn, ahol a 26-40 éves korosztály udvarol ezerrel. és én nem bánom. Családom minden esetben elfogadta ezeket a fiatalokat, akik a gyerekeimmel egyidősek. Sokat jártunk együtt szórakozni. Szerintem a kor csak egy szám, semmi több.

        • Joe38   2011. szeptember 2. péntek 13:30 / Reply

          Szégyen gyalázat, hogy a férfiakból eltűnt és kihalt minden tartás.
          Nincs tartásuk. Akivel megromlott azt, hogy támogathatom. Miért adnék férfiként egy nőnek bármit. Akár jó szó is. Hisz, ha én voltam a ludas akkor a nő mit akar. De nem is akar. Ha ő akkor mit remélek én mint férfi? Ha egyszer elromlott akkor a leendőre koncentrálok. Ha egyedül vagyok mint férfi akkor mit putyulgatom a múltat? Lesz annak hozadéka?

        • Bálint Csaba   2012. február 27. hétfő 21:41 / Reply

          Na mindegy gyertek 30as nők hivjatok egy fiatal 26 éves az élethez komolyan hozzáálló és állitólag sármos pasit.:D

          • Bálint Csaba   2012. február 27. hétfő 21:41

            06702422359 jah ez a számom

          • Randi Andi   2012. február 27. hétfő 23:28

            Az élethez komolyan álló, sármos pasik nem úgy szoktak kezdeményezni, hogy közzéteszik a számukat egy honlapon azzal a felkiáltással, hogy “30-as nők hívjatok”…

        • Nagyapi   2012. március 12. hétfő 15:10 / Reply

          Azért szerintem ciki ha annyi idős pasival járna anyám, mint amennyi én vagyok…. vagy éppen én vinnék haza pár év múlva annyi idős, vagy fiatalabb lányt mint a saját lányom… persze el is lehetne kempingezni menni, anyámat szúrná egy annyi idős pasi mint én vagyok, én alattam egy lányom korabeli hölgy visítozna, miközben másnap boldogan fogyasztanánk a gofrit valamelyik büfénél, miközben engem a csaj az asztala alatt, masszírozna, anyámmal meg hevesen smacizna a szenvedélyes pasija a lányom és esetleg a fiam meg közben a hányingerével vagy erekciójával küzdeni miközben rápislantana a csajomra. Ez vicc a többi szerencsétlen is aki ide írogassa a telefonszámát, az is lehet nem is saját szám csak szívatnak valakiket.

          • Hrdlicka   2012. április 19. csütörtök 23:59

            Jajjj, ne már kedves Andi!! ne legyen ilyen “előítéletes”…Meg egyébként is, hol él Maga?? “Az élethez komolyan álló, sármos pasi” már a múlt században kihalt… Sztem tegye le a xanaxot, és ébredjen rá a valóságra: a puhapöcs módszer manapság a trendi!

        • valaki   2012. április 19. csütörtök 22:34 / Reply

          Végre! Én 43 vagyok, párom 24 két éve együtt, ráadásul egy másik országban…tehát még a neveltetésünk is más. Eleinte nem hittem neki. Mára boldogabb vagyok, mint valaha. Már megkérte a kezem és úgy szeret, ahogy soha senki!! Az én gyerekeim is elfogadták és szeretik őt, hasonló korúak.

        • Iris47   2013. szeptember 16. hétfő 15:29 / Reply

          Kedves ÉvaBraun,
          örültem hozzászólásodnak,mert én is hasonló cipőben járok.62 évesen kezdtem társat keresni,több társkeresőn regisztrálva.A korosztályomban nagyon csalódtam,és hát nagyon sok fiatal férfi keresett meg.Igaz,el kell,hogy mondjam,hogy minden ismerősöm szerint sokkal fiatalabbnak látszom a koromnál…..akik megkerestek,intelligens,egzisztenciálisan rendben lévő,csinos ,ápolt fiatal férfiak voltak,így szóba sem jöhetett az érdek.Volt egy jól működő kapcsolatom,egy 19 évvel fiatalabb férfival,aki egyetemi tanár….jól működött,de nem volt szerelem,hanem egy erős vonzódás…mivel tudtam,hogy családot szeretne,én küldtem el 1 év után.A mostani kapcsolatom?Biztosan sokakat megbotránkoztat, egy igazi,mély érzelmeken alapuló kapcsolat,amilyenben még nem volt részem, s a korkülönbség még 20 évnél is több!!!!!Most külföldre készülünk együtt,olyan helyre,ahol toleránsabbak az emberek.Mivel konzervatív nevelést kaptam,s életem a távol Keleten is,nehezen fogadtam el,és vállaltam fel ezt az érzést,de már úgy vagyok vele,hogy a boldogságunk a legfontosabb számomra, s nem érdekel mások véleménye….az Élet úgyis olyan rövid….élj a mának!

        • Magyar Gizella   2013. november 1. péntek 14:34 / Reply

          Sziasztok! hozzá szolnék :) a kor nem számít és engem nem is zavar ,mert 1 fiatalabb férfi lehet,hogy értelmesebb mind 1 idősebb és jobban lehet beszélgetni vele..sokan vannak olyan férfiak akik agglegény típusúak ha még fiatal is, aki valami oknál fogva nem akar családot,talán azért mert volt 1 fájdalmas kapcsolata vagy sokat csalódót vagy baleset érte ,sorolhatnám tovább ,de nem hinném,hogy anya komplesúzusuk volna ez hülyeség… nekem is van 1 olyan kapcsolatom a férfi 21 évvel fiatalabb és 5 éve tart ,de hozzá kel tennem általában én kezdeményezem ő csak akkor hív telefonon ha jón hozzám ez evvel jár, el kell fogadni ha még fáj is néha ,sajna a nőknek kell tolerálni inkább mindig a nő a húzó erő sokszor mondtam azt magamnak bekel fejeznem így nincs értelme de nem tudom mondani neki ,1x volt hogy mondtam neki megy haza és nem akarlak látni ,nagyon fájt utána napokig szenvedtem de a sors mindig talál 1 újabb okot amiért újból ősze jövünk ,mindig megfogadom magamba ha nem válaszol az SMS.re akkor többet nem írok ,de sajna nem így van erre mondják ///se veled, se nélküled //// én csak azt mondom aki teheti próbálja ki a fiatalabb férfit.. nagyon jók :)

          • zs   2013. november 2. szombat 09:37

            info201300@freemail.hu
            szia azt szeretnem kerdezni hol van olyan olda,ahol mi idosebb nok talalunk fiatalabb ferfit!?
            koszi zsuzsi

    • kolozsvári zsolt   2011. június 1. szerda 14:47 / Reply

      szia tetszel megszeretnélek ismerni én 38év 180cm 85kg barna haj zöld szem irj pusy zsolt

      • klara   2011. június 2. csütörtök 13:55 / Reply

        szia, Te is, én is…
        írtam
        pusy

    • Joe38   2011. szeptember 2. péntek 13:09 / Reply

      42 éves férfi vagyok. Saját nagy házam van.
      Sok kapcsolatom volt. Nem 10 nem 20 sok.
      19-38-ig. Elméletben valóban akartak gyereket. De azt sem tudták az mivel jár.
      Sok száz nőből 2 azaz kettő mosogatott el.
      Volt olyan, hogy a saját ruháját nem dobta a gépbe. Ha szóltam neki egy hónap múlva elköltözött. Soha nem kértem nem kaptam se rezsibe, se kajára pénzt. Nem kellett. De ők kértek. pénzt, nyaralást, utazást, ruhára. Semmit, de semmit nem kaptam, azaz ami a lábuk közt volt azt egy darabig. Ezekről beszélünk? Hülyeség. Ma a nő maga sem tudja mit akar. Elhiszi a reklámokat és teljesen el vannak butulva. CSak nézzünk meg egy 18-38-ig egy írást tőlük. Nincs egyetlen egy mondat ami helyes. Egy se. Ismétlem. Egy mondatot nem tudnak helyesen leírni. Milyen család lesz az. Írni, olvasni, beszélni, fogalmazni nem tudnak a mai nők. Saját stílusuk sincs. Csak majmolják a sztárokat. Ma egyen nők vannak. Agyon borotvált. Még a szemöldöke is. Másról nem beszélve. Köldök pirching. Tetkó. Mű köröm matyóhimzéssel. Mű haj és nem könyv, walk-man a fülökből lóg. Érdeklődési kör: pénzköltés. Lehet az pláza, discó, bármi. Ezek családot? Miről beszélünk? Régen a férfi járt kocsmába, ma a nő. Férfi meg otthon neveli a gyerekét és nem talál társat. Régen hallomásból se hallottam olyat, hogy nő elhagyja gyerekét. Ma több, sok olyan van. Ez elég beszédes. Ma nem lehet építeni a nőre. Ma joga van, nem kötelessége.

      • sea970   2011. szeptember 2. péntek 14:02 / Reply

        Kedves Joe!
        Van egy rossz hírem: eddig baromi peches voltál.
        De vagy egy jó hírem is: nem minden nő ilyen.
        Keresgélj csak tovább! :-)

        • sea970   2011. szeptember 2. péntek 14:17 / Reply

          Igaz, én sem tartozom a kivételesek közé, mert én sem tudok hibátlanul írni. :D :D :D

      • Zsolt   2011. szeptember 2. péntek 14:50 / Reply

        Mindenki olyat talál, amilyet keres.

        Üdv: Zsolt

        • Zsolt   2011. szeptember 2. péntek 14:51 / Reply

          Jah, ez Joe-nak ment.

      • Lorena   2011. november 8. kedd 10:32 / Reply

        Kedves Joe38
        Nem minden nő egyforma.Ezt te sem gondolhatod komolyan. Én hasonló helyzetbe kerültem mint te.Engem egy férfi használt ki. Mindent adtam neki, fedelet a feje felé, főztem, mostam, takarítottam, stb. – ő viszont nekem azon kivül semmit. Ja és még dolgozom is, van saját keresetem. Végül mikor szakítottunk mégis én voltam a hibás szerinte. Egyszerű nú vagyok, nincs műkörmöm, műhajam, nem festem kiló festékkel magam. De ennek ellenére, tiszta, ápolt vagyok. Azt mondta ez fogota meg mikor megismert. Mégis mikor elváltunk ezt vágta a fejemhez, hogy nem vagyok elég nőies. Én szerettem, de ő csak kihasznált. Mamár tudom, hogy soha nem szeretett. Későn tértem észhez. Szóval nem csak a férfiak járják meg.

      • valaki   2012. április 19. csütörtök 22:40 / Reply

        Igazad van, sajnos. És talán épp emiatt keresik a fiatalok az idősebb nőknél a szerelmet. Az én párom 24, én 43. Felneveltem egyedül 3 gyereket. Ő nagyon szereti őket, az apjuk rájuk sem néz…elmarta tőlük a fiatal új csajszika. Nem baj. Sokszor kérdezem a páromat, miért én? Ezt mondja: mert te igazán szeretsz, tapasztalt vagy, tudod mit érzek, támogatsz (nem anyagilag, sportoló, nem könnyű vele az élet). És hidd el, tényleg a tenyerén hord. Még nem élünk együtt csak 4 napot egy héten. Sosem szeretett és becsült így egyetlen férfi sem. Párom mindig határozottan mondja, nem kell neki fiatal lány…pont azokat sorolja, amiket te is.

      • Gagica   2013. július 3. szerda 18:11 / Reply

        Kedves Joe38 sok igazság van abban amit leírtál, de kérlek ne általánosíts! Ahhoz, hogy a mai nők ilyenek lettek, kellettek hozzá a férfiak is. Azt gondolom, kettőn áll a vásár.
        ….de, ahogy itt olvasgatom a bejegyzéseket, kezdem megérteni, miért írogatnak nekem is a nálam jóval fiatalabb pasik. Én 55 múltam. Tényleg nem nézek ki annyinak, de ez genetika – köszönet érte a szülőknek. Én is rendszerint elhajtom a fiatalabb jelentkezőket, de most elgondolkodtam a dolgon. Ugyan is van egy 40 éves, teljesen normális srác, aki nem hagy békén. Nem tolakodó, de jelen van egy ideje. Lehet hogy adok neki egy esélyt?

      • delfin   2013. november 1. péntek 15:57 / Reply

        Kedves Joe!
        Ha azt mondom, hogy ez oda-vissza érvényes akkor megsértődnél? Mert A Te mondataid is tele vannak helyesírási hibával. Nem vagyok bigott, de van tartásom. Nem járok kocsmába, olvasok, és a mai napig tanulok, pedig elmúltam már rég 30. Nincs piercingem, tetkóm és műkörmöm. Nehezen járnék plázába, hiszen egy kisebb településen élek, ahol nincs se pláza, se diszkó. De ha lenne akkor sem ott költeném el a pénzem. Viszont borotválkozom, járok kozmetikushoz és egyéb szépítő kezelésekre. Emellett gyúrok testre is és agyra is, mert ezekre van igényem, mert ezektől vonzó nőnek érzem magam és kívánatosnak a férfinem számára. Szerintem ez nem csupán belülről, hanem kívülről jövő elvárás is.
        Mielőtt a másik nemet szapuljuk, kicsit vizsgáljuk meg önmagunkat és saját nemünk ösztönös viselkedését. Én sem vagyok szent úgy, ahogy a lányok nagy része sem, de nem kell elítélni, egy kalap alá venni mindenkit.

      • Randi Andi   2013. november 2. szombat 20:27 / Reply

        Én azt hiszem, nagyjából tudok írni. :-) Persze nem biztos :-)

        Joe38, nem fog tetszeni neked, amit most írok, de igaz: ha az összes nő ilyen volt akit kifogtál, a hiba benned keresendő!

        • delfin   2013. november 2. szombat 21:36 / Reply

          A mondandóm Joe-nak ment, nem Neked Andi! Neked köszönöm, hogy vagy! :)

          • Randi Andi   2013. november 3. vasárnap 12:03

            Szia!

            Én is Joe-nak írtam :-) Én is köszönöm hogy megosztod a gondolataidat itt!

    • Bálint Csaba   2012. február 27. hétfő 21:39 / Reply

      Szia.nem értek egyet nem a családalapitástól félek,hanem egyszerüen az idősebb nők vonzanak egy fiatal lányban nem látok semmit.nekik még élni kell az életet.

    • Bardhyll   2012. október 26. péntek 13:31 / Reply

      Kedves Szilvia!
      Ehhez, csak annyit tennék hozzá, hogy 25 éves vagyok, szeretnék családot (Saját gyereket, igaz még nem most), nincs anyakomplexusom, sem semmilyen pszichés zavarom. A barátnőm jelenleg 36 éves, van két 13 éves gyereke (többet nem szeretne; érthető…). Másfél éve vagyunk együtt. Igaz, hogy nem kell aggódnia a pénz miatt, de nem ezért vagyok vele. Csak és kizárólag az élvezet, a szeretet (nem a szerelem…) kapcsol össze minket. Amolyan barátság extrákkal, csak kicsit szorosabb kapcsolatban.

      • Randi Andi   2013. november 3. vasárnap 12:09 / Reply

        Szia!

        Én ismerek olyan párt, ahol a férfi 26 éves, a nő 37 és most született gyerekük :-)

        És szó sincs anyakomplexusról!

    • jozsef   2013. augusztus 24. szombat 10:46 / Reply

      ara vágyom amire te,nem kel a szo,találkozunk,ismerjűnk meg egymást,telefon számom:0670 2334933

  3. Évi   2011. február 16. szerda 11:08 / Reply

    Szerintem az anyakomplexuson, és anyagiakon túl inkább az játszik szerepet,hogy a fiatal pasi élvezni akarja az életet a”behálózástól” való félelem nélkül. Egy társkereső oldalon engem 45 éves koromban leptek el a fiatalok: Először felháborodva visszazavartam őket az egyetemre, de végül egy 26(!) évesnek elfogadtam a közeledését.Nem akart tőlem pénzt, vagy egyebet, csak élvezni az együttlétet, jönni-menni, szeretni egymást a nélkül, hogy tartania kéne az esetleges “terhes lettem vegyél feleségül”csapdától. Életem legszebb időszaka volt az a pár hónap amíg együtt voltunk. S hogy miért lett vége? Ő többet akart tőlem – ebbe viszont nem mehettem bele, hisz tudtam, hogy esetleg pár év, de én fogok sérülni később.

    • Szilvia   2011. február 17. csütörtök 11:37 / Reply

      SZia Évi,

      Köszi, hogy megosztottad a történetedet. Azt szeretném kérdezni, hogy miből gondoltad, hogy pár év múlva sérülni fogsz? Ezt honnan lehet tudni előre? Ha életed legszebb időszaka volt, nem lehet, hogy csak megijedtél? Nem akarom itt a múltat bolygatni, csak szeretném megérteni, miért döntöttél így.

      • Évi   2011. február 17. csütörtök 13:21 / Reply

        Szia Szilvi!

        Köszi az érdeklődésedet. Igen, megijedtem!
        Törvényszerűnek gondoltam, hogy találkozni fog egy korabeli lánnyal, aki más lesz mint én-minden értelemben. Akinél számára az lesz a fontos,hogy a lány felnézzen rá, akinek ő tudja megmutatni az élet új/szép dolgait.(ezt egyébként mondta is, hogy ez az egy zavarja köztünk)
        A későbbi szakításba viszont én belerokkantam volna. Az élet csavarja viszont az, hogy most készül elvenni egy 41 éves nőt. De még ennek tudatában sem bánom a döntésem. Hisz én nem tudtam vagy akartam volna rámenősen magamhoz kötni. Így egy csodaszép tüskék nélküli kapcsolatként emlékszem rá, akivel azóta is barátságban maradtunk.

      • Joe38   2011. szeptember 2. péntek 15:12 / Reply

        Miért döntött így? Mert nő. Vannak akik kenegetik és elmúlik. Sőt azért lássuk be a női agy érthetetlen még maguk a nők számára is. Nem egy racionális lények. Csak érzelmek. Így ma hopp, holnap kopp. Miért? Mert joga van hozzá. Ma a nőknek jogai vannak, kötelességük nincs. Egy fiatallal szemben meg pláne. Nem férje. Nem élettársa. Nem a gyerekei apja és el sem tartja. Inkább az a válasz miért ne? Megteheti . Ma egy nő bármit. Át is operáltatja magát. Ma anyja, holnap apja saját gyerekének. Ma elhiszi a reklámot is. “Loreál Párizs” – mert megérdemlem. Aranyból van a p…m.

        • Kata38   2011. október 20. csütörtök 15:44 / Reply

          Kedves Joe38!
          Az első bejegyzésed rendkívül szimpatikus volt. Úgy gondoltam, reálisan látod a ma – sajnos – általánosnak mondható női hozzáállást a párkapcsolatokhoz, és magához az élethez.
          Aztán elolvastam a következő bejegyzésedet is, ezt. Hmmm… Gondoltál már arra, ha nem lennének ilyen súlyos előítéleteid a nőkkel szemben, találhatnál olyan társat is, akire vágysz? Soraidból süt a nőgyűlölet. Remélem, rosszul ítéltem meg, annál is inkább, mert amíg nem tudsz némi tiszteletet tanúsítani irántunk, ne várd el, hogy tőlünk, nőktől Te megkapd ezt.

        • Dreen   2011. november 10. csütörtök 10:37 / Reply

          Húúh, kemény lehet önmaga társaságában lenni. :(

      • Vikto   2014. július 5. szombat 16:27 / Reply

        Szia, olvastam a társkereső kalauzban a hozzászólásaidat és nagyon szimpatikus voltálk, ha van kedved ismerkedjünk meg, én 31 éves 196 centi magas, kisportolt pasi vagyok.
        ezen az email címen elérsz 1200vtx@gmail.com

    • valaki   2012. április 19. csütörtök 22:44 / Reply

      Neeeeeem! Én is megszakítottam párommal a kapcsolatot emiatt, de szerencsére kitartó volt. Azóta el is jegyzett és tervezzük a közös jövőt. Érdekes módon ő jobban, mint én. És soha senki nem szeretett így! Ő 24, én 43.

    • jambrik lászló   2012. december 11. kedd 08:32 / Reply

      :((((
      akkor én következek.
      irj mailt

  4. Két   2011. február 16. szerda 11:12 / Reply

    Az én barátom/élettársam 15 évvel fiatalabb nálam. Két éve élünk együtt, és bár nagyon sok nehézségen vagyunk túl, úgy tűnik, hogy kitartunk egymás mellett.

    Ő jóval érettebb ember… nagyjából bárkinél, akit ismerek. Nálam biztosan. Nagy harcomba került önmagammal, hogy elérhessem az ő szintjét, sőt, azt hiszem, hogy bizonyos szempontból sosem fogok ott tartani, ahol ő. Még sosem láttam ilyet senkinél: ő egyszerűen önmaga. Nem küzd azért, hogy valakivé váljon, nem folytat harcot sem a világgal, sem önmagával, elfogadta magát, az önbizalma éppen a helyén van, sem kevesebbet, sem többet nem gondol magáról, mint ami van. Éppen ezért sosem féltékeny, nincs szüksége arra, hogy legyőzzön másokat, sőt, még az észt sem osztja, keveset beszél. Nem mondom, hogy tökéletes, mert a valósága viszont, mármint a társadalmi helyzete éppen megfelel annak, ami a korosztályára jellemző, a 21 évesekre. Ebben a dologban sokkal előrébb állok nála, társadalmi, munkahelyi tapasztalatokban, emberi kapcsolatokban. Ha valaki ránk néz kívülről, valószínűleg azt gondolja, hogy “vajon mit akar ez a srác ettől a kétgyerekes nőtől, biztos a szex tartja őket össze”, vagy “biztos a csaj eltartja”, de engem egy cseppet sem érdekel, hogy ki mit gondol.
    Először én is megijedtem ettől az egésztől, ő akarta nagyon, és nekem kellett a saját önbizalomhiányommal megküzdenem, mert amikor arra gondoltam, hogy oké, most szép vagyok, de mi lesz 15 év múlva, akkor legszívesebben elszaladtam volna. Csak közben már tudom, hogy a félelmeink a fejünkben születnek, és bár nyilván vigyázni fogok, hogy ne legyek hamar ősz öreganyó, nem hiszem, hogy ezen fog múlni a szerelmünk. Mert ha ezen múlik, akkor olyan is:) Persze erről csak 15 év múlva lesznek konkrét tapasztalataim, de mikor ez eszembe jut, mindig arra gondolok: na és ha akkor vége lesz? Akkor mi van? Szeretem ezt az embert, nagyon sokat tanultam tőle, ő is szeret engem, a gyerekeimet is szereti és viszont, mi kell ennél több? Bizonyíték, hogy mindig így lesz? Soha semmi nincs garantálva, nem vagyok hajlandó egy elképzelt jövőtől félni. Még akkor sem, ha nagy általánosságban meg lehetne jósolni a jövőt. Csak hát azért vagyok, hogy ne mások életét éljem, nem igaz?:) A saját jövőmet magam kovácsolom minden nap, és én nem félek egy nálam jóval fiatalabb férfivel megosztani az életem.

    • hamza gabriella   2011. február 16. szerda 21:29 / Reply

      Teljesen egyetértek veled,nem az a fontos ki mit mond Ti értsétek meg egymást……bravó csak így tovább ,és sokáig !!!!!!!!!

    • emcsyke   2011. február 17. csütörtök 07:51 / Reply

      Szia
      Gratuálok és remélem minden jó lesz!Én 14 évvel fiatalabb férfit szeretek,valószínű ő is csak nem mer Mert Nagyon messze lakik, nem is magyar vallásos ahogy én
      több kicsi gyermeke van, Nekem egy van
      Én beteges vagyok,lelkileg De azt amit érzek nem lehet elmondani ha rá gondolok vagy megérint Néha szégyellem,ezt az érzést, Apáca barátnőm lebeszélt már nem az érzésről hanem hogy legyek hű.Pszichiáter is, Pszichológus vadul megijedt Egyedül katolikus pap értett meg,mert azt mondta ettől az embertől kapta meg ami hiányzik magának

      Szenvedek, nagyon, De tudom többet nem fogja meg a kezem és nem fogja mondani hogy szeret mert óriási tűz ami bennünk van minden eléget Nyáron volt itt, családdal , most újra jön és én már nem tudok még örülni sem mert félek hogy csak nézhetem 5 éve vagyunk kapcsolatba
      Nem társat keresetünk
      Ő megért tud hatni rám, sőt nőt is felébreszti bennem Amire senki nem képes hülye gyógyszerek mellet 40 éves még csak
      Mi lehet a mi jövőnk együtt?
      köszönöm

    • Kata   2011. február 17. csütörtök 21:37 / Reply

      Örülök őszinte írásodnak, és egyben gratulálok a kapcsolatodhoz, a rólatok való bölcs gondolkodásodhoz, a kitartásodhoz. Kicsit hasonló a helyzetem, én 57 vagyok, a férfi akivel ismerkedem 38… de bölcsesség tekintetében jóval több. Öt hete tart napi szintű levelezésünk, sms és néha telefon, eddig 1x találkoztunk. 70 km-re lakunk egymástól, ami miatt gond a sűrűbb találkozás. Még nem tudjuk, milyen nevet adjunk a kapcsolatunknak, marad barátság, vagy több is lesz belőle? Ki tudja? Igaz, koromtól jóval fiatalosabb vagyok, de… mégiscsak 19 év a különbség… Engem még zavarba ejt, őt nem, és türelmesen vár rám. Csak azt tudom, hogy minden napunk fénypontja a másik levelének olvasása. Nekem “könnyű”, munkahelyen és itthon is van internetem, ő könyvtárból, magas óradíjjal internetezik. Évek óta keresek, ismerkedek, sokat leveleztem, de ilyen szintű lelki-szellemi kapcsolatra eddig nem leltem. “Idegenként” többet osztottunk meg egymással mint régi barátokkal, többet kaptunk a másiktól, mint bárki mástól. Mi ez?!
      Vannak pillanatok, mikor arra gondolok, senkinek nem tartozom számadással, felnőtt emberek vagyunk, élvezzük az egymással való kommunikációt, és ha több is lesz a kapcsolatunkból barátságnál, azzal csak nyerhetünk! Ezért örülök, hogy olvashattam az írásodat, és kívánom, hogy minél tovább tartson a boldogságotok!

      • Kata   2011. február 17. csütörtök 21:40 / Reply

        … ezt Két-nek szántam… és Elizabethnek… :-)) KKata

    • valaki   2012. április 19. csütörtök 22:47 / Reply

      Hurrá!!! Mintha a mi kapcsolatunkról írnál. Köztünk 18 év van…. Gratulálok, legyetek nagyon boldogok! A többi nem számít. Így van, élvezzük, amíg lehet. Mi a garancia, hogy egy idősebb jobb?? SEMMI

    • Gagica   2013. július 3. szerda 18:23 / Reply

      Hűűűű, Két, köszönöm a soraidat. Azt hiszem megkaptam a választ a kérdéseimre. Mennyire igazad van! Köszönöm!
      Pedig, nem vagyok egy elveszett nő, de ez a téma valahogy engem is elbizonytalanított. Egy hasonló felállású kapcsolat kezdetét próbálom hárítani, de most nagyon, nagyon elgondolkodtattál.

  5. RAFFAI.KATALIN   2011. február 16. szerda 11:18 / Reply

    SZIVÜNKBEN A MEGISMERÉS ÁLLANDÓAN JELEN VAN.BENSŐNKBEN TŰZ LOBOG.VÁGY HOGY SZERESSENEK MEGKÜLÖMBÖZTETVE CSODÁLJANAK.KOR KILOMÉTEREK NEM SZÁMITANAK.HA BENNEM BETÖLTI AZ ŰRT BOLDOG VAGYOK.TELJESEN ÖNMAGAM LEHETEK.NEMKELL FÉLNEM SEM SZEREPET JÁTSZANOM.ITT BOLDOG TELJES VAGYOK.!LELKEM SZÁRNYAKAT NÖVELVE ELŐITÉLETET LEGYŐZVE GYŐZ!ELFOGADSZ ELFOGADLAK.!

    • Magda   2011. február 17. csütörtök 08:06 / Reply

      Nem tudom, honnét vetted, amit ide írtál.
      Idézet vagy belőled fakad? Végül is mindegy, átérzed! Nem tudom, hányszor olvastam már el, ilyen csodálatos megfogalmazással nem találkoztam.
      Én is tapasztalom sajnos, hogy a korosztályunk fiatalabbakat keres, s bennünket inkább a tőlünk jóval fiatalabbak keresnek meg.Ha úgy élsz, mint amit felírtál, irigyellek!Én nem merem felvállalni így bevállalni sem!

    • Erika   2011. február 20. vasárnap 17:28 / Reply

      Nagyon frappánsan leirod életed ezen szakaszát! Jól teszed, és élvezd ki minden percét. A tied lehet napokon, éveken át….. és ha másért nem , tapasztalatot szerzel, a “fiatalabb” műfajában.. Kiváncsiság kielégitve, ez már más évszázad! Sok örömet, sikereket.

  6. Yosser   2011. február 16. szerda 11:24 / Reply

    Volt egy nálamnál 7,5 évvel fiatalabb barátom majdnem 4 évig. Kapcsolatunk “félkomolynak” indult, de sikerült mélyen egymásba gabajodnunk. Imponált neki a határozottságom és az egyéniségem, az egzisztenciám, a tanultságom, de egyben zavarta is. Nem volt buta, de mellettem lett érettségije és + szakmája. Segítettem, támogattam (bár az anyagi hátterem inkább csak átlagos, az övéhez képest kiegyensúlyozottabb)sok mindenről lemondtam mellette amiről tudtam, h működjön az életünk. A korábbi érdekes életem egyszerűvé szerénnyé lett mellette, de nem ez volt a gond. Lenyomtam őt a barátaim és a szüleim torkán is. Ő is odatette magát sok mindenben, szerelés, lakáskorszerűsítés, házimunka, vállalkozott, h lehessen családunk…
    Fizikailag remek volt az összhang köztünk én bár 33 éves vagyok, többnyire 26 nak néznek, őt meg 30nak.
    Az a tapasztalatom, h ez a felállás ha a nő erős egyéniség, de társat, TÁRSAT akar, nem működik. A lemondások (gazdasági krízis), az ellenérzések, a szellemi összhang hiánya megölik az ilyen jellegű kapcsolatot. A kémia és a megfelelni vágyás egy idő után kevésÉn gyereket is szeretnék és nem x év múlva, a vállalkozási kudarc óta, ő már nem akart y ideig. Elfáradtam és nekem nem jutott támasz, ő meg elfordult a realitásoktól és az illúziókba, bulikba menekül (az érzelmi és az anyagi kudarc elől). Szakítottam, de mélyen van egy kapocs ami tart még, ezt nem értem, majd az idő…
    Szerencsére már nagyon jól vagyok, de kellett hozzá majd fél év és egy csomó próbálkozás :)

  7. hamza gabriella   2011. február 16. szerda 11:27 / Reply

    Sziasztok!a véleményem idősebb nő fiatal férfi?
    A randi vonalon ismerem meg az életem eddig legnagyobb szerelmét,jóval fiatalabb,nem s írom menyivel ,mert nem a számok fontosak,hanem a tiszta érzelem!
    ő kinézett magának,tőbbszőr írt,arckép nélkül,nem tartottam,érdemesnek ,aztán már nem tudtam ki védeni a talit és elmentem ,pedig nem akartam,de a sors nekem küldte,első pillanatba meglátni és megszeretni ez volt,amit soha nem hittem ,hogy ilyen van!!!!
    Ez a csoda 6 honapig tartott de csak azért mert beláttuk szerelmünknek,nincs jövője,nekem családom van neki még nincs és a jővőjét kell építeni,,sajnos én előbb születtem,,,,de ő benne megtaláltam a másik felem,mert hisz mindenkinek meg van ,csak nehéz meg találni!
    Remélem még nekem is lesz társam,de a szívem az örökké már az övé!!!
    kKöszönet a randi.vonalnak,hogy ezt megélhettük
    Az érzelmek nem kor fügvénye…….
    Örülök ,hogy írhattam róla!!!!!!!
    Üdv:Gabi…..SZERETLEK ÁRPI (egy csoda )

    • T Árpi   2011. február 16. szerda 13:52 / Reply

      Én is Árpi vagyok. Jól esett hirtelen olvasni, hogy egy icipicit engem is szeretsz.
      Sok boldogságot.

      • hamza gabriella   2011. február 16. szerda 21:32 / Reply

        Kösz ari vagy !

    • Mária   2011. február 16. szerda 17:19 / Reply

      Én 58 éves vagyok !Egy baráti oldalon regisztráltam magam,ahol a születési dátun kiirása kötelezö! Hihetetlen mennyi 30,40 éves férfi jelölt barátnak és szeretne velem közelebbröl megismerkedni!Elöször engem is nagyon zavart és külön felhivtam a figyelmüket az életkoromra!Nem az életkor függvénye a szerelem két ember között!

    • Szilvia   2011. február 17. csütörtök 11:42 / Reply

      Szia! Szép történet! :)
      MIért döntötted el, hogy a szíved örökre az övé marad? Ez nem lehet, hogy gátolni fog majd a későbbiekben, hogy megszeress valakit tiszta szívből?

      • krisztián édel   2013. december 11. szerda 18:03 / Reply

        szia krisztián vagyok szigetközben élek győr moson sopron megyében 28 éves 187 centiméter magasszívesen ismerkednék tartós kapcsolat érdekében ha te is így vagy vele kérlek jelentkezz email en vagy írj vagy hívj a 06 20 28 85 78 8 az számon

  8. Kata   2011. február 16. szerda 12:24 / Reply

    Hát, elolvasva az előzőek hozzászólásait…mindegyik kapcsolat ebben a felállásban véget ért, hosszabb-rövidebb (inkább rövidebb) idő után…
    Szerintem ott bukik meg a dolog, hogy az alapvető biológiai igények ellen csak ideig-óráig lehet dolgozni, és a természet a nőknek azt adta, hogy kell egy támasz az életünkbe, akire felnézhetünk, ‘vezet’ minket (persze kinek mennyi igénye van erre), és hátteret tud nyújtani…ha ez a kapcsolatban fordítva van, az nagyon izgalmas tud lenni (szerintem a tenítónéni szerep mindenkit izgat valahol…;)) de hamarosan elszáll ez a lelkesedés, és utána nem tudunk felnézni arra, akivel együtt vagyunk – valahol mégis arra vágyunk, hogy ne nekünk kelljen határozottnak lenni mindig…néhány év korkülönbség persze nem gond (több ismerős házaspárban is idősebb a nő 2-3 évvel), de azért 10 év fölött már nem nagyon kivitelezhető a dolog szerintem.

    • Böbe   2011. március 7. hétfő 11:49 / Reply

      Sziasztok…pár gondolat. 24 évvel fiatalabb fiút szerettem tiszta szívemből. Az elején kinevettem, de a legcsodásabb szerelmet éltem át vele amit nő megkaphat egy férfitól.Saját érdekében küldtem el, de a távolság is közrejátszott. Fiam, anyám, barátaim is elfogadták. Óriásit veszítettem volna ha kimarad az életemből. Igen, aggódunk, hogy mi lesz később, én Őt féltettem igazán, de üzenem mindenkinek, hogy a korabelivel sincs garancia semmire!!!! Lehet az sem tart tovább, vagy még addig sem, mint ahogy én is tapasztaltam utána. Ami számomra megnyugtató volt, nem a pénzem miatt kellettem, hisz nincs. Semmi anyagi érdekeltség nem volt, szóval vannak tiszta érzelmekre épülő kapcsolatok a korkülönbség ellenére. Én is meggondolok minden kapcsolatot, éveket voltam/vagyok egyedül, de gondoljatok arra, hogy rohan az idő, s lehet az élet nem kínál több hasonló lehetőséget. Sok sikert, bátorságot mindenkinek.

      • valaki   2012. április 19. csütörtök 22:55 / Reply

        Én is próbáltam elküldeni…belebetegedett. Szó szerint. Azóta is boldogok vagyunk. És bár szeretne gyereket, amikor azt mondtam ez nekem az életembe kerülhet (három császárom volt), azt mondta NEM, neki én kellek és nem egy gyerek. Majd ha mégis, akkor örökbe fogadunk. Szóval nem biztos, hogy boldogabb lesz nélküled…Ja, 18 évvel fiatalabb nálam Ő.

  9. Katalin   2011. február 16. szerda 12:43 / Reply

    A kor nem elsődleges. Vannak persze biológiai tények, pláne aki több/sok évre tervez.

  10. Ilona   2011. február 16. szerda 12:49 / Reply

    Nekem is sok harmincas ír, ismerkedni szeretne velem. Nem tudom és talán nem is merem bevállalni…és nem azért, mert mit szólnak mások. Teszek rá. Egy életem van nem akarnám úgy élni azt, hogy másoknak tettszen. Hanem inkább azért, mert én érezném kellemetlenül magam.
    49 éves létemre a 164 cm-eres magasságomhoz 55 kiló párosul. Bizony 36-os ruhákat hordok… Ezek a külső tulajdonságok úgy gondolom, egy 50-es férfi mellett remekül érvényesülnek és nagyon büszke arra, hogy egy jó alaku nő sétál az oldalán és természetesen ez az én öbizalmamat is erősíti.
    Ám ezt egy harmincas mellett már nem érezném, mert hiába vagyok fiatalos, egy fiatal mellett akkor is csak öreg.

    Ilona (Bp.)

    • btl   2011. február 16. szerda 14:19 / Reply

      Szerintem pedig egy harmincas férfi is büszke lenne egy csinos, érett nőre. 49 évesen pedig egyáltalán nem vagy öreg.

      • Ilona   2011. február 16. szerda 18:17 / Reply

        Tudom, tudom, csak én érezném kellemetlenül magam.
        …bár, soha ne mond, hogy soha!

        Ilona(Bp.)

        • btl   2011. február 16. szerda 18:27 / Reply

          Biztos, hogy kellemetlenül éreznéd magad? Csak nyitottan ismerkedj a fiatalabbakkal,például velem :), és meglátod, hogy tényleg zavar-e a korkülönbség.

          • SzolgaJulianna   2011. február 16. szerda 19:52

            Engem is megkeresett 38 éves férfi,nem utasítottam el.Neki sem a távolság sem a kor(56)éves vagyok és ismerkedne. Én fiatalos vagyok kívül belül.Tálán ezért merek egy kapcsolatot kialakítani.

          • Ilona   2011. február 17. csütörtök 11:28

            Ebben igazad van, hisz a puding próbája az evés!!

            Ilona (Bp.)

          • btl   2011. február 17. csütörtök 11:35

            Kedves Ilona! Ha gondolod, én szívesen ismerkednék veled. Hol talállak meg?

          • Ilona   2011. február 17. csütörtök 15:54

            Kedves Btl!

            Azt hiszem, időt kérek. Nem megy, ne haragudj. Olvastuk itt, hogy a korkülönbség nem mérvadó…de én mégis inkább a korosztályom felé hajlok. Hátha sikerül köztük megtalálni az “igazit”. Ha nem megy, még mindig ott van ez második lehetőségnek.

            Számtalan eset: kettő, lányok álma fiam van (27 29 évesek) és ha elmegyünk vásárolni, akkor a fiatal eladó lány először is a jóképü srácot látja, jön a sziasztok és aztán rám néz…csend, szem kimeredés. Aztán valamelyik fiam megszólal, hogy anya…innentől már ismét normális a szemnagyság.

    • Bódis Ákos   2011. február 16. szerda 23:41 / Reply

      Kedves Ilona!
      Anélkül, hogy bárkit is elítélnék, a jelenlévők közül, bevallom, soraid üdítően hatottak rám.

      A közölt – csodálatos – méreteid alapján, fogadni mernék, hogy felsőfokú végzettséged van:-)
      Tartsd is meg őket!
      Üdvözöllek:Ákos

      • Ilona   2011. február 17. csütörtök 16:07 / Reply

        Kedves Ákos!

        Testnevelő tanár szerettem volna lenni de egy Makarenko ideát követő gimiben nagyon elvették a kedvem a tanítástól. Bár,így visszagondolva,ahogy manapság megbecsülik a pedagógusokat,azt hiszem, még jót is tettek velem!!
        Így is emberekkel foglalkozom de mint saját magam főnöke már megválogathatom a klienseimet.

        Ilona(Bp.)

      • Gina   2011. február 18. péntek 12:47 / Reply

        Ákos !
        Ha jól értettem, te az Ilona méreteiből arra következtettél, hogy felsőfokú végzettsége van ? Ejha….ez aztán logikus következtetés:))) (irónia helye)…..azt hogy nem gondoltad, hogy jelenleg nincs munkahelye és ezért nincs mit ennie, azért olyan vékony, mert a magasságáról nem ő tehet, és a jó szomszédai beengedik, hogy az Interneten ismerkedjen, hátha talál egy gazdag pasit, ….(bocsi Ilona, ez is az irónia helye).

        • Ilona   2011. február 18. péntek 14:54 / Reply

          Irónia nélkül:
          szerencsés géneket örököltem..és megbecsülöm.

          Gina!
          Lehet, hogy Ákos szeretne megismerkedni velem és így akarta megtudni a végzettségemet.

          Ilona (bp.)

          • Bódis Ákos   2011. február 18. péntek 19:44

            Kedves Ilona!
            Ha az Andi, még sok ilyen hasznos és érdekes témát vet fel, mint a mostani is, akkor az itt jelenlévők már jobban fogják ismerni egymás mentalitását, mint a szomszédjukét:-)
            És akkor természetesen minden lehetséges….
            Üdvözöllek:Ákos

          • Ilona (Bp.)   2011. február 19. szombat 16:59

            Igazad van kedves Ákos!
            Kb. két éve költöztek új szomszédok a mellettem lévő házba. Most már ott tartunk, ha összefutunk az utcán, köszönünk.
            De…nem biztos,hogy felismernénk egymást, mondjuk a Körúton.
            Ezen az oldalon tényleg több és nagyob az információ áradat. Mondjuk a magánügyeinkről biztosan!!

            Ilona(Bp.)

        • Bódis Ákos   2011. február 18. péntek 19:26 / Reply

          Kedves Gina!
          Meg nevettettél! :-)
          Igazad van! Valóban nem gondoltam arra, hogy Ilona súlyának táplálék hiány az igazi oka.:-)
          És arra sem gondoltam, hogy a szomszédba jár interneten jó partikra vadászni:-)

          Az igazság az, ami egyben a tapasztalatom is: az 50 körüli hölgyeknél a súly kérdése az intelligenciával szoros összefüggésben van.
          – természetesen, lehet adottság kérdése is -
          Ha megnézel egy tárkereső lapot, akkor magad is észreveheted, hogy a vékony
          hölgyek (hangsúlyozom az 50- körüliek)80%-ban felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.

          Azt hiszem, hogy erről már leírtam a véleményemet, (bár lehet, hogy csak az Andinak) de nagyon sok hölgy a házasságában úgy gondolja,- az apjuknak jól vagyok így is!
          És amikor beüt a kenyértörés, már nem tudnak váltani, változtatni.
          – sportolás, étkezés, stb. -
          Nem védtem meg a 40-es férfiakat sem a jogos kritikától, úgy korrekt, hogy a hölgyekkel sem tegyem ezt.
          Az én személyes tapasztalatom az 50-es korosztály súlykérdésével kapcsolatban: kritikán aluli!
          Üdvözöllek:Ákos

          • Gina   2011. február 19. szombat 08:57

            Köszi a válasz Ákos !

            Az igényesség neveltetés kérdése, és intelligens lehet valaki felsőfokú végzettség nélkül is. 49 éves vagyok, 173 cm, és 68 kg. Tavaly télen 74 kg voltam és rosszul éreztem magam a bőrömben, pedig akkor sem voltam kövér. Fogyóztam,… nincs felsőfokú végzettségem. Békés megyében élek egy kis faluban….tehát vidéki, gimnáziumot végzett asszony is lehet igényes. Ne essünk abba a hibába, hogy általánosítsunk. Nem is egy kolléganőm van aki egyedülálló, 50 éves körüli, és nagyon jól néznek ki.Persze a génektől is függ ez, hiszen enni szeret mindenki csak nem mindegy sem a mennyiség, sem a minőség.
            Kellemes hétvégét kívánok MINDENKINEK !!!

        • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 20:02 / Reply

          Kedves Gina!

          Az mellett,hogy sok hasznos dolgot olvashatunk ezen az oldalon,jókat nevethetünk !Jó a humorod,nagyon tetszik!

  11. Margó   2011. február 16. szerda 13:00 / Reply

    1-2 napja foglalkoztat a kérdés, mert kaptam egy nagyon udvarias levelet egy tőlem 15 évvel fiatalabb férfitől, melyben megírta, hogy szeretne megismerkedni velem. Különváltan él 3 gyermeke van, a fotón olyan 8-10 évesek vannak, a 3. nem tudom. Nagyon szimpatikus, első látásra rámondtam volna, hogy te rád várok. Aztán megpróbáltam behatárolni a lehetséges státusomat. Pszichológus, akinek kipanaszkodhatja magát, az vigasztalja, élettapasztalata alapján tanácsokkal látja el. A gyerekek nagymamája. Gondolkodhatnának rajta, hogy egy nagymama korú nő mit keres apa mellett? Mindezeket figyelembevéve mondtam nemet, mert bevallom a nagymamai érzés azonnal jelentkezett, mikor azt a két gyönyörű gyereket láttam a fotón. Ja, hogy apukájukkal a szex, azt hiszem ez az egy ami működött volna. De 5 ember boldogsága árán?

    • Mari   2011. február 16. szerda 14:22 / Reply

      Szia Margó!

      Szerintem a fiatalember komoly kapcsolatot szeretett volna veled létesíteni, és nem nagymamára, hanem egy olyan társa vágyott, aki elfogadja a gyerekeivel együtt és akivel teljes lehet az élete. Az egyedülálló, gyerekes nők is gyakran kötnek kompromisszumot, ha nem akarnak egyedül maradni.

      Szerintem egy próbát megért volna, ne becsüld le ennyire magadat. :-)

      Mari

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 18:06 / Reply

      most mi vezet, a gondolkodás, vagy a szimpátia, meg a kémia?
      gondoltál magadra is?
      meg aztán amit előre gondolunk, az egy dolog, miért ne meséljen a valóság, amikor találkoznak a résztvevők?
      és ha nagyon örülnének neked?
      nem ez az a később megbántam történet?

  12. btl   2011. február 16. szerda 13:19 / Reply

    Én egy 31 éves férfi vagyok, és a másik oldalról látom a dolgot. Nekem többnyire 40-es, 50-es barátnőim voltak, és azért kedvelem az ilyen korú hölgyeket, mert sokkal jobban lehet velük beszélgetni, türelmesebbek, azért van együtt az a két ember, mert jól érzi magát együtt, semmi sem kötelező, és igen az sem elhanyagolható szempont, hogy a szex is sokkal jobb egy idősebb nővel.
    Minőségibb egy ilyen kapcsolat. Azt tanácsolom minden hölgynek, hogy bátran vágjon bele egy ilyen kapcsolatba.

    • Vera   2011. február 16. szerda 16:05 / Reply

      Kedves “btl” (és persze Mindenki)

      Köszi a kedves bíztatást.
      Én 47 éves nő vagyok. Igen, én is – ahogy mondani szokták – “jól tartom” magam.
      Nem vagyok maradi gondolkodású, sőt….
      Viszont soha nem szeretném megtapasztalni azt, hogy egy fiatalabb férfi egyszer csak azt mondja, hogy bocsi, de túl öreg vagy hozzám, hogy a szexen kívül – amit mondjuk eldugott kis zugokban adunk egymásnak – mást is akarjak Tőled. Szégyellnélek – ahogy írta is Valaki – a szüleim, barátaim stb. előtt.
      Lehet, hogy a szex csodás lenne, de mindezt nem tudnám figyelmen kívül hagyni.
      Bár a szex a Velem egykorú férfiakkal(val) is van olyan fantasztikus, mint – gondolom – a fiatalabbakkal.
      Persze, tudom végül is ez arról szól, hogy én “használlak” Téged és Te engem.
      Nem bántjuk egymást, csak érezzük a csodát, de én ezt akkor is egy korban inkább hozzám illő pasival teszem.

      Őszintén irigylem azt a nőt, aki ezt bevállaja. Bár gondolom ehhez kellő önbizalommal kell, hogy rendelkezzen.

      Én – ebből a szempontból- maradok a racionalitás talaján.

      • btl   2011. február 16. szerda 16:14 / Reply

        Én nem azt írtam, hogy egy ilyen kapcsolat csak a szexről szól. Az is része természetesen, de akkor az igazi a kapcsolat, ha a két fél felvállalja egymást.

        • topy   2011. február 17. csütörtök 14:48 / Reply

          !!!!

      • Ilona(Ica)   2011. február 16. szerda 19:08 / Reply

        Kedves Vera!

        Teljes mértékben egyet értek veled,aki kalandot keres,annak megfelel a sokkal fiatalabb férfi is.
        Persze vannak kivételek,olyat is tapasztaltam környezetemben,20 évvel volt idősebb a férj,ami úgy 60 év fölött nem látszott és nagyon szép életet éltek,de ez nagyon ritka,inkább ,ahogy te is írtad rövid időn belül csalódással végződik,persze kivéve,ha mindkét fél csak szórakozni szeretne,nem komoly kapcsolatot.

        • Ilona(Ica)   2011. február 16. szerda 23:59 / Reply

          Elnézést helyesbittenék az elöbbi hozzászólásomhoz 20 évvel fiatalabb volt a férj

      • hamza gabriella   2011. február 16. szerda 21:41 / Reply

        Önbilalom ? nem hiszem ,nekem a sokkal fiatalabb szerelmem ,adta vissza az önbizalmam,hogy újra nőnek érezhetem magam,mig élek hála érte!!!!!!!!!!és nem tanító néni voltam !!!!!!!

      • Zsuzsa   2011. február 17. csütörtök 01:01 / Reply

        Kedves Vera!Számtalan idősebb férfit láttunk már “megbolondulni” és csapot-papot, fiatalabb feleséget gyerekestül otthagyni egy még fiatalabbért. Mert fiatalabb, szebb, mindig volt és lesz. Nem életkor, és hova tartozás kérdése. A kapcsolat tartalma a lényeg.Egy fiatalabb férfi és idősebb nő kapcsolata nem feltétlenül csak a szexről szól. 56 éves vagyok, 18évig éltem házasságban,a férjem 7évvel volt fiatalabb, közös gyerekünk felnőtt.A jelenlegi párom 12évvel fiatalabb nálam,és 11éve élünk együtt,és nem cserélnék egyetlen “biztonságos” kapcsolattal sem. Soha ne mond, hogy soha, mert nem tudhatod mit hoz az élet.

      • Alma   2011. február 19. szombat 23:04 / Reply

        Nem mindig kell bevállalni, van amikor egyszerűen nem tudsz kitérni és úgy alakul. Nekem rendre 9-15 évvel fiatalabb fiúk jönnek, és egyszerűen mert korukbelinek hisznek!!! Max 1-2 évvel idősebbnek. Én meg belemegyek a játékba, majd sock-kolom őket, mikor megmondom, 37 vagyok. Nagyon is érdemes belemenni, ezek a fiúk megtisztelve érzik magukat és mindkét fél számára valami egészen különleges élményt ad, bármeddig is tart, vagy bármilyen keretek között is történik.Hogy az irigy külvilág mit szól? Teszek rá! :)))
        Üdv, Alma

        • BpRicsi   2012. március 20. kedd 18:49 / Reply

          Egyetértek veled. Volt szerencsém nekem is idősebb nővel lennem. Majdnem egy évig tartott a kapcsolatunk. Most is szép emlékként tekintek vissza rá.
          Nem összehasonlítható egy idősebb nővel kialakult kapcsolat egy fiatal lánnyal…

      • Böbe   2011. március 7. hétfő 12:03 / Reply

        Kedves Vera!

        Nincs önbizalmam, nem is volt soha. Fiatal sem vagyok (54), meg dagi is…..
        olyan kitartó fiatal kell, mint akivel én megismerkedtem, s pont a duciságom imádta. Próbálok/próbálnék én a súlyomra vigyázni, de nem igazán sikerül. Hormonális oka is van, terhességem alatt működtem normálisan, 4 kilót híztam a 9 hónap alatt.

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 18:55 / Reply

      :) :)

  13. Ibi   2011. február 16. szerda 13:19 / Reply

    Sziasztok !

    Én mindig azt szerettem, ha egy férfi
    idősebb nálam.Nem a pénze és egzisztenciája miatt.A tőlem fiatalabbat gyereknek láttam.
    Férjem 8 évvel volt idősebb.A “nagy szerelem” 10 évvel.
    Ám egyszer dolgozott nálam egy mesterember, egy 13 évvel fiatalabb srác,akit megfogott a személyiségem.
    Amikor elmondta,hogy belém szeretett,először azt hittem szórakozik.
    Ám a remegő keze,zavartsága elárulta.
    Letérdelt elém ugy segitett felvennem
    a szandámat.Férfi még nem nézett ilyen
    szerelmes tekintettel.
    Végül ” megsajnáltam”,egyetlen alkalomra.
    A vicc csak az,hogy nem látszott a korkülönbség.Nem mertem bevállalni.
    Talán ma már nem küldeném el,mert utólag
    jöttem rá,hogy érettebb volt a korombeli
    férfiaknál.
    Csak az a baj a külvilág kikezdi az
    ilyen kapcsolatokat.
    Szerintem nem a kor számít,hanem két ember egymásra hangolódása, egymás iránti szerelme, tisztelete.

    Szép napot mindenkinek !

  14. Napradyne   2011. február 16. szerda 13:31 / Reply

    Hát, én nem is tudom…
    Kérdés inkább az, mit akarhatnék ÉN egy jóval fiatalabb férfitól? Szexet? Csak azért nem kötném le egy kapcsolatban magam. Amit egy jóval idősebb férfi adhat, tapasztalatban szellemi-lelki gazdagságban, azt ugyan hogyan tudná akár csak megközelíteni is egy korombéli is, nemhogy egy nálam annyival fiatalabb fiú…?

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 18:16 / Reply

      biztos, hogy akarnunk kell valamit egymástól …? ezek a dolgok jönnek, vagy nem? és el lehet fogadni vagy sem. meg aztán kölcsönösen adunk-kapunk.
      azt meg egy percig sem állítanám, hogy minden “idősebb” férfi érett vagy szellemileg-lelkileg gazdag. annyi a felnőtt korú gyerek, hogy csak na. persze nőben is nyilván.

      • Elizabeth   2011. február 17. csütörtök 08:43 / Reply

        Lányok, Fiúk!

        Néhány hónapja – ügyfélként – találkoztam 1 nálam 15 évvel fiatalabb férfival. Első perctől kezdve olyan vonzás volt közöttünk, hogy alig tudtunk odafigyelni arra amiért tulajdonképp találkoztunk.
        Én 61 múltam, szerencsés alkattal 48-nak ha néznek, “tehát nem öreg nénike”, Ő 44 és 2 “elrontott” házasság után.
        A második találkozás után megbeszéltük, találkozunk. A kémia igenis nagyon fontos!
        Ha az elején nincs meg ez a vonzás, akkor higgyétek el, az soha nem is lesz.
        Nem élünk együtt, és eddig szó sem esett róla. Mondjon bárki bármit, az életben mindent akkor kell megélni amikor az jön!
        Aztán később már bánhatjuk! Örülök, hogy van nekem és érzem, hogy Ő is szeret. Nekem meg van a biztonságom, és az önbizalmam. Ha arra kerül a sor én bátran felvállalom, tart ameddig tart, hidd el sokat adhat. Ne a jövőbeli fájdalomra gondolj, hanem a jelenlegi örömre, boldogságra és itt nem csak a szexre gondoltam.
        Nem mondom hogy követni kell a példámat csak gondoltam én is leírom, legyen pro és kontra.

        • Erika   2011. február 20. vasárnap 17:40 / Reply

          61 évesen kémia? Ne haragudj de le sem irtam volna. Ebben az esetben, nem csak a hüvelygombáról irhatnánk……

          • Tóth Karola   2012. február 7. kedd 10:25

            Ne haragudj, de a bejegyzésed felháborító szerintem minden “idősebb” NŐ-nek !!!
            Igenis VAN KÉMIA ebben a korban is ! Én is 61 éves vagyok és az elmúlt másfél évem olyan élményekkel telt egy nálam 27 évvel fiatalabb férfival, amilyenről a legtöbb ember csak álmodni mer ! És ez bizony a kémia nélkül nem megy !!!!

    • Alma   2011. február 19. szombat 23:12 / Reply

      A mai fiúk már 13-14 évesen belevetik magukat az életbe,bulizás, ital, drogok, 24-26 évesen már “kiégnek” és rosszul vannak a kis fruskáktól, érett, nőies nőt keresnek, azaz a női energiákat! A mai huszonéves lányok inkább a karrierjüket kergetik,férfiként, mint bulldogok törnek előre, nem főznek, nem kedvesek, vagy kényelmesebb esetben kitartatják magukat, míg egy érettebb nő valóban megértő társ tud lenni mellettük. Sok férival volt már dolgom, de a legférfiasabb köztük egy nálam 10 évvel fiatalabb fiú aki 27 éves! És nem a 40 éves volt férjem pl, aki egy 5 éves gyerek érzelmi szintjén ragadt,és mai napig anyukája szoknyájába kapaszkodik. Szóval felejtsük már el a ki hány éves maszlagot! :) Alma

  15. Detti   2011. február 16. szerda 13:42 / Reply

    Tanulságos. Minden esetre örömteli, hogy így fogjuk fel a dolgot. Senki nem írt olyat, hogy rosszéletűek lennénk. :-)
    A társadalom véleménye értelmes embert nem érdekel. Magunkat kell megélnünk, ez így igaz. Ha ez fiatalabb férfival megy, akkor úgy megy. A többiek meg valószínűleg irigykednek, mert be kell vallani, a fiatal “hím” fizikailag jobban bírja a dolgot, és ha ez még érzelmi érettséggel is társul, miénk a főnyeremény. Mert a szex igenis kell az ember lányának, akárki akármit mond. :-)
    Van kontraeset is: 64 éves férfi. Olyan, amilyet mindig szerettem volna. Családja van, felnőtt gyerekekkel, nyáron kétszeres nagy apa lesz. Ez a férfi ki is mondta: mit keresek én nála??? Soha nem tudja megadni, amire én vágyom. Sőt, megkérdőjelezte tisztességes mivoltomat is, mert ugye rendes nő nem kever nős férfival. Mindezt azok után, hogy egy rendezvényen táncoltunk egyet és úgy illettem a karjába, mint senki másnak.
    Hallottatok már olyat, hogy egy fiatalabb férfi, miután becserkészte az idősebb nőt, kikezdte volna a nő becsületét? Én csak a tiszteletet kapom és érzem, természetesen a szeretet mellett.

    • Napradyne   2011. július 6. szerda 09:43 / Reply

      És tisztességes férfi kever valakivel a házassága mellett?

  16. vica   2011. február 16. szerda 13:59 / Reply

    az én férjem 14 ével volt fiatalabb 10 évig éltünk együt aszt hitem boldog a házaságunk aszt monta én vagyok az élete értelme öröké együt leszünk asztán egyik napról a másikra elhagyot egy nála 9 ével időseb nöért talán lassan már kiheverem de nagyon nehéz volt pedig már két éve hogy el ment.még mindig nagyon fáj és nem tudom hol rontotam el .de ha most újra kezdeném még egyszer nem válalnám fel jobban meg gondolnám hiábatettem meg mindent a nap 24 orájában 48 órát csak neki szenteltem.

    • Alma   2011. február 19. szombat 23:16 / Reply

      Ez egy “korban hozzád illővel” is ugyanígy lett volna. Főként, hogy nem is fiatalabbat keresett, mint írod szintén közel 10 évvel idősebb hölgynél kötött ki…

  17. T Árpi   2011. február 16. szerda 14:00 / Reply

    Téma : fiatalabb a férfi ( lehet nő is )
    Az érzelmek nem kor függvénye, hanem az EQ tehát az érzelmi inteligencia függvénye. Nyilván bizonyos határok között és életkor eltéréssel lehetnek összeillő párok.
    A másik ami eszembe jutott, hogy ez a világ borzalmasan ki van éhezve a szeretetre. Nap mint nap tapasztalom. Tehát ha manapság több ilyen kapcsolat létezik, akkor szerintem az idősebb korosztály az élettapasztalatával és már meglévő egzisztenciájával inponál, a fiatalabbak pedig a lendületet, a játékosságot, a tapasztalatlanságból adódó ” aranyos ” reakciókkal inponálnak a másik félnek.
    Szerintem ha egyébkénet felnőttkorú felekről van szó akkor hajrá, ne háborúzz szeretkezz. Árpád

    • Mari   2011. február 16. szerda 14:18 / Reply

      Kedves Árpi!

      Nagyon tetszett a hozzászóláso.

      Mari

    • evelin   2011. február 17. csütörtök 09:07 / Reply

      Árpi! teljesen egyetértek veled.

    • Alma   2011. február 19. szombat 23:17 / Reply

      Ez a beszéd!

  18. Ági   2011. február 16. szerda 14:18 / Reply

    A körülmények mindenkit befolyásolnak,elszáll a rózsaszin felhő,s marad a valóság! Ekkor derül ki mennyire is voltak igazak az érzések ha valóban azok voltak akkor müködik tovább ha nem vége a kapcsolatnak.Persze az ésszerü gondolkodás is besegithet hogy végelegyen és ezen belől található meg a korkülönbség kérdése is ami miatt vége lehet.Nincs erre recept,mindenkinél másként müködik a vonzás hatalma,és hogy mennyire engedünk ennek az érzésnek.Aztán felfogás és egyéni döntés kérdése hogy most v hosszutávon szeretnénk boldogok lenni valakivel!

  19. Torma Zsuzsi   2011. február 16. szerda 14:27 / Reply

    “hogy van olyan amikor az emberek némán egymásba áradnak.Nem azonnal feltámadó érzelem ez,mert ez nem ilyen közhelyes. Csak annak az igérete.De megérezni a szenvedély esélyét,nos…nos az emberek többségének soha nincs ebben része.” Velem megtörtént,15 év korkülönbséggel. Volt 5 érzelemgazdag boldog évünk.Ma is beszélünk,de találkozni félünk,mert tovább kell lépni.Túl vagyunk rajta???

  20. Gabi   2011. február 16. szerda 14:47 / Reply

    Fiatal koromban a nálam jóval idősebb férfiak tetszettek. Ezt a mintát hoztam otthonról, a szüleim közt 10 év korkülönbség volt. Ez mára megfordult, mert tapasztalatom szerint a korosztályom férfi tagjai öregek, nem csak külsőleg, de gondolkodásban is, lélekben is hozzáöregednek a testükhöz. Pedig a lélek kortalan, a test pedig edzésben tartható! Igaz, komoly munkát igényel:)))

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 19:11 / Reply

      hát igen, mi van akkor, ha az ember egy mosolygós, nevetős, rugalmas teremtés, szeret táncolni, aki fiatalnak érzi magát. nem azért mert nem nőtt fel, hanem mert ilyen.
      talán az az igazság, hogy lélekben találjunk egymásra, de azért jó, ha fizikailag nem látszik túl nagy különbség, mert az a nőt azért bizonyára zavarja.
      ezeken gondolkodám, azért is olvastam bele ebbe az oldalba, mert megtetszett valaki… bár észre sem vettem, hogy fiatalabb, csak később kapcsoltam… :) de ha jól láttam, ő sem… majd meglátjuk :)

      • Gabi   2011. február 17. csütörtök 17:19 / Reply

        Aranyos, ne fogd vissza magad, ha a vonzódás kölcsönös, mert a napok egyre gyorsabban peregnek – basszus:))))

    • Alma   2011. február 19. szombat 23:20 / Reply

      Igaz bizony. Exférjem 3 évvel idősebb volt nálam, de mintha a nagyapámmal éltem volna, olyan öreges volt, érzelmi intelligenciája viszont egy ovisét sem súrolta. A fiatalabb fiúkkal jövök ki jól ők pedig imádnak. Azóta vagyok NŐ, és élvezem! Ajánlom mindenkinek.

  21. Kató   2011. február 16. szerda 15:12 / Reply

    Sziasztok !
    Szerintem ez egy nagyon jó kérdés,az előttem szólókkal abszolutt egyet értek még
    csak annyit szeretnék hozzá tenni, hogy egy
    idősebb nő nem akar gyereket és nem lesz azért terhes, hogy a fiú feleségül vegye.
    Bár tudom erre is volt példa de kevesebb mint a fiatalabb nőknél. Sajnos nekem is ez a gondom vagy nagyon fiatal vagy nagyon öreg, de engem a saját korosztályom érdekel.

    • Sz.zsuzsa   2011. február 17. csütörtök 07:19 / Reply

      Sziasztok! én teljesen egyetértek az előttem szólókhoz.2-évig voltam fent társkeresőn.Engem is inkább a fiatal férfiak akartak. A velem hasonló korúak már öregnek tartottak.Pedig higgyétek el sok nő 40-éves korában sem néz ki különbül mint én.Volt kapcsolatom egy 48-éves férfival isteni volt vele a szex,de feladtam, lehet hogy én voltam a buta.Volt idősebb barátom annak meg nem igazán ment a szex.Lehet, hogy azért keresik az idősebbek a fiatalt, mert úgy gondolják az jobban inspirálja őket.Szerintem nem.

  22. Mandala   2011. február 16. szerda 15:22 / Reply

    Mindkét irányba kipróbáltam a korkülönbséget. Egyik kapcsolatban sem a korkülönbséggel magával volt baj. A +18 után az utóbbi 4-6 évben csak fiatalabbak jöttek. Mondván: már nem kényeskedek/nyafkálkodok, mint a fiatalabbak, nem kell értem jönni/kísérgetni mindenhova, nem kell színészkedni, nincs oktondi hisztizésem, féltékenykedésem, mint a korukbeli unalmas (!) lányoknak, értelmesebb, komolyabb, minőségibb kapcsolatot keresnek! És hogy emellett megtalálod-e azt aki a másik feled, és tényleg hozzád passzol, az ugyanolyan ajándék az élettől,mint korodbeli pasinál megtalálni. Persze, lényegesen nagyobb harc árán lehet, de megéri! Aki fel meri vállalni sokkal többet kap, mint remél! Azok a fiúk, akik idősebb nőt keresnek, megcsömörlöttek már az üres kapcsolatoktól, érettebbek,mint a korosztályuk, és mélyérzésűbbek azoknál, ezért nem kaphatják meg a saját korosztálybeli lányoktól azt, amire vágynak. És működhet, sőt, nagy szerelem is lehet!!!!!

    • btl   2011. február 16. szerda 16:18 / Reply

      Teljesen egyetértek veled. Én a férfi oldalról látom a dolgokat, és tényleg minőségibb egy ilyen kapcsolat, ahol a nő az idősebb.

      • Ilona   2011. február 16. szerda 18:05 / Reply

        Uh..ha ez így működik, akkor….ide nekem a fiatalabb férfiakat!!
        …de jó lenne, ha ilyen egyszerü lenne..

        • btl   2011. február 16. szerda 18:28 / Reply

          Itt egy fiatalabb férfi. :)

          • Nelly   2011. február 17. csütörtök 14:25

            Kedves btl! Teljesen egyetértek Veled és a saját példámmal tudom alátámasztani. Én 51 éves nagyon fiatalos, párom 20 évvel volt fiatalabb nálam. 6 évig éltünk együtt egy csodálatos párkapcsolatban. Hatalmas szerelem, boldogság, tartalmasan és együtt töltöttük minden időnket. De aztán bekövetkezett amire mindig is számitottam. A családalapitásra hivatkozva szakitott és most egy 23 éves lánnyal él együtt. Én itt vagyok lelkileg összetörve, egyedül. Azt tapasztalva, iszonyu nehéz a társkeresés!
            Szép volt a 6 év, de most annál nagyobb fájdalom!

          • Gabi   2011. február 17. csütörtök 17:22

            btl, lassan sorba állunk érted:)))))

        • Alma   2011. február 19. szombat 23:23 / Reply

          Pedig tényleg ilyen egyszerű.

    • BpRicsi   2012. március 20. kedd 19:05 / Reply

      Egyetértek!!!

  23. vicuska   2011. február 16. szerda 15:24 / Reply

    A történetem nagyon rendhagyó:8 évig megértésben boldogságban éltem egy nálam sokkal-sokkal(le se merem írni)fiatalabb férfival.Múlt nyáron közölte velem,hogy ne találkozzunk egy darabig.Elhagyott egy ugyanolyan korú hölgyért mint én vagyok.

    • vica   2011. február 18. péntek 08:29 / Reply

      nagyon sajnálak velem is ugyenez történt de én még két év elteltével sem tudom magam tul tenne nagyon szeretem és hiába keresek másik partnert nem sikerül pedig már sokszor próbáltam kivánom neked hogy mielöbb találj valakit aki át segit a nehéz idöszakon én is eszt szeretném.

  24. Katz lelkész   2011. február 16. szerda 15:48 / Reply

    Lehet, hogy régmúlt időkre, távoli rokonainkra üt vissza a magyarázat ?

    Sok férfi szerint az érettebb nők az igazán vonzó szeretők. A csimpánzok hasonlóképp vélekednek: a hímek egyértelmű szexuális preferenciát mutatnak az idősebb nőstények iránt.

    Martin Muller kutató, a Bostoni Egyetem antropológusa nyolc évig figyelte az ugandai Kibale Nemzeti Park csimpánzait és meglepő felfedezést tett. Észrevette, hogy a csapat legidősebb nőstény csimpánza volt a „legkapósabb” a hímek között, közben a fiatalabb „lányoknak” minden csáberejüket latba kellett vetniük, hogy felkeltsék a hímek szexuális vágyát maguk iránt.

    Ez a viselkedés meglepően ellentétes az emberek közt megfigyelhető tendenciával, ahol a férfiak gyakran szívesebben választják a fiatalabb nőket. A tudósok annak tulajdonítják ezt a preferenciát, hogy az ember igyekszik hosszú távú párkapcsolatot kialakítani, illetve házasságot kötni, ami ismeretlen a csimpánzok szexuális tekintetben „laza erkölcsű” világában.

    • Gabi   2011. február 17. csütörtök 17:34 / Reply

      “Ez a viselkedés meglepően ellentétes az emberek közt megfigyelhető tendenciával, ahol a férfiak gyakran szívesebben választják a fiatalabb nőket.” – leginkább az idős férfiak, mert itt bizonyítani tudnak. A fiatalok általában egymást keresik.
      Az idősebb nő, fiatalabb férfi kapcsolatnál ott látom a problémát, hogy amikor elkezdünk egy kapcsolatot, úgy gondoljuk, hogy örökké tart (persze ez így nem igaz), de ebben a felállásban szinte borítékolható a vég!

      • Alma   2011. február 19. szombat 23:26 / Reply

        Tévedés! Ismerek nagypapa-nagymama korú házaspárt, nagypapa 12 évvel fiatalabb volt, a vég borítékolva : nagymama túlélte papust!!! :) 4 unokájuk van…ennyi!

  25. Márta   2011. február 16. szerda 15:58 / Reply

    Életemben sem gondoltam volna, hogy ilyen kapcsolatba belekeveredek. Mindig az idősebb urakat kedveltem, pasikat, férfiakat…. (állitolag már az sokat elárul egy nőről, hölgyről, csajról… hogy minek titulálja magát)

    Hosszas győzködés után találkoztunk, 10 év a javamra, sokat beszélgettünk, sokat szeretkeztünk. Teljesen nyilvánvaló volt, ez a kapcsolat huzamosabb ideig nem tartható fenn. Gyereket akart,családot, ami teljesen helyén való is volt…. igy kb fél év után vége is lett.

    Volt neki tanulsága is (mint mindennek az életben) mindenki maradjon a saját korabelieknél! De mint tapasztalat, mint emlék szép volt!!!

    • Szilvia   2011. február 17. csütörtök 11:51 / Reply

      Szerintem nem szabad általánosítani egy esetből. Ez ugyan megvédhet minket, de meg is gátolhat további csodás élmények megtapasztalásától.

      • hamza gabriella   2011. február 18. péntek 07:29 / Reply

        szia !
        Nem hiszem ,hogy ezt az érzést ami nekem van iránta ,bárki is felül tudna mulni mert igazán szeretni csak egyszer,lehet,58 éves vagyok,de ezzel az érzéssel nem találkoztam ő testem lelkem egyik része!
        üdv:Gabi

      • tibi   2011. február 18. péntek 18:53 / Reply

        kedves Szilvike Te ideje elkezdeni végre….

  26. Napradyne   2011. február 16. szerda 16:07 / Reply

    Egy valamit ne felejtsünk el: egy férfi idősebb korában is rakhat fészket, egy idősebb nő viszont már nem vállalhat újabb gyereket.
    Nem régen olvastam egy kutatást, mely szerint az utód fennmaradása szempontjából a legideálisabb, ha a férfi idősebb mintegy 17 évvel, mint a nő. Mert: a nő még rugalmas és fiatal, tudvalevőleg a legegészségesebb utódokat 20-30 éves kora között tudja produkálni. A férfi pedig már elég tapasztalt ahhoz, hogy tudja, hogyan védje meg a családját, és biztosítsa a legjobb feltételeket a felnövekvő utód számára.

    A fiatalabb fiúk jól belátható általános hátránya, hogy előbb-utóbb nekik is benő a fejük lágya, és utódot akarnak. Ezt egy idősebb nő nem tudja megadni, tehát le fognak lépni.

    Nem átlagos, hogy egy fiú idősebbért hagyja el a párját. Az, hogy amikor jön az a bizonyos kapuzárás előtti, akkor lelép egy jóval fiatalabbért, annál inkább. És az a klimax, az biztosan eljön. Hosszú távra tehát egy ilyen fiúcska mindenképpen rizikós.

    • Linda   2011. február 16. szerda 17:29 / Reply

      Milyen érdekes, hogy agyon aggódjuk magunkat itt ezen a kérdésen. Az én nagynéném, aki egy kis szabolcsi kis faluban élte életét (sajnos tavaly 78 éves korában meghalt) felvállalta 18 évvel fiatalabb férjét és boldogan éltek több évtizeden keresztül.
      Az én véleményem: EGY ÉLETED VAN!! ÉLDD ÚGY, AHOGY NEKED LEGJOBB! Hiszen semmi biztosíték nincs arra, hogy a “mások szerint korban hozzámillő” férfi meg fog becsülni és boldogságban élünk egy egész életen át, akkor miért aggódjak, hogy valami valamikor végetérhet? Kis hazánk vezet a válási statisztikában is! Kiváncsi lennék azért, hogy vajon az elváltak kor szerinti megoszlása milyen! Látatlanban boritékolom, hogy sokkal több az a koroosztály, ahol az idősebb férj vált el a korban hozzáillő feleségétől. Akkor most milyen biztonságról beszélünk…?????

      • Ilona(Ica)   2011. február 17. csütörtök 00:30 / Reply

        Kedves Linda!

        Valamilyen szinten neked is igazad van,az exem 4 évvel volt fiatalabb,mint én(igaz ezt senki sem vette észre soha,sőt mindig úgy gondolták én vagyok 4-5 évvel fiatalabb) ez nem nagy korkülömbség,de ez soha nem jelentett gondot,teljesen más okok miatt váltunk el.Ettől függetlenül én úgy érzem helyénvalónak,ha egy férfi korombeli,vagy pár évvel idősebb és semmiképp egy jóval fiatalabbat,aki még családot szeretne.Arra sincs garancia,hogy egy korban hozzámillő személlyel tartós lesz a kapcsolat,amire vágynék,de egy sokkal fiatalabbnál jóval kevesebb ennek az esélye szerintem,érzelmi válságot pedig nem szeretnék esetleg 2-3 havonta, akkor inkább egyedűl.

        • Linda   2011. február 17. csütörtök 19:13 / Reply

          Szia!

          4-5 év egyáltalán nem számít. Ha megnézed, általában az együttélő párok “összeöregszenek”…

          • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 17:48

            Igen,ez így van,de az,hogy a férfi fiatalabb 10 vagy több évvel a tapasztalatok szerint csak nagyon ritkán jelent tartós kapcsolatot és szerintem,ha 10 évnél többel idősebb,már az sem jó hosszútávon….

      • tibi   2011. február 18. péntek 19:00 / Reply

        Kedves Linda!
        Nagyon tetszik a mondásod!Az európai statisztikában kb 40 fölött van a válási arány és már nem vagyunk a “legjobbak ” között hála Istennek.

      • Tina   2011. február 18. péntek 20:15 / Reply

        Kedves Linda!

        Azért talán torzíthatja a statisztikát az, ha valaki feleségül veszi a korban hozzáillő hölgyet és mondjuk elválnak 10-20-30 év múlva, viszont azt az elvált 50-es nőt a 30-40 éves “jó parti” férfi nem fogja feleségül venni, így elválni sem fognak.

        • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 17:52 / Reply

          Kedves Tina!

          Ez is egy megoldás lenne,ha csak a statisztikát szeretnénk javítani,de attól még nem leszünk boldogabbak…..

      • Alma   2011. február 19. szombat 23:29 / Reply

        Jól beszéltél testvérem. Uff. :)

  27. Zsé   2011. február 16. szerda 16:58 / Reply

    42 évesen ismertem meg Őt. 21 évvel fiatalabb nálam. 2 évig tartott, de életem LEGSZEBB évei voltak, mert Tőle olyan érzelmi gondoskodást, vágyat, szeretet kaptam mint még senki mástól! Ő tényleg törődött velem és érdekelte mi történik körülöttem a mindennapokban. Fiatal lelkesedéssel halmozott el és vele tényleg éreztem, hogy NŐ vagyok és neki a legfontosabb.
    Én küldtem el, mert tudtam: hamarosan vége kell, hogy legyen. Hagytam, hadd járja a saját útját, de köszönöm neki ezeket a gyönyörű éveket! Ezért már érdemes volt megszületni! :)

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 18:33 / Reply

      Szép

    • Gigi   2011. február 16. szerda 21:12 / Reply

      Minden el ismerésem hogy eltudtad engedni.Az eszedre,nem a szívedre hallgattál.De átélted vele azt a csodát, amit lehet hogy egy korban, hozzád közelebb levővel soha nem éltél volna át.
      Okos nő vagy.

    • Zsuzsa   2011. február 17. csütörtök 01:12 / Reply

      Csak gratulálni tudok, ahhoz is, hogy felvállaltad, és ahhoz is hogy elengedted.Na ezt kaphatja egy férfi egy érett, egy LELKILEG ÉRETT NŐtől.És mindketten többek lettetek.És az emléket senki nem veheti el Tőled!

    • Két   2011. február 17. csütörtök 06:55 / Reply

      Tudtad, hogy hamarosan vége kell legyen? Miből?

      Miért gondolkodunk mindig korlátokkal? Miért kellene megszakítani egy működő, sőt igazán jól működő kapcsolatot előítéletek miatt?

      Persze ha eljön az idő, amikor nekem is el kell engednem a szerelmem, el fogom engedni. De ez akkor lesz, amikor látom majd, hogy pl gyereket akar, de nekem már nem lehet. Vagy ha beleszeret másba (mondjuk szerintem akkor már úgyis mindegy, mert ha a másik szíve kinyílt egy másik ember iránt, akkor az tényleg a vége).

      • Szilvia   2011. február 17. csütörtök 11:54 / Reply

        Két teljesen egyetértek Veled.
        Miért korlátozzuk be magunkat vélt/ félt jövőbeli események miatt?

      • Zsé   2011. február 17. csütörtök 13:54 / Reply

        Kedves Két!

        Hogy miből tudtam? Reálisan végiggondoltam mindent, félretéve az érzelmeket.(nagyon nehéz volt, elhiheted!) Előregondoltam az életemet pár évvel és láttam magam idősebb kinézetben, akihez egy még 20-on éves fiú már úgysem tudna úgy viszonyulni mint annak előtte. Max.szánalomból maradna velem, abból pedig nem kérek. Két év után a lila köd általában minden szerelemből úgyis elszáll, így gondoltam, megelőzök mindent azzal, ha elküldöm. Így mindkettőnkben a szép érzése maradt meg és a tiszteleté. :)

        • Két   2011. február 24. csütörtök 14:33 / Reply

          Reálisan végiggondoltad, és elképzelted, hogy milyen lenne. Vagyis beskatulyáztad magad és a lehetőségeidet, hiszen sehol, de tényleg sehol nincs megírva, hogy ennek így kell lennie.
          Nézd csak meg, van itt olyan példa, hogy az egész életüket leélték együtt, pedig a férfi 18 évvel volt fiatalabb. Lefogadom, hogy nem aggódtak a jövő miatt, csak élték a napokat. Bizonyára jó lehetett nekik, ha így maradt, hiszen könnyen lehetett volna indokot találni a szakításra.

          Én a magam részéről nem képzelem magam csúnya öregasszonynak, sem olyan nőnek, akinél értékesebb lehet egy fiatal. Élem az életem, lehetőség szerint kihozom magamból a legjobbat, és bár nagyon szépek a fiatal lányok, de a párommal minket nem a külső tényezőink tartanak együtt, hanem az, hogy szeretjük egymást, bízunk egymásban, és persze őszinték vagyunk, mindent megbeszélünk. Nem féltem kinyitni a szívem teljesen, amikor ő jött, nem tartottam sem testi, sem lelki távolságot, és éppen ez az oka annak, hogy képes voltam igazán szeretni és elkötelezni magam.

          Aki nem képes elvonatkoztatni a társadalmi elvárásoktól és szokásoktól (és persze mások véleményétől:), mindig mások életét fogja élni, azokét, akik szerint ezt meg azt így vagy úgy kell csinálni.

          Azt vettem észre, hogy ha legyőzöm a félelmem, bármilyen üggyel kapcsolatban, egyszercsak kinyílik a világ, és kiderül, hogy sokkal kevesebb a korlát, mint amennyit addig láttam.

    • evelin   2011. február 17. csütörtök 09:12 / Reply

      nagyon okos voltál, én is ezt tettem 5 évvel ezelőtt. amit kaptam azt sosem felejtem. sőt a lányaim amikor megtudták a korkülönbséget, csak annyit mondtak “Anya élt az életed!”

      • Zsé   2011. február 17. csütörtök 13:30 / Reply

        Kedves Evelin!

        Igen, ezt elfelejtettem leírni: a lányom akkor 18 éves volt és szóról-szóra ugyanezt mondta mint a Tiéd: “Anya,éld az életed!” :)

    • hamza gabriella   2011. február 17. csütörtök 11:29 / Reply

      Kedves ZSÉ !
      úgyan ezt átéltem ,de soha már nem leszek ilyen boldog ,mint amit vele megéltem !Az ember életében csak 1x van ilyen,és én ezt neki köszönöm !Ezt a mély érzelmet velem egykoruval nem kaptam meg !,és a testi kapcsolatról nem is beszélve!
      Hát lányok asszonyok,,,,,a szerelem nem korfüggő!!!!!!!!!!

    • susa   2011. február 21. hétfő 17:55 / Reply

      ugyanígy voltam vagyok akkora szerelmet kaptam 3évig a nálam 30évvel fiatalabb fiútól hogy robbanás volt mindenben.imádott mint még soha senki romantika testi lelki odaadás , vele ismertem meg 53évesen hogy érdemes élni

  28. Ági   2011. február 16. szerda 17:22 / Reply

    Nos, az én gólyám nagyon sztahanovista volt, mert 61 éve “leszállított”.
    Nem jó a magány ebben a korban sem, ezért több online társkereső lapon rengeteget leveleztem már. Először teljesen meglepett, amikor bejelentkezett egy sokkal fiatalabb. Ma már nem lepődök meg, válaszolok, ismerkedünk, de eddig még mindig az derült ki, hogy a macsóságától hasra kellene vágódnom. Persze az is lehet, hogy az én gondolataimban van a hiba, hisz azt állítják a szakemberek: minden úgy lesz, ahogy azt TE gondolod. Talán ezért nem tudok valódi tapasztalatról beszámolni, de amiket itt olvastam, korrigálják az ezzel kapcsolatos gondolataimat.

  29. effedit   2011. február 16. szerda 17:44 / Reply

    Sziasztok! Az érzések pozitív negatív irányból jönnek mennek.A szex korosztálytól függetlenül működik. Azt jó tudni, amilyen az alany olyan az állítmány. Mindenki el tudja dönteni a nők között hogy milyen”alany”???Legtöbben ott hibáznak hogy maguknak megmagyarázzák miért igen vagy miért nem működhet egy kapcsolat…..még az előtt mielőtt belekezdene a mélyebb ismerkedésbe.Kizárjuk a lehetőségét annak hogy szeressünk vagy szeretve legyünk. Végül is ki határozta meg hogy kell a korkülönbség a férfi javára??? Ezt az íratlan “törvényt” olyan sokszor meglovagolták már. A mai kor rideg valóságát akarják sokan élni,panaszkodni,pedig millió boldog órát napot évet élhetünk meg, ha engedjük magunkat szeretni….elmúlik??? …megköszönöm az égnek hogy ennyi is adatott….és igyekszem nem valamiért szeretni….csak úgy…mert van él…Szeretni kell az embereket és a dolgokat használni, nem a dolgokat szeretni és az embereket használni….és kortól függetlenül addig működik egy kapcsolat,míg mind a ketten minden nap tesznek valamit bele az érzelmi körbe…és ez nem más mint a kommunikáció…beszéd simogatás mosoly…Boldogságot!!!!

    • Aranyos   2011. február 16. szerda 18:45 / Reply

      Köszi Edit!
      én is úgy érzem, hogy ha egyszer létrejött egy vonzalom, akkor az egy ajándék.

    • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 18:07 / Reply

      Kedves effedit!

      Utolsó soraidban amiket megírtál,azok az igazán fontos dolgok,hogy egy kapcsolat szép,boldog és jól működő legyen.
      Ha meg adja a sors,hogy mindkét részről megvalósíthatóak legyenek ezek,igen az már jó eséllyel lehet egy nagyon hosszú és tartalmas kapcsolat!

  30. BK   2011. február 16. szerda 18:23 / Reply

    Nem kell nálam idősebb pasi és pont.

  31. Irén   2011. február 16. szerda 18:36 / Reply

    Megéltem ezt az állapotot, bár csodálkoztam, miért keresnek a fiatalabb férfiak.Először kíváncsiságból mentem bele a játékba, majd az önbizalmam erősítésére.
    Komoly lelki válságban voltam ekkor. életem legcsodálatosabb, legszenvedélyesebb óráit éltem meg egy nálam 12 évvel fiatalabb férfival.Semmit nem bántam meg, csak éppen kezelni nem tudtam a helyzetet.aztán hosszabb időre választott ki egy 9 évvel fiatalabb férfi, akivel lopott órákat éltünk meg, de vissza kellett fognunk magunkat, hogy ne legyen belőle szerelem.
    Miért engem választottak?
    Nem kértem semmit számon, nem akartam a feleségük lenni, nem akartam tőlük gyereket.
    Biztonságot, nyugalmat, szeretet kaptak, és forró öleléseket.
    Aztán mindenféle felelősség és kötelezettség nélkül kisétálhattak a hálószobámból.
    Az már csak a sors játéka, hogy a párom, akivel szeretjük egymást, 1 évvel fiatalabb, mint én. Persze ez nem látszik, senkinek nem kellemetlen, sőt!

  32. imi   2011. február 16. szerda 18:58 / Reply

    Majnem mindenlinek igazavan meg nincsis,mert olykor egy kapcsolatban szerintem,egy pár év talán nem számit de sok év már ige.

  33. Ilike   2011. február 16. szerda 19:06 / Reply

    Szia Andi!
    Köszönöm és várom az e-mailt Tőled, a hozzászólásokat mindig átolvasom, és sok okos dolgot tanulok belőle, de az én esetemet nem tudom megoldani. A barátom 10 évvel idősebb (nekem Ő a 2. kapcsolatom, férjemmel 32 évig éltünk együtt,Vele egyidősek voltunk, meghalt)9 hónapja ismerem, nagyon boldog lennék vele, a lényeges dolgokban nagyon is összepasszolunk, de teljesen más a gondolkodás módja, mint az enyém, talán a kora miatt, 71 éves és 61 leszek. Sokat jár az agya, nem bízik meg bennem, mert szerinte én nagyon szép nő vagyok és nem hiszi el, hogy szeretek együtt lenni vele, holott fiatalabb hapsit is kapnék szerinte. Nekem Ő kellene, de hiába beszélgetek vele, nem hiszi el amit mondok. Ő is szeret érzem, de a nyugalma ennél többet ér, mert én csak felkavarom.Érdemes ilyen kapcsolathoz ragaszkodnom? keressek mást? sajnálnám ha vége lenne. Mit tegyek? megváltozhat? nagyon hűséges típus vagyok és egy újabb ismeretség, erre is sokat vártam. Várom tanácsodat, üdv. Ili

    • Két   2011. február 17. csütörtök 07:03 / Reply

      A saját démonjaival neki kell megküzdenie. Én azt tenném, hogy leülnék vele, elmondanám, hogy mennyire szeretem és csak vele szeretnék lenni, aztán hagynám, hogy egyedül rágódjon ezen. Ha képes átlépni a saját félelmeit, akkor jó. Ha pedig nem, akkor nem volt képes megtanulni, amit tőled kellett volna.

      • Ilike   2011. február 17. csütörtök 21:12 / Reply

        Szia Két!
        Gondolom ezt nekem írtad és köszönöm, hogy válaszoltál, hasonló elhatározásra jutottam, csak azt vártam, hogy valaki megerősítsen ebben.
        Üdv. Ili

  34. István   2011. február 16. szerda 19:26 / Reply

    Én egy 36 éves férfi vagyok és 2 és fél éve vagyok együtt egy 52 éves nővel.A családom nem nézte jó szemmel ezt a dolgot,de már megbékéltek vele.A barátaim elfogadták ezt a kapcsolatot(gondolom rám való tekintettel) és az ő családja is,de szerintem nem számít ki mit mond.Mi jól érezzük magunkat és az számít,hogy jól elvagyunk.Igenis lehet egy idősebb nő olyan vonzó és szexi(szerintem)mint egy korombeli!

    • BK   2011. február 16. szerda 20:20 / Reply

      Király! :) sok boldogságot Nektek!

    • Zsóka   2011. július 29. péntek 19:00 / Reply

      Kedves István!

      A kor, és korkülömbség teljessen megfelel a tiéitekkel.Gyönyörü kapcsolat, de nálam néhe megjelenik a félelem hogy egy nap elveszithetem, a korom miatt.Másfél éve tart a kapcsolatunk.

    • Náprádiné   2011. július 29. péntek 23:04 / Reply

      És ha majd eljutsz oda, hogy gyereket szeretnél, akkor is meg fog felelni?

  35. Gabi   2011. február 16. szerda 19:54 / Reply

    Sziasztok!
    Én egy nálam 8 évvel fiatalabb párral éltem együtt majd 5 évet:) szerelem volt egy pillantás alatt és olyan érzelmeket éltünk át amiért hálás vagyok a sorsnak. Sokáig úgy gondoltam ezután nincs is szükségem másra… Esetünkben a problémát az anyagi hátterek különbözősége mélyítette el, hosszú idő alatt megmérgezve örökre a kapcsolatot. Engem ez nem zavart, hiszen tudtam hogy tesz a dolgokért és nem kihasznál engem, őt viszont felőrölte a 8 évnyi hátránya ezen a téren….
    Nagyon megszenvedtük a szakítást, a barátaink nem értették mi történt velünk hiszen legmélyebb pillanatainkban is sokan irigyelték jó eértelemben a kapcsolatunkat.
    Ennek ellenére megkönnyebbülést éreztem mikor elment…

  36. BK   2011. február 16. szerda 20:19 / Reply

    Ja és cougar társkeresőt címet küldhettek. :)

    • btl   2011. február 16. szerda 20:40 / Reply

      Itt van egy fiatalabb férfi, ha érdekel. :)

      • Szilvia   2011. február 17. csütörtök 12:28 / Reply

        btl végig olvasva a hozzászólásokat látom, hogy próbáltál több hölgynél is kezdeményezni, de egyelőre még választ nem kaptál. Javaslom, hogy add meg itt az elérhetőségedet (adatlapod linkjét vagy email címet), hátha akkor nagyobb sikered lesz :) Most már tudják a 40 feletti hölgyek, hogy Te közülük keresel valakit, ez nagy előny, használd ki :)

    • effedit   2011. február 17. csütörtök 16:27 / Reply

      ..próba szerencse….kíváncsivá tettél…

      • btl   2011. február 17. csütörtök 17:37 / Reply

        Kedves Hölgyek! Ha van, akinek lenne kedved egy fiatalabb férfival ismerkedni. Az email címem: btll79@freemail.hu

      • btl   2011. február 18. péntek 10:28 / Reply

        Próbáltam itt hozzászólásban megadni az email címem, de egyelőre még nem jelent meg.

        • Szilvia   2011. február 18. péntek 11:19 / Reply

          Add meg csupa betűvel kiírva, például becenved kukac gmail pont com

          • btl   2011. február 18. péntek 11:26

            Kedves Hölgyek! Aki szeretne ismerkedni, ezen a címen elérhet:
            btll79 kukac freemail pont hu

  37. Anemone   2011. február 16. szerda 20:29 / Reply

    Üdv Mindenkinek! Nem olvastam el a hozzászólásokat, mert minden ilyen fórumon több a panaszkodó, mint az, aki elégedett az életével. 40 éves múltam, de génjeimnek köszönhetően 6-8 évet letagad(hat)ok a koromból. Sokáig a saját korosztályomból próbáltam párt találni, de szinte csak lelki sérültekkel, gondokkal, gyermekekkel küszködő 40-es pasival taliztam. Ráadásul ez a korosztály a legigénytelenebb szinte minden téren. A szexről nem is beszélve, úgy gondolják, ők már mindent tudnak,(néha elképesztő béna férfiakkal hozott össze a sors)és nagyon nehezen alkalmazkodnak. Az, hogy megbeszéljük nekem mi jó, ki van zárva, csak ők léteznek. Egy 25-30 éves pasi – talán generációs jellemző – sokkal pozitívabban áll nem csak a női nemhez, hanem úgy általában a világ dolgaihoz is. Rugalmasabbak, kitartóbbak, van bennük küzdőszellem. Megkockáztatom sokkal szélesebb a látókörük. Mielőtt bárki pálcát törne fölöttem, engem is ütött rendesen a sors, elvesztettem a babámat, édesanyámat évekig ápoltam, de soha nem hanyagoltam el magam sem külsőleg, sem szellemileg. Pozitívan álltam az élethez, mégsem sikerült családot alapítanom. Egyre kevesebb az időm, de igyekszem tartalmasan élni (fiatalokkal, szociális-humanitárius területen dolgozom), de soha nem kesergek a múlton. Hogy mi lesz 10 év múlva? Valószínűleg a mostani harmincasokkal randizom majd, akik megmaradtak igényesnek. :)

    • Bódis Ákos   2011. február 16. szerda 23:23 / Reply

      Kedves Anemone!
      Nesze nektek 40-éves pasik! :-)
      Igaz, hogy már nem a 40-es, hanem az 50-es korosztályhoz tartozom, de remélem, hogy leveled tartalma egy picit sem vonatkozik rám.
      Első olvasatra kezdtem felháborodni a tartalmon, de rájöttem, hogy részemről ez most nem lenne jogos, mert nagy az igazságtartalma.
      Üdvözöllek:Ákos

      • effedit   2011. február 17. csütörtök 16:22 / Reply

        Ákos! ….akinek nem az inge….ne vegye…se magára se másra….mindenki a saját érzéseit közvetíti…..Te is…és ez szimpatikus!

    • Linda   2011. február 17. csütörtök 19:06 / Reply

      Kedves Anemone!

      Én is próbáltam, próbálok korban hozzámillő férfit találni. Sajnos én ugyanezt tapasztaltam az 50-es korosztálynál: ego piszok nagy, kinézet kegyetlen, némelyiknek még állása sem volt. 90 %-ban a kérdés az volt, hogy mikor költözhet hozzám, mert vagy albérletben, vagy a szüleivel élt…
      Az állandó panaszáradatról nem is beszélve!

  38. emcsyke   2011. február 16. szerda 20:34 / Reply

    Szia Nálam 14 évvel fiatalabb akit szeretek remélem ő is engem nagyon messze van sok mindenen ami összeköt
    4 gyereke van nekem egy, Nagyon sajnálom 14 éves mert De igy nem lehet családunk már Saját gyermek
    Csak szenvedek és tudom ő is Mintha sor rossz tréfát űzne

  39. Ercsi41   2011. február 16. szerda 20:40 / Reply

    Sziasztok!Érdekes a téma:)Én jó pár éve vagyok társkeresőkön és először furcsa volt elfogadni a jóval fiatalabb férfiak közeledését.Idővel rájöttem nem is magam miatt hanem a környezetem miatt.Nagyon sok ember elítéli az ilyen fajta ismerkedést.Jön a szöveg,hogy “ugyan már komolytalan mind”:)de ha önmagaddal el tudod fogadtatni nincs abban semmi rossz:)Szerintem nincs annál nagyobb elismerés egy nőnek ha egy 10 évvel fiatalabb férfi őt látja a legszebbnek ,legszexisebbnek:)és nem a kora miatt hanem a nőiessége miatt.Jelzem én duci vagyok,de tudom,hogy azon férfiak akik megfordultak az életemben és fiatalabbak voltak,nos:)ott nem az “anyakomplexus”dominált,hanem a NŐ ,az érzékiség az odaadás,amit nagyon sok esetben a fiatalabb lányok nem tudnak nekik megadni.Szóval egy okos nő,tudja a helyzetet kezelni,élvezni és átélni,a többi pedig úgyis azon a két emberen múlik.Jelzem zárójelben én örülnék a korombeli férfiaknak vagy kicsit idősebbeknek,de ők a húszas lányokat keresik:)Viszont a hatvanas bácsik:)kiknek én lennék az ideális már én nem vágyom.Nekik már reggel be kell adni a vérnyomáscsökkentőt este pedig a Viagrát!

  40. Ercsi41   2011. február 16. szerda 20:44 / Reply

    Anemone:)amit az idősebb pasikról írtál mind igaz:)

  41. Judit   2011. február 16. szerda 21:08 / Reply

    Nekem is volt egy két és féléves élettársi kapcsolatom egy tőlem 14-évvel fiatalabb pasival. Nagyon szépen éltünk, a lányaim elfogadták. Egy volt a gond! Ő gyereket akart, én viszont nem. Egy nap azzal jött haza, hogy beszélnünk kell. éreztem eljött a búcsú! Elengedtem, mert szerettem, és azt akartam, hogy boldog legyen.Úgy voltam vele, ha szeret, vissza jön.
    Így is történt két év múlva. Aztán 4-évig szeretők voltunk, de ez már nem volt ugyanaz. A kapcsolatnak, én vetettem véget, mert a kisfia az unokám ovistársa.Amikor ránéztem a fiára, furdalt a lelkiismeret.
    Azóta is beszélünk, de csak telefonon. Nagyon szép idő volt amit együtt töltöttünk, és nem bántam meg semmit.
    Azóta, kivétel nélkül csak fiatal pasik találnak meg a társin.Ezután nem akartam nálam fiatalabb férfivel találkozni, de most, Kedves Andi, újra erőt, és bátorságot adtál az írásoddal!
    Köszönöm! Üdv: Judit.

  42. Ani   2011. február 16. szerda 21:50 / Reply

    Sziasztok!:)11 éve ismerkedtem meg jelenlegi párommal aki 11 évvel fiatalabb nálam.Valamikor még töprengő koromban zavart a tény,hogy társadalmilag előírt “normák” által nem hozzám való..vagy én nem vagyok hozzá való (épp melyik réteg töri a pálcát)..nézőpont kérdése.Mostanra megjött az eszem és az elmúlt évekre visszatekintve butaság volt a sok önmarcangolás,mert a szerelem a szeretet bizony nem korfüggvény.
    Élünk a csodában a mai napig és eszem ágában keresni a “de jaj, mikor lesz vége” gondolatokat.Azon a véleményen vagyok,hogy sokkal több hasonló kapcsolat ér szomorú véget a jövőtől való félelem okán,a hölgy részéről,mint hogy a srác odébbálljon ,mert fiatalabbat,újat szeretne.Szerintem az esetek 80%-ában ez bizony rajtunk múlik.:)
    Egy ilyen kapcsolatot az én véleményem szerint egyetlen dolog ölhet meg,bármely fél részéről.Az pedig az a bizonyos:töprengés a jövőn.
    puszi nektek
    Ancsa

    • Két   2011. február 17. csütörtök 07:09 / Reply

      Pontosan ez a lényeg. Ha félünk, akkor nem vagyunk alkalmasak a társadalmi átlagtól eltérő életet élni.
      De hát aki félelemmel él, az csak félig él:)

    • effedit   2011. február 17. csütörtök 16:24 / Reply

      ….lényegre törő és bölcs vagy!!!!

    • Ilona(Ica)   2011. február 17. csütörtök 22:31 / Reply

      Kedves Ani!

      Gratulálok a szép kapcsolatodhoz!Valószínű igazad van.A bizonytalanság,bizalom,szeretet hiány bármilyen kapcsolatot képes elrontani!És ez korfüggetlen szerintem!
      További BOLDOGSÁGOT és sikert neked és mindenkinek!

      Üdv. ILona

    • Linda   2011. március 5. szombat 19:27 / Reply

      Kedves Ani!

      Végre egy nő, aki felmeri kapcsolatát! Teljesen igazad van, mi magunk vagyunk, akik kételkedünk magunkban, hogy egy fiatalabb férfi minket akar! Nem azt mondom, hogy 10-18 évvel fiatalabbat férfit lenne bátorságom bevállalni, de egy 5-6 évvel fiatalabb ideállhatna elém, hogy engem akar… :))

  43. Csengery Kati   2011. február 16. szerda 22:24 / Reply

    Lehet hogy csodálkozni fogtok, de nekem soha nem volt idősebb férfi barátom.
    A férjem is 17 évvel fiatalabb volt.

    10 évig éltünk eggyütt, de rászokott az italra, és ezért elváltam tőle.
    Meg kell jegyeznem hogy a tiz évi eggyüttélés után talán még idősebbnek nézett ki mint én.
    Lehet hogy genetikailag fiatalabbnak látszom. de úgy vélem nem ez az oka.
    Azóta is 10-30 évvel fiatalabbak kerülgetnek. Képtelen vagyok egy hasonló korút találni.
    Azt hiszem az ok a személyiségemben keresendő.

    Az hogy valaki mennyi idősnek érzi magát az a fejben dől el.
    Ha úgy érzed hogy fiatal vagy és jól érzed magad a fiatalok társaságában, akkor az is maradsz.
    Soha nem kerestem a fiatalok barátságát, mindig ők közeledtek hozzám,és ezt mindeig teljesen természetesnek vettem.

    Talán abban térek el a fiatal társnőimtől hogy a szex tabu nálam. Csak akkor vagyok hajlandó a szexre ha valakit szeretek, és biztos vagyok benne hogy viszont szeretnek.
    Egyáltalán nem érdekel hogy valakinek ez nem tetszik és tovább áll.
    Inkább örülök annak hogy megelőztem egy csalódást.

    Nem félek a koromtól, és nem is foglalkozom vele.
    Bizonyos mértékig féltem a függetlenségem, és ha vágyom is egy társra,
    soha ki nem mondanék egy erre való utalást.
    Megtanultam hogy a szerelemnek és a jó kapcsolatnak semmi köze a korhoz.
    Ha egy nő idősebb sokkal nagyobb az esélye egy tarós kapcsolatnak.Mégpedig mert a nő ebben az esetben tapasztaltabb,és tudja azt hogy hogyan kell viselkedni ha meg akar tartani egy férfit.
    Ha ezzel tudtam valakinek segiteni akkor már megérte hogy ezt leirtam.

    • meggi   2011. február 17. csütörtök 10:56 / Reply

      több dologban is egyetértek. pl., hogy sex csak akkor ha van szeretet, -bár kiegésziteném, ha működik az a valami. A megtartani szándéka talán nem az ideális. Sokkal inkább a vagyok aki vagyok (az amilyen vagyok a változó, hiszen különböző léthullámok érnek, és mindig máshol vagyok térben és időben) és a másik is az aki : és lenni együtt, fejlődni, megélni dolgokat, pl. emelni a másikat, vagy akár magunk fölé helyezni.. vagy ő hajol le értünk ..megosztani a létünket a másikkal “aki én vagyok” helyesebben én is vagyok! De a megtartani mint cél???!! Hát …már el is veszítettem. Lehet mellette kitartani , tenni kettőnkért.

      • Csengery Kati   2011. február 17. csütörtök 16:02 / Reply

        Azt hiszem kedves meggi hogy félre értelmezted azt a kijelentésem hogy tudom hogy kell megtartani egy férfit.
        Hiszen miről is szól ez az egész.
        Most azt tanuljuk hogyan is tudjuk megszerezni azt a férfit aki a tárasunk lehet.
        Igen is különbözö praktikákat, viselkedésformákat tanulunk meg.
        Végűl is igy esélyt adva annak a nőnek is akinek nincs önbizalma, és nincs sikere.
        De aki azt hiszi hogyha megszerzett egy férfit akkor holtodiglan holtomiglan boldogan élünk az nagyon téved.
        A párunkat megtartani elárulom még nehezebb feladat mint a megszerzése.
        Ez nem azt jelenti hogy nem leszek önmagam, de az mindenképen fontos hogy a párod is és te is jól érezd magad ebben a kapcsolatban.
        Ha nem igy van és nem tudtok kompromisszumokat kötni, ha nem figyeltek egymásra akkor borul az egész.
        Tehát továbbra is taktikákra átgondolt visekedési sémákra van szükség.
        Én a saját káromon tanultam meg hogy a kivagyiságom hová vezetett.
        Volt idő amikor tudtam volna segiteni
        a kapcsolatunkon, de nem tettem, mert úgy éreztem hogy vagyok aki vagyok, és nem ereszkedek le senkihez.
        Ebben az esetben hiányzik a tolerencia és a kompromisszum készség.
        Lássuk be akik éltünk házasságban, tudjuk hogy az érzések kopnak az élet viharában.
        Nagy a rivalizáció és a kisértés.
        Ez tagadhatatlan.
        És itt jon be az az okos átgondolt viselkedési forma, amire igen is szükség van.
        Ugyanúgy mint amikor szeretnénk megszerezni valakit.
        Azt hiszem ez egy külön fejezet.
        Ezt is meg kell tanulni.
        Uralkodhatsz egy férfin, de ha nem sugárzol a másik felé szeretet akkor a férfi jogosan lázadni fog.
        És oda megy ahol jól érzi magát ahol az ez irányú hiányait potolják.
        Én tapasztalaból, és önkritikából épitettem a mondanivalómat.
        Az ember nem tévedhetetlen.
        Szembe tudok nézni a hibáimmal.
        Bár tudom hogy nem vagyok egy bálványozó tipus,de már meg tudom tartani az egyensúlyt és a kellő arányokat egy kapcsolatban.
        Okos szerető odafigyeléssel és nem a lényem feladásával.
        Egy idősebb nőnek éppen ez a varázsa. Filozofálni és véleményt mondani lehet sokszor és sokat, de ezt meg is kell élni és tapasztalni.

        • Ilona(Ica)   2011. február 17. csütörtök 23:52 / Reply

          Kedves Kati!

          Nagyon szépen megfogalmaztad egy jó kapcsolat fennmaradásának a kritériumait,igaz nagy szerencse kell olyan társat találni,aki hasonlóan gondolkodik,akivel megvalósíthatóak mindezek,mert mindezekhez két ember kell!

        • meggi   2011. február 18. péntek 09:35 / Reply

          Csengery Katinak

          Igazad van! Én értelmeztem másképp megtartani kifejezést. Ki is tűnik a leveledből. Csak kiragadtam a kifejezést az egészből ettől lett más.(bár dolgokkal is van értelmezési elcsúszás) pl. “megszerezni”
          Kérlek ne vedd rossz néven! Csak nem úgy minősítettem ahogy te értelmezted.
          Tapasztalat, (így) bölcsesség sugárzik a leveledből. Igaz, hogy könnyű valakit meghódítani és nehéz megtartani. (de ez bármilyen kapcsolatra vonatkozik)

          Ez abból is adódik, hogy aztán már vannak elvárásaink és már nem csak a jó oldalunkat mutatjuk, vagy már nincs akkora odafordulás.

          A megtartáson nyilván a kapcsolatot érted és nem a fiatalabb férfit. Igy egyet is érted. Tény, hogy folyamatosan kell tenni egy kapcsolatért.

          Talán pongyolán fogalmaztam:
          “az vagyok aki vagyok” alatt azt értem, hogy csak legyek az aki!

          Igazából azért szeretjük a másikat AKI és nem azért amilyen! Kedvelhetünk valakit a jó tulajdonságaiért, de ha szeretjük az ÖNÖNMAGA!

          Persze az út a tulajdonságai alapján megnyilvánult cselekedet.

          Uralkodni? Semmiképpen! Nagyon is egyetértek amit írtál. (csak azt kívántam jelezni, hogy az legyek aki vagyok. Igazodhatok, alkalmazkodni fontos. De csak azért, hogy “megtartsam” ne adjam fel magam. Persze már tudom te sem igy érted.

          Szeretetet sugározni, ahogy írod mert azt kapod vissza, másrészt meg mindnyájan arra vágyunk.

          Már jóval ötven felett én is megtapasztaltam. Nekem még felísmerni is nehéz a hibáimat-hát még szembenézni vele!
          Pedig kapok elég tükröződést amiben felismerhetem magam. És hibának rovom fel azt amit az ő helyében talán én is így teszem. De törekszem.

        • Linda   2011. március 5. szombat 19:36 / Reply

          Kedves Kati!

          Én is mindig hasonlóan gondolkodtam, mint Te! Azóta egyre több olyan férfi véleményt hallottam, hogy bármilyen jó a kapcsolat, azt egy “új punci megszerzése” (szó szerint így volt leírva) felboríthatja! Nos, ezek után kétségeim támadtak, hogy egyáltalán mit akarok én, ha összetörhetem magam, mégis az új …. varázsa beelőz…

  44. Márta   2011. február 17. csütörtök 00:48 / Reply

    A fentiekből… a véleményem: talán hiba volt a harmincasokról ilyen felületes képet alkotnom :)

    ???????????????????

  45. Mirjam   2011. február 17. csütörtök 02:12 / Reply

    Számomra nagyon tanulságosak voltak a hozzászólások.Átestem az életem során a felvetett szituáción ,amit nem is rosszul éltem meg.
    Üdvözlettel Mirjam

  46. Monika   2011. február 17. csütörtök 02:18 / Reply

    Kedves Sorstársak!
    Nekem még nem volt fiatalabb, csak idősebb párom néhány évvel, – a legutóbbi 9 évvel volt idősebb. De mindig azt mondta, hogy “neked egy fiatalabb szerető kellene, azzal jobban éreznéd magadat!” – hát, volt is benne valami… Csak az a baj, hogy még nem mertem fiatalabbal próbálkozni, mert nem én akartam a “támasz” lenni számára.
    Sokan azt gondolják, hogy 60 fölött már nem nő a nő…, pedig dehogynem! Bár lenne egy normális, megértő, intelligens, jó szerető férfi még az életemben!
    Üdv mindenkinek, M.

  47. Attila   2011. február 17. csütörtök 06:17 / Reply

    Szervusztok!

    Nagyon tetszik a téma, csak szomorúan olvasom a hozzászólásokat. Miért kell egyből a legrosszabbakat feltételezni? 30-as pasiként bolondulok a negyvenes nőkért, sőt tettem ezt 20-on évesen is.Miért? Mert sokkal többet adnak lelkiekben mint a fiatalabb csajok. Akiknél az “érzelem nem téma” elmennek egy buliba simán flőrtölnek bárkivel, aztán bocs, mondja de be voltam rúgva stb…. kamaszként sokszor átéltem. Sokkal szebb, tartalmasabb a kapcsolat egy gyönyörű 40-es hölgyel aki nagybetűs NŐ! Mivel magam mindig is komolyabb voltam a koromnál igy közös témáink voltak. Kultúrális programokra pedig egyenesen ki vannak éhezve mert a férjük ,pasijuk inkább ül a tv elött.
    Kedves érettebb Hölgyek engedjétek magatokat szeretni!!!!!!!!!!!!!!

    • Eszter   2011. február 17. csütörtök 15:39 / Reply

      Attila!

      Magamra vettem a biztatást, mintha nekem szólna!
      Ígérem megpróbálom!

    • Napradyne   2011. július 6. szerda 09:53 / Reply

      Én pontosan így vagyok az idősebb férfiakkal. Hol jönne ahhoz a tapasztalathoz, lelki gazdagsághoz egy korombéli? 16 éves korom óta majd minden szerelem 10-15 évvel idősebb volt, de a pálmát a párom viszi (18 év és tíz hónap). Azok, akiket barátságomba fogadtam és sokat gazdagodtam általuk, akik férfiak, azok 10-20 évvel idősebbek nálam, és megtiszteltetésnek tartom, hogy barátnak tekinthetem, vagy tekinthettem őket. Egykorú barátom csak nő van.

  48. Anna   2011. február 17. csütörtök 08:01 / Reply

    Sziasztok!
    Nekem személyes tapasztalatom nincs, de a környezetemben van hasonló pár, azt látom mivel igen közel állnak hozzám, hogy nagyon jól működik a kapcsolatuk. Szerintem, ha két ember szereti egymást akkor a korkülönbség lényegtelen. A hangsúlynak azon kell lennie, hogyan tehetik egymást boldoggá, mint általában minden kapcsolatban. Ha eleve görcsöl azon az egyik fél, hogy mikor lesz vége, vagy mit szólnak a környezetében, akkor biztos, hogy nem fog sokáig működni. Nem a környezetnek, nem az elavult elvárásoknak kell megfelelni, hanem egymásnak.
    Anna

  49. Edit   2011. február 17. csütörtök 08:35 / Reply

    Sziasztok!

    A probléma a tradíciókkal van szerintem, melyek szinte levetkőzhetetlenek. Nekem is volt ilyen kapcsolatom egy 15 évvel fiatalabb férfival. Most érzem csak igazán – olvasva a többi nő érzéseit – hogy mennyire ugyanazokkal a társadalmi elvárásokkal vagyunk lekötözve. “Csak szexet akar, mi értelme ennek, úgyis nemsokára lelép, gyereket akar majd, Jézus mit szólnának a gyerekeim?, ugyan hogyan kívánhat egy idősebb nőt?,stb. Meg is mérgezte az elvárásoknak való megfelelés minden percem. Pedig ugyanazokat mondta amit Attila leírt, mégsem tudtam hinni neki. Rosszul tettem! Szolgáljon tanulságként mindannyiunk számára.
    Üdv.

    • Randi Andi   2011. február 17. csütörtök 09:27 / Reply

      Kedves Edit!

      Nagyon-nagyon fontos, amit írtál a társadalmi elvárásokról.

      Csakúgy, mint a nemi szerepek (a férfinak ilyennek kell lennie, a nőnek az a dolga, stb.), a korral kapcsolatos társadalmi elvárások is hatalmas akadályokat gördítenek mindenki elé – tulajdonképpen az emberek boldogsága elé.

      Ezek a nemi szerepek és korral kapcsolatos elvárások valahol régmúlt időkben gyökerezhettek, talán volt is valamikor értelmük, de a mai korban már nem érvényesek, mégis itt vannak velünk, örököltük őket szüleinktől és a környezetünktől.

      Fontos felismerni, hogy a szerepek és korosztályos előítéletek NEM biológiailag vannak belénk kódolva, NEM a génjeinkben hordozzuk őket, NEM “természetesek”, hanem kívülről ránk erőltetett szabályrendszerek.De ahogy írtad Edit, nagyon nehéz szembemenni velük. Remélem, hogy azáltal hogy itt mindenki megoszthatja a saját történetét, segítjük egymást abban, hogy legyőzzük ezeket a belső korlátokat, amelyek nagyon sokszor megkeserítik az életünket.

      • Edit   2011. február 18. péntek 07:34 / Reply

        Kedves Andi!

        Jól esett, hogy reagáltál arra amit írtam! Mialatt elolvastam a válaszod még egy gondolat megfogalmazódott bennem, nevezetesen az, hogy a konvenciók és szabályok erős védelmet is biztosítanak számunkra, hiszen kijelölik az utat, amelyről milliók tapasztalata tudatja velünk, hogy helyes. Ha lelépek az útról, megvan a kockázata annak, hogy egy rossz úton eltévedek. (felelősség) A kockáztatáshoz “felnőttnek” kell lenni, el kell tudni viselni a kudarcot. Ez bizony egy jó önismerettel bíró személyiséget igényel.
        Üdv: Edit

        • Randi Andi   2011. február 18. péntek 07:47 / Reply

          Milliók tapasztalata mutatja, hogy helyes?

          Konvenciók, amelyek pár éve még szabályok voltak és elvárások:

          “Csak az igazán férfi, aki katona volt”

          “Ha a tanár ad egy-két körmöst, és pofont az teljesen normális”

          “A balkezeseket le kell szoktatni a balkezességről”

          “A nők nem mehetnek egyetemre, főiskolára, nem nekik valók a szellemi tudományok”

          soroljam tovább milliók nem is olyan régi tapasztalatait? :-)

          • Edit   2011. február 19. szombat 12:00

            Ez igaz, félelmetes volt nagyanyáink kiszolgáltatottsága stb. másfelől azonban az értékválság óriási problémákat eredményez! Amikor hirtelen változik az értékrend az emberek nem tudják mihez tartsák magukat, nem tudják hogyan is helyes élniük, és nem érzik biztonságban magukat a szabályok és értékek útmutatása nélkül. A család mint egység érték, és ebben az értékrendben okoz változást az általunk feszegetett idősebb nő-fiatalabb férfi problematika.

      • Napradyne   2011. július 6. szerda 09:57 / Reply

        Hogy egy férfi szülőképes nőt keres, egy nő pedig az otthon védelmére már kész férfit, az biológiailag kódolt.

        Elvárás: egy török utazás alkalmával fordult elő, hogy a férfi hastáncost hát… megmosolyogtuk, és gondoltunk róla valamit. Mikor az idegenvezető férfi észrevette, csodálkozott, náluk természetes, hogy egy férfi is kifejezi magát ilyen módon. Egyik útitársunk megpróbálta elmagyarázni, hogy hát a férfiak nem sírhatnak, erősnek kell nekik lenni, legalábbis nálunk Európában. Erre a férfi kacagni kezdett: “Férfi nem ember! Nem ember, férfi!”:)

        Drága férfiak, nyugodtan sírjatok, legalább látjuk, hogy van szívetek is.:)

  50. Margó   2011. február 17. csütörtök 10:33 / Reply

    Ha voltam életemben elbizonytalanodva, az piskóta volt ehhez képest, amit most érzek. Az elején leírtam, hogy megkeresett egy 16 évvel fiatalabb férfi, akit még mielőtt megismertem volna elutasítottam. Olvasva a leveleket, nem vagyok normális, önkezemmel löktem el a felkínálkozó lehetőséget. Naponta gondolok rá, lelkiismeret-furdalásom van, lehet, hogy nagyon szüksége lenne valakire, ezt bennem látta meg és én elküldtem. Írjatoooooook!

    • meggi   2011. február 17. csütörtök 12:12 / Reply

      Margónak!
      A lelkiismeretfurdalás egy jó dolog mert jelzi, hogy valami nem volt helyes a saját értékrendünk alapján. Ha elrontottuk – a lehetőség megvan, hogy változtassunk!Gondolkozz ezen! Ne valakire legyen igénye-hanem Rád. Merj bizni benne- magadban.Ha elég erős a hitünk: valóra válik. (tudod a hit teremtő ereje) és mi történhet? Mi az amitől félsz. A semmitől! Attól félsz ami nincs is! Valami amit előrevetítesz! Csak légy önmagad -olyan amilyen vagy, a lehetőséget csak te adhatod meg, hogy ….hidd el Szerethető Vagy ..és szeress ..és engedd, hogy szeressenek!
      “amilyenek vagyunk – világ olyan körülöttünk” Biztos észrevetted: ha boldog vagy a világ mosolyog vissza rád. Hasonló-hasonlót vonz, hasonlót teremt! a tükröződés. “az légy aki vagy, érezd jól magad”

      Ezt gondoltam: de mindig miénk a döntés! mások látásmódja csak annyiban segit, hogy tisztább lehet az ablak amin keresztül nézed a világot.

      Mernünk kell dönteni, (a nem döntés is döntés) ami persze lehet kevésbé szerencsés is, de az magában hordozza a fejlődés lehetőségét. Szükség van a tévedésekre is. Ha a bizonytalanság miatt(pl. félelemből) sosem döntünk akkor nem tudjuk mi lett volna .. nem beszélve arról, hogy nem is az életünket éljük-hanem csak sodródunk. (mert mint tudjuk az életünk saját döntéseink sorozatának a következménye!)
      Hát …..

      • Margó   2011. február 17. csütörtök 14:43 / Reply

        Meggi!
        Köszönöm, hogy írtál nekem, igaz, hogy az olvasás alatt patakokban folytak a könnyeim. Én már a nyáron 60 éves leszek, talán bele sem gondoltam, hogy várhat még rám valami csoda is. Amit írtál igaz, de váratlanul ért a levele és a válasz átgondolatlanul írtam meg, közben arra gondoltam, hogy merni kellett volna. Hiszek benne, hogy nem véletlenül van most ez a fórum, Randi Andi ezzel a segítségemre sietett, hogy elolvashassam a Ti véleményeteket. Írtam neki, már válaszolt és mindezt Nektek is köszönhetem. Nagyon sok szeretettel: Margó

        • meggi   2011. február 18. péntek 10:19 / Reply

          Margó!

          Veled örülök! Klassz, hogy elindultál. Amikor az utolsó soroknál átfutott rajtam a hideg.Ez nekem egy valamiféle visszajelzés.
          A dolgok mindig úgy történnek ahogy történniük kell. Kár, hogy ezt sokszor elfelejtjük! Talán még az is igy jó, hogy elsőre megtorpantál.

          Szerintem te egy lendületes finomlelkü kis teremtés vagy his nem véletlenül látott meg aki…
          és hiszem, hogy ebben nemcsak a külső volt.

          Velem is történtek elképesztő dolgok és bizony sokszor elhinni sem mertem és tettem olyanokat mint te.

          Csak egy pl. kb. 10 éve egy 26 éves fiu (mint Kenu R.) csak azt vettem, hogy a szívembe költözött. Nem volt köztünk semmi bár nagyon bátran közölte: szerelmes vagyok beléd! ..ahogy viszonyult hozzám, -látták és előbb előttük jelentette ki mit érez irántam. Minden kolléga megdöbbent. ..ugy odamer állni, hogy :”szeretsz engem?” Ma is látom! ..és nem mertem válaszolni. Csak később tettem fel a kérdést: és te mernél felvállalni? Igen ….Nem -volt a válasz. Pedig mindenki tudta.

          A vége, hogy néhány hét után feldühödött (igaza volt) és meggondolatlan mondatok -és azonnal kiléptem. (a közv. főnököm volt) Tudom, hogy bele betegedett és én is.

          És még volt hasonló. Szinte ugyanazok. Én nem mertem felvállalni. (kiderült, hogy magamat és őket is féltve sokkal nagyobb sérüléseket okoztam)

          Következtetés: amig kikerülöm, nem vállalom addig mindig elém teszik..

          Egyetlan állandó van a Változás! és ez biztos. De nem szabad félnünk tőle.

          Ui.: Majd nézz bele a tükörbe “ha jöttére vársz, ”

          Hinni magunkban -hinni a másikban megszépit

          Bizony volt olyan amikor nem hittem, hogy én nézek vissza a tükörből.

          És ne félj a holnaptól..MOST szeress és most örülj az ajándékot elég teszik -csak nyujtsd ki a kezed!

          Ráérsz aggódni a holnapért ami már ma lesz. De miért is ?

          Bizz benne, hogy az és olyan vagy akinek ő lát.
          Bizony nem véletlen a fórum és Andi sem.

          Egymásért vagyunk! Szeretettel meggi

          • Margó   2011. február 18. péntek 11:13

            Köszönöm, köszönöm !

      • Ili   2011. február 20. vasárnap 21:47 / Reply

        Margónak..megginek
        Nagyon egyetértek a gondolataitokkal,a félelmeinket , előítéleteket nehéz legyőzni.De köszönet Andinak, végre erről is beszélünk!
        Mert meglepő, milyen sok ilyen korosztályi eset van.Itt akik bevállalták, hogy leírják!Nem kevés, akit én is személyesen ismerek,nagyon jól vannak!Mennyien lehetnek? Az azonos korúak körében sincs kibiztosítva semmi! A másoknak való megfelelés , a félelmeink közben nem a mi életünket,érzéseinket éljük? A SZERETET érzésében mi a rossz?
        Merjünk bízni, hinni , legyünk önmagunk!

    • Lilith   2011. március 6. vasárnap 09:48 / Reply

      Kedves Margó és többiek!

      Azért vagyok időnként itt, mert voltak megtorpanások a kapcsolatomban és szerettem volna látni, olvasni mások gondjait. Szeretnék e téren is tanulni, hátha most majd jobban csinálom!
      Mostani kedvesem 41 éves, én 58 vagyok. Társkereső oldalon írt nekem, ahol a fényképem mellett a koromat is láthatta. Két válás után elkeseredésemben már a legrosszabbra készültem és akkor azt írta, eljövök Budapestre. Azt gondoltam 4 órás beszélgetésünk után: Istenem, de kedves, szimpatikus ember, kár, hogy többé sosem látom. Azt hittem, hogy csak a sztorim érdekli, nem is igazán értettem miért jön, de örültem. Amikor elköszöntünk, nem tudtam megállni és adtam egy-egy puszit az arcára. Két irányba indultunk, aztán egyszerre – mintegy varázsütésre megfordultam, és látom ám, hogy ő is, és mosolyog, ahogyan én is. Pár nap múlva ismét itt volt. Áprilisban leszünk 4 évesek – a mi hormonjaink úgy látszik másképp működnek?
      Bennem nem volt semmi hiúság egy pillanatig sem, inkább döbbenet és félsz, mi lehet az oka, hogy engem választ a korom ellenére? Életem legszebb és egyik legfájdalmasabb napja az volt, amikor azt mondta: Te vagy az első nő, akitől szeretnék gyereket. Sajnos azonban nekem már nem lehet. Sokszor fájdalmas jelenetek zajlottak le közöttünk, mert volt, hogy el akartam küldeni, hisz velem nem lehet családja. Nem ment el. Keresett munkát Budapesten, vett egy kis lakást, és sokat van nálunk mert én édesanyámmal élek, ismeri a gyerekeimet, hétvégén én megyek át hozzá.
      Mindenki szerint legalább tíz évet letagadhatok, a vele töltött órák után pedig többször kaptam bókokat kollégáktól, hogy milyen jól nézek ki. A tükör azonban nem hazudik. Szeretem Őt, és ha eljön a nap, el fogom engedni, mert ha úgy lesz boldog.
      Egyébként gyerekeim édesapja, aki korban hozzám illett, egy 11 évvel fiatalabb kolléganőjébe lett szerelmes. Ez adta meg a végső lökést számomra, hogy beadjam 22 év után a válókeresetet.
      Nincs semmire szabály.
      Tudom ajánlani Bor Mari könyveit: Fiatal férfit szeretni és Micsoda különbség címmel. Édes-fájdalmas olvasmányok, akárcsak az életem.

  51. Kata   2011. február 17. csütörtök 10:48 / Reply

    Sziasztok!
    Mi a párommal 8 éve vagyunk együtt. A közös kisfiúnk 1 éves! :) 7 év az előny a javamra. 40 éves leszek ősszel, de a terhesség alatti kivizsgálások alatt mindenki megdöbbent, mert 30-nak sem gondolt. Mindketten elváltak voltunk. Ő nagyon fiatalon házasodott, született is egy kisfiúk, de közös megegyezéssel véget ért, én meg csak élettársi kapcsolatban éltem. A régi kapcsolatom szakításának idején a két fiam 4 és 6 évesek voltak. Egy szórakozóhelyen ismerkedtünk meg! Csak méregettük egymást, és lassan indult… Sokáig küzködtem én is azzal, hogy “túl öreg vagyok hozzá”! Az apja a mai napig nem tudott elfogadni, pedig nem tud ellenem semmi rosszat felhozni, csak önmagában a tény zavarja. Az idő és az “egymásnak teremtettség” azonban ezen túlmutat. Ő hozzám öregedett, fel tudok rá nézni, megtanítottam átvállalni a terheimet, férfi lett – és most már élvezem a befektetett energiát, szeretetet, megbecsülést. A fiaimat az első héten jó apaként kezdte el szeretni és gondoskodni róluk. És ma is apaként szeretik és tisztelik. Még mindig szerelmesek vagyunk egymásba, és még mindig elhiszem neki, hogy szépnek tart, és hogy szeret(ezt naponta hallom 8 éve és meggyőzően!!!!). Szóval ha az igazit találod meg, kb. 10 év még bele fér. A felett én sem vágnék bele. De a férjem nagynénje 25 évvel idősebb a férjénél, 20 éve együtt vannak, és náluk boldogabb párt nehéz találni – szóval… ki tudja… Ja, nem félek, hogy megcsalna, vagy lecserélne, mert a hitünk erre biztosíték. Aktív hitéletű keresztények vagyunk – és bízunk az Úrban, aki megtart bennünket a helyes úton!És hát szeretjük, becsüljük egymást – nem a korunk miatt!

    • Ilona(Ica)   2011. február 18. péntek 00:10 / Reply

      Kedves Kata!

      Nagyon szép és megható a leveled és hiszem hogy igazad van,nem kor függő a szeretet,tisztelet,kölcsönös megbecsülés és így,ahogy olvasom a sok hozzászólást történetet úgy tűnik,hogy akár 10 év ide vagy oda még belefér,mert tényleg nem ez a legfontosabb,hanem a kapcsolat jó minősége és hogy mindkét fél jól érezze magát benne!

    • meggi   2011. február 19. szombat 09:08 / Reply

      Kata

      Amit írtál úgy komplett ahogy van! Nincs mit hozzáfüzni. Nagyon gömbölyű!

      Pl a 10 év általában, az ettől eltérő kivételek, és minden-minden ami a kettőtök és az emberi kapcsolatra vonatkozik. Igaz, hiteles .

      Érték, etalon. És én hiszek benne!
      Jó, hogy megosztottad a többiekkel.

      Kisérjen Áldás benneteket és világítsatok másoknak. Látod milyen égető szükség van rá!

  52. meggi   2011. február 17. csütörtök 11:39 / Reply

    Sziasztok!
    Csak ámulok és bámulok, hogy mennyi értékes emberke van itt és széles-éles látásmóddal, tiszta őszinte szemlélettel… és sok-sok alap és rész-igazsággal. Mint tudjuk minden igaz és mindennek az ellenkezője is. Nézőpont kérdése! “Azért nem felvállalni egy kapcsolatot, mert úgyis véget vagy mert sérülhetek: botorság!” pl. mert ha nem megyek bele: nem tudhatom mi lesz belőle. A sérülések meg adottak csak talán nélküle más jellegüek, azonkivűl fejlődünk általa. “a tapasztalás a tudás-minden más csak információ!” Rajtam is múlik milyen lesz meddig tart és mennyit sérülök. Ha féle ettől nem is kell belevágni. A félelem meg is teremti a magáét. Ugyanennyi erővel boldog is lehetek. A bizalom a hit magamban a másikban ugyanígy alkalmazható. Magunk termtjük a saját világunkat. Hiszem ill. tapasztaltam, hogy minden élethelyzet ami elől kitérek mindaddig elém jön, mig fel nem vállalom. Ez bármilyen jellegű kapcsolati felállásra igaz. Én konf. kerülő vagyok alapvetően( talán gyávaságból) De amig kikerültem újra-és ujra elém jöttek, mindaddig mig nem néztem szembe, vele. Legyen -bár ez lehet sodródásból is. Ritkán vállajuk fel az érzéseinket – mert hátha… ! Igaz, hogy nem fontos mit mondanak mások, és részben mégis mert társadalomban élünk és vannak kialakult formák, melyekhez igazodunk. (de min. a periférián) Teljes mértékben nem helyezhetjük kivül magunkat. No meg a koherens kapcsolatot is megtépázhat a környezetünk.. akkor is ha ugy gondoljuk: ez az én életem és nem érdekel mit mondanak mások. előbb utóbb azért belénk ivódnak a baráti aggodalmak, jótanácsok, ítéletek. A Kimondatlanok is! (a gondolat) Sokszor még utólag sem tudjuk megítélni:jól döntöttünk-e. Mindig az adott helyzetben tesszük – tehát a jelenben kell élnünk ! A mi lett volna ha,….és mi lesz ha ..ezt sajnos nagyon is ismerem! Óvatosnak lenni és félni, nem ugyanaz!
    Éljünk és törekedjünk! Szeressünk, sírjunk, nevessünk szenvedjünk és játszunk.Mert játék az élet! (a tapasztalat-már csak következmény-de arra épül a többi dolog, a többi döntés,a többi élet.) Merjünk élni.

  53. Bódis Ákos   2011. február 17. csütörtök 13:07 / Reply

    Sziasztok!
    Úgy vettem észre,hogy itt a fogalmak azért sokszor összemosódnak.
    Nálam más kategória a társ, és megint más a kaland keresése is.
    Persze tudom, sokkal szebben és erkölcsösebben is hangzik a társkeresés szó használata.
    És sokszor a nagyobb korkülönbségeknél hitt lángoló szerelem kölcsönösségének őszinteségében is kételkednék.
    Hiszen, mint azt tudjuk, a szerelmi hormonok általában 3-évig működnek, és nem 3-6 hónapig.
    Egy kicsit az is nehezen hihető, hogy az úriember pár hónap után jön rá, hogy bocs, de én még családot szeretnék. (csak nem Tőled!)
    A 30-körüli férfiak jól tudják azt, hogy a legtöbb keresnivalójuk a 40 körüli hölgyeknél van. (és ez a korosztály még igencsak vonzó!)
    Hiszen minden hasonló korú hölgy hiúságát melengeti az érzés: ugye, ugye, még egy 10-évvel fiatalabb pasinak is kellek.
    És ide a legtöbb esetben még egzisztencia sem kell, bőven elég az életkoruk is.
    Ha társtalan személyekről van szó, akkor semmi elítélendő sincs a dolgokban.
    És ha senki sem fűz hozzá nagyobb reményeket, akkor sérülni sem lehet.

    Tudom! Már kaptam is érte…
    de megint egy kissé cinikusra sikeredett a levelem:-)
    De ez a véleményem!
    Ákos

    • Anna   2011. február 17. csütörtök 16:13 / Reply

      Ákos!

      A társ és vagy kaland mint fogalom összemosódik a nőkben. Jelentkezik az illető úr mint társ, ám mindketten tudják csak és kizárólag a kalandról lehet szó, ezért bevállalják, ám a pár nőtagja mindenképpen sérülni fog,– akkor is ha kihagyja — mert így vagyunk kódolva.

      Én egyébként nem vállalnék be nagy korkülönbségű kalandot sem, mert olyan, mintha a fiammal kezdenék ki. Persze ez is korfüggő dolog, 35-40 évesen lehet hogy egy nő életébe belefér (elnézést az idősebbektől) de 50 fölött már a “hanyatlásnak” látható jelei vannak, és nincs az az önbizalom, ami ezt feledtetné egy 40-es pasival.

      Egyébként jól látod a helyzetet.
      Üdv: Anna

      • Bódis Ákos   2011. február 17. csütörtök 20:21 / Reply

        Kedves Anna!
        Bevallom, nekem eddig a hölgyek fogalom összemosódásról nem volt információm.
        Nálam a társkeresési fogalom azt jelenti, hogy egy induló kapcsolatból akár végleges is lehet.
        A kaland pedig azt, amikor már az elején is tudható, – bármilyen indokkal is – de tartós úgysem lesz.

        Természetesen, 50 felett – amint írtad is – a hanyatlásnak már látható jelei is vannak.
        De egy hölgy, ha az alakját megtudja őrizni (itt a súly többlet okozta problémákra gondolok) akkor még 60 körül is lehet vonzó.
        Ellenkező esetben, már 40 körül is hatalmasat csökkenhetnek az esélyei.
        Üdvözöllek:Ákos

        • Anna   2011. február 18. péntek 09:00 / Reply

          Kedves Ákos!

          Azt gondolom, hogy én is szerencsésen vagyok “összerakva” (53 év 160 cm 56 kg,+ 4 gyerek) az önbizalmammal sincs baj, de egy 40-es pasi bőre még olyan mint egy babapopsi, még talán egy 50-esé is.Lehet, hogy az alakunkat sikerül megőrizni, a lendületünket és a gondolkodásunkat is, de ruha nélkül mínusz pontokat gyűjtünk be. Gabi írja,(lásd fentebb) hogy a hozzávaló férfiak öregecskék, testileg is, de ők lesznek azok, akik mellett meg fog öregedni jó esetben. Míg azok a fiatalabb férfiak, akik most jó partnernek bizonyulnak ideig óráig, nem a mi korosztályunkat fogják választani. Ezért is van az hogy az 50 körüli urak mégiscsak a fiatalabb hölgyek felé kacsingatnak. Az ilyen kapcsolatok “élj a pillanatnak” tapasztalásnak persze nagyon jók
          de nem többnek.

          Üdv. Anna

    • Judit   2011. február 17. csütörtök 17:48 / Reply

      Kedves Ákos,
      Szerintem egyáltalán nem cinikus a leveled, inkább őszinte. És nekem nagyon tetszik. Bizony, bizony, nekünk 40-es nőknek felettébb imponál, ha a 10-18 évvel fiatalabb pasik találnak meg. Mert mondjuk ki őszintén, ebben a felállásban szinte mindig a pasi kezdeményez. Nekem is nagyon furcsa volt az elején, de most már szinte elvárom :)).
      És szerintem is 3 évig működnek a szerelmi hormonok. Egy perccel sem tovább … :))))

    • Linda   2011. március 5. szombat 19:59 / Reply

      Kedves Ákos!

      Teljesen igaz, amit írtál! Viszont tény, ha az ember szerelmes lesz valakibe, nem tudom úgy kezelni a dolgokat, hogy egyáltalán nem fűzök, hozzá semmi reményt… Ha valaki ezt ilyen hideg fejjel tudja kezelni, ő tényleg nem sérül! De a másik fél kizárt, hogy nem…
      Igaz, már nem a 40-es korosztályhoz tartozom, sajnos!

  54. Szilvia41   2011. február 17. csütörtök 14:14 / Reply

    Nagyon megérintette a lelkem ez az egész oldal. Én mindig az eszemre hallgattam.
    ;( Nem mertem belevágni… S igazat adok Anemone-nak. Sajnos a tapasztalatom nekem is hasonlóak. Én is úgy érzem, hogy a korosztályom érdeklődői kicsit “öregesebbek”, fáradtabbak nálam. Pedig én is mindig jobban vonzódtam a nálam idősebb férfiakhoz. Én is jobban bennük láttam társam, támaszom.
    Az utolsó mondata pedig egyszerűen…annyira igaz,”megmaradnak igényesek”. (Kivételek mindig vannak!)
    S nem tudom kérhetek-e ilyent, de én is örülnék, ha elküldené valaki nekem a cougar társkereső oldal címét.
    S mindenkinek sok boldoldogságot, akármilyen koroszosztály is az a TÁRS.

    • Linda   2011. március 5. szombat 20:01 / Reply

      Kedves Szilvi!

      Annyit olvasom már, mi ez a cougar társkereső?

  55. Ilu   2011. február 17. csütörtök 15:13 / Reply

    Sajnos még mindig egy “hímsoviniszta” világban élünk. Nem értem, ha egy férfi lehet idősebb egy kapcsolatban, akkor egy nő miért nem? Ha egy férfinak sok nője van, akkor ő egy Casanova, ha egy nőnek van sok pasija akkor már kurva.
    Egyszer régebben olvastam egy idézetet: ” Ha egy férfi nála sokkal fiatalabb nővel van együtt, akkor az valószínűleg nem több puszta nemi vágynál. Ha egy nő van együtt egy magánál jóval fiatalabb férfival, az már lehet, hogy valóban szerelem.”
    Én a magam részéről a max. +- 10 évet preferálom, de inkább – mint +:) Persze ez korcsoport függő. Egy 40 éves nőnek nyugodtan lehet 25-30 éves párja, de egy 30 éves nőnél egy 15-20 éves srác már érdekesebb téma…
    De ez fordítva is igaz! Egy 30, vagy afeletti férfi mit akar egy 18 éves lánytól?!
    Van egy ismerősöm. 36 éves nagyon jó képű, jó menő ügyvéd. A barátnője/élettársa most 17 éves, 2 éve vannak együtt. A lány szülői értekezletére a fiú édesanyja megy el…
    A férfi azt mondta, hogy “beszélgetni nem tudok vele, az ágyban is rossz, de olyan tökéletes alakja van, olyan szép az arca. Nekem Ő érzelmi biztonságot nyújt”. Milyen érzelmi biztonságról beszélt így??? Szerintem fogalma nincs erről… Értelmileg nagyon fejlett férfi, de érzelmileg…

  56. Györgyi84   2011. február 17. csütörtök 16:42 / Reply

    Én 26 éves vagyok, a szerelmem, Dávidka pedig négyéves. Boldogok vagyunk, néhány nehézségtől eltekintve, de hát olyanok melyik kapcsolatban nincsenek?!
    :)
    Na jó, félre a tréfát, nekem ezen a téren nincsenek tapasztalataim, sőt, én inkább arra látok példát a környezetemben, hogy az idős férfi megunta az öregedő feleségét, és lecserélte egy fiatalabbra… Úgyhogy emiatt nem is nagyon hiszek az ilyesmiben, de hát ha ti azt mondjátok, hogy így van, akkor biztosan így van…
    Egyébként meg úgy vagyok vele, hogy ha olyan fiúval találkoznék, aki mondjuk max 2-3 évvel fiatalabb nálam, de érettebb a koránál, és még jól meg is értjük egymást, akkor őt biztosan bevállalnám. Viszont nézegettem ezeket a mostani tizenéves srácokat, és nem igazán jönnek be, eléggé “taknyosak” szegények… :) Bár tíz év alatt még sokat változhatnak… :)

    • Napradyne   2011. július 6. szerda 10:00 / Reply

      NA jó, az én legnagyobb túlszárnyalhatatlan szerelmem 11 éves, szőke, nagy kék szemű, olyan okos, hogy olyan már nincs is, kedves, eleven, jó lelkű, és ha nem látom néhány napig, már szinte fizikai fájdalom a hiánya:)))

  57. Évi   2011. február 17. csütörtök 17:17 / Reply

    Szia Andi! 54 éves vagyok, sok 37 éves fiatal ember szeretett volna kapcsolatot felvenni velem, de sajnos én nem vállaltam be, Féltem a kor különbségtől. A leveleket olvasva, látom, hogy sok kapcsolat jól működik, lehet megpróbálom legközelebb! Soha nem lehet tudni..
    Üdv: Évi

    • emcsyke   2011. február 17. csütörtök 19:33 / Reply

      Próbáld ÉS írj!

  58. emcsyke   2011. február 17. csütörtök 18:05 / Reply

    van valakinek véleménye?

    • meggi   2011. február 18. péntek 06:55 / Reply

      Emcsyke! és ÉVI

      Igen van véleményem:
      Évi! Éld az életet! Nincs véletlen. Élethelyzetek vannak amiket bevonzottál, vagy feladatok amiket meg kell oldani.

      Dönthesz bárhogy. Lehet, hogy a gyanúd-fenntartásaid beigazolódnak de ezt csak akkor tudod meg ha vállalod. Azonkivül 50 %-ban magában hordozza egy szép, tartalmas kapcsolat lehetőségét.

      És nem te döntöd el, hogy kibe szeretsz bele. Ugyis csak akkor működik ha van mit adni egymásnak. És nem baj ha vannak hullámvölgyek. Egy folyamatosan boldog kapcsolat nem hoz fejlődést.
      Ne félj a viharoktól. A szenvedés is vele jár. És biztos, hogy egy ilyen összetartozás nagyobb amplitudóval működik.
      Bár most én is be vagyok horpadva mégsem felejtem el milyen fennt lenni. Valaki az EQ-ra hivatkozott. Igaz.Ha valaki érzelmi fogyatékos annak több oka lehet. pl.gyerekkori biztonságérzet hiánya, az anyához-apához való viszonya. Szakemberek szerint ha ezeket nem tesszük rendbe nem müködnek igazán a kapcsolataink!
      Lehet, hogy te megmutathatod hogyan lehet szeretni és hogy a sérelmek, a szeretethiány : felülírhatók. Hátha a te dolgod, hogy megmutasd neki. Olyan érzésem van, Évi te félsz ….. az pedig a szeretet ellentéte!
      Éjszaka jött elém a mondás:
      ” Két nagy érzés meghatározó igazán: a szeretet és a félelem”

      Bizz magadban Évi! Mindennek oka van! Ha azt hiszed csirkefogó : igazad van.
      De ha azt hiszed vonzónak talál és szeretni való vagy az is igaz!
      Mindig te minősitesz. A világ olyan körülötted amilyennek Te látod!!!!!!!

  59. emcsyke   2011. február 17. csütörtök 18:07 / Reply

    SZiaszok cheten 5. -éve nagyon kattantak fiatal fiúk férfiak rám

  60. emcsyke   2011. február 17. csütörtök 18:35 / Reply

    Hiába fürösztöd tenmagad, csak másban moshatod meg arcodat

    • meggi   2011. február 18. péntek 07:02 / Reply

      emcsyke!

      Nagyon megtalálod az aktuális idézeteket, és a látásmódodból sokan építkezhetünk.
      .

  61.   2011. február 17. csütörtök 22:42 / Reply

    Sziasztok!

  62.   2011. február 17. csütörtök 22:54 / Reply

    Szia Mindenkinek! Végigolvastam a véleményeket,tapasztalatokat, aggályokat stb-t! Sok-sok igazságot találtam, ezért azokat nem ismétlem! Örülök, hogy 1-2 ffi is elmondta a véleményét, nekik is igazuk van, jól látják,amit látnak!
    Én 60 éves leszek, párhuzamosan van 3-4 -35-40 év körüli férfiakkal kapcsolatom, mert én így érzem jól magam. Semmi komoly kapcsolatra nem számítok a korosztályomból, legalább érezzem jól magam ideig-óráig…élem az életet! Ettől én most vajon rossz vagyok, elítélendő esetleg? Tudnék litániát írni, hogy miért és hogyan jutottam idáig, de az a lényegen nem változtat.

    Azt tanácsolom a hezitáló nő-társaimnak, hogy bátorság, merjen belevágni, mert, ha nem….úgyis megbánja! Habár, amiről nem tudjuk, hogy milyen, nem is tudjuk, hogy kellene megbánni :) Ez valóban a fejben dől el, kell hozzá jó adag elhatározás, mások bíztatása esetleg csak hozzásegít a gondolkodás megerősítéséhez, de a végső döntést úgyis mindenkinek magának kell meghozni!

  63. Erzsi   2011. február 17. csütörtök 23:13 / Reply

    Nekem tetszik ha egy fiatalabb férfi udvarol ,persze csk akkor ha nem tekint szextárgynak.

  64.   2011. február 18. péntek 00:02 / Reply

    Erzsi!
    Nyugodj bele, hogy annak tekint! Mert különben mi a francért udvarolna? Ha később szorosabb kapcsolat mégis kialakul, akkor már jobban lehet örülni a dolognak!
    Ne áltassuk magunkat azzal, hogy velünk képzelik a jövőt….tisztelet persze a kevés kivételnek! Őket viszont írigylem ezért, hogy nekik sikerült! Egy ideig én is ebben reménykedtem, volt, akit nem vettem komolyan, sajnos el is szalasztottam! Olyan már nem jön másik, csak hasonlóak ! Ezért próbálok most más felállást!

    • meggi   2011. február 18. péntek 07:14 / Reply

      Nő!
      Mi az, hogy neki sikerült. Mi sikerült-valamit akartál? Hisz nem vársz tőlük semmit!
      Általában nem úgy kezdődik, hogy ezt most szeretni fogom….

      “ha nem várod el-talán megkaphatod”

      Más: nincs jó és rossz. Minősités kérdése. Nem vagy rossz. Te sem ítélsz el másokat.

      •   2011. február 18. péntek 09:57 / Reply

        Szia meggi!
        Köszi a véleményed. Azokra értettem, akik itt megírták, hogy mennyivel fiatalabb ffi társuk van/volt és boldogok voltak, vagy még jelenleg is tart ez az állapot! De igen, én vártam valamit, sokáig, de nyilván nem olyanokkal hozott össze a sors, hogy minden téren megfeleljünk egymásnak. Ezért csak laza kapcsolatokat ápolgatok, semmi kötelezettség nélkül oda-vissza. A nagy szerelem elkerült,maradnak az apró örömök, melynek éppúgy lehet örülni, viszont lelkileg nem kielégítőek!
        Változatlanul írigylem azokat, akik esetleg több éve már, ha nem is együttélve, de együvé tartozva vannak egymásnak!
        Sok hasonló korúval megismerkedtem, mint én…semmivel sem jobbak az esélyek náluk,mint a fiatalabbnál! Lusták, depisek,nem szeretnek semmit már, csak a kényelmet! Meg aztán ott van a szimpátia kérdése is, ami nagyon fontos a kezdetnél. Csak azért, mert fiatalabb valaki,de nem szimpi, nem állok le vele. Kell az a plusz valami, ami két embert összehoz és én azt keresem bennük.

        • meggi   2011. február 18. péntek 11:28 / Reply

          Szia Nő-ci!

          Megértem miért döntöttél így, de azért az kitünik a soraidból, hogy ennél többre vágysz, helyesebben Vágynál! Lényeges a feltételes mód! Csak azt mondod: sokszor megégtem most inkább nem vállalok rizikót! Élvezem az életem. Biztos? És ha van különbség (ha más nem) minőségi különbség mindenképpen.

          A feszültséget kiengedni a testünkből jó és szükséges. (bár nem mindenáron) de annyi és nem több. Lehetsz utánna elégedett de valahogy mégis üres.Mert személytelen. Ez egy adok-kapok felállás.
          Hozzáteszem a sex szuper!

          De ha az indíttatás az, hogy megölelem azt aki fontos, áradok-befogadok,Együtt Vagy-ok : az nem kisülés, hanem feltöltődés!
          Szebbé teszi és teszem (neki) a mindennapokat és jobb emberré válok általa.

          Persze igaz: nehéz mesztelennek lenni szemben egy télikabáttal. Mindig azt várjuk, hogy vetkőzőm, ha a másik mesztelen, ha kinyitotta magát (már nincs rizikó) és még mindig eldönthetem mennyit hagyok magamon!

          Ó hányszor játszottam el. Már másképp gondolom, de még mindig nehéz. Egyet tehetek. Én teszem, mondom, hiszem …és majd a másik eldönti, hogy …

          “A létezés egyetlen birtokviszonya, hogy a tiéd vagyok! ” Biegerbauer Pál
          és nem te az enyém vagy.

          Jó, ha nincsenek elvárásaid, de attól még ha a szíved a hited is benne van -akkor megszülethet..

          Úgy van ahogy írtad: lelkileg nem kielégítő. De ha most itt tartasz mert ennyit tudsz magadból adni ….teljesen rendben van.

          Talán csak láttatni szeretném, hogy sok múlik rajtad, ha majd másképp látod és nemcsak szeretnéd….

          Nemes az igény és látod te ezt, és majd változik.

          “majd átmegyünk a hídon ha odaérünk”

  65. btl   2011. február 18. péntek 09:31 / Reply

    Én egy 31 éves férfi vagyok, és idősebb nőt keresek. Ha van valakinek kedve ismerkedni velem, email címem: btll79@freemail.hu

  66.   2011. február 18. péntek 10:01 / Reply

    Ja…és még egy dolog: Amikor én 30 évesen elváltam, már akkor is a fiatalabb korosztályból válogattam. Valamiért nekem az az ideális. Voltak rövidebb-hosszabb kapcsolatok, nem mondhatom, hogy rossz volt a helyzetem.

  67. meggi   2011. február 18. péntek 11:32 / Reply

    Bocsi Nő!-ci

    sok a melléütés!

    mindíg azt várjuk, hogy a másik vetkőzzön és ha már mesztelen -döntjük el mi, hogy..

    kicsit értelmetlen volt és látszólag szarvas helyesí.i hiba

  68. Szabi   2011. február 18. péntek 14:25 / Reply

    Sziasztok!
    Én egy 22 éves férfi vagyok, és egyenlőre több mint 2 hónapja tart a kapcsolatunk!A párom jóval idősebb nálam, már benne van a 40-es korosztályba, de külsőleg minusz 10 :)
    Elején csak kalandnak indult, de mind a ketten megszerettük egymást! ilyen hamar még sose szerettem meg senkit!És még ennyire se! Pedig előtte volt egy 6évvel idősebb párom vele másfél évig voltam együtt..Én nem rendelkezek semmi féle ferde hajlamal de az isősebb nők jobban vonzanak!Teljes mértékbe komolyan gondolom vele a kapcsolatot!és ő is! De ő részéről vannak akadályok!pl:felválalás, meeg a többiek mit szolnak.. meg vele él 9 éves kisfia is!Én már bemutattam édesanyámnak is ,és ő is elfogadta!:)Én végig gondoltam mindent már h mi lesz későbbiekbe,de azt is felválallnám!Már az én társoságom mindneki ismeri,De az ő társaságábol én senkit személyesen!Adjatok neki erőt hogy túl tegye magát az akadályokon!!Én mondtam neki hogy én türelmes vagyok, és kitartok mellette mindenbe!VÁROK!ez nálam nem ilyen hirtelen fellángolás! nálunk komoly,öszinte,igaz érzelmek vannak! csak magába kell legyőzni az előitéletek,és (mi lesz ha mondatokat)
    Vélemény ?:)

    • meggi   2011. február 18. péntek 21:54 / Reply

      Szabi

      Nekem nincs előitéletem (és tapasztalatban sincs hiány.) De az biztos, hogy a körülöttünk élőknek van. Nemes szép jövőt látsz – talán lehetséges de nagy ára van.Nap mint nap szembesülhettek helyzetekkel. És nagyon kell higyjen benned és nagyon magában!

      Tiszta a lelkesedésed, de van egy pont ahol te majd nem tudsz segíteni.Ahol a párod egyedül lesz. Lesz olyan hogy ízekre szednek.

      Na és 2 hónap még nem ad elég teret egy jövőképhez. A szerelem meg (a hormonok “szerint” )nagyjából max. 2 év után azért módosul.

      Hiszem, hogy tiszta és nemesek az érzéseid és tudod mit szeretnél, és talán elég erő és kitartás is, de van még idő.
      És ha elég erős a szerelmetek, ha elég felnőttek vagytok majd összefogni és szembeszállni -mikor kell ez kárpótolhat mindenért. Ha ő az neked Aki.. és el tudja hinni, hogy nem számít… (a tekintetek a megjegyzések és talán időnként még az indokolatlan féltékenykedések..)
      Még egy általános felállásban is nehéz a helyén kezelni a dolgokat, megőrizni a bizalmat a másikban-magunkban.

      Mert mint tudjuk ahhoz, hogy bizzak a páromban magamban kell hinnem.És ha van okom a féltékenységre : akkor már nincs is okom rá. (már elveszett) És azért itt talán többször fordulhat elő. Szóval unalom az nem lesz!

      Talán nem érzed ezt támogatásnak és a párod végképp nem. Pedig az is lehetne.

      Hiszem, hogy komolyan gondolod de sok küzdéssel jár. dehát “az élet célja a küzdés maga”

      Higyjetek – bizzatok igenis sikerülhet.Bármi sikerülhet.
      ..és a kapcsolatok az égben köttetnek.

      Idő, idő, idő…

  69. László   2011. február 18. péntek 18:29 / Reply

    Üdvözlök Mindenkit!
    Az hogy valaki miért vonzódik nála sokkal idősebb nőhöz vagy férfihoz annak a tényleges okát pszichológus tudja feltárni, kideríteni,kielemezni.
    Az tény hogy nagy valószínűséggel gyermekkorban érte a társkeresőt olyan lelki trauma ami miatt a normálistól eltérően az idősebbekhez vonzódik,vagy az idősebb a fiatalokhoz.Általában gátlásosság okozza, ami az önértékelés hiányából adódhat,csúnya,kövér,alacsony volt gyermekkorában,vagy utána. Az idősebb nő vagy férfi jobban kötődik,vonzódik a fiatalhoz, ez egy gátlásos fiatalnak bátorságot ad,javítja az önértékelését,de ugyanakkor az idősebbnek is helyreállítja ideiglenesen az önbizalmát.Ha anyagi okokból jön létre a kapcsolat akkor valószínű hogy a fiatal szegény, vagy gyermekkorában szegénységben élt,alacsony sorból származik,általában elvált szülők gyermekeként.Az egyedülálló idősebb magányos emberek főleg ha nincs gyermekük vagy a gyermekükkel rossz a kapcsolatuk ,gyakran keresik fiatalok társaságát még olyan áron is hogy nekik ezáltal jelentős anyagi veszteségük keletkezik.A lényeg hogy az idős-fiatal kapcsolata csak illúzió,álomvilág önmagukat is becsapják ezáltal.

    • Detti   2011. február 20. vasárnap 21:06 / Reply

      Igen, az tényleg a kőkemény valóság volt, amikor az öt évvel idősebb, most már exférjem sikkasztott, ezért gyerekestől utcára kerültem volna, ha nincsenek a szüleim. Isten mentsen meg mindenkit az ilyen valóságtól! Akkor már inkább tessék csak illúziókban ringatni magunkat!

    • Ilona (Bp.)   2011. február 21. hétfő 06:47 / Reply

      Kedves László!

      Ne haragudj de nem értek veled egyet. Most, hangsúlyozom, most én sem érzem úgy, hogy 10,15 évvel fiatalabb férfiúval kezdjek.
      De!! 1.,Soha ne mond, hogy soha!
      2.,Mi van akkor, ha jön mondjuk egy olyan negyvenes, aki az első pillanatban szimpatikus, egy rugóra jár az agyunk, szinte mindent hasonlóan látunk és érzünk.Ráadásul a korombeliek(49 vagyok) vagy nős,vagy kapcsolatban,vagy kívül belül olyan 50 évesen,mint egy 70,vagy csak lazán trófeát gyűjt…vagy egyszerüen csak kimegy külfödre dolgozni (esetemben).
      Semmi probléma az önértékelésemmel, az önbizalmam is rendben,nem vagyok sem duci sem sovány…szerintem pont jó!Két szuper fiammal remek a kapcsolatom.
      Tehát az a kérdés, hogy éppen melyik pszichológiai kategóriába sorolnál,ha mégis fülig belegabalyodnék egy fiatalabba?

      • László   2011. február 22. kedd 19:55 / Reply

        Kedves Ilona!
        Én a 20 év feletti korkülönbségekre gondoltam ,mert szerintem ,és a pszichológia szerint az már abnormálisan beteges.Amikor 60 évesnek a párja 25 éves az már a pénzről szól,ismerek ilyet,és azt mondják hogy szerelmesek egymásba,na ez már beteges ,és ennek a ténynek nincsenek ők a tudatába.
        Én is kaptam ajánlatot 30 évvel fiatalabb csajtól folyamatos anyagi támogatás reményében,visszautasítottam mert nem süllyedek olyan mélyre hogy az érzelem nélküli szexért fizessek.Egy pár évvel, akár 10-12 évvel fiatalabb még belefér a normál kapcsolatba mert nem mindenki öregszik egyformán,van olyan aki simán letagadhatja a korát. Vagy ténylegesen fiatal ,és nagyon hamar megöregedett gondolkodásban,és külsőre is.Nincs általános szabály ami mindenkire vonatkozik.

        • Sziszamókus   2011. március 7. hétfő 14:05 / Reply

          Üdv mindenkinek!
          Itt még teljesen új vagyok, a bőrömben viszont erősen régi.:))
          18 éve élek egyedül, előtte 16 évig házas. Közben voltak “kitörési kísérleteim”, de valahogy mindig arra a döntésre jutottam, nem érdemes beáldozni értük a “függetlenségemet”!
          10 évig voltam egy kapcsolatban harmadik..(amibe véletlenül keveredtem…öreg barátnőm szerint aki 46 éves koráig ilyen erkölcsös volt megengedhet magának egy kóbor numerát.::))pontosabban a kapcsolatban csak én voltam fix, és a 20 évvel fiatalabb barátom..mert az élettársak jöttek-mentek, persze az ő korosztályából valók, én meg maradtam. Önszántamból. Mert attól óvakodtam, hogy még véletlenül se kerüljek bele az ő kategóriájukba, ha épp üres volt is a státusz.:))
          Mert az egy dolog, jó együtt lenni valakivel, akár csak ülni a domboldalban, nézni ki a fejünkből, vagy épp vacsoravendég lenni nálam, vagy nekem vele valahol. Meg megszereltetni vele azt, amihez nekem nem volt kedvem.:)) De valójában nem volt az a “tokkal-vonóval elviszem” tétel!
          Jelzem, nem “presztízsből” voltam vele…jó, az egy dolog, hogy hízelgett a hiúságomnak, de csak azért, hogy azon nem essen csorba..:((
          És igen, tudom Oedipus komplexus…mindkettőnk részéről..ahogy az a nagy könyvben meg van írva.:))
          Volt egy alkoholizmus és következményeiben megboldogult anyja, egy agressziós apja, akik elől már 17 évesen egy együttlakós kapcsolatba menekült, ahol, minő véletlen..:)) az érettségi után már jött is a baba..ehhez persze még ő is gyerek volt..ezért belelépett egy másikba, ahol ugyan ez ismétlődött..((
          Naná, hogy én voltam a számára optimális, hasonló helyzetbe biztosan nem belekeverős nő!
          Én viszont korán felnőtt lettem, 1964-ben, amikor ez még nem volt olyan egyszerű dolog, de végre felszabadultam a gyerekfelügyelő-házicseléd sorból, és élveztem, minden gondjával-bajával együtt!!
          8 éve végképp egyedül élek (leszámítva a nevelt(12 éves korában állam bácsitól “lizingelt) lányomat), így aztán…én itt ülök a számítógép előtt (a 63 évemmel), amin a kizárólag autodidakta módon megszerzett ismereteim segítségével boldogulok, miközben a falunkban lakó ismerőseim közül -öreg vagyok én már ehhez- emberkék élnek. Jó esetben otthon, nem jó esetben a kocsmahivatalban, kánnást szopogatva.:((
          És a korosztályom tagjai, nem csak a férfiak, az agyukat zoknira cserélik, rámeredve a sorozatokra…így aztán elképzelésem sincs, mit tudnék kezdeni egy velem egykorúval, aki tisztelet a kivételnek…ilyenné aszott…
          És nem a külsejére gondoltam, mert már én sem vagyok egy matyóhímzés régóta, a magasságában korlátozott, szélességében kihívásokkal szembe néző alkatommal.:((
          Ja, és a gravitáció ellen sem küzdök.:)) minek…előbb utóbb ő nyer, ezért nem invesztálok bele fölöslegesen energiát..:))

  70. emcsyke   2011. február 18. péntek 18:41 / Reply

    megg
    Köszönöm amit írtál Én sokat szenvedtem az érzéseim miatt és szenvedek akár szerelemről van szó ,akár nem,
    SZabi Nagyon nehéz neked biztatót írnom. bocsáss meg!
    nekem 21 éves fiam pedig már 34 voltam amikor szültem, Ok barátnőd fiatalabb mint én látom mostani lányok nagy része fura
    De tudod te még nagyon fiatal vagy és ha gyereket akarsz hosszú távra barátnődnek lesz nehéz Persze rövidebb kapcsolatra biztos tartalmas lehet, Én hiszem hogy ő csinos és fiatal de érzem azt amitől ő fél Mi lesz később? Mit szólnak, Van gyermeke ami nagy felelősség Persze hogy szereteti és ez normális
    Lehet nincs igazam, Sokszor igazságtalan az élet nagyon!!!!!!!!!

  71. Zsolt   2011. február 18. péntek 19:01 / Reply

    Érdekes kérdés ez. Eddig csak a viszonylagos okokról beszéltünk, tehát,hogy egymáshoz viszonyítva mennyi idősek a felek. De van itt még egy érdekes dolog. A negyven körüli, és negyvenes nőknek van valami varázsa. Talán azért, mert akkor teljesedik ki tökéletesen egy nő nőisége.
    Az érdekes az, hogy én pld ezt akkor is úgy láttam, amikor tizennyolc éves voltam, és nagyon szerelmes voltam egy negyvenes kolleganőbe (persze csak plátóian)és most is, hogy elmúltam negyven.:)
    Tehát lehet, hogy nem csak a viszonylagos életkor a kérdés,hanem arról is szó van, hogy a negyven körüli, és negyvenes éveiben járó nő varázsa egyfajta abszolut Érték.
    Vagy ez kicsit misztikusan hangzik? :)

    • meggi   2011. február 18. péntek 20:53 / Reply

      Zsolt!

      Fiatal korod ellenére éles látásról tanuskodsz. Bizony bizton állítom, hogy így van. Magam is meglepődtem, hogy 30-40 közötti kor a legszebb időszak egy nőnek. Akkor válik igazán felelős felnőtté és érik nővé, anyává. Hiteles feleséggé. (bár én már akkor azon túl voltam)

      Akkor tudjuk igazán felvállalni magunkat a nőiségünket, felszabadulni a sexben – feloldódni a másikban, akkor válunk tudatossá az elfogadásra a befogadásra a várakozásra. Akkor kezdjük nőnek látni az anyánkat és férfinak az apánkat.

      Kb. innentől van igazán test-tudatunk, amit tudunk viselni – bánni vele és nőnek lenni úgy, hogy a férfi, férfi lehessen mellettünk. Kétszer voltam igazán szép életemben 30 és 40 év körül. Persze mindkét alkalommal egy férfi szerelmét – ragyogását tükröztem vissza. Alig hittem, hogy ki néz vissza a tükörből.

      Te látod mikor tudja viselni egy nő a testét (hogy tud bánni vele), hogy a ruhája csak a teste része. Akkora kész a lelke! Ja és mindezt tudja is!

      Úgyhogy szerintem ha ezt látod Zsolt akkor feltehetően mindent látsz ami fontos és kivételes társ és családapa lesz belőled.

  72. emcsyke   2011. február 18. péntek 19:31 / Reply

    Nem hinném hogy mindig beteges pszichés oka van 40 éves ember és 54 éves már nem túl fiatal és nem gyerek nem hiszem hogy apát vagy anyát lát a másikban

  73. emcsyke   2011. február 18. péntek 19:50 / Reply

    Ha két ember összetartozik, végül egymásra találnak, ha minden összeesküszik is ellenük.
    Nora Roberts

  74. emcsyke   2011. február 18. péntek 19:54 / Reply

    Nem nagy kunszt szemtől szembe szeretni valakit. Szeresd pár ezer kilométernyi messzeségből. Ha erre is képes vagy, akkor már kezded megérdemelni.

    A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, (…) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik.

  75. emcsyke   2011. február 18. péntek 19:56 / Reply

    Tudod mit jelent hogy élni? …nevetni és olykor szomorkodni. Mosolyogni annyira, hogy sírni kelljen. Hatalmasakat szeretkezni, hatalmasakat tombolni, táncolni egy éjszakán át, a barátaidat megvigasztalni, másokat mosolyra deríteni, emlékezni

    • meggi   2011. február 18. péntek 22:01 / Reply

      Emcsike

      Nagyon értelek. De…

      “vedd el! – mondta Isten s fizess érte.
      Bár egyet értek. Mert az életet élni kell. Ahányan vagyunk annyi féle.

      • Ilona(Ica)   2011. február 19. szombat 02:45 / Reply

        Kedves Meggi!

        Olyan szépen,meghatóan írsz és nagyon sok igazság van a véleményeidben.
        Igen,ahányan vagyunk annyiféleképpen éljük meg az életünket és ami a legnehezebb benne,hogy nem csak tőlünk,hanem a sorstól is függ hogyan!
        Köszönöm,hogy olvashattam érdekes soraidat!

        Jó hétvégét neked és mindenkinek!

        • meggi   2011. február 19. szombat 13:32 / Reply

          Kedves Ica!

          Köszönöm szépen és a legjobbakat mindnyájunknak.

  76. Tina   2011. február 18. péntek 20:35 / Reply

    Szerintem egy nagy korkülönbségű kapcsolat két nem megfelelő önértékelésű ember között jön létre, és ha egyáltalán “működik” ideig-óráig az azért van, mert valljuk be őszintén, a jóval idősebb nő sok esetben többet eltűr egy nála jóval fiatalabb férfi esetén, mint ahogy egy jóval idősebb férfi is több mindent megtesz/elnéz a fiatal “arának”, mint a korban hozzáillő hajdani házastársának.

    A nagy korkülönbségű idősebb nő – fiatalabb férfi jellegű kapcsolatok az esetek zömében nem igazán társkapcsolatok véleményem szerint, inkább férfibarát, szerető vagy „szabadidő kellemes eltöltésére” való ismerős.

    Ha olyan jól működne, mint ahogy itt sokan írták, nem lenne vége néhány év múlva, illetve egy meglévő barát mellett nem ezt az oldalt olvasgatná.

    Én a magam részéről azért sem mennék bele ilyen jellegű kapcsolatba, mert nem mindegy milyen példát mutatok a kiskorú gyerekeimnek, főleg mostanában, amikor a CSALÁD szó szinte semmit nem jelent.

  77.   2011. február 18. péntek 21:08 / Reply

    Zsoltnak!
    Egyáltalán nem misztikus, amiről írsz! Naponta hallok ehhez hasonló véleményeket!

  78.   2011. február 18. péntek 21:18 / Reply

    Tina-nak!

    A Te oldaladról igazad van!

    Amúgy pedig egy korban összeillő pár esetében sem biztosíték, hogy örökké együtt maradnak! Mint ahogy azt a sok válás mutatja!
    A meglévő barát mellett miért ne lehetne olvasni és véleményt adni ezen az oldalon, hiszen bárki írhat ide….éppen ez a cél!

    Azt is jól írod, hogy nem társkapcsolat, csak a szabadidő kellemes eltöltése,ha nagyon fiatalabb a férfi! Ebben sincs semmi kivetnivaló! Hisz mind a két fél nyilván azért keresi egymást, mert valamiért kellenek egymásnak legalább arra a pár órára! Az is valami, minthogy hónapokig,évekig senkije ne legyen az embernek, nem?
    Habár ez utóbbi rám nem jellemző, de mindenki másképp csinálja! :)

    • Tina   2011. február 18. péntek 22:23 / Reply

      Kedves Nő!

      Természetesen nem tilos véleményt mondania senkinek, nem is írtam ilyet (én is csak a véleményemet írtam le), de azt azért szépen szemlélteti szerintem, hogy mégiscsak hiányérzetük van a jól működő??? kapcsolatukban, ha társkereséssel foglalkozó oldalt böngészgetnek.

      Gyermekeim apja 2 évvel fiatalabb nálam, és nem a korkülönbség, hanem az eltérő értékrend miatt váltak szét útjaink. De én a 10-20 éves korkülönbséget véleményeztem.

      Nem ítélek el senkit, nehogy félre érts, mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja, és ahogy tudja. Csak utána ne legyen romokban, mert elhagyták egy fiatalabbért…

  79.   2011. február 18. péntek 23:48 / Reply

    Kedves Tina!

    Ez bizony így van, ha a társkereső oldalakat bújjuk annak ellenére, hogy van valamilyen szintű kapcsolatunk. Nyilván azért, mert tudjuk, hogy nem kielégítő!
    Az pedig mindenkinek egyéni tűrőképességétől függ, hogy mennyire hever majd romokban!

    Ha eleve úgy viszonyulunk a dologhoz, hogy záros határidős…., akkor szerintem nincs mitől előre aggódni és utólag romokban heverni! Ehhez egy dolog kell: nem szabad beleszeretni a másikba!

    Amit viszont megint csak nem lehet garantálni, hogy egy-egy esetben ugye ne forduljon elő egyik vagy másik fél részéről. De én nem a szélsőséges eseteket akarom taglalni, hanem csak úgy….általában dumálok, ami persze saját tapasztalat is.

    Sokkal jobban örülnék, ha minden téren testi/lelki kapcsolatom lenne, de ha egyszer nem jön össze….mit csináljak???

    Azzal élek, amit a sors még elébem hoz lehetőséget…hülye lennék kihagyni! Görcsölni nem fogok, álmaim azért lehetnek még…, csak a megvalósítás már kissé távolabbra kerül.

    Csak ha azt nézem, hogy a tizenévestől kezdve, a hírességeken és a síma mezei embereken keresztül szinte mindenki párkapcsolati problémákkal küszködik, keres, keresgél, akkor, amíg én válogathatok a kínálkozó lehetőségek közül, mégis csak jó a helyzetem. Egyszer majdcsak sikerül beletrafálni, de ha nem próbálkozom, ennyi esélyem se lenne!

    • Ilona(Ica)   2011. február 19. szombat 03:02 / Reply

      Kedves Nő!

      Neked is sok mindenben igazad van!

      Természetesen mindenki a maga módján kezeli és értékeli az adott lehetőségeket!

    • Margó   2011. február 23. szerda 17:56 / Reply

      Kedves Nő!

      Az agyammal én is tudom, hogy nem szabad beleszeretni, de én rögtön beleesem. Másnak én is ezt tanácsolom, de gyenge vagyok. Egyébként tényleg ez a lényeg !

  80. Ica   2011. február 19. szombat 08:14 / Reply

    Mennyi az a korkülönbség ami belefér ha nő az iősebb? 5 év?? Nehéz eldönteni

  81. emcsyke   2011. február 19. szombat 08:30 / Reply

    40éves férfi 54 éves nő Nagy különbség?
    Én pl nagyon nem olyan vagyok semmiben mint kortársaim, se külsőleg De másban sem
    Ő meg komoly Én is túlságosan, De még is AZért is félek mert hit, család nem lehet csak ki be ugrálni Kapcsolatokból házasságból

  82. ilona   2011. február 19. szombat 15:33 / Reply

    Sziasztok! Nekem még nem volt kapcsolatom fiatalabb patnerrel. De az itt megosztott tapasztalatok elondolkodttatnak, ha erre kerüne sor. Köszi,hogy mgosztottátok a véleményeteket-esttanulmányotokat a hozzám hasonlókkal. Szies “csokrot” kaptunk, ne feledjük a választás a miénk- és,hogy melyiket választjuk az a mi döntésünk. ÉPÜLÜNK,vagy ROMBOLUNK???

    • monika   2011. március 1. kedd 07:29 / Reply

      sziasztok! monika vok én is egy fiatalab pasival élek a kinek már a menyaszonya vok 6ével idöseb vok soha nem voltam hive de még is bele estem nem tudom mit tegyek én 36 vok ő 30 de midig a hth jár meg ilyen oldalakon aszt mogya hogy szeret de én nem érzem kélek agyatok tanácsot,én szeretem őt de valami ért ragaszkodom hozá mielőt még aszt modanályátok hogy a xex nem nem is jóképü de nem tudom mi ért 1 éve vagyunk együt együt lakunk albéletbe sokat hazudik nekem elakar tulajdonitani midig ki kapcsolya a telomat is hogy ne hívjon sekime aszt akarja hogy hagyamottt a munka helyemet kélek segicsetek elhagyam mert nem egy máshoz valok vagyunk vagy mit csináljak akor nem lászik rajtunk mert őt midig idöseb nek tartják de ha kell mutatok képet is köszi hogy meg halgatatok.

  83. m58   2011. február 19. szombat 20:14 / Reply

    Sziasztok!Érdekes a téma annál is inkább, mert engem is érint.Tízéve élek külön a férjem 1évvel volt idősebb.Én 52 éves vagyok és nem a barbibaba alkatuakhoz tartozom.Elköltöztem tőle.Keresgéltem éveken át, mert nem bírom a magányt.Rájöttem,hogy a fiatalabbakhoz vonzódom,volt is fiatalabb partnerem.Évekóta van egy 10évvel fiatalabb barátom,de nem akar felvállalni csak a szex miatt jár hozzám meg, hogy kisírja magát a vállamon.Már többször elküldtem,de mindig visszatér.
    Az a baj ,hogy én az évek során már kötődöm hozzá és ettől szenvedek.Az én korosztájom tényleg a fiatalabbakat keresi, hol rughatnék én labdába?Ha megnézzük a hirdetések nagyrészében a 50es ffiak 10-15évvel fiatalabbakat keresnek.Én felvállalnám a fiatalabbat is ha jó a gondolkodása és engem szeret.Nem mindid a kor számít.Ha van egy komoly 40-es szívesen megismerném.Ha lenne pár boldog éve az embernek már megérte.Persze tisztába kell lenni sok mindennel mind a két részről ami egy ilyen kapcsolattal jár.Én hiszek abban hogy létezik így is jó kapcsolat.

  84. Bódis Ákos   2011. február 20. vasárnap 01:57 / Reply

    Kedves Gina!
    Mivel leveled végén nem találtam válasz címkét, ezért most itt válaszolok.
    Természetesen, 8 osztállyal is lehet valaki intelligens. És én sem úgy gondoltam, hogy csak és kizárólag felsőfokú végzettség szükséges.
    Az általánosításról ezen a lapon már kaptam egy véleményt, ami nagyon igaz is.
    Akinek nem inge…
    Valamit erről a kérdésről azért had említsek meg.
    Hosszú ideig fent voltam egy társkereső lapon, – már nem, mert szerintem semmi értelme! – és molett hölgyektől 29db. érdeklődés érkezett.
    Vékonyabb hölgytől: 2db. (megszámoltam!)
    Ráadásul az én méreteim: 178cm 68kg
    Tehát még az sem lehet, hogy a hölgyek úgy gondolták, egy 120kg-os pasi mellett, ők csak nádszálak lehetnek.
    Talán így egy kicsivel érthetőbb a kialakult véleményem.
    Szép hétvégét kívánok én is!
    Szia:Ákos

  85. Zsolt   2011. február 20. vasárnap 12:16 / Reply

    Egyetértek Ákossal!

    Volt hogy én is meglepődtem.
    Társkeresőre beregisztrálva egy hét alatt olyan benyomásom támadt, hogy mintha kifejezetten a nagyobb testsúlyú hölgyek kerestek meg (még két vékonyabb, vagy átlagos sem akadt közöttük, mint Ákosnak:)Félreértés ne essék: az emberi értékek nem a testsúlyon múlnak, de ne legyünk álszentek. Van, akinek a vékonyak tetszenek, van akinek a ducik, van akinek se ez se az, hanem a kettő között.
    Márpedig tartós kapcsolat kölcsönös testi vonzalom nélkül…
    Én speciel volt, hogy hagytam magam belesodródni magam olyan kapcsolatba, amibe nem kellett volna, és épp egy nagyon túlsúlyos (hangsúlyozom, nem molett, hanem igencsak túlsúlyos) hölggyel. Többet ártottam mint használtam neki is, magamnak is. Tanultam belőle.
    Természetesen kell hogy legyen önkritikánk. Én sem kereshetnék nádszálvékony hölgyet a magam átlagos paramétereivel (174cm, 75-80 kg között ingadozik)Hozzáteszem, hogy nem is jönnek be a nádszálvékony nők:), ezért is beszélek átlagosról.
    Egyébként azt gondolom, ha teszem azt, igaz az, hogy sok az elhízott hölgy (nyilván pasi is) mondjuk a negyvenes ötvenes korosztályban, az legtöbbször nem genetikai adottság kérdése (még csak nem is koré. Egy súlytöbblet, kis párnácskák az lehet kor kérdése, a durva elhízás kevésbé.)
    Talán lelki okokat lehetne keresni, éspedig mindkét nemnél. A házasságában csalódott, új boldogságot kereső hölgyek, urak elhagyják magukat, esetleg az élet más terütein (pld evés, netán kifejezetten édesség) keresnek kielégülést. De ezek köztudott dolgok.

    Értékválságos, kusza világot élünk, ezért is van nagy jelentősége az ehhez hasonló fórumoknak. Tényleg sok mindenre választ kaphatunk itt:)

    Én továbbra is azt tartom, hogy a három legfontosabb alappillér: közel egyszíntű szellemi, érzelmi intelligencia és kölcsönös testi vonzalom (kémiával együtt).
    Nem hiszem hogy érdemes lenne ennél alább adni.

    • Bódis Ákos   2011. február 20. vasárnap 14:31 / Reply

      Kedves Zsolt!

      Csak egy mondat!
      Leveled minden sorát 100%-ban igaznak gondolom.
      Üdvözöllek:Ákos

    • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 19:24 / Reply

      Kedves Zsolt!

      Abban szerintem nincs igazad,hogy a csalódott hölgyek urak elhagyják magukat,szerintem ez az alaptermészetünkön ,kialakult értékrendjeinken múlik ki hogyan figyel saját magára,persze vannak akiknél az általad említett problémák váltják ki,de ez ritkább.

    • Gábor   2011. február 21. hétfő 21:42 / Reply

      Érdekes amit írtál a duci/ nem duci nőkről, vagyis a testalkatról. Totálisan egyetértek veled abban, hogy testi vonzalom nélkül nincsen jó kapcsolat.
      Viszont ebbe a genetika beleszólhat, nőknél, férfiaknál egyaránt.
      Pl itt vagyok én, mint férfi, a koromhoz képest sokkal fiatalabb külsőmmel és a magam vékony testalkatával, pedig több évet töltöttem kondi termekben tömegnövelés céljából.
      Tehát, én nem tudok a nők nagy részének megfelelni, amikor azt írják, hogy minimum 85kg legyen az illető úr. Hátrány? igen! én határozottan annak érzem, rajtam max a kötött izmokat lehet csodálni, amit takar a ruha. (kivéve a strandon:-)))
      Pont a saját példám okánál fogva megértem azokat a férfiakat és nőket, akik nem tudnak mit tenni a túlsúly ellen, és itt visszatérek arra, hogy ennek ellenére nagyon fontos a testi vonzalom, és nekem is meg vannak a „típusaim”.

      Elnézést, kicsit eltértük az alap témától (korkülönbség), de abban nincsen személyes tapasztalatom, és valószínűleg nem is lesz, mert nem fér bele az értékrendembe

      • Ilona (Bp.)   2011. február 22. kedd 18:32 / Reply

        Kedves Gábor!

        Szerintem egy vékony felépítésü embernek legalább akkora kín felszedni néhány kilót,mint a ducibbaknak lefogyni.
        Magamból kiindulva,én nagyon bírom az éhezést.
        Ha sok a munka és napközben nincs időm enni,akkor már estére olyan fáradt vagyok,hogy csak egy kefirt eszek. És van úgy, hogy napokig csak reggeli és este a kefir. Amikor kifogyok a nadrágomból,akkor kezdem a hizókúrát, töpörtyüvel és császárszalonnával. Nagy az öröm, ha sikerül felszedni 15 dekát.

        Ilona(Bp.)

    • Linda   2011. március 5. szombat 20:29 / Reply

      Kedves Zsolt!

      Teljesen egyetértek a leveledben felsorolt hármas alappillérrel.

  86. Károly   2011. február 20. vasárnap 21:10 / Reply

    A kor külömbségről csak annyit, hogy +9,+1,5 ,+16, és végre -4, viszont szerintem 40 felett már csak az a fontos, hogy az EQ;és az IQ lehetőleg azonoshoz közeli legyen (ezt a jóval fentebbi hölgyeknek üzenem) egy 48 éves srác

    • Sziszamókus   2011. március 7. hétfő 14:14 / Reply

      Nos, igen az EQ, és az IQ…erről feledkeznek meg legtöbben!
      Mert miről beszélgessek-vagy hallgassak-egy pl lábméretével azonos IQ-val rendelkezővel?
      Legyen az akárhány éves!
      Aki aztán ebből adódóan az EQ-ról nem is tud.:((

  87. Júlia   2011. február 21. hétfő 10:06 / Reply

    Sziasztok!
    Mindenkinek azt tanácsolom, ha tényleg foglalkoztatja (igaztja) a kérdés, ki kell próbálnia. Magam részéről volt 6 és 7 évvel fiatalabb barátom, aztán 12 évig 9 évvel idősebb férfival éltem együtt. Mindkét irányban a nagy korkülönbség nem ideális, de lehet nagyon is vonzó, olyan “tiltott gyümölcs”. Aztán, ha megismertük, a véleményünk is megváltozik. Persze nem kell semmit megbánni, hiszen így teljesedik ki az életünk. Tapasztalásra szükség van. Az itt megszólaló fiúkkal is teljesen egyetértek.
    És azért szeretek itt olvasgatni, mert úgy tűnik, végre nem bántani, hanem szeretettel segíteni akarjuk egymást. Mindenkinek sok kitartást kívánok!

  88. Gina   2011. február 21. hétfő 16:38 / Reply

    Sziasztok !

    Akár fiatalabb a férfi, akár idősebb a nő akik itt a társkeresőn vagyunk fent, eleve hátránnyal indulunk az ismerkedésnél, mert hiányzik az a plusz ami kialakulhat egy szilveszteri bulin szórakozás közben, ami egy vonaton utazás közben, vagy ép strandon nyaralás közben, vagy bárhol máshol. Ebből hiányzik így a romantika. Tök gáz oda menni, egy vadidegen férfihez, és állni, bámulni, és hát a semmiből indítani el a beszélgetést, az ismerkedést. Sok idő kell hozzá, és ki tudja eljut e valahová. Ha olyan könnyen szerelembe lehetne esni, akkor csak kimennénk az utcára és látnánk egy jó pasit, vagy férfi esetében egy jó nőt, és már kész is lennénk….de nem így működünk hála a jó Istennek. Tehát azért mert szeretnénk egy párt találni, nem biztos, hogy szerelembe esünk. Ez valami ritka kincs, és attól különleges. Meg kell becsülni, ha egyszer kipattan.
    Szerintem a találkozásra egy szép napsütéses napot szánjunk, amikor egyébként is jó kint lenni, hiszen mikor süt a nap vidámabbak vagyunk, jobb kedvűek, és pozitívabbak. Ki kellene találni valami programot, bowlingozást, vagy célba lövést, vagy tudom is én valami tartalmasabb dolgot, amikor nem csak feszengünk, és kérdésekből akarunk megtudni a másikból valamit, az olyan ……? …indiszkrét néha … illetve szavakból, hanem reakciót is látunk egymásról, mert néha apróság is elég, hogy valakit megkedveljünk.
    Találkoztam egy hozzám nagyon közel lakó férfival, igazán rendes embernek látszik, olyan régi vágású, nagyon dolgos ember. Ideje soha nincs. Én is szeretek dolgozni a munkahelyemen, megcsinálok itthon mindent, de aztán félre is tudom rakni, mit ér az életünk, ha nem fogjuk fel, hogy nem csak kötelesség van, hanem szórakozás is kell néha. ÁÁÁÁ…nem lesz belőle semmi, már le is teszek lassan arról, hogy társkeresőn komoly kapcsolat kialakulhasson. Fiatalabb férfi egyszerűen nem tud izgatni, mint ahogy a jóval idősebb sem. 1-2 év ide vagy oda nem számít, de a közös hullámhossz, hasonló gondolkodás, hasonló érdeklődés igen.

    • Ilona(Ica)   2011. február 21. hétfő 19:44 / Reply

      Kedves Gina!

      Mosolyogtam azon,ha találkozni szeretnénk valakivel egy szép napsütéses napot válasszunk,hát ez olyan,hogy ha tehetném a leg hozzám-illőbb társat választanám,mivel egy találkozót előre meg kell beszélni és attól,hogy ma süt a nap nem biztos,hogy akkor is napos idő lesz.

      Az igaz,hogy pozitívabbak vagyunk,ha jó az idő,de ha megtaláljuk a megfelelő társat(kölcsönös vonzódás,egy hullámhossz)szerintem a környezet már nem annyira fontos,az már könnyen megoldható!

      • Gina   2011. február 22. kedd 16:10 / Reply

        Kedves Ilona !

        Teljesen igazad van, de már olyan elegem van, azt sem tudom mit akarok, vagy kit akarok, akinek kellek az nekem nem kell, aki nekem kéne nem én vagyok álmai asszonya.
        Velem is csak a só drágább :))) XD

        • Ilona(Ica)   2011. február 22. kedd 21:49 / Reply

          Kedves Gina!

          “A türelem rózsát terem”

          Egyébként nekem is volt ilyen “elegem van” időszakom

          ,de rájöttem ezen keseregni nincs értelme.Annál sokkal jobb,ha olyan tevékenységet folytatunk,amiben örömünket leljük és ez mellett nem árt,ha olyan helyekre járunk(kirándulás,buli(igaz ha baráti társasággal nem sok esély van rá)de sosem lehet tudni hol találjuk meg azt a társat akivel kölcsönösen kellünk egymásnak!…

          Sok sikert!

          Ilona.

  89. emcsyke   2011. február 21. hétfő 17:07 / Reply

    Sziasztok nehéz helyez itt barátom szerinte tű z vagyok és égetek mindent tedd hozzá 14 évvel fiatalabb 4 gyerekkel De nagyon szeretem
    Ő nem mondja ki

  90. Erzsi   2011. február 22. kedd 16:32 / Reply

    Nagyon szeretnék boldog lenni, de akár hiszitek , akár nem ,nekem is a fiatalabb férfiak dobogtatnák meg a szivemet. Mert a tölem idősebbekben már semmi romantika, és szenvedély nincs.A fiatalabb férfi még tiszta tűz ,és szenvedély amire nekenm hatalmas nagy szükségem van, ahhoz hogy boldog tudjak lenni. Talán az az idő is eljön egyszer, hogy megtalálom a várva várt boldogságot…

    • Rajmond   2011. március 5. szombat 23:38 / Reply

      Kedves Erzsi! Örömmel olvastam a hozzászólásod! Sokan hiszik,hogy anyakomplekszusa van az illetőnek,vagy csak a pénzre hajt,ha fiatalabb a nőnél.Én például egy 9 évvel idősebb hölgyel voltam együtt sokáig. Kegyetlenül szerettem benne,hogy tapasztalt,kiegyensúlyozott,és végtelenül szeretni tudó embert ismerhettem meg benne.Nagyon őszinte volt hozzám! Egy nap azt mondta:”15 éve most érzi magát először nőnek,és ebben a pillanatban én is azt gondoltam hogy férfi vagyok! Nagyon jól esett,ezzel elmondott mindent!Már azóta szakítottunk,ez hosszú történet,de azóta is beszélgető viszonyban vagyunk,barátként,és nem bántam meg semmit.

  91. Károly   2011. február 22. kedd 21:55 / Reply

    ÜDV RRZSÓ
    Ugyan hány éves lehetsz? ha ez a véleményed erről?

  92. Károly   2011. február 22. kedd 21:56 / Reply

    Bocs nem RRZSÓ hanem ERZSI

  93. Margó   2011. február 23. szerda 09:59 / Reply

    Ez a fórum telitalálat! Intelligens, kulturált empatikus emberek szólnak hozzá, érdemes olvasni. Megkeresett egy tőlem több mint 10 évvel fiatalabb férfi, már a fotóról is éreztem, hogy őt keresem. A frász jött rám, nem gondoltam, hogy tetszhet egy fiatalabb férfi. Nagyon finom, de elutasító választ adtam. Másnap indult ez a fórum, olvastam a hozzászólásokat, mindenki azt írta, hogy egy ilyen kapcsolat maga a csoda. Írtam neki, óriás betűkkel szedve azonnal válaszolt, hogy nagyon örül, hogy meggondoltam magam. Kétszer váltottunk még levelet, az ismerkedés szintjén, ki mivel foglalkozik, család stb. stb. általános kérdések. Pénteki napon jött egy válasz levele, amelyben biztosított arról, hogy továbbra is nagyon szimpatikus vagyok neki, mivel dolgozik többet nem tud írni, nagyon szép hétvégét kíván nekem és üdvözöl. Ma szerda van, azóta nem írt. Hogy értelmezzem ezt a helyzetet? Most mi meg vagyunk ismerkedve? Ennyi volt?

    • meggi   2011. február 23. szerda 10:47 / Reply

      Margónak!

      A hétvége még most jön.. :)
      Tetszik a szenvedő szerkezet… (magyarban ritkán alkalmazzák)
      lehet, hogy talonba tett !??

      Bocsánat, de annyira vizuális …nevess te is egy jót…

      • Margó   2011. február 23. szerda 10:56 / Reply

        Az előző hétvégére gondolt, ami péntek után következett – ha nem volt elég érthető, talonba tett? Ez elég gáz nem?

        • meggi   2011. február 23. szerda 11:19 / Reply

          Margónak

          De nagyon is érthető és frappáns volt a leveled ! épp ezért :csak egy vicc volt..

          Nem gáz (ha igy van) mert emberek jönnek mennek .. és hátha épp belépett egy… de attól még te szimpi vagy ..”majd meglátjuk szindr..” Vagy a kölcsönös tájékoztatásban volt valami neki kérdőjeles..

          De ha választ akarsz akkor a legegyszerűbb ha attól kérdezed aki a legilletékesebb!

          Magamra ismerek! Ahelyett, hogy megkérdezném gyártok mindenféle ideológiákat ..

          • Margó   2011. február 23. szerda 12:00

            Megginek!

            Saját dolgomban olyan béna vagyok, én is gondolkodtam, hogy megkérdezem,de nem merem. Még kivárok, sanyarú a mi életünk :)) vicc! Aranyos vagy, hogy írtál, köszi. Margó

    • Szilvia   2011. február 23. szerda 16:07 / Reply

      Szerintem meggondolta magát. Simán eltűnnek számunkra érthetetlen okokból, szerintem nem érdemes vele foglalkozni. Jöhet a következő! :)

    • Bódis Ákos   2011. február 23. szerda 19:59 / Reply

      Kedves Margó!
      Azt hiszem a társkeresésben is nagyon igaz az a mondás, hogy minél kevesebbet bízol, annál kevesebbet csalódsz.
      Tudom, ezt sokszor nagyon nehéz betartani, és az ember inkább csak bele edződni tud.
      Szerintem Szilviának van igaza!
      Ne edd magadat miatta, mert csak Neked lesz rosszabb.
      Azt se feledd, hogy ilyenkor az ismerkedésnél néha még egy mondat is elég ahhoz, hogy a másikat elriasszuk magunktól.
      És sajnos sokan vannak olyanok is, akik nagyon jót szórakoznak a másik őszinte érdeklődésén, és esetleges érzelmein is.
      Üdvözöllek:Ákos

  94. meggi   2011. február 23. szerda 15:01 / Reply

    Margónak

    Nem mered???????? Tehát félsz!Miért is? Mitől is? Mit veszíthetsz? Persze igazad lehet, mert igy még olyan sokáig rághatod magad! Ha ez jó!? (ezt szoktam magamnak is mondogatni)

    Ha rákérdezel és válaszol:
    vagy kiderül, hogy egy buta félreértés,
    vagy előáll egy nyakatekert magyarázattal
    amiből kilóg a lóláb (akkor meg minek aggódni)
    vagy csak végig vette a “felhozatalt” és a szűrő után kezdi előlről. :) Csak vicceltem

    Kérdezd meg! Mit veszíthetsz? …

    De nyerni, nyerhetsz! pl.,hogy tisztázódik vagy lapozol!

    • Margó   2011. február 23. szerda 17:01 / Reply

      Ok!

      • Margó   2011. február 24. csütörtök 09:45 / Reply

        Meggi!
        Megkérdeztem, csak a munkája miatt nem jelentkezett, találkozót kért. Köszi Neked. Puszi: M

        • meggi   2011. február 24. csütörtök 10:24 / Reply

          Szia Margó!

          Veled örülök! Vártam, hogy válaszolj, ilyesmit reméltem.

          Nem kell aggódni. Bizz magadban és ime.. bizz a másikban. (még akkor is ha már becsaptak-hisz mi is tettünk ilyet)

          Csak tiszta szívvel, őszintén.

          Hiszem, hogy mindig ez a szerencsés felállás! Igy is sok lehet a seb, de ha nem azt mutatom aki és ami vagyok :akkor mit kérek számon!? Azt, hogy nem kell neki az ami egyébként sem vagyok?!
          Margó ez csak “általános ” nem neked szól.

          …. s ne várj el semmit – így boldog lehetsz!”

          Van abban igazság, hogy az elvárásaink tesznek csalódottá.

          Szeretünki, hogy viszontszeressenek?! Tudunk-e feltétel nélkül szeretni? Azt szeressük aki és ne azért amilyen!

          “nem rád, hanem érted haragszom” ugye azt jelenti:szeretlek, de haragszom azért amit tettél…

          Azt hiszem sok hibát követünk el a cserével vagy egybemosással. No meg az elvárásokkal.

          Persze ezeket csak gyakorlom ill. törekszem…

          És, hogy miért éppen most mondom…?

          • Margó   2011. február 24. csütörtök 18:29

            Köszönöm a hozzászólásaidat, nagyon sokat segítettél. Érzem, hogy ő az akit én szeretnék, nagyon türelmetlen vagyok, de mondogatom magamban, hogy nyugi-nyugi, ne várjak semmit, ha úgy kell lennie, úgyis találkozunk.
            Jól mondtam a leckét tanárnő?
            Imádlak és köszönöm :))

  95. Frani   2011. február 23. szerda 17:20 / Reply

    Szia Andi!

    Igazad van a 4 okot felsorolva, én hozzá teszek még egyet: a tradíciót. És visszacsatolok a korkülönbségre. Sok 45, 50 év feletti nő meghátrál a társkeresés során, mivel szembesül azzal a ténnyel, hogy a tradíciók szerint tőle idősebb férfit kellene választania az 50-65 éves korosztályból. Vicc, de ezen férfiúi korosztály párt kereső képviselői többnyire 30-40 éves hölgyeket keresnek. A teremtés koronáit nem érdekli, hogy ők hamarabb halnak és a hölgyek talán már 55 évesen özvegyen maradnak. 53 éves vagyok, rendszeresen a 42-45 éves agglegény férfiak érdeklődnek irántam (a pénztárcám lapos, bombázó sem vagyok), és megdöbbennek, amikor megtudják a gyerekeim életkorát. Ez hatalmas bók. Ha nem kellek a tradíció által kijelölt korosztálynak, akkor elfogadom azt, hogy ellene megyek ennek. Olvasva soraidat kedves Andi, megerősítést kaptam: sutba dobom a tradíciót és nem érdekel a férfi életkora egy bizonyos határon belül. Elfogadom, ha kiegészítjük egymást és megadjuk egymásnak a tiszteletet, megbecsülést, a szerelmet és azt, hogy ő férfinak, én pedig igazán nőnek érzem magam.

    A szabály az, hogy egymás társai legyünk minden vonatkozásban. Ez az igazi tradíció!!!

  96. messzimama   2011. február 23. szerda 18:18 / Reply

    Kiléptem több társkereső klubból, azt tapasztaltam,a levelem nem talált az illetékes úrakhoz.Férfiaknak kellene társat keresni,de a hagyomány megváltozott,azzal hogy több a nő,mint a férfi társkereső.Az is biztos,kényelemből talán,elvárják az úrak, mi nők kezdeményezzünk,ezért nincs megbecsülése a nőknek,mert “ragadnak” nem lehet őket lerázni,ezt állítják a férfiak.

  97. emcsyke   2011. február 26. szombat 17:57 / Reply

    Sziasztok Itt volt barátom aki 14 évvel fiatalabb Sajnos nős én férjezett dobjatok rám követ, mert megérdelem. Nem tudom miért De vonz mint mágnes: CSodás ahogy érint pedig nem jobb mint mégis mégis,Azt mondta nagyon vonzó nő vagyok és nem kor számít és nagyon nagyon nehézen tudta magát visszafogni Kedves férfiak kérem ti mondjátok meg tényleg olyan kínos 10 14 évvel idősebb nő?
    Ha minden megvan benne ami nektek kell?HA már gyerek szülésről nincs is szó Írjátok meg kérlek !

    • Sziszamókus   2011. március 7. hétfő 14:22 / Reply

      Mi a (most már ex) barátommal 1993-ban (én 46, ő 26) úgy mentünk végig a kisvárosunk főutcáján,kézen fogva, hogy nem vettük észre az utca túloldalán menő aktuális élettársat..aki egy közös ismerősünkkel sétáltatta a gyereket..és ő szerinte látszott, hogy nem látunk ki egymásból, de az élettárs ezt nem látta ( elfojtás, meg elképzelhetetlen..:)))

  98. emcsyke   2011. február 26. szombat 20:39 / Reply

    Frani igazad van nagyon

  99. emcsyke   2011. február 27. vasárnap 11:14 / Reply

    senki nem járt itt(:

  100. emcsyke   2011. február 27. vasárnap 12:07 / Reply

    Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.
    Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szíved örökké.
    Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
    Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.
    Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.
    Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
    Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni.
    Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással.
    Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
    imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, mi is az a bánat.

  101. Margó   2011. február 28. hétfő 15:51 / Reply

    Meggi hol vagy, szeretnék Veled beszélni :)
    Margó

    • meggi   2011. március 6. vasárnap 19:21 / Reply

      Szia Margó!

      Itt vagyok most látom a leveled.Szorítottam, hogy jó mederben történjenek a dolgaid.
      Remélem, hogy sinen vagy-vagytok, hogy megtart a hited a bizalmad magadban a másikban.
      Lehet, hogy itt már bizonytalan az elérés ezért szívesen megadom a címet:
      meggi11@freemail.hu
      a legjobbakat meggi

  102. Lilla   2011. március 10. csütörtök 18:38 / Reply

    54 éves vagyok. 4 éve lett vége egy 8 éves kapcsolatomnak. Házasok voltunk. A férjem 21 évvel volt fiatalabb.Életem legboldogabb 8 éve volt. Nagyon sok problémám volt miatta. Fiatalabb volt, mint a nagylányom. Bántottak a gyerekeim, a szüleim. A környezetem gondolt, amit gondolt. Nem voltam elég erős. A kétségeim, amiket ti is felsoroltatok, megmérgezték a kapcsolatunkat. Azóta sem hevertem ki.
    Elhagy egy másikért, csak a pénzemért szeret, nem vesz komolyan… Ezek sokkal inkább illenek az idősebb korú férfiakra.Bennük,az önzésen kívül mást még nem találtam.

  103. Panna   2011. március 12. szombat 20:38 / Reply

    Én is abba a “kategóriba” tartozom, hogy nem gondoltam volna, hogy velem ez megtörténhet. Ő verseket írt, én pedig novellákat és egy felolvasó esten találkoztunk. Épp nagyon magam alatt voltam, felneveltem négy gyereket, a házasságom kész börtönnek tűnt és úgy gondoltam, esélyem sincs kiszabadulni belőle. Csak beszélgettünk, és szinte magamra ismertem benne: nem értik, mit akar az írással, nem találja a helyét a világban, “biztosan vele van a baj”. Amit neki mondtam, igazából magamnak mondtam. Fél év múlva fogta magát és ideköltözött, ebbe a városba, ahol lakunk. Három műszakban állást vállalt, soha nem kért tőlem semmit. Egy év után nem bírtam tovább és én is albérletbe költöztem. Ő jelentkezett egyetemre, és mikor felvették, megijedtem, hogy okosabb lesz, mint én, úgyhogy én is beadtam levelezőre a jelentkezésemet. Most vagyok harmadéves. Már elképzelhetetlen volt számomra, hogy valaha is diplomám legyen. Húsz évvel fiatalabb, és nálunk is az én fejemből pattant ki a zseniális szikra, hogy nem rám van szüksége. Ha valahol, egy ilyen kapcsolatban tényleg megéli az ember a transzcendenciát, mert az esze biztosan mást mond, mint amit megtapasztal, és ez az, amibe tényleg majdnem bele lehet halni. Én ezt az anyakomlexust utálom a legjobban az előítéletek közül. “Gyermekké tett”, soha nem voltam még annyira önmagam, mint vele. Most persze fáj, de semmit nem tudtam a szerelemről, amíg vele nem találkoztam. Szerintem csak egy kérdés van ilyen esetben: mit is értünk szerelem alatt? Lehet ezt korhoz kötni? Kémiához? Mellékesen abszolút nem volt az esetem :) Most meg ő lett, akit mindenben keresek.

    • Júlia   2011. április 16. szombat 17:15 / Reply

      30 évvel idősebb Kedves – ma sem hiszem el, hogy közel az ötvenhez szerelmet lelek nőként egy ennyivel idősebb férfi mellett – ágyban és asztalnál.

      Hihetetlen. Olyan szerelmesek vagyunk, mint valaha tinikorban. Hihetetlen.

  104. Péter   2011. március 27. vasárnap 11:44 / Reply

    Szeretnék tartós kapcsolatot kialakítani.

  105. Pingback: A társkeresők korlátai | Társkereső Kalauz

  106. Pingback: Korlátaid a társkeresésben: a belső akadályok a társkereső coach szemével | Delina.hu magazin

  107. Pingback: Társkeresés a Társkereső szemével - PINK LADY.hu - Beauty & Fashion Magazin - Az Igazán Nőknek -

  108. Éva   2011. július 14. csütörtök 06:10 / Reply

    Sziasztok.Én egy 37 éves nő vagyok és 20 éves fiúval vagyok egyűt és nem csak a szex miatt.És nagyon szeretjük egymást.

    • Náprádiné   2011. július 14. csütörtök 06:54 / Reply

      Gondolsz arra, mi lesz később? A fiúnak egyszer eszébe jut majd, hogy gyereke legyen, te akkor szülőképes leszel még? Nem fog egy akkor szülőképes korúval lelépni?
      Nem megkeseríteni akarlak, csak szerintem erre jó gondolni, mielőtt az ember egy ilyen helyzetbe egészen belegabalyodik, és sokkal mélyebb sebeket okoz.
      Mert akárhogy is, van egy biológiánk, ami arra irányul, hogy utódaink legyenek, mondjunk bármit. (De természetesen nem ismerlek benneteket, és egyáltalán nem biztos, hogy ebben az esetben igazam van, általánosságban beszélek)

  109. Pingback: Hány nőre jut hány férfi? A demográfus válaszol! | Társkereső Kalauz

  110. kandurka   2011. szeptember 13. kedd 09:01 / Reply

    Létezik ápolt 70-es hölgy korosztály…?

  111. Edit   2011. szeptember 13. kedd 20:29 / Reply

    Valaki agyjon nekem tanácsot én egy 20 éves lány vagyok és beleszerettem egy nálam 4 évvel fiatalabb srácba.Talán ez azért történhetett meg mert ő pont olyan akire nekem szükségem van és ő is nagyon szeret engem elmondása szerint!Kérem adjon valaki tanácsot hogy mit csináljak !!!!!!!!!!! Köszike!!!!

    • Tibor71   2011. szeptember 13. kedd 21:34 / Reply

      Mi az, ami téged zavar, vagy ami miatt tanácsot kérsz? Az, hogy négy évvel fiatalabb? Vagy az, hogy ő 16?

    • szeretö tamás   2011. november 9. szerda 11:31 / Reply

      szia tedd probára egy másik lányal

  112. Edit   2011. szeptember 13. kedd 22:38 / Reply

    Igen inkább az miatt hogy ő 16 és egyébként ami leginkább megfogott benne az az hogy nem tipikus 16 éves a felfogása meg kinézetre sem olyan,én inkább attól félek hogy majd a szülei mit mondanak.Az én szüleim azt mondták hogy hát meg kell gondolni de ez nem a világ mert nem vagyok nagyon sokkal idősebb de én félek hogy a szülei kiakadnak!!!! Ez a baj!

    • Tibor71   2011. szeptember 13. kedd 23:01 / Reply

      Egyelőre úgysem várhatsz tőle komoly kapcsolatot, hiszen – gondolom – még tanul, és ha komolyan gondolkozik, akkor nem tervezi, hogy összeköltöznétek. A szülei csak akkor fognak véleményt nyilvánítani, hogyha megtudják a korodat, de szerintem nem azzal akarja kezdeni, hogy bemutat nekik. Én azt mondom, csináljátok, ami jólesik, gyereket azért nem szülj neki, erre azért vigyázz. Aztán majd meglátjátok, mi lesz belőle, meddig tart. Ha négy évvel idősebb lenne nálad, akkor mit csinálnátok? Szerintem ugyanezt, csak nem paráznál miatta. Akkor sem gondolkoznál még összeköltözésen, családalapításon, hanem élveznéd az életet. Járnátok 2-3 évet, és csak utána merülne fel az, hogy komolyabbra fordítsátok a kapcsolatotokat. 2-3 év múlva meg már 18-19 lesz, nagykorú, ha akar, akár el is költözhet otthonról.

  113. Edit   2011. szeptember 13. kedd 23:54 / Reply

    Igen én nem vagyok felelőtlen és igazad van de miért van az ha a fiú idősebb mint a lány az nem probléma de fordítva már igen és egyébként én is fősulis vagyok de mit csináljak akkor ha a szülei megtudják a koromat és ellenzik? Hagyjam a fenébe de ez nem lesz könnyű!Kérlek írj!!!Köszi

    • Tibor71   2011. szeptember 14. szerda 00:10 / Reply

      Ezekben a helyzetekben szerintem nem lehet jó tanácsot adni. Van egy mondás, miszerint a hídon akkor kell átmenni, ha odaértél. Gondolkozhatsz azon, hogy mi lesz, ha megtudják, de nem tudod, hogy valójában hogy fognak reagálni. Persze, igazad van, nagy valószínűséggel nem fognak ugrálni örömükben. De tiltani fogják a srácot, vagy csak azt mondják, hogy ők nem így gondolták? Egyébként meg lehet, hogy nem is fogják ellenezni.

      Hagyni azért, mert mit szólnak mások? Nem hiszem, hogy ez a megoldás. Sokáig rágnád magad, hogy vajon mi lett volna, ha… És ő is. Nem kell, hogy most derüljön ki a kapcsolatotok. Ha kiderül, meglátjátok a reakciókat. Ha a nagy ellenszélben is együtt maradtok, akkor az már egy próba, amit sikeresen vesztek. Ha nem maradtok együtt, akkor meg szétmentek, és kész. Lehet, hogy el sem juttok odáig, hogy megtudják a szülők, és akkor teljesen feleslegesen parázol ezen a kérdésen. Szerintem.

  114. Edit   2011. szeptember 14. szerda 01:22 / Reply

    Köszi a segítséget!!!!!

  115. mókuspityu   2011. szeptember 28. szerda 08:44 / Reply

    Volt néhány, nálam jóval idősebb hölgy partnerem. És ezek voltak a legjobbak.
    Azt kell mondjam soha nem érdekelt a kor.
    Természetesen az ápoltság alapvető elvárás ma is.
    25 éves voltam, amikor először volt egy (jóval) idősebb szerelmem. Nagyon sokáig tartott ez a kapcsolat. A munkahelyemen ismertem meg, a fönök titkárnője volt.
    Sok izgalommal járt, hiszen ott nem tudhatták meg, de azért sejtették…
    Nagyon sok jóban volt részünk, és ma már tudom ez volt a legjobb.
    Sajnos néhány éve meghalt egy gyógyíthatatlan betegségben.
    Hölgyeim! A kor biztosan nem lehet akadály, higgyék el. Sok minden más azonban igen…

  116. Feri   2011. október 15. szombat 13:40 / Reply

    Sziasztok.24 éves fiú vagyok,aki keres egy kedves hölgyet,aki támogatna.Nagyon jól maszirozok,nem dohányzok,ápolt.Keres bizalommal.

    • Randi Andi   2011. október 15. szombat 19:06 / Reply

      Kedves Feri!

      Úgy gondolom, nagyon eltévesztetted a házszámot.

  117. szeretö tamás   2011. november 9. szerda 11:27 / Reply

    keresek megértő nőt .mindenre nyitott vagyok szeretni és oda figyelés. és bizalmat

  118. Dio   2011. november 10. csütörtök 18:51 / Reply

    Sziasztok,
    (Elnézést kérek kicsit hosszú lett és talán zavaros is. De csak megosztom a kis életemet és semmi több, még mielőtt bár kis is mást mondana)

    Ma Hogy itt kint állást keresgéltem és társkereső oldalakat is megnéztem, erre az oldalra rátaláltam.
    Esőként elnézést kérek mindenkitől de a helyesírás nekem az egyik gyenge pontom.
    Olvastam sok hozzá szólást itt, amelyek érdekes képet add.
    Szerintem általánosítani nem lehet. Mivel kortól függetlenül eltérő minden egyes ember személyisége. Ez részben a nevelés és a környezet hatásának a kivetülése. Másrészt a mai helyzet az úgy mond modern világ szemlélet az amely hatással van mindenkire. Ma nagyon sokan szeretnék azt hogy ne kelljen dolgozni csak pénz legyen. Vagy nagyon magas beosztásba tudjon bekerülni. stb
    Nem mindegy milyen az a ruha amit felvesz! Részben igaz de ha kettő azonos szabású és mintájú nadrágot lát az üzletben és a kettő között csak a márka és az ár ami eltérő, a választás a drága márkás holmira esik. A másik ugyan olyan jó strapabíró stb. Magyarországon a divat egy betegség. Itt kint az emberek nem foglalkoznak ennyire intenzíven a márkával. A lényeg csak jól álljon.

    Többen Írták hogy sokan csak a pénzre mennek legyen az bármelyik nem.
    Szerintem nem véletlen már sportként űzik sokan szerintem. Mert úgy gondolják egyszer élnek és azt nem munkával akarják kitölteni. stb.

    És most jövők én.

    Szeretném megosztani a kis magán életem röviden az itt lévőkkel.

    Magamról röviden:
    38 éves férfi vagyok, egyedül álló.
    Nincs gyerekem,nincs lakásom, nincs autóm és kutyám sincs.
    Ez már mindenhol egy jó belépő a hölgyeknél, nőknél a mai világban.

    19 és fél évet dolgoztam ipari területen mint fizikai alkalmazott. Közben elvégeztem egy Műszaki Főiskolát Távoktatáson. Az államvizsga meglett de még a nyelv vizsga nincs meg. Majd megkezdődtek a leépítések és én is beleestem azzal az indokkal hogy túl képzett vagyok.
    akkoriban költöztem össze a barátnőmmel.
    Mikor felmondott nekem a cég kaptam végkielégítést ami pár hónap alatt elment erre arra amit szeretett volna megkapta.
    Közben kerestem munkahelyet de nem jött össze. Mivel nem volt kapcsolatom így nehéz volt.
    pár hónap együtt lét után a barátnőm bejelentette hogy részéről vége ez December elején volt. Nem értetem miért mert nem fogtam a kezét mint sokan. Értem ezt azon hogy találkozhatott a barátaival elmehetett szórakozni ott aludhatott a barátnőjénél. Sokat mentünk moziba, étterembe sétálni, stb. Azt az elvet vallom hogy egy kapcsolat nem abból áll hogy onnantól nem találkozhatsz senkivel nem mehetsz el sehova ha nem vagyok ott stb. Mert minden egyes ember külön személyiség.

    Nos mikor bejelentette akkor kicsit magamba mélyedtem, de túl tetem magam. Így kijöttem Londonba, azzal hogy itt megtanulok angol nyelven kommunikálni és még jól is fogok keresni. De sajna egyik sem jött be, mivel a volt munkahelyen sok volt az Indiai, és a Magyar emberke, ezért az angol háttérbe került. Már csak azért is mert korra reggel keltem és este 7- 8 felé értem a szállásra. Nap mint nap az ember elfárad mint fizikailag, mint szellemileg. És kipihenni se nagyon volt idő mert heti 1 nap pihenő volt. Anyagilag pedig a minimál pénz volt.
    Egy Magyar srácnak és egy újonnan kinevezett Magyar vezetőbeosztásba került csajnak köszönhetem hogy megszűnt az állásom ott. Ekkor sikerült egy Román agency.nél állást kapnom, amely rosszabb volt mint az előző, és a pénz is sokkal kevesebb volt. Ott 2 hónapot dolgoztam aztán nem kellettem mert csak a szabadságok kiadása okozott nekik ember hiányt. Amikor kiadták mindenkinek akkor mehettem. Most itt vagyok és munkát keresek 3 hete és semmi.

    A nő?
    Nem tudom hogy is jellemezzem magam, mert igazából egy ember nem tudja jól jellemezni önmagát, (mivel az erdőben egy fa is csak a másikat látja)
    Én nem nagyon tudok ismerkedni ha nincs egy barát vagy valaki mellettem, nekem ez is a hibám.
    Természetesen ennek biztos meg van a magyarázata.
    Ma már nem is merek leszólítani egy nőt ha nem ismerem, mert tudom hogy nem én vagyok az akit keres.
    Mivel még magamat is alig tudom fent tartani. stb.
    (Anno sokat laktam munkás szállón mert nem volt máshol lennem, a fizetés pedig hónapról hónapra volt elegendő, amelyből apránként tetem félre mindig egy kis összeget és néha mikor megismerkedtem valakivel hamar kimerült ez is)

    Ma nagyon sokan azt nézik ki vagy! mivel nekem semmim sincs ez nem igazán vonzó ezt tudom én is. De azt is hogy nem is lesz semmim a mai helyzetben. Sajna ez a magabiztos énemet is lerombolta nagyon. De ezt nem lehet rajtam látni mert aki ismer az vidám és humoros emberkének tart. Ha azt mondanám hogy már a kilencedik hónap az amióta nem volt kapcsolatom, és sok ilyen kihagyás volt bár eddig a nyolc hónap volt a max.
    Valakinek ez jó de nekem kevésbé.

    Ezért gondoltam arra is egy időben hogy idősebb nővel megismerkedem akinek megvan majdnem mindene csak a boldogság hiányzik. de sajna ez sem egyszerű. Mert erre mindig van egy jobb és rátermettebb másik aki gyanútlanul kihasználja amikor adódik rá helyzet.
    Most ott tartok hogy már nem tudom mit csináljak ha nem találok munkát itt kint akkor a holmijaimat elküldőm Magyarba az egyik ismerősömnek megőrzésre, aztán csak lesz valahogyan. Természetesen a kétségbe esés és a bizonytalanság az ami hatalmába kerített.

    Visszatérve a volt barátnőmre úgy mond jól kihasznált és a semmibe taszított, Persze én is hibás vagyok hogy megadtam neki mind azt amit szeretett volna.

    Ezeket nem azért írtam le hogy megsajnáljon bár ki is csupán csak mert jó volt leírni megosztani. Tudom nagyon össze vissza szálakon fut de sok mindent szeretem volna leírni, és én is belekavarodtam. De amit tudni kell én sem tudtam magamat jól kifejezni.
    Remélem nem sértettem meg senkit sem, mert nem állt módomba. Akit megsértettem attól bocsánatot kérek.

  119. Ágica   2011. december 31. szombat 02:16 / Reply

    Szép emlékek, már a múlté én akartam, hogy elkezdődjön és azt is hogy vége legyen most mégis nehéz. A mi kapcsolatunk több mint10 évig tartott 22 évvel fiatalabb kedvesemmel.Lehet,hogy megbotránkoztató,így most Nektek de akik ismernek elfogadták, természetesnek vették.Még vidéken is amikor leutaztunk ott sem okoztunk különösebb csodálkozást.Az én volt párom is jóval érettebb a koránál.A szex tökéletes volt. Közös érdeklődés, azonos hullámhosszon voltunk sok mindenben.Nem mondom, hogy nem volt tányér csörrenés, Ahol nincs vita ott nincs érzelem!
    Merem állítani, hogy hű volt hozzám és én is Ő hozzá. Nem volt félszemű,ferde szájú igenis csinos, izmos, széles vállú magas srác.Nagyon jókat beszélgettünk stb.sorolhatnám. Mégis elküldtem két évig tartott mire elköltözött! Végleg idén nyáron tőlem. Tudtam mennie kell ( most már rájött Ő is)jobb lesz később, hiszen ha családot akar alapítani annak lassan itt az ideje.Akkor kemény voltam és hajthatatlan, de hetek múlva majd bele haltam. Most már nincs vissza út eltelt fél év! Neki már van valakije aki szintén idősebb de “csak”7 év a kor- különbség. Kívánom hogy legyenek boldogok!!!
    Én pedig felregisztráltam a társkeresőre.De figyelni fogok ez csak egyszer volt többé ilyen nem lesz.Szép volt jó volt elmúlt!!!

  120. Foley   2012. február 14. kedd 07:41 / Reply

    Rengeteg jó vélemény van itt az oldalon de annál több rossz is.Én fiatal vagyok és az idősek vonzanak de egyébként pont egy csomó itt említett köztudatban elfogadott sztereotípia miatt nem merek kezdeményezni.pl.: anya komplexus,anyagi érdekeltség stb.Közben pedig sokan, tapasztalatukat megíró nők meg írták ,hogy általuk úgy fogalmazva:”életem egyik legszebb élménye” úgy ért véget,hogy ő maga(a sztereotípiák miatt) vetett véget neki,ilyen alapon a fiatalabbaknak van félni valójuk és olyat is írtak ,hogy ” nem mertem el hinni ,hogy mikor azt mondja szép vagyok igazat mond” pedig ők is szépek sőt,van akinek kimondottan jobban tetszik az ő külsejük mint a társadalmilag elfogadott ideál.Külföldi társkereső oldalakon tök normális az is ha az érett nő keresi a fiatalabb férfit,a magyaron pedig a sok hülye férfi közt a normális elvészne és emiatt megse próbálom mert már a sok rossz tapasztalat miatt jogosan nem bíznak bennük a nők és nem próbálkoznak így.

  121. Kovács Viktor   2012. március 2. péntek 15:10 / Reply

    Szerintem idősebb nővel azért jobb mert talán legyűri az emberben a szorongást, a kudarctól való félelmet, így a végén jobb lesz, mint fiatalabbal.
    Ha érdekel valakit Írjon, és vegyük fel a kapcsolatot.

  122. Kovács Viktor   2012. március 2. péntek 15:12 / Reply

    Szerintem idősebb nővel azért jobb mert talán legyűri az emberben a szorongást.
    Írjatok 60 felett.

  123. Éva   2012. április 10. kedd 01:17 / Reply

    Remélem Andi kitörli fölöttem a pravdát… :))
    Én is a fiatalabbak között keresek, hátha köztük találom meg a kedvesemet.
    Én 39 vagyok és 6 évet simán letagadhatok.
    A korombeli férfiak némelyikét idősnek találom hozzám….
    Vagy az is lehet, hogy végül megtalálom egy hasonló fiatalos 40-es képében.
    Ez még kérdőjel a számomra.

    • Én   2012. november 7. szerda 17:12 / Reply

      szerintem nyugodtan keress fiatalabb közt, és nem azzal foglalkozz hogy mit gondol más hanem hogy te jól érezd magad, ez a fontos, és erről szól az élet jól érezzük magunkat :) Sok szerencsét!

  124. Dorina   2012. április 22. vasárnap 22:39 / Reply

    Én egy kétgyermekes anya vagyok. És összejárok egy családdal, ahol a 16-17 éves fiún vettem észre hogy szeret. Nem törődik a vele egykorú lányokkal. Keresi az alkalmat,hogy láthasson. Megtudta és megkereste a címet ahol lakom. Beszélt az érzelmeiről az osztályfőnökének. Várom a pillanatot amikor elmondja végre nekem mit érez. Mert ez csak plátói szerelem, ugye?

  125. Baranyaisrác   2012. június 11. hétfő 17:14 / Reply

    Utálom ezeket a sztereotípiákat. Ha valaki nem azt szereti és nem úgy gondolkodik mint ahogy azt mondják. Kiveti a társadalom. 19 éves csávó vagyok Baranyából és még nem volt szerencsém idősebb nőhöz pedig kipróbáltam volna. Remélem egyszer kipróbálhatom:).Szerintem nyugodtan fel lehet vállani amit gondol és érez ettől lesz valaki egyéniség:) Valami hozzáfűzni valód van elérsz baranyaisrac@freemail.hu -n .

  126. LAci   2012. október 6. szombat 23:19 / Reply

    Na lehet itt megtalalom akit keresek^^
    24eves vagyok
    keresek egy olyan intelligens erett not akihez odakoltozhetnek
    cserebe barmien kereset teljesitem
    (vallalkozasom csodbement ,atvert egy kishulye picsa,anyamek reg meghaltak
    behajto mar mindenemet elvitte)
    nemsokaig birom az albit fizetni

    UJ ELETET szeretnek kezdeni aki tudna irjon es meglatjuk#

    • Laura   2012. október 7. vasárnap 17:21 / Reply

      Laci, fentebb is írták már egy srácnak, de úgy látszik, nem világos: ez az oldal társkeresésről szól, nem férfi prostituáltak kiközvetítéséről. Elég lelombozó lehet az idősebb nőknek azt olvasni, hogy ők már csak pénzen vehetnek pasit.

      • Hrdlicka   2012. október 7. vasárnap 18:51 / Reply

        Jajjj, Laura, hogy lehetsz ilyen érzéketlen, szegény srác még a végén depressziós lesz ha így demotiválod – lehet, hogy ingyen is megcsinálja…:-))

  127. Zöldfülű   2012. október 9. kedd 20:29 / Reply

    Nos, sok hozzászólást elolvastam, őszintén szólva nem az összeset. Amit én hozzátennék, az csak annyi, hogy az idősebb nő, fiatal férfi nem mindig 40 feletti nők esetében huszonéves férfival képzelhető el. Nekem 18 évesen volt egy majd’ 30 éves kedvesem és nagyon izgalmas volt. Szexuális téren legfőképpen természetesen, de láss csodát a beszélgetéseink se voltak üresek, sőt. Pedig nem volt buta nő. Szerintem pedig a fiatalabb férfiak idősebb nőhöz való vonzódása nem csak anyakomplexus lehet, hanem annak a jele, hogy a huszonéves, lelkileg, értelmileg koránérő férfi megunta a csitriket és a buta exhibicionista, tudatlan korabeli lányokat és ezért keres valami újat.

    • nosmink   2012. október 10. szerda 11:08 / Reply

      Egy lelkileg, értelmileg korán érő miért nevezi magát zöldfülűnek?

      Nem lehet, hogy csak szeretne sokkal érettebb lenni, mint amit az életkora lehetővé tesz, és ezért keres idősebb nőt?

      Na, de miért szeretne érettebb lenni? És minek ahhoz az érettebbet a nőben keresni, miért nem férfiban keresi a tanácsost?

      Inkább az van kb., hogy fél, hogy nem jól teljesít a saját korosztályában, kinevetik, keveslik, és gyakorolni akar, ott, ahol nem nevetik ki. De ez a félelem nem a koraérettség jele, hanem a zöldfülűség valóban, azaz még saját életkora érettségi szintjét se érte el! De miért is fél, hogy kinevetik, keveslik majd? Mert van ilyen tapasztalata? Netán otthon gúnyolódtak vele? Vagy csupán saját korosztálya?

      Az érettség=harmónia=önazonosság, önismeret jele, hogy a gúnyolódások leperegnek. Tehát, akiről nem, az nem önmagát éli, azaz az idősebb nővel/férfival az megy szexelni, aki nem is akar szexelni, de fél, hogy épp ezért bántják majd, ezért felavatási rítussal próbálja magát rávenni, bejártani a későbbiekre is, a nem kívánatos szexre.

  128. Én   2012. november 7. szerda 17:02 / Reply

    Hát én 24 éves vagyok, 20 évesen volt egy 36 éve barátnőm, jelenleg 34 éves a párom, és egész jól el vagyunk! Sem anaykomplexusom sincs, és pénz hiányba sem szenvedek! Nekem ez jön be, és ebben nincs semmi betegség. Nos hogy miért? Szerintem maga az egész hogy érettebb az egész dolog érett partnerrel. Volt velem egy korú b-nőm is, de az ágyba 0-volt, és bárki bármit mondjon, egy kapcsolat egyik fontos része a sex! Tehát azt mondom hogy nem mindenki azért keress idősebb nőt mert beteg vagy nincs pénze! De persze vannak kivételek is! Üdv Mindenkinek!

  129. Én   2012. november 7. szerda 17:06 / Reply

    és még annyit hogy milyen érdekes dolog hogy ha egy fiatal fiú idősebb nővel azon hamar elkezdenek csámcsogni az emberek, de az már megszokottá vált hogy húszon éves pinák 60 éves faszival, az már normális? az apakomplexus? nem az csak azért van h luxus autóba tegyék a pi**ukat :D na ez a véleményem!

  130. Én   2012. november 7. szerda 17:10 / Reply

    az biztos hogy férfiban is és nőben is van aki az idősebb partnert kedveli és jól érzi magát, és mind két nemből van olyan aki az érdekért teszi, szerencsére én előbbi vagyok, hosszabb távú kapcsolatom nem volt “fiatal lánnyal” és őszintén meg vallva nem is vágyom rá, nálam 30-tól jöhet szoba partner. :)

  131. Patrik   2012. december 17. hétfő 18:54 / Reply

    Üdv!
    Nem is tudom hol kezdjem, á meg is van :) 21 éves srác vagyok, régen nem érettem miért nem jövök ki annyira a fiatalabb, velem egyidős emberekkel, időközbe rájöttem, hogy érettebb a gondolkodásom mint másoknak, és így néha-néha kirekesztve éreztem magam. Míg más “normális” srác a fiatalabb csajokat nézte, addig én az idősebbeket (csinos kis anyukákat) :) ennek ellenére volt pár fiatalabb barátnőm, de állandóan csak a hiszti ment, vagy ha nem a hiszti akkor a pénz jött szóba… nem találtam meg a közös hangot velük. Így, hogy idősebb lettem rájöttem hogy nem is nagyon szeretnék magamnak fiatalabb/velem egykorú csajszit, inkább az érettebb korosztályból választanék, csak hát, itt is van egy kis hiba nehéz megtalálni őket!? Fenti hozzászólásokból is kiderült, hogy elég sok ilyen van, és hiszem is, de mégis belegondolva olyan mintha kevés lenne!
    Még egy könyvet is megvettem, amit ezen az oldalon láttam, hogy ezzel kapcsolatos a téma, és abban is sok saját tapasztalat le van írva!(Micsoda különbség!)
    Rengeteg olyan van akit meglátok az utcán és mondom magamba, hogy hű de jól nézett ki :), sőt jelenleg ahova járok OKJ-s képzésre, ott is van egy igen csak kívánatos hölgy, mosolygok rá visszamosolyog :) eddig ez mind szép és jó, de jön a hiba..(nekem sajnos nincs vele előadásom) …….NÉ tehát férjes asszony két gyermekkel!
    Úgyhogy itt is elbukott a mutatvány! :)
    Örülök, hogy megoszthattam! :)

  132. Balázs   2013. április 2. kedd 14:30 / Reply

    Sziasztok!
    26 éves Balatonfüredi férfi vagyok!Az idősebb hölgyeket szeretem, eddig csak velük volt kapcsolatom és nem is kellene fiatal!Írj ha esteleg felkeltettem érdeklődésedet!fcbarca1986@citromail.hu

  133. Sylvia   2013. szeptember 21. szombat 15:25 / Reply

    Regisztráltam konkrétan a Badoora és elleptek fiatalabbnál fiatalabb férfiak az ajánlataikkal. Én 46 éves vagyok, fiatalos külsejű és gondolkodású, tehát a 38-39 éves férfiak már fel se tűntek, hogy ők is 7-8 évvel fiatalabbak.Némelyikükkel randiztam is és találtam volna megfelelőt azonban, ő sokat van külföldön, így szinte csak skypon beszélgetünk. Azonban amiért írtam az a 21-25 évi korosztály, akikkel végképp nem tudok zöld ágra jutni.Egy 21 éves fiatal sráccal, még leírni is fura, találkoztam több alkalommal és kezdtem megkedvelni. Azonban annyira nagy közöttünk az intellektuális, érzelmi és iskolázottságban lévő távolság, hogy sajnos kezd kiütközni, hogy a szexen kívül más közös témánk sajnos nincsen.És a srác is talán szégyenből vagy dacból egészen elutasító az ilyen irányú beszélgetésekkel kapcsolatban. Én nem érzem, hogy bántó vagy tolakodó lennék, de a milyen zenét szeretsz hallgatni kérdésemre is csak hümmögés a válasz. Ezenkívül az utóbbi időben rossz anyagi helyzetére hivatkozva, mivel mint kiderült nincs meg az érettségije, ezért nincs munkája folyamatosan tőlem kér pénzt eddig csak kis segítség, azonban most már konkrétan kér pénzt a “szolgáltatásaiért”. Nekem nem működik sajnos ez a dolog,én azt tanácsolnám jól meg kell gondolni az ilyen lépéseket, mert már a szakítás sem megy könnyen.

    • Gabor   2013. szeptember 21. szombat 22:28 / Reply

      Nem szeretnélek megbántani, de mint nő, hiába vagy fiatalos és erre büszke, az nem egyelő a fiatallal.
      Ismerek nőket, akik fiatalabbal vannak, vagy voltak együtt. (és itt nem 1 és 2 éves különbségről beszélünk)
      Előbb utóbb mindig előjött a pénz kérdése és véleményem szerint, ezek a “srácok” 99%-ban csak kihasználják az idősebb nőket.
      Tartós kapcsolat szerintem nem lehet nő és férfi között, ha a férfi 10, vagy 15ével fiatalabb. Gondolj bele, mikor te 60leszel, ő még csak 45, vagy 50 és simán lesz esélye a 40es nőknél. Bizony nem a hatvan évessel fog együtt lenni.
      Lehet, hogy fáj, de ez a valóság, csak a pénzed kell, vagy a lakhatás, autó…stb.
      Sok fiatal nő is a pénzre megy a pasiknál, úgyhogy ezt eltanulták a mai srácok is.

      • Attila   2013. szeptember 23. hétfő 11:51 / Reply

        Azért én kicsit árnyalnám a képet. Lehet, hogy ez a srác, a pénz miatt ismerkedik idősebb nőkkel (hiszen a fiataloknak nincs pénze):). De, pár barátom, ismerősöm már volt hasonló helyzetben és alapvetően nem a pénz miatt ismerkedtek, mert ők is tehetősek. Inkább azért, mert ezek a nők már nem nyafognak, nem kihasználósak, nem infantilisek, nem nyávognak, hisztiznek, megbízhatóak (nem csalnak), ezenkívül szexuálisan is vonzók (tudás, tapasztalat, odaadás). De sok esetben persze nem ennyire szofisztikált az egész, viszont ha csak egy szeretői kapcsolatot akar az ember, akkor abban is sok szempontból jobbak mint a fiatalok. Szóval azért a pénz mellett/helyett sok más értékük van az “idősebb” nőknek a fiatalabbakkal összehasonlítva.

    • Viktor   2014. július 5. szombat 16:33 / Reply

      Szia, olvastam a társkereső kalauzban a hozzászólásaidat és nagyon szimpatikus voltálk, ha van kedved ismerkedjünk meg, én 31 éves 196 centi magas, kisportolt pasi vagyok.
      ezen az email címen elérsz 1200vtx@gmail.com

  134. Feca   2014. március 20. csütörtök 18:16 / Reply

    hello
    én egy 25éves magas srác vagyok fekete haj barna szem :)szívesen kielégítenék idősebb nőket esetleg kapcsolatot is vállalnék ha gáláns a hölgy :)

Post a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*